Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-29 / 328. szám

2. oldal, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. november 29.­Öngyilkos lett Juries Béla Juries Márkó képviselő öccse Mérges-pusztai tanyáján felakasztotta magát a Városi kávébftz tulajdonosa — A kávéház megnyitása elöl a halálba—Pillanatnyi elmezavarában követte el tettét Juries Béla Szuboticán futótűzként terjedt el va­sárnap délután az a hír, hogy Juries Béla szubotlcal földbirtokos, Juries Márkó országgyűlési képvi­selő testvérőcese, a Városi kávébáz uj tulajdonosa öngyilkosságot kö­vetett el Az öngyilkosság híréi mindenki meg­rendülve fogadta, mert a közvélemény szerint Juries Bélának semmi oka ■ nem volt arra, hogy megváljon életétől. Va­gyonos ember hírében állott, aki csak legutóbb fogott bele legnagyobb üzleti vállalkozásába, amikor a Városi kávé­­házat kibérelte és semmi áldozatot sem kímélve, fővárosias jellegű, modern szó­rakozóhellyé rendezte be. A kávéházat szerdán nyitották volna meg, már a megnyitás programját is megállapították és vasárnap bekövetkezett a tragikus esemény. Juries Béla utolsó percei Az öngyilkosságról vasárnap délután egy óra tájban értesült a rendőrség. Az elhunyt fia, Juries Márkó joghallgató közölte dr. Momirovics Veljkó főkapi­tányhelyettessel, a bűnügyi osztály ve­zetőjével, hogy édesapja mérgesi-pusztai szállásán, a padláson felakasztotta magát és mire tettét észrevették, már meg­halt. Dr. Momirovics főkapitányhelyettes azonnal autót hozatott és Juries Márkó kíséretében személyesen ment ki a vá­rostól tizenegy kilométernyire, a bajai országút mentén fekvő szállásra, ahová időközben megérkezett dr. Crnkovics Iván tavankuti orvos Is. Juries Béla holttestét ezldő alatt levágták a kötélről, dr. Crnkovics orvos megvizsgálta és megállapította, hogy a halál már körülbelül másfélórával azelőtt bekövetkezett. A nyomozás . során elsősorban azt igyekeztek megállapítani, hogy miért lett öngyilkos Juries Béla. Megállapították, hogy búcsúlevelet tjem hagyott hátra, azonkívül az utolsó percig nyugodtan viselkedett, úgy hogy környezete sem­mi rosszat sem sejtett Még az elmúlt napokban is a legnagyobb gonddal ké­szítette elő a Városi kávéház megnyitá­sát, utasításokat adott vasárnap délután 1 órára pedig magához rendelte Gergics Antalt a kávéház leendő igazgatóját valamint Róná Árpád főpincért, hogy a megnyitás részleteiről tanácskozzanak. Vasárnap délelőtt fél tizkor távozott el Bene Szudarevics-uccai lakásáról. Az autáplatzon kibérelte Encmann János 561. számú autóját és a szállásra hajta­tott Encmann vallomása szerint Juries nyugodtan viselkedett a kocsiban, csu­pán az volt előtte feltűnő, hogy egész utón cigarettázott, egyik után a másik­ra gyújtott rá. Amikor kiértek a város­ból az országúira, Encmann nagyobb sebességre állította be kocsiját, de Ju­ries rászólt: — Csak lassan. Egész lassan. Útközben azt mondta a soffőrnek, hogy kint a szálláson várja meg, mert délben vissza akar térni a városba. Alig félóra alatt értek ki a szállásra. A tanya közelében Juries lehajtatott az országutról a szállási épületek alatt hú­zódó völgybe és onnan gyalog folytatta útját a földeken keresztül. Megérkezése­kor Kovács Sztipán béres fogadta. Ko­vács kihallgatása alkalmával elmondta, hogy először a gazdaság felől érdeklő­dött tőle Juries, majd szólt neki, hogy hozzon bort A másik bérest vízért küld­te és amikor a szálláson már csak Ko­vács felesége tartózkodott, átadott an­nak kétszáz dinárt, hogy vigye le a völgyben várakozó soffőrnek és küldje el Kovácsné már Indulóban volt amikor Juries utána szólt: — Mond meg a soffőrnek, menjen és mondjk meg a felesé­gemnek, hogy nem megyek haza haza estig. Miután mindenkit eltávolítóit a köze­léből, magához vette a padláskulcsot, felment a padlásra, a padlásajtót belül­ről egy kis ládikóval betámasztotta, hogy ki ne nyíljon, azután az egyik ge­rendára, erős ruhaszáritókötéllel felakasz­totta magát. A visszatérő béreseknek semmi sem tűnt fel, azt hitték, hogy Ju­ries vagy a szobájában tartózkodik, vagy pedig kiment a földekre szétnézni. Nem is keresték, gondolták, délre majd előkerül. Dél elmúlt, amikor Kovács Sztipán fel akart menni a padlásra, hogy kuko­ricát hozzon le a lovaknak. A padláskul­csot azonban hosszas keresés után sem találta, mire felment a padlásfeljárón megnézni, nem a padlásajtóban maradt-e a kulcs. Amint felért, nyomban észre­vette, hogy az ajtó nyitva van, de be­lülről betámasztották. Rosszat gyanítva benyomta az ajtót és ekkor maga előtt találta a gerendáról lelogó holttestet. Ré­mülten szaladt le és fellármázta az egész környéket A család rosszat sejt Encmann soffőr ezalatt beérkezett a városba és elvitte Juries üzenetét Juri­­csékhoz. A szerencsétlen ember felesé­gének és fiának, amikor átvették az üzenetet, rossz sejtelmei támadtak, mert nem tudták megmagyarázni, hogy Ju­ries miért akar estig a tanyán maradni, holott távozása előtt máskép intézkedett. Azt hitték, hogy valami baj történt a bir­tokon és ezért Encmann autóján nyom­ban kirobogtak Mérges-pusztára. A ta­nya közelébe érve eléjük szaladt egy ta­nyai kisgyerek: —A Béla bácsi felakasztotta magát! Juries Márkó és a soffőr erre leugrot­tak a kocsiról és a tanyáig futottak, ahol első dolguk volt, levágni a kötélről, ab­ban a hlszemben, hogy még él. Különös­nek találták, hogy Juries Béla lábal a földet érték és ha lábujhegyen marad, megmene­kült volna a baláltól. Dr. Momirovics Veljkó főkapitányhe­lyettes értesítette a mentőket, akik a holttestet hazaszállították a tanyáról Ju­­ricsék Bene Szudarevics-uccai lakására. Bucsnjárás a halottasházhoz Amint elterjedt a tragikus öngyilkos­ság hire, valóságos bucsujárás Indult meg a halottasházhoz. A rokonok és is­merősök nagyszámmal keresték fel a váratlanul gyászba jutott családot, hogy részvétüket fejezzék ki. Egymást érték a kocsik, autók. Az első látogatók kö­zött volt Gyorgyevics Dragoszláv pol­gármester felesége, aki mélyen megren­dülve vett tudomást Juries Béla tragikus elhunytáról. Csakhamar megérkezett Ju­ries Márkó képviselő is, az elhunyt báty­ja, aki lakásán tartózkodott, amikor hi­­rét vitték Juries Béla halálának. Egy­másután jöttek azután a radikális párt és a földmives kaszinó tagjai, akik vala­mennyien a legnagyobb megdöbbenéssel vették tudomásul a szomorú hirt. Qyorgyevics Dragoszláv polgármes­tert, aki nem tartózkodott Szuboticán, táviratilag értesítették a kataszrófáról, amely a radikális pártnak is gyászt ho­zott. Sztipics Károly dr. főispán szintén nem tartózkodott a városban és igy ő is csak később értesült a történtekről. Nem anyagi összeomlás Az első percekben mindenki azt hitte, hogy Juries Béla anyagi okok miatt vált meg az életétől. Az öngyilkossággal kap­csolatban különböző verziók terjedtek el Ezek szerint Juricsot a Városi kávé­ház vitte sírba, ahol oly nagy anyagi kötelezettséget vállalt magára, amelyek meghaladták anyagi erejét. A Bdesmegyei Napló munkatársa eb­ben az irányban is érdeklődött és a Ju­ries Béla környezete, amely ismeri a földbirtokos, anyagi viszonyait; a Jeg­energikusabban megcáfolta ezeket a hí­reket Juries Bélának száztizenöt lánc .elsőrendű tehermentes szántóföldje, azon­kívül a városban szép modern háza van. A gazdálkodáson kivül egyéb üzletekkel is foglalkozott. Két éven keresztül a Mir­­kávéház volt a tulajdona, majd ez év jú­niusában a Városi kávéház bérletére nyújtott be pályázatot a városi tanács­hoz. A kávéház bérlete november else­jén járt le és november elsejétől tiz évre meg is kapta a bérletet és alig egy hó­napja át is vette azt az eddigi bérlőtől, Tábory Józseftől. Juricsnak a kávéház­­zal nagy tervei voltak, teljesen át akar­ta alakítani, a Hoffmann Sándor bútor­­cégtől uj berendezést és felszerelést ren­delt, ami összesen körülbelül egymllliónégy-ötszázezer dinárba ke. rült Gergics Antal, a kávéház igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a vállalkozás semmi kockázattal sem járt, annak el­lenére, hogy .a kávéház átalakítási mun­kálatai tekintélyes összeget emésztettek fel. A másfélmillió dinár bankkölcsön évi kamata csak az összeg tizszázalékát te­szi ki, ami havonta oly nagyszabású üz­letnél, mint amilyennek a Városi kávé­ház ígérkezik, jelentéktelen összeggé zsugorodik. A számításba vett napi tíz­ezer dinár forgalommal szemben három­ezerötszáz dinár napi kiadás volt elő­irányozva, úgy hogy a tiszta jövedelem­ből a kölcsön törlesztése sem ütközik semmi nehézségbe. Anyagi összeomlásról tehát szó sem lehet, annál is inkább, mert a legrosszabb esetben is Juries Béla vagyona bő fede­zetet nyújtott volna a bankkölcsönre. Minthogy Juries teljesen rendezett vi­szonyok között élt és különösebb oka nem volt öngyilkosságra, az az általá­nos vélemény alakult ki, hogy tettét pillanatnyi elmezavarában kö­vette eL Ezt megerősíteni látszik az a körül­mény is, hogy még vasárnap reggel is nyugodtan viselkedett. Gergics Antal vasárnap délelőtt fél kilenckor beszélgetett vele utoljára és akkor még azt mondta neki, hogy dél­utánra pontos számadást csináljon. A Városi kávéházat értesülésünk sze­rint valószínűleg csak szombaton nyit­ják meg. Juries Márkó képviselő nyi­latkozata Munkatársunk felkereste az elhunyt testvérbátyját. Juries Márkó ország­gyűlési képviselőt is, aki szintén úgy nyilatkozott, hogy öccse csakis pillanat­nyi elmezavarában követhette el .tettét. — Utoljára vasárnap reggel beszéltem vele — mondotta Juries képviselő. — A Beograd kávéházban találkoztunk és né­hány szót váltottunk egymással. Visel­kedése semmi idegességet sem árult el, nyugodt volt és ép ezért engem lepett meg a legjobban, amikor a tragikus hír­ről értesültem. Az a gyanúm, hogy a szerencsétlen embernek a nagy fizikai munka, amelyet az utóbbi időben kifej­tett, összetörte idegrendszerét Nem volt hozzászokva ahhoz a fáradságos fizikai és agymunkához, amelyet a Városi ká­véház rendbehozása igényelt Állandóan talpon volt, utasításokat adott, tárgyalt, költségvetéseket csinált úgy hogy a vé­gén, a munka befejezése előtt azután tönkremehettek idegei. Juries Béta élete Juries Béla szorgalmas, köztisztelet­ben álló szubotlcal gazda volt aki a va­gyona kezelésénél a legnagyobb taka­rékossággal járt el. Nagy szerepet lát­szott a helyi politikában is, tagja volt a földmives kaszinónak és a város kiszé­lesített tanácsának. Az elhunytat feleségén és egyetlen fián kívül kiterjedt rokonsága gyászolja. Holt­­testét kedden délután fogják örök nyu­galomra helyezni. Vajdaság sérelmeiről beszélt Davidovics a szentai demokrata népgyülésen Pleszkovics Lukács képviselő is beszédet mondott Szentéről jelentik: A demokratapárt vasárnap déle'ő t tartotta népgyiilését, melyen Davidovics Ljuba, pártvezéren kivül résztvett Agatonovics, Jojics, Grol Mi én és Pleszkovics Lukács képviselők. Davidovics Ljuba kíséretével délelőtt fél tiz órakor érkezett meg Szentára, ahol az állomáson Gilics Milorad helyi pártelnök üdvözölte. Ac állomásról a képviselők a főtérié mentek, ahol m ár mintegy kétezer ember gyűlt egybe, hogy meghallgassa Davidovics beszédét. A pártvezér először ismertette a de­mokratapárt programmját, aztán a Vaj­daság sérelmeit sorolta fel. — A Vajdaság — mondotta — leg­gazdagabb tartománya az országnak és mégis teli van panaszokkal. A kormány nem törődik a nép bajaival, olyan ter­heket ró rá, melyeket nem lehet elvi­selni. A demokrata pártnak a törek­vése, hogy széles körű autonómiát har­coljon ki a községeknek és kerületek­nek, mert csak az autonómia hozhatja meg az orvoslást. A közigazgatást de­centralizálni kell, a tisztviselők felelős­ségét ki kell terjeszteni és meg kell szüntetni azt az anomáliát, hogy a párt­érdek előbbrevaló legyen, mint a köz­érdek. Az állam pénzét nem szabad el­­pobsékolni és mindenkinek tudnia kell, hogy az ország súlyos krízisét csak ugv lehet megszüntetni, ha a legteljesebb mértékben takarékoskodnak. Nagyon ké­rem Szenta város polgárait, hogy az egyetértést a szerbség és magyarság között továbbra is tartsák fenn. Á de­mokratapárt, amikor kormányon vo't mindent megtett, hogy a magyarság sé­relmeit orvosolja, nem rajta múlott, hogy a sérelmek nem szűntek meg. Davidovics után Udiczki Szveto-ár, majd Kerepesg Vince a szentai de­mokrata pártszervezet alelnöke magya­rul mondott beszédet, melyben főleg a' adósérelmek és a községi autonómia kérdésével foglalkozott. Agatanovies képviselő rövid felszóla­lásában kifejtette, hogy minden polgár­nak» nemzetiségi különbség nélkül, egy­forma jogokat kell adni és egyforma kötelességeket kell is mindenkinek vál­lalnia. Jojics Riszta montenegrói kép­viselő a Vajdaság agrársérelmeit sorolta föl. Utána Grol Milán, a kerület de­mokrata képviselője mondott hosszabb beszédet: — A tartományi választásokat — moudotta — végre kiírta a kormány és a jövő év elején itt á Vajdaságban is lefolynak a választások. Nem tudom, hogy ezt a választást is azokkal a harci eszközökkel fogja-e a kormány meg­vívni, mint a parlamenti választásokat Remélem azonban, hogy ezúttal nem fognak megismétlődni azok- a súlyos atrocitások és visszaélések, melyeket a radikálisok aj>ar!amenti választások al­kalmával, kü onösen a Vajdaságban, el­követtek. Pleszkovics Lukács képviselő kifej­tette, hogy a demokrata párt ugyan­azokért az elvekért küzd, mint valami­kor Justh Gyula, Bartha M.klós és Lovászy Márton. — Bár szláv származású vagyok — mondotta — nem fogom magyar barát­ságomat letagadni. A ma yar uralom idején azon fáradoztam, hogy Szuboti­cán bunyevác iskolát állítsanak fel, most pedig azért harcolok, hogy a ma­gyarok magyar iskolát kapjanak. Hogy a magyarság sebei eddig be nem gyó­f;ul!iattak, annak elsősorban Radics stván az oka, aki közoktatásügyi mi­nisztersége idején a magyarság kulturá­­is követeléseiből semmit sem teljesí­tett. A szentai magyarság, mely végig­­züzdött néhány győzelmes harcot a hatalom ellen, remélem, most is meg fogja tenni kötelességét és bátran Da­vidovics mellé áh, aki a magyarság leg­­igazabb,’ legjobb barátja. A népgyálés után az Amerikában kétszáz ttri'ékcs banket volt, melyen íe'szó'alt Davidovics Ljuba is, aki a szentai p rtszerverat belső békéjének szükséget kangoztatta. Davidovics a két órai gyorsvonattal visszautazott Beogradba.

Next

/
Thumbnails
Contents