Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-28 / 327. szám

20. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. november 28. tekintve elviselhetetlen sértés volt és 1 livér amerikai látványosságot. Ternté­ilyesmi a Dollykat még sosem érte. Il­letőleg, egyszer történt velük valami ti­­zennégyéves korukban, amikor Nádasy József Szuboticára szerződtette őket s nevüket az ének és tánckórus tagjai közt sorolta fel. Soha nem isjöttek el Szuboti­­cára, Néwyork államban esett meg velük áz, hogy visszakergették őket a színpadról, N-ewyork állam nem kedveli a csoda­gyerekeket, Ott tizenhatéven aluli élet­korban nem szabad színpadra lépni. A Sistérek tizennégyéves korukban szere­peltek már a newyorki magyar színpa­don, ahonnan a gyermekvédelmi liga visszakergette őket a gyerekszobába. Innen két év múlva előjöttek és egy nagyszabású Denevér reprisen felléptek Newyork egyik legjobb színházában. Ez még a háború előtt történt s azóta drámán és operán kívül minden színpadi műfajban bemutatkoztak, ahol jó külső­vel, jó kosztümökkel, még jobb tánccal és egy kis macskahanggal a közönség szemét ki lehet szúrni. Szóval ama bizonyos próba után a nővérek, miután a plakátokon meglátták Mistifiguetíe piros betűs nevét a maguké előtt, nyeltek egyet, haza mentek, írtak 3 direktornak, hogy ők tisztelik Mistin­­guettet, tisztelik a kórt, de mégsem haj landók a második sorban szerepeink Többet he se jönnek és kérik, hogy a nevüket radírozzák ki a plakátokról. A Dolly nővéreknek mindenki igazat adott. Azért, mert Mistinguett körülbelül annyi idős, mint a Dolly ikrek együttvéve (közöttük is mindössze eg.v év különb­ség van, ami meglehetősen illűzoriussá teszi az ikerség kritériumát, de ez a kö­zönség szempontjából nem fontos: Ik­reknek hirdetik őket s az illúziót meg tudják tartani. Ez a fontos), vagyis na­gyon helyesen tették, hogy a Moulin Rouget vízben hagyták és nem enged­ték. hogy a díva és a direkció kibabrál­jon velük. Jancsi és Rózsi — Így nevezik őket a szinlapon is, azonban a nem-magyar közönség ezt Janszki és Roszinak ol­vassa — nem maradtak soká szerződés nélkül. Alig hallott a Casino de Paris az afférról, kitárt karokkal futott értük s mert ő is éppen uj rcvuerc készült, ál­lítólag még nagyobb fizetéssel beállította őket az uj darahba. egy vonalba Cha­­valier mellé, aki pedig Páris legnagyobb férfi sztárja. De ez még nem minden. Az ikrek be­perelték a Maulin Rouget 550.000 frank ferejélg, már nem emlékszem milyen cimen. A színház azután visszaperelte a két nőt szerződés szegésért. Erre megindult a nagy per. Közben a két szín­ház megnyitotta a kapuit és megkezdő­dött parallel egy-egy előadás-sorozat, .mely eltartott a nyári szünetig. A ver­senyben a Casino de Paris vitte el a pálmát, a közönség inkább oda tódult, ott voltak a hetven frankos helyárak. mig Mistinguették megelégeltek ötven frankos földszinti ülőhely-árakkal. Mind­azonáltal ‘a Moulin Rouge jcgyspckulán­­sai sem panaszkodtak A nyári szünidő csak a sztároknak szünet, a többiek to­vább robotolnak a melegben s a nagy per főszereplői kiváltak az együttesből. Mistinguett utazni ment. Berlinben is megfordult, a Dollyk-at is nagyon le­foglalta a dauveillei nyaralás és ui la­kásaik. ill. uj palotáik (többes számban) berendezése. Az őszi szezon megindulásával a nagy per is aktuálissá vált. A múlt héten volt az első komolyabb tárgyalás. Ítélet még nem volt, de a közel jövőben az is vár­ható. A Sisterek kijelentették, hogy ők néni akarnak keresni az eseten, sőt az 550.000 frankot már elméletben oda is adták a francia agg színészek menedék­házának és elküldik az egész összeget, amit a bíróság nekik megítél, ök csak az igazukat keresik és ettől nem tágíta­nak. A színház nem nyilatkozott, szóval a javukra mcgitélt esetleges 200.000 frankból az agogk nem fognak látni semmit. A lapok kétféle látószögből tár­gyalják az esetet, aszerint, lioey a Mou­lin Rougehoz, vagy a másik oliairs iiU2- nak-e inkább. Mindenesetre nehéz az újságok helyzete, amennyiben minden revü-szinház sokat hirdet. szetesen ők lesznek a fösztárok, ők ke­rülnek piros betűkkel a plakát tetejére és a szinház homlokára. Amilyen jó amerikai business-nők, bizonyára más sztár nevét tennék a magukéi elé, ha ta­lálnának maguknál nagyobbat. Ez, ugye­bár elképzelhetetlen. A Moulin Rouge téli nagy revüjének az idén is Mistinguett lesz a fősztárja. A nagy diva, aki lassankint már a hatvan­hoz közeledik, megtartja régi pozíció­ját, tavalyi fizetését (ötezer frank elö­­adásonkint, hetenkint kilenc fellépés). A nagy revü-premiérek még karácsony előtt meglesznek, csak a Folliés Bergere pihen, Josephine. Baker, a néger prima­donna, még sokszor megtölti a sok vi­hart látott müintézet nézőterét. (W. D.) KÖNYVEK Az ötvenéves noviszadi zsidó nőegylet A noviszadi zsidó nőegylet .vasárnap ünnepli fennállásának Ötvenéves jubileu­mát. Az ünnepségekben a város társa­dalma és a hivatalos világ is résztvesz és Őfelsége a királynő első udvar höl­gyét, a noviszadi társadalomban minden­kor a legelőkelőbb helyet betöltő dr. Dun­­gyerszki Gedeonnét bízta meg a képvi­seletével. Trifunovics Misa, nemzetgyű­lési házelnök feleségének vezetésével a beogradi szerb nőegylet és a beogradi és a vajdasági nöegyletek kiildöttségileg vesznek részt a jelentős évfordulón. A noviszadi Zsidó nőegylet ötven esz­tendeje, amelyre az egyesület büszkén és a jól végzett munka megelégedettsé­gével tekinthet vissza, szorosan össze­forrott a noviszadi zsidóság utolsó öt­venéves történetével. A negyvenes évek vége felé, a magyar szabadságharc idején, az akkori Újvidék városa sokat szenvedett a belháljoru pusztításaitól. Ágyutiiz és mozsártüz lőtte össze a város köz- és magánépü­leteit és ennek a romboló tüzelésnek es­tek áldozatul a zsidó templom, a zsidó hitközség és a hitközségi alkalmazottak lakásépülete. Egyidejűleg elpusztult az egész hitközségi levéltár, a múlt minden Írott emlékével. Hosszú évek teltek el. mig az akkor elmenekült zsidók lassan­ként visszavándoroltak. A visszatelepí­tés első éveiben főleg a szegénysorsuak jöttek vissza a felperzselt és rommálőtt városba, ahol kiskereskedelemmel fog­lalkoztak. Ennek hatvan-hetven főnyi zsidóságnak első gondja volt uj imahá­­zat létesíteni és uj zsidó elemi iskolát te­remteni. Elsárgult Írások bizonyítják, hogy milyen nemes versengés volt ab­ban a tekintetben, hogy ki mennyivel já­rul hozzá a zsidó intézmények újjáépí­téséhez. 1876-ban vetődött fel a nőknek egye­sületbe való tömörülését célzó eszme és nem tellett bele pár hét, megalakult a ma ötvenesztendős múltra visszatekintő nő­egylet, amelynek lelkes alapitói pár na­pon belül összeadtak hatszáz forintot és nyolcvankét taggal megalakították az újvidéki zsidó nőegyletet. Az alapitó hölgyek közül csak igen ke­vésnek adatott meg a szerencse, hogy most, az ötvenesztendős mesgyénél résztvehetnek a nőegylet aranyjubileu­mán. Az élők sorában vanna: König­­stacdtler Rozália. Oppenheimer Berta, Pressburger Matild, Trclntsch Nanette, Újhelyi Regina és Wcinfcld Teréz, akik ma is az ötvenesztendős közéleti és jó­tékonysági múlt dacára frissen és fia­talosan tekintenek vissza az ötvenesz­­tendő jótékonyságban és nemes csele­kedetben gazdag múltjára és törté­netére. Az élők sorában van Krön Károly is, aki mint a nőegylet alapítása idején an­nak titkáraként fáradozott sokat. 1976. október 3-lkán tartotta a nőegy­let alakuló ülését, amelyen mind a nyolcvankét tag résztvett. Ezen a napon alakult meg az első tisztikar. Az egyesü­let élére Zwiebach Cecíliát tették meg elnöknővé. Kivüle az elnökség tagjai voltak: Schwartz Johanna, Ofner Emilia, Pressburger Matild, mig a választmány­ba be választattak: Spitzer Regina, Ernszt Betti, Polldk F. Teréz, Horowitz Berta, Messer • Rozália, Freud Elize, Löwinger Fanni, Königstaedtler Emma, Weiss J. Julia, Grünwald Matild és Messer Helén. Póttagok lettek: Polldk S.-né és Zwie­______ bach Helén. Disztagokul megválasztot-A Dollyk az idei szezont is Párisban | ták Fischer Máriát és Freier főrabbi fe­­töltik- Ezúttal u.i minőségben fosnak l leségét, mig titkárrá Krön Károlyt vá­­bemutatkozni. lasztották meg. Hamarosan megindult az A saját nevűjükben lépnek fel, szín-1 alkotó és produktív munka. A megszer­­házat béreltek és színre hoznak egy te- • készteti alapszabályok 1877- májas 4-ikéa nyerték el a kormányhatósági jóváha­gyást. Ezen jelentős dátumtól a mai na­pig a jótétemények hosszú sora tette ál­dásossá az alapítók és a tagok jótékony munkáját. 1879 december 14-ikén Fischer Mária lett az egyesület elnöknője és Ernszt Betti az alelnöknő. Mindketten fáradhatatlanul végezték könnyeket fel­szántó, nemes és nagyszerű munkáju­kat. Fischer Mária elnöknő 1997. au­gusztus 15-ikén meghalt és vele a jóté­konyság leglelkesebb apostola dőlt ki az élők sorából. Emlékét tisztelte meg a nőegylet, amikor az elnöki tisztet egy esztendeig betöltetlenül hagyta. A nő­­egvlet a gyászév leteltével dr. Kubinyi Károlynét, egy finomlelkü, nemesen gon­dolkozó és érző uriasszonyt választott meg elnökéül. 1907. március 20-ikán Ernszt Eugenia került az egyesület élé re, aki ezt a tisztségét 1921, junius 1-ig töltötte be. Ez a korszak a nemes em­berbaráti cselekedetek gazdag története volt. Mellette Róth Berta alelnöknő ne­vét kell feljegyezni, aki elnöktársnöjével versenyzett a jótékonyság gyakorlásá­ban. Halála után dr. Kassovitz Árminné lelt a nőegylet alelnöknője és nemcsak nem maradt elődei mögött, de ha lehe­tett, áldozatkészségével és lelkes mun­kájával még túlszárnyalta őket. 1914 julius 28-ikán a zsidó népiskola ormán már a genfi vörös kereszt egylet tisz­teletet parancsoló zászlója lengett és se vége, se hossza azoknak a nemes gon­dolkodású nőknek, akik e lobogó alatt az igazi emberszeretet szolgálatába sze­gődtek. Dr. Leitner Benőné, dr. Kármán János, dr. Szattlcr Mátyás, dr. Fenyő Győző. Ernszt Eugénia, Biró Dezsőné, Deutsch Adolfné. dr. Fenyő Gyözőné, dr. Freund Edéné. a most elhunyt Gross Antalné. Hoffmann Miksáné, Kassovitz Lipótné, Komlós Rezsöné. Königstaedtler Dusánná, dr. Kovács Bódogné, Lands­mann Vilma, Mészárosné Weisz Berta, Steiner Gyuláné, Deutsch Anci, Grosz Janka. Herzog Irén. Hirschl Irén és Komlós írén, Komlós Olga, Laendler El­za, dr Lusztig Nándorrié, Somogyi Ilo­na, dr. Schossberger Sándorné, Róth Margit és Fischer Jakab főjegyző a há­ború alatt kifejtett emberbaráti működé­sűkkel érdemeltek hálát. A nőegylet legújabb korszakában Hahnné Ernszt Malvin áll a nőegylet élén, mint elnöknő. mig segitötársai dr. Lusztig Nándorné és Orosz Antalné alelnöknök és Polldk Sándorné, mint egyesületi titkár két évi és tiz havi ténykedésük óta kiérdemelték mindenki bccsülését és háláját. A noviszadi zsidó nőegylet vasár napi jubileuma az egyesület páratlanul gazdag tevékenysége és nagy áldozat­­készsége folytán kinő a jubileumok ke­retéből és a jótékonyság ünnepévé lett. Mielőtt csillárt vásárol tekint'e rreg raktáramat KARLO KRAUSER Városház épüle Ö5;H : ENGLESKI MAGAZIN { fiókja Beograd, Vnka Karadž ća 18 • Mértékosrtály legfinomabb férfiruhákra Fehérnemű mérték után KUlBnlegesség: kész angol ulsterek, rag-; lének, eredeti „Burberys“ esüküpeny Sportruházati kUifinlegességek 33101 Debussy és művészete. »Francia mu­zsikus« Így nevezte magát és valóban nehezen lehetne öt találóbban jellemez­ni. Művészete nemcsak a francia zené­nek. hanem általában a gall géniusznak egyik legjellegzetesebb megnyilatkozása. Sokáig kellett küzdenie hazáia és a mü­veit világ közönyével, mig végre sike­rült felszabadítania a francia zenét az olasz és a Wagncri befolyások alól és sikerült megalkotni a zenei tartalmi és formanyelv nemzeti, önálló és mégis tisztán csak művészi eredményeit. Clau­de Debussy jelentőségét, hatását, életét és müveit ismerteti most megjelent könyvében Fábián László, az ismert ze­nekritikus. Világos szemmel fogja meg a kor zűrzavarából helyenként kivillanó szellemi áramlatok fonalát, biztos Ítélet­tel sorozza helyére a zenei impresszió-’ nizmus nagy vezéralakját. ítéleteiben! mindenütt megőrzi fölényes pártatlan­ságát. nem értékel, csak megáll apit és a döntést az olvasó ízlésére bízza. A gyönyörűen kiállított kis kötet a Pan­theon kiadásában jelent meg. Ára fűz-1 ve 40 dinár. Megrendelhető a Minerva» könyvosztálvában. * Guido da Verona: Oldd meg hajadat, Mária Magdolna!... Guido da Verona művészi téamköre talán szükkörü: nem érdekli más, mint a szerelem, s a sze­relem ezer variációja közül is csak a szenvedélyes, lázongó, tragikus, gátlá­sokkal küzdő, extatikus szerelem. Mégis minden regénye más, uj és meglepő. Legújabb regénye pedig, amely most jelent meg magyarul az Athenaeumnál, egyenesen bravúrosan merész: a misz­tikus-erotikus lélek súlyos komplikációit bogozza nagyszerű művészettel és iz­galmas mesevezetéssel. Egy különös, gyermeki lelkű fiatal leány áll a regény középpontjában, aki játékbarlangok, bű­nök és szennyek áradásán át jut el Lo­­urdesig, a csodák városáig és itt éri ef őt is a nagy csoda: a kinyiló szerelem csodája. A fordítás Komor Zoltán mű­vészi munkája. Az ízlésesen kiállított kötet ára 60.— dinár. Szállítja a Mi­nerva D. D. könyvosztáiya Szubotica. Két magyar nóta ami mos; divatos : „Kicsi csupor, nagy a fűle“ „Kis kertemben igaz-e babám* Kottáját a Bicsmegyei Napló r.enemüesztálya szállítja. Ára egyenként Din. 7.50. Heltai Jenő: Az asszony körül. Most jelent meg második kiadásban a kiváló, iró egyik legmulatságosabb novellás­­könyve. A fiatal Heltai eleven, vitális humora, meleg kedvessége árad ezekből a novellákból, itt-ott már átszőve a ké­sőbbi Heltai bölcs és kissé fanyar de* rüjének és sztoikus fölényének előréve­­tett árnyékával. Ára 50.— dinár. Szál­lítja a Minerva D. D. könyvosztálya. Szubotica. * Bunin Iván: A szerelem szentsége Nálunk kevesen ismerik Bunin nevét. Az oroszok zonban régóta a legnagyobb Íróik közt emlegetik és akadémiájuk ti­zenkét halhatatlanja közé választották. Bizonyos, hogy a magyar közönségnek is élmény lesz megismerkedni első ma­gyarul megjelent munkájával: A szere­lem szentségével. A tavasz regénye ez és egy fiatalember regénye. Bunia nagyszerű erővel tudja festeni az orosz élet miniatűr képeit is, de mikor a lé­lekhez fordul, világok nyílnak meg előt­tünk, szivszoritó mélységekbe látunk. A lélek képeinek nagy közvetítője ez a nagy orosz író. A regényt ifj. Bókay János fordította finom művészettel. — Ára 25.— dinár. Szállítja a Minerva D. D. könyvosztálya Szubotica. * Hammerschlag János: J. S. Bach. A zeneművészet nagy alkotó mesterei közt alig van egy is, aki az egyetemes átélésekre szomjazó mai korban aktu­álisabb lenne, mint a XVIII. században élt egyszerű lipcsei kántor, a nagy Jo­hann Sebastian Bach. A teljes Bach­­élményhez segitökalauznak szánta most megjelent kitűnő könyvét a nagy mes­ter legalaposabb. Iegfölkészültebb isme­rője és kutatója, Hammersclag János. Élvezetes stílusban megirt tanulmánya mást és többet nyújt a szokásos nép­szerű zeneszerző-életrajzoknál, kortör­ténetet, mélyenjáró esztétikai jellem­­képeknél. A szépen kiállított és szépen illusztrált könyvet szállítja a Minerva D. D. könyvosztálya Szubotica . Ára 30.— dinár.

Next

/
Thumbnails
Contents