Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-27 / 326. szám

?92ö november 27.___________________. BACímUEGYEI JMAPLÖ

9. oldal.

KÖZGAZDASÁG —■■ —

A búza várható áralakulása

Irta: Csernyei Jenó'

A termelek s a gabonakereskedők néhány nap óta megdöbbenéssel konstatálják, hogy a búza ára, mely augusztus óta úgyszólván egyenes vonalban körülbelül 300 dinárt (sőt a tiszai búza 307.50) ért el, lassú tempóban 282.50 dinárig esett le. Pedig mások voltak a remények. A terméseredmények Jugoszláviában rosszabbak, mint azt általában korportálták és a készletek is erősen csökkentek. Mi lehet tehát az oka, hogy a búza ára mégis esett? Ezzel ä kérdéssel találkozunk lépten nyomon, j Igyekezni fogunk némi fényt vetni erre és az érdekelteknek a kellő magyarázatot megadni.

A gabona világpiaci cikk, igy annak ára ritkán alakul elkülönítve egyes országokban. Erre csak akkor van példa, ha az illető ország termése katasztrofálisan rossz. Az 1926. év világtermése a legutolsó s .legautentikusabb becslések szerint oly mérvű volt, hogy 117 millió quarter (1 quarter 218 kg.), melylyel szemben 87 millió quarter szükséglet van, tehát az 1926/27. évi búza a világszükségletet nemcsak fedezi, hanem még tekintélyes tartalék is marad.

De lássuk közelebbről a helyzetet.

A bennünket főleg érdeklő Csehszlovákia, Ausztria és Olaszország termése átlagban 25%-kal kevesebb a tavalyinál. Itt veendő még figyelembe, hogy Magyarország termése

1925- ben 19.500.000 q

1926- ban 18.830.000 q

tehát 4%-al rosszabb a tavalyinál, az SHS királyságban pedig a hivatalos kimutatás szerint

1925- ben 21.404.297 q

1926- ban 19.262.722 q

tehát a csökkenés 2.141.575 q, vagyis 10%. De fogadjuk el azt, hogy a hivatalos kimutatás némi revízióra szorul és 15%-al kisebb az idei termés, , mint a tavalyi. Ezzel szemben azonban Olaszország részben különféle rendszabályokkal, részben konkurrens búza előnyös beszerzési lehetősége, valamint azok Jobb minősége folytán ez évi búzatermésünkből alig importált tőlünk, de a brailai kapun sem tudott ez évben utat törni búzánk. Az 1925. évi termésünkből cca 1.500.000 métermázsa ment ki Brailán át és most egész csekély októberi szállításoktól eltekintve, melynél főleg az olcsó szerbiai búzát vásárolták keverési célokra, alig ment valami ki. Semmi esetre sem olyan mennyiség, amely a készletek jelenlegi megállapításánál figyelembe jöhetne. Ha alkalom Is kínálkozott volna erre, úgy az angol szénsztrájk folytán több mint a kétszeresére megdrágult tengeri fuvarok akadályozzák meg a búza tengeri szállítását.

E helyen kell felemlítenünk, hogy Rotterdamban, Európa legfontosabb gabonatőzsdéjén a bennünket legiontosabban érdeklő buzaiajtáknak a következő árai vannak:

Hardwinter II. 15.50 H. fr. ctt Kotterdam, azaz átszámítva Din. 3M.—.

Redwinter 15.—- H. fr. cif Rotterdam, azaz átszámítva Din. 340.—.

Orosz búza 15.70 H. fr. cif Rotterdam, azaz átszámítva Din. 356.—.

Ezek az eladási helyre beérkezett, vagy közel a beérkezésre váró áruk..

De a világpiac jelenlegi érdeklődésének központjában az uj argcntínial és ausztráliai termés áll. Mind a két helyen elsőrendű a termés s ez döntötte meg a hosszú idő óta szilárdan álló jugoszláviai búza pozícióját. Úgy Ausztrália mint Argentinia idei termése korábban kerül aratásra, mint tavaly. Az ausztráliai egy hónappal, az argentinjai tizennégy nappal. A minőségről nagyszerű jelentések érkeznek.

II.

Ezzel szemben áll ugyán az idei kanadai búza gyengébb minősége és az igen kedvelt Hardwinter búzakészletek lényeges leapadása. Ezért a két amerikai buzafajért eddig 1 holland forinttal többet fizettek. Ma azonban már ezek ájegyzésénél -is érezhető az amerikai uj termés árcsökkentő hatása.

Egyébként az argentinjai búzából a mérvadó becslések szerint 18.50 millió quart exportfelesleg van a multévi 9.7 millió qrt szemben és Ausztráliában 12.5 millió qrt az exportfelesleg a tavalyi 8.8 millió qrt szemben.

A fenti adatokból látható, hogy a Rotterdamban elérhető árak a mienknél sokkal jobb minőségű búzáért aránylag lényegesen alacsonyabbak, mint a nálunk érvényben levő árak. Vegyük ugyanis tekintetbe, hogy jelenleg nálunk a hajóbuza áfa Din. 292.50, ehhez jön: a fuvar és költség Brailáig Din. 20.—„ átrakás a tengeri hajóba Din, 5.—, a fuvar' Bralla-Rotterdam (36 sfif per Ton) Din. 40.—* biztosítás, inoanso. és többi költségek Din. 5.—, összesen Din. 362.50:

Ha az angol szénsztrájk várható beszüntetése folytán a hajófuvarok fokozatosan esnének is, még jóval le kellene nálunk a búza árának menni, vagy kint emelkedni az áraknak, hogy Brailán át konveniáljon külföldön a jugoszláv búza.

Csehszlovákia, Ausztria 1925-ben az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint összesen, cca 400.000 métermázsát importált tőlünk. Ez nem olyan nagy mennyiség, mely tartósan és döntöleg tudná befolyásolni az áralakulást.

Az árak lanyhulását idézi elő nálunk a belföldi lisztüzlet nagy pangása. A belföldi Ilsztárak aránytalanul olcsóbbak a búza áránál, de még ezen olcsó áraknál sincs megfelelő érdeklődés, úgyhogy a malmok csak az üzem fentartásához okvetlenül szükséges búzamennyiségeket vásárolják. A liszt a belföldi elhelyezésnél még szomorúbb képet nyújt. Jelenleg Becsben a jugoszláv nullás lisztet mérsékelt érdeklődéssel 60 shillingért jegyzik, ez természetesen nem

nyújt malmainknak semmiféle bázist és igy könnyen érthető, hogy mig az 1925/26. évi kampagnéban 380.000 q lisztet exportáltunk, úgy az 1926/27. szezon első, negyedében mindössze 72.000 q exportáltunk.

Termelőink azonban alacsonyabb árak mellett alig adnak el és ezen rezerváltság a kínálatban, valamint a búza újabb kedvezményes Vasúti fuvara talán hozzá járul ahhoz, hogy az amerikai jegyzések lanyhasága dacára nálunk további áresés nem lesz, sőt a készletek fokozatos csökkenése folytán némi árjavulás is várható.

Vagonhiány és üzembesziintetések a csehszlovák nehéziparban. A szénhiány pusztító hatást gyakorolt a csehszlovák gyáripari termelésre. A legnagyobb prágai vasipari vállalat, amely Ostrauból az utóbbi időben nem kapott szenet, két kohójában beszüntette az üzemet. A szénbányavállalatok alig tudják a rendelések felét teljesíteni és erre vezethető vissza azi is, hogy a vasúti üzletvezetőségek közel annyi vagont sem állítanak az ipar szolgálatába, mint a mennyi a forgalom lebonyolítására elég volna.

Szentai gabonaárak, nov. 26. A pénteki piacon a következő árak szerepeltek: Búza 280 dinár. Tengeri azonnali szállításra 130—132.50 dinár. Tavaszi szállításra 135 dinár. Árpa 145—150 dinár. Zab 132.50 dinár. Bab 140—145 dinár. Rozs 185—190 dinár. Irányzat: kedvezőbb. Kínálat: élénk.

A beogradi Boskovics-bankház kiegyezett a hitelezőivel. Beogradból jelentik: A Boskovics-bankház, amely ellen csődöt kértek, pénteken a kereskedelmi biróság előtt kiegyezett hitelezőivel, A Narodna Banka, a Prometna Banka és a Duna Qőzhajózási Társaság, amelyek a bank főhitelező1!, beleegyezitek abba, hogy követeléseiket négy év leforgása, alatt kapják meg. A bank a kis hitelezőket igy minden nehézség nélkül kJ- tudja nwíjd.. elégíteni- — ...

Rádió-műsor —«■—

(A város melletti esőm a hullámhosszt jelenti) Vasárnap, november 28

Bécs (517.2): 11: Koncert. 16.15: Hangverseny 19: Koncert.

Zagreb (275.2): 20.15: Kamarazene. London (361.4): 17.15: Zene. 19: Tánczene. 21: Operaelőadás. 23.30: Jazzband.

Róma (422.6): 17.15: Jazzband. 21: Az »U. R. J.« hangversenye.

Kremnetzky

lámpával még a rossz apparátus is

megszólal. 7128

Kérje minden rádiószaktizletben!

Lipcse (357.1): 16.30: Koncert. 22.30: Hangverseny.

Berlin (483.9): 17: Kamarazene. 22.30: Tánczene.

Budapest (555.6): 17: Kamarazene.

22.30: Tánczene.

TŐZSDE

—RE-—

Zürich, nov. 26. Zárlat: Beograd 9.15, Páris 18.95, London 25.1575, Newyork

518.75, Brüsszel 72.20, Milánó 21.85* Amsterdam 207.40, Berlin 123 egynyolcad, Bécs 73.125, Szófia 3.75, Prága 15.365, Varsó 57.5, Budapest 72.60, Bukarest 2.90.

Beograd, nov. 26. Zárlat: Páris 208, London 275.50, . Newyork 56.63, Genf 10.97, Milánó 239, Amszterdam 22.75, Berlin 13.47, Bécs 7.99, Szófia 45, Prága 168.60.

Zagreb, nov. 26. Zárlat: Páris 210— 211, London 274.35—275.05, Newyork

56.54—56.74, Zürich 1092.75—1095.75, Milánó 238.43—240.43, Berlin 13.475— 13.505, Bécs 7.985—8.015, Prága 167.75 —168.55, Budapest 0.075485—0.079785. Valuták: Osztrák silling 80.35—80.65, Francia frank 203—205, Olasz lira 234— 236.

Szombori gabonatőzsde, nov. 26. Búr za 262.5—282.5 dinár, szerbiai 260—265 dinár. Rozs 215—220 dinár. Zab 145— 147.5 dinár. Árpa 160—175 dinár, tavaiszi 181—190 dinár. Kukorica 170—180 dinár, szárított november—decemberre 147—152 dinár, uj csőyes prompt 125— 130 dinár, december—januárra 130—135 dinár. Bab fehér 155—160 dinár, kézzel válogatott 165—170 dinár. Liszt 0-ás 440—470 dinár, 2-es 390—420 dinár,. 5-ös 37O dinár, -6-os 270—290 dinár, 7-es 190—210 dinár, 8-as 13ß—140 dinár. Korpa 110—Í15 dinár. Irányzat: változatlan.. Forgalom: 57 vagon.

Noviszadi terménytőzsde, nov. 26. Búza bácskai 290 dinár. Zab szeréin! 155 dinár. Kukorica bácskai, uj, decemberre 135 dinár, bánáti 138 dinár, szerem! India paritás 160 dinár. Liszt 0-ás G. és G. 470 dinár, 2-es 420 dinár, 5-ös 370 dinár. Zsir métermázsája 1800 dinár. : v

Budapesti gabonatőzsde, nov 26. A

határidőpiacon az,, irányzat,, lapyhaságra hajlik, a forgalom jelentéktelen. Hivatalos ármegállapítások ezer koronákban: Búza márciusra 418—420, zárlat 419—419.5, májusra 419.5—421.5, zárlat

420.5— 421, rozs márciusra 329—331, zárlat 330—331. A készárupiacon hivatalos kötés nem történt, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem jött létre üzlet. Az irányzat tartott. Hivatalos- árfolyamok ezer koronákban: Búza 380—

407.5, rozs 305—307.5, árpa 245—265, sörárpa 320—370, köles 190—200, zab

227.5— 240, repce 565—570, korpa 167.5— 170, lucernamag 27—37, lóheremag 26— 28, uj tengeri 195—197.5.

Budapesti értéktőzsde, nov. 26. Magyar Hitel 323.5, Osztrák Hitel 133, Kereskedelmi Bank 1205, Magyar cukor 1945, Georgia 253, Rimamurányi 154, Salgó 556, Kőszén 4285, Bródi vagon 72, Beocsini cement 1550, Nasici 1565, Ganz-Danubius 1885, Ganz, villamos 1280, Athenaeum 250, Nova 363, Levante 180. Irányzat: lanyha.

Az ODOL-t az eqész viláqon mindenütt használják/méq a leqkisebb helyeken is. Az ODOL nélkülözhetetlen hiqiénikus szer