Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-27 / 326. szám
*926 november 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Vasárnapválasztanak asuboticaijogakadémián A magyar jogászok nagyrésze a demokrata tisztát támogatja A szuboticai jogakadémián vasárnap választják meg a »Svetlost« ifjúsági segélyegylet vezetőségét. A választásokat minden évben nagy korteskedés elö/.i meg, mert vezetőségi helyek betöltése politikai szempontok alapján történik. Az idén különösen magasra csaptak az agitáció hullámai a jogakadémián és az ifjúsági egyesület régi vezetőségének is .csak három vasárnapon folytatólagosan megtartott közgyűlésen heves viták után adták meg a felmentést. Ugyanekkor kijelölték az uj választást vezető bizottságot. A választási bizottság elnöke Kovács Radivoj, alelnöke pedig Eitgler János lett. A jogakadémia magyar hallgatói szintén résztvesznek a választásokon, de személyi ellentétek miatt nem tudtak megegyezni egységes fellépésre vonatkozólag. A magyar diákság zöme a demokraták listáját támogatja, amelyen három helyet kaptak a magyarok. Jelöltjeik Perl Sándor, Szállási Józset és Balázspiri Kálmán. A radikális listán Imrei Károly képviseli a magyar diákokat. A listák benyújtásának határideje péntek este járt le. Három listát adtak be: a radikális lista vezetője Milics Jocsics, helyettese Stefanovics Voja, a demokrata listán Mimes Ljubomir a listavezető, helyettese Perl Sándor, végül párton kivült lista, amelyen Szkenderovics Mitya áll első helyen, helyettese Valcsevics Péter. A választás vasárnap délelőtt kilenc órakor kezdődik. Francia lap cikke a jugoszláv-magyar barátságról A Journal de Débats szerint a két ország’ természetes szövetségese egymásnak Beogradból jelentik: A beogradi Novost közli, hogy a Journal de Débats ezeket Írja a jugoszláv-magyar közeledésről. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója legutóbbi beszédében hosszan foglalkozott a jugoszláv-magyar közeledésről. Ez a beszéd erősen érezteti hatását úgy Beogradban, mint Budapesten. Horthy kormányzó történelmi tényekkel bizonyította, hogy a két ország csak akkor fejlődhetik és boldogulhat, ha összetart háborúban és békében, amjnt ez a XVI. században a törökök elleni harcokban is kitűnt. A Journal de Débat nagyjelentőségűnek tartja a magyar államfő Mohácson | tett barátságos kijelentéseit és megállapítja, hogy a közeledés és együttműködés a két ország között erkölcsi, politikai és gazdasági szempontokból szükséges. Mindkét népnek sok rokonvonása van, rendkívül hazafiasak, pátriái chálisak, nyíltak és lojálisak. A magyarok a háború után nagyon magukra maradtak, egyedül állnak a sok idegen nép között. Nincsenek rokonságban sem a szlávokkal. sem a germánokkal, sem a latin népekkel. Ezért a leghasznosabb, ha a szomszédok barátságát és szövetségét keresik és ezek közül is elsősorban Jugoszláviáét, amely aránylag. legkisebb területet kapott tőlük a békeszerződésben. Jugoszlávia lehet Magyarországnak egyetlen segítőtársa a dunai konföderáció és a bécsi tutorság elleni harcában. Viszont Jugoszláviának is érdeke a Magyarországgal való jóbaráti viszony. Mert Jugoszlávia nincsen még tisztában a szomszédaival és ezért fontos, hogy Magyarország részéről biztosítsa a szövetséget. Együttesen egyik legnagyobb középeurópai és balkáni hatalommá lehetnek és Így a két ország legtermészetesebb szövetségese egymásnak. — Ezek voltak a legfontosabb politikai szempontok. Vannak azonban sürgető gazdasági szempontok is, amelyek' a két ország barátságát sürgetik. Ma gyarország kereskedelmi cikkeit akarja a dalmát tengerpartra hozni, Jugoszláviának pedig elsőrangú kikötői vannak. Mindkét állam földművelő és ezért együttesen kell védekezniük az ipari államok protektorátusa ellen. — Ezek nem elérhetetlen ideálok — írja a francia lap — hanem fontos, kivihető államérdekek. Már eddig is megkötöttek egy kereskedelmi szerződést és néhány közlekedési szerződést. Az optálás kérdését egyelőre elhalasztották, de hamarosan sor kerül erre is. A sajtó már régebben komolyan foglalkozik avval a kérdéssel, hogyan kaphatna Magyarország kikötőt az adriai tengeren. Jugoszláviában Susákot, vagy Splitet akarják Magyardrszágnak átengedni, Magyarországon viszont Fiúmét veszik komolyan számításba. Az arbitrázs kérdését is hamarosan letárgyalják és a genfi politikai tárgyalások is sok eredményt fognak felmutatni. Kegyelmet kaptak a Hollandiában elitéit frankhamisitók Interpelláció a holland kamarában a frankhamisitókkal való kivételes bánásmód miatt Hágából jelentik: A holland kamarában interpellációt intéztek a kormányhoz, amelyben az interpelláló képviselő szóváteszi a frankhamisítás miatt elitéit Marsovszky György és két társával szemben tanúsított kivételes bánásmódot. Az interpelláció részletesen felsorolja azokat a kedvezményeket, amelyekben a frankhamisitók elitéltetésük óta a fogházban állandóan részesültek. Hir szerint mindahárom frankhamisitó kegyelmet kapott, a kegyelmi végzést a kormány még nem hozta nyilvánosságra, hanem Maisovszkyékat a fogházból szanatóriumba szállították, ahol nagy szeretettel kezelik őket. Az interpellációnak nem volt sikere, mert Hollandiában Marsovszkiékat nem tekintik közönséges bűnösöknek, hanem politikai akció áldozatainak és ezért nem helyezkednek velük szemben rideg álláspontra. Dorbézolnak a német főhercegek Konzervatív német folyóirat támadása a volt trónörokSs ellen Berinbül jelentik: A Politische VVochenschrifft cimü konzervatív folyóirat a német királyi hercegekről azt Írja, hogy életmódjuk és viselkedésük miatt magukra haragítják a közvéleményt és nem lehet csodálkozni, ha mindenki megbotránkozik magatartásuk miatt. A lap megemlíti, hogy a volt trónörökös Berlinbe jött oersi kastélyából, hogy résztvegyen a berlini hat napos kerékpárversenyen és minden éjszaka úgy dórbézol, mintha fiatal huszárhadnagy volna, pedig annak már húsz éve, hogy fiatal huszártiszt volt. A konzervatív folyóirat megállapítja, hogy méltán megbotránkozik a közvélemény, amikor az egykori uralkodóház vagyonának kisajátítása körül a legerősebben felkorbácsolták a szenvedélyeket és a porosz kormány szerződést kötött 1 a volt uralkodóházzal, amely az államnak sok milliós költséget jelent s ugyanekkor a volt trónörökös könnyelműen nagy dijat ajánlott tel a kerékpár győztesének. Hangsúlyozza a lap, hogy Oszkár herceg is eljátszotta már népszerűségét, amikor cigarettát küldött a fogházba annak a sihedernek, aki Stresemann külügyminisztert inzultálni akarta. Eitel Frigyesről pedig megállapítja a folyóirat, hogy nem elégedett meg a válópöre által okozott botránnyal, hanem továbbra is vígan éli világát és nem vesz tudomást az idők változásáról. A lap szerint Eitel Frigyes rászolgált arra, hogy megfosszák a Johanita-rend nagymesteri tisztjétől, mert az uralkodóháznak csak feddhetetlen előéletű tagja üt- 1 hét lovaggá nemesi ifjakat. A zagrebi Orjunavezér a bíróság előtt Gyilkossággal, többszörös súlyos testisértéssel és hatóság elleni erőszakkal vádolják dr. Angyelinovics Boriszlávot Zagrebből jelenük: Érdekes politikai biinper folyik a zagrebi törvényszék előtt. A per anyaga még abból az időből való, amikor Radios István félmillió választójára támaszkodva nem ismerte el az SHS királyságot, puccsnak minősítette az egyesülés közjogi aktusát és független horvát köztársaságot hirdetett. Ekkor, 1923-ban, Zagreb az örökös súrlódások, tüntetések, verekedések színhelye vglt. Ekkor alakult — a kormánypártok támogatásával az Orjuna nevű ifjúság1! szervezet, melynek főcélja a Radics-féle államellenes eszmék és tettek paralizálása volt. A kormánypárti szervezkedést az ellentáborban szintén szervezkedés — a Hanao megalakulása követte. Ebből az időből válók ezek a bűncselekmények, melyek miatt a bíróság most, három év után felelősségre vonja dr. Angyelinovics Boriszláv ügyvédjelöltet. akkori joghallgatót, a zagrebi »Orjuna« egyik alapitóját és vezetőjét. A vádlrát szerint egy őszi estén, féltiz órakor Zagreb egyik leg'hirhedebb negyedében, a Tkalcsics-uccai Sztara Hrvatska Kavarni-ban mulatott egy szrnaós társaság. A kávéházba betért egy orjunás társaság is, Angyelinovics vezetésével. Néhány tucat revolverlövés, eltört asztalok, székek, ablakok, tükrök. véres fejek maradtak a csatatéren. Sebesülések voltak mindkét részien, maga Angyelinovics is súlyos sebet kapott a karján, a legrosszabbul mégis egy rendőr járt, aki csak ki akarta béküteni a két verekedő tábort: tüdőlövést kapott, állítólag Angyelinovics. revolveréből. Egy más alkalommal a Rukovics- és Gundulics-uccák sarkán találkozott Angyelinovics, az orjunavezér és Zovko Márkó fürdőfelügyelő, a hanaovezér. Revolverlövés dördült el, Zovko vértócsában elterült a földön — másnap a kórházban meghalt. Angyelinovicsot pedig, aki a tömeg bosszúja elől menekülve egy szomszédos ház padlásán bujt el, elfogták, kihallgatták, de aztán szabadlábrahelyezték. Angyelinovics később hivei egy csoportjával éjfélkor megjelent a Hanaosok lapjának, a Hrvatski Borac-nak szerkesztőségében. A szerkesztőségi szolgát revolverekkel ágybafekvésre kény szeri tették, megkötözték, betömték a száját, aztán felforgattak, megsemmisítettek mindent a szerkesztőségben. A negyedik eset színhelye ismét a »Hrvatski Borac« szerkesztősége volt Egy tüntetést követő verekedés folyamán a többségben levő Hanaosok megverték az Orjuna két vezetőtagját: Bu. hit-testvéreket és győzelmi jelként a csatatérről elvitték a két áldozat kalapját. Másnap a »Hrvatski Borac«-ban megjelent egy kis hir: — Találtatott kél kalap. Igazolt tulajdonosa átveheti a »Hrvatski Borac« szerkesztőségében, ha száz koronát adományoz a Hanao javára. Másnap Angyelinovics megjelent a szerkesztőségben, ahol csak pár tisztviselőt talált. Mellnekszegzett revolverekkel kikényszeritették a kalapok kiadását. Nagyobb baj szerencsére nem történt. Három év múltán vette elő ezt az ügyet a zagrebi törvényszék, amikor már összebékült a két ellenséges tábor. A bíróság azonban az igazságot keresi és Angyelinovicsnak felelni kell cselekedeteiért, ha a Hanaosok meg is bocsátottak neki Az ellenzéki blokk közös listával vesz részt a bácskai kerületi választáson A magyaroki a1, és nemetekkel is tárgyalnak az ellenzéki pártok Szomborból jelentik:'A tartományi választásokkal kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy a Davidovicspárt, Pribicsevics-párt és Jovanovics-párt közös ellenzéki listával vesznek részt Bácsmegyében a kerületi választásokon. A megegyezést még nem hozták hivatalosan nyilvánosságra. mert várják a beáradt központok ezirányu jóváhagyását. Egyidőben az ellenzéki pártok tárgyalásokat kezdtek a magyar és német párttal abban az irányban, hogy a nemzetiségek is csatlakozzanak az ellenzéki szövetséghez. A Radics-párt vasárnap, november 28-án délután kerületi pártkonferenciát tart Szomborban. A konferencián döntenek a kerületi választáson követendő magatartásukról. Hir szerint a Radics-párt önállóan vesz részt a választáson, nem kooperál egy párttal sem, de a horvát és sokáé lakosságon kivül magyar és német szavazatokra is számit. A szökött cigány A szentai kórház egyik ápoltjában felismerték a szuboticai fogház szökevényét Szentéről jelentik: A szuboticai ügyészség fogházából egy hónappal ezelőtt megszökött Sárközi Márkó huszonkét éves cigánylegény, akit különböző bűncselekményekért két évre ítélt a szuboticai törvényszék. Az elitéit cigányt egy alkalommal munkába vitték. Több társával együtt a törvényszéknek Kralja Petra-park felé néző ablakait kellett, tisztítani. Egy őrizetlen pillanatban Sárközi kiugrott az ablakon és eltűnt az üldöző fogházőrök elől. Néhány nappal később Mitropánovics Ljubomir moli gátőrhöz beállított két cigány és revolverrel arra kényszeritették Mitropánovicsot, hogy a kompon szállítsa át őket a másik partra. Mitropánovics nem mert ellenkezni, de amint átszállította a két cigányt, azonnal értesítette a csendőröket és elvezette őket abba a korcsmába, amelybe a két cigány betért. A cigányok azonban megneszeiték a veszélyt és megszöktek. A gátőr másnap hazatérőben újra találkozott az egyik cigánnyal, akit. mikor felszólítására sem állt meg. fegyverével célba vett és megsebesített. A cigányt beszállították a szentai kórházba, ahol Kovács János szuboticai munkásnak mondta magát. Pénteken a szuboticai államügyészség vezetője értesült, hogy a szentai kórházban egy cigányt ápolnak, mire kiküldtek egy szuboticai detektívet, aki Kovács Jánosban felismerte Sárközi Márkot, aki a mitrovicai fegyházba való elszállítása előtt való nap szökött meg a fogházból. Sárközi eleiute tagadott, később azonban bevallotta, hogy a szökés után felkereste bánáti társait, akikkel rablóbandát akartak alakítani. Sárközit amint felgyógyul, visszaszállítják Szuboticára és megindítják a nyomozást, mert az a gyanú, hogy a szökött cigány társával Bánátban több bűncselekményt követett el.
