Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-27 / 326. szám

*926 november 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Vasárnapválasztanak asuboticaijogakadémián A magyar jogászok nagyrésze a demokrata tisztát támogatja A szuboticai jogakadémián vasárnap választják meg a »Svetlost« ifjúsági se­gélyegylet vezetőségét. A választásokat minden évben nagy korteskedés elö/.i meg, mert vezetőségi helyek betöltése politikai szempontok alapján történik. Az idén különösen magasra csaptak az agitáció hullámai a jogakadémián és az ifjúsági egyesület régi vezetőségének is .csak három vasárnapon folytatólagosan megtartott közgyűlésen heves viták után adták meg a felmentést. Ugyanekkor ki­jelölték az uj választást vezető bizott­ságot. A választási bizottság elnöke Kovács Radivoj, alelnöke pedig Eitgler János lett. A jogakadémia magyar hallgatói szintén résztvesznek a választásokon, de személyi ellentétek miatt nem tud­tak megegyezni egységes fellépésre vo­natkozólag. A magyar diákság zöme a demokraták listáját támogatja, ame­lyen három helyet kaptak a magyarok. Jelöltjeik Perl Sándor, Szállási Józset és Balázspiri Kálmán. A radikális listán Imrei Károly képviseli a magyar diá­kokat. A listák benyújtásának határideje péntek este járt le. Három listát adtak be: a radikális lista vezetője Milics Jo­­csics, helyettese Stefanovics Voja, a demokrata listán Mimes Ljubomir a lis­tavezető, helyettese Perl Sándor, végül párton kivült lista, amelyen Szkendero­­vics Mitya áll első helyen, helyettese Valcsevics Péter. A választás vasárnap délelőtt kilenc órakor kezdődik. Francia lap cikke a jugoszláv-magyar barátságról A Journal de Débats szerint a két ország’ természetes szövetségese egymásnak Beogradból jelentik: A beogradi No­­vost közli, hogy a Journal de Débats ezeket Írja a jugoszláv-magyar közele­désről. Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója legutóbbi beszédében hosszan foglalkozott a jugoszláv-magyar köze­ledésről. Ez a beszéd erősen érezteti hatását úgy Beogradban, mint Buda­pesten. Horthy kormányzó történelmi tényekkel bizonyította, hogy a két or­szág csak akkor fejlődhetik és boldo­gulhat, ha összetart háborúban és béké­ben, amjnt ez a XVI. században a törö­kök elleni harcokban is kitűnt. A Journal de Débat nagyjelentőségű­nek tartja a magyar államfő Mohácson | tett barátságos kijelentéseit és megál­lapítja, hogy a közeledés és együttmű­ködés a két ország között erkölcsi, po­litikai és gazdasági szempontokból szükséges. Mindkét népnek sok rokon­vonása van, rendkívül hazafiasak, pátri­ái chálisak, nyíltak és lojálisak. A ma­gyarok a háború után nagyon magukra maradtak, egyedül állnak a sok idegen nép között. Nincsenek rokonságban sem a szlávokkal. sem a germánokkal, sem a latin népekkel. Ezért a leghasz­nosabb, ha a szomszédok barátságát és szövetségét keresik és ezek közül is el­sősorban Jugoszláviáét, amely arány­lag. legkisebb területet kapott tőlük a békeszerződésben. Jugoszlávia lehet Ma­gyarországnak egyetlen segítőtársa a dunai konföderáció és a bécsi tutorság elleni harcában. Viszont Jugoszláviának is érdeke a Magyarországgal való jó­baráti viszony. Mert Jugoszlávia nin­csen még tisztában a szomszédaival és ezért fontos, hogy Magyarország ré­széről biztosítsa a szövetséget. Együt­tesen egyik legnagyobb középeurópai és balkáni hatalommá lehetnek és Így a két ország legtermészetesebb szövetsé­gese egymásnak. — Ezek voltak a legfontosabb politi­kai szempontok. Vannak azonban sür­gető gazdasági szempontok is, amelyek' a két ország barátságát sürgetik. Ma gyarország kereskedelmi cikkeit akar­ja a dalmát tengerpartra hozni, Jugo­szláviának pedig elsőrangú kikötői van­nak. Mindkét állam földművelő és ezért együttesen kell védekezniük az ipari ál­lamok protektorátusa ellen. — Ezek nem elérhetetlen ideálok — írja a francia lap — hanem fontos, ki­vihető államérdekek. Már eddig is meg­kötöttek egy kereskedelmi szerződést és néhány közlekedési szerződést. Az optálás kérdését egyelőre elhalasztot­ták, de hamarosan sor kerül erre is. A sajtó már régebben komolyan foglalko­zik avval a kérdéssel, hogyan kaphatna Magyarország kikötőt az adriai tenge­ren. Jugoszláviában Susákot, vagy Spli­­tet akarják Magyardrszágnak átenged­ni, Magyarországon viszont Fiúmét ve­szik komolyan számításba. Az arbitrázs kérdését is hamarosan letárgyalják és a genfi politikai tárgyalások is sok eredményt fognak felmutatni. Kegyelmet kaptak a Hollandiában elitéit frankhamisitók Interpelláció a holland kamarában a frankhamisitókkal való kivételes bánásmód miatt Hágából jelentik: A holland kama­rában interpellációt intéztek a kor­mányhoz, amelyben az interpelláló képviselő szóvá­­teszi a frankhamisítás miatt el­itéit Marsovszky György és két társával szemben tanúsított ki­vételes bánásmódot. Az interpelláció részletesen felsorol­ja azokat a kedvezményeket, ame­lyekben a frankhamisitók elitélteté­sük óta a fogházban állandóan része­sültek. Hir szerint mindahárom frankhamisitó ke­gyelmet kapott, a kegyelmi végzést a kormány még nem hozta nyilvánosságra, hanem Maisovszkyékat a fogházból szanatóriumba szállították, ahol nagy szeretettel kezelik őket. Az interpellációnak nem volt sike­re, mert Hollandiában Marsovszkié­­kat nem tekintik közönséges bűnö­söknek, hanem politikai akció áldo­zatainak és ezért nem helyezkednek velük szemben rideg álláspontra. Dorbézolnak a német főhercegek Konzervatív német folyóirat támadása a volt trónörokSs ellen Berinbül jelentik: A Politische VVo­­chenschrifft cimü konzervatív folyóirat a német királyi hercegekről azt Írja, hogy életmódjuk és viselkedésük miatt magukra haragítják a közvéleményt és nem lehet csodálkozni, ha mindenki meg­­botránkozik magatartásuk miatt. A lap megemlíti, hogy a volt trónörökös Ber­linbe jött oersi kastélyából, hogy részt­­vegyen a berlini hat napos kerékpár­­versenyen és minden éjszaka úgy dór­­bézol, mintha fiatal huszárhadnagy vol­na, pedig annak már húsz éve, hogy fiatal huszártiszt volt. A konzervatív folyóirat megállapítja, hogy méltán megbotránkozik a közvéle­mény, amikor az egykori uralkodóház vagyonának kisajátítása körül a legerő­sebben felkorbácsolták a szenvedélyeket és a porosz kormány szerződést kötött 1 a volt uralkodóházzal, amely az állam­nak sok milliós költséget jelent s ugyan­ekkor a volt trónörökös könnyelműen nagy dijat ajánlott tel a kerékpár győz­tesének. Hangsúlyozza a lap, hogy Oszkár herceg is eljátszotta már népszerűségét, amikor cigarettát küldött a fogházba an­nak a sihedernek, aki Stresemann kül­ügyminisztert inzultálni akarta. Eitel Frigyesről pedig megállapítja a folyó­irat, hogy nem elégedett meg a váló­­pöre által okozott botránnyal, hanem továbbra is vígan éli világát és nem vesz tudomást az idők változásáról. A lap szerint Eitel Frigyes rászolgált arra, hogy megfosszák a Johanita-rend nagy­mesteri tisztjétől, mert az uralkodóház­nak csak feddhetetlen előéletű tagja üt- 1 hét lovaggá nemesi ifjakat. A zagrebi Orjunavezér a bíróság előtt Gyilkossággal, többszörös súlyos testisértéssel és hatóság elleni erőszakkal vádolják dr. Angyelinovics Boriszlávot Zagrebből jelenük: Érdekes politikai biinper folyik a zagrebi törvényszék előtt. A per anyaga még abból az idő­ből való, amikor Radios István félmillió választójára támaszkodva nem ismerte el az SHS királyságot, puccsnak minő­sítette az egyesülés közjogi aktusát és független horvát köztársaságot hirde­tett. Ekkor, 1923-ban, Zagreb az örö­kös súrlódások, tüntetések, verekedé­sek színhelye vglt. Ekkor alakult — a kormánypártok támogatásával az Orju­na nevű ifjúság1! szervezet, melynek főcélja a Radics-féle államellenes esz­mék és tettek paralizálása volt. A kor­mánypárti szervezkedést az ellentábor­ban szintén szervezkedés — a Hanao megalakulása követte. Ebből az időből válók ezek a bűn­­cselekmények, melyek miatt a bíróság most, három év után felelősségre vonja dr. Angyelinovics Boriszláv ügyvédje­löltet. akkori joghallgatót, a zagrebi »Orjuna« egyik alapitóját és vezetőjét. A vádlrát szerint egy őszi estén, fél­­tiz órakor Zagreb egyik leg'hirhedebb negyedében, a Tkalcsics-uccai Sztara Hrvatska Kavarni-ban mulatott egy szr­­naós társaság. A kávéházba betért egy orjunás társaság is, Angyelinovics ve­zetésével. Néhány tucat revolverlövés, eltört asztalok, székek, ablakok, tük­rök. véres fejek maradtak a csatatéren. Sebesülések voltak mindkét részien, maga Angyelinovics is súlyos sebet ka­pott a karján, a legrosszabbul mégis egy rendőr járt, aki csak ki akarta bé­­küteni a két verekedő tábort: tüdőlövést kapott, állítólag Angyelinovics. revolve­réből. Egy más alkalommal a Rukovics- és Gundulics-uccák sarkán találkozott An­gyelinovics, az orjunavezér és Zovko Márkó fürdőfelügyelő, a hanaovezér. Revolverlövés dördült el, Zovko vér­tócsában elterült a földön — másnap a kórházban meghalt. Angyelinovicsot pedig, aki a tömeg bosszúja elől mene­külve egy szomszédos ház padlásán bujt el, elfogták, kihallgatták, de aztán szabadlábrahelyezték. Angyelinovics később hivei egy cso­portjával éjfélkor megjelent a Hanao­­sok lapjának, a Hrvatski Borac-nak szerkesztőségében. A szerkesztőségi szolgát revolverekkel ágybafekvésre kény szeri tették, megkötözték, betömték a száját, aztán felforgattak, megsemmi­sítettek mindent a szerkesztőségben. A negyedik eset színhelye ismét a »Hrvatski Borac« szerkesztősége volt Egy tüntetést követő verekedés folya­mán a többségben levő Hanaosok meg­verték az Orjuna két vezetőtagját: Bu. hit-testvéreket és győzelmi jelként a csatatérről elvitték a két áldozat ka­lapját. Másnap a »Hrvatski Borac«-ban megjelent egy kis hir: — Találtatott kél kalap. Igazolt tu­lajdonosa átveheti a »Hrvatski Borac« szerkesztőségében, ha száz koronát ado­mányoz a Hanao javára. Másnap Angyelinovics megjelent a szerkesztőségben, ahol csak pár tiszt­viselőt talált. Mellnekszegzett revolve­rekkel kikényszeritették a kalapok ki­adását. Nagyobb baj szerencsére nem történt. Három év múltán vette elő ezt az ügyet a zagrebi törvényszék, amikor már összebékült a két ellenséges tá­bor. A bíróság azonban az igazságot keresi és Angyelinovicsnak felelni kell cselekedeteiért, ha a Hanaosok meg is bocsátottak neki Az ellenzéki blokk közös listával vesz részt a bácskai kerületi választáson A magyaroki a1, és nemetekkel is tárgyalnak az ellenzéki pártok Szomborból jelentik:'A tartomá­nyi választásokkal kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy a Davidovics­­párt, Pribicsevics-párt és Jovano­­vics-párt közös ellenzéki listával vesznek részt Bácsmegyében a kerü­leti választásokon. A megegyezést még nem hozták hivatalosan nyilvá­nosságra. mert várják a beáradt központok ezirányu jóváhagyását. Egyidőben az ellenzéki pártok tár­gyalásokat kezdtek a magyar és né­met párttal abban az irányban, hogy a nemzetiségek is csatlakozzanak az ellenzéki szövetséghez. A Radics-párt vasárnap, novem­ber 28-án délután kerületi pártkon­ferenciát tart Szomborban. A konfe­rencián döntenek a kerületi választá­son követendő magatartásukról. Hir szerint a Radics-párt önállóan vesz részt a választáson, nem kooperál egy párttal sem, de a horvát és so­káé lakosságon kivül magyar és né­met szavazatokra is számit. A szökött cigány A szentai kórház egyik ápoltjá­ban felismerték a szuboticai fogház szökevényét Szentéről jelentik: A szuboticai ügyészség fogházából egy hónappal ez­előtt megszökött Sárközi Márkó huszon­két éves cigánylegény, akit különböző bűncselekményekért két évre ítélt a szuboticai törvényszék. Az elitéit ci­gányt egy alkalommal munkába vitték. Több társával együtt a törvényszéknek Kralja Petra-park felé néző ablakait kellett, tisztítani. Egy őrizetlen pillanatban Sárközi kiugrott az ablakon és eltűnt az üldöző fogházőrök elől. Néhány nappal később Mitropánovics Ljubomir moli gátőrhöz beállított két cigány és revolverrel arra kényszeri­­tették Mitropánovicsot, hogy a kompon szállítsa át őket a másik partra. Mitro­pánovics nem mert ellenkezni, de amint átszállította a két cigányt, azonnal érte­sítette a csendőröket és elvezette őket abba a korcsmába, amelybe a két cigány betért. A cigányok azonban megneszei­­ték a veszélyt és megszöktek. A gátőr másnap hazatérőben újra találkozott az egyik cigánnyal, akit. mikor felszólítá­sára sem állt meg. fegyverével célba vett és megsebesített. A cigányt beszállították a szentai kór­házba, ahol Kovács János szuboticai munkásnak mondta magát. Pénteken a szuboticai államügyészség vezetője ér­tesült, hogy a szentai kórházban egy cigányt ápolnak, mire kiküldtek egy szuboticai detektívet, aki Kovács János­ban felismerte Sárközi Márkot, aki a mitrovicai fegyházba való elszállítása előtt való nap szökött meg a fogházból. Sárközi eleiute tagadott, később azon­ban bevallotta, hogy a szökés után fel­kereste bánáti társait, akikkel rablóban­dát akartak alakítani. Sárközit amint felgyógyul, visszaszállítják Szuboticára és megindítják a nyomozást, mert az a gyanú, hogy a szökött cigány társával Bánátban több bűncselekményt köve­tett el.

Next

/
Thumbnails
Contents