Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-24 / 323. szám

12 OLDAL » AHA I1/, DINAR Poitarica a gotovom pitééit XXVIf. évfolyam Szubotica, 1926 SZERDA november 24. _________ 323. szám Megjelenik minden reggel» ünnep ntán és hétfon délben ^ ^ Szerkesztőség: Zmej Jovin trg 3. szám (Minervtpalo ta) Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Sierke.itósog 5—10, 8-52 ofizetési ár negyedévre 165 J 1- Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A belső jogrend Az ország belső jogrendje feltar­tóztathatatlan erővel sürgeti már a belső adminisztráció törvényessé té­telét. Az állandósult ideiglenesség sem a beletörődés, sem a megszokás ál­tal nem lesz törvényes állapot. Min­dennel áttértünk már a békegazdál­kodásra, csak még a végrehajtó ha­talom megszervezésében folytatja életét a pillanatnyi berendezkedés átmeneti időre tervbevett parancsa. A töjfcéjiyboziís már régen megal­kotta az^or'szág uj közigazgatási szervezetét, a törvényhozás a hadi­­állabotot már régen jogállapottá vál­toztatta át, de múló érdekek félre­ismert parancsa, az uj türelmetlen­séggel megtöltött régi jelszavak min­dig megakadályozták, hihetőleg azonban csak késleltették az állami szuverénitás letéteményese: a tör­vényhozás akaratának megvalósulá­sát. Lehet-e tovább politikai kiskorú­ságban tartani a Vajdaság népét, nemzetiségre való tekintet nélkül? Lehet-e hirdetni, hogy az Önkor­mányzati választások a nemzeti egy­séget veszélyeztethetik s igy sért­hetik a legfőbb államérdeket? Rég­­■mult időkből kisértenek vissza ezek >az emlék-frázisok: milyen határtala­nul konzervatív az emberi lélek, nem veszi észre, hogy ok, helyzet, körül­mény, életfeltétel, minden megválto­zott, csak a frázis él örökké és meg­­változhatatlanul, mintha a csalhatat­­lanság dogmája a politika frázisai­nak is a megbirálhatatlanság védel­miét nyújtaná. A közigazgatási törvény meglehe­tősen kis térre szorítja a polgárság önkormányzatát, a Vajdaság népe majdnem korlátlan önigazgatáshoz szokott s éveken keresztül még ezt a csökevény-önadminisztrációt is hátráltatták. Alkotmányos országban '— példa rá a mostani angliai közsé­gi választás — a tartományi és köz­ségi választások majdnem olyan súllyal manifesztálják a nép igaz akaratát, mint a meghamisított kép­viselő választási eredmények. Aki a kormány legújabb elhatározásának megvalósulását nem fogja siettetni, az akarva, vagy akarata ellenére az ország alkotmányos életének meg­semmisítésére törekszik. Nincs teljes alkotmányosság, mig végre nem haj* tott törvények vannak. Nincs alkot­mányos élet, mig az ország belső igazgatásának kiépítése nem az al­kotmány alapján, az alkotmány pa­rancsából alkotott törvény rendelke­zései szerint történik. Ä miniszteri felelősség elvére nem lehet felépíteni a közigazgatási szervezetet, amikor a törvény annak megalkotásában a nép választását, a nép akaratának érvényesülését kívánja meg. Az ország magyar kisebbsége — hogy saját hibájából, vagy csupán járatlanságból-e, most ne kutassuk, •'ámbár a politikában a legnagyobb .hiba: a járatlanság — mindeddig nem vehetett részt az alkotmányos élet­ben, az államigazgatásban. Eddig csak tárgya volt a rendelkezéseknek s intézkedéseknek. A magyarság azért várja fokozott és indokoltan fokozott türelmetlenséggel a tartományi és községi választásokat, mert nemcsak adófizetéssel és katonaállitással akar részt venni az állam életében. A ma­gyarság meg akarja már mutatni. milyen nélkülözhetetlen értéket je­lent önkormányzatban nevelt politi­kai érettsége, közigazgatási érzéke és felelősségvállalása az állami és közigazgatási adminisztrációban. Szinte azt mondjuk: megéri az ál­landó s a megoldások előtt is mindig kiújuló kormányválságot s a kor­mányválságok minden meddő izgal­mát az az előny, melyet a válság­tárgyalásokból megszülető közigaz­gatási választások jelentenek. A tar­tományi választások indítanák el a magyarságot az államalkotó munka utján. Izgalom Franciaországban az olasz csapatösszevonások miatt A félhivatalos Temps is megerősíti az olasz határról érkező rémhíreket Párisból jelentik: A keddi lapok vezető helyen foglalkoznak a Temps hétfői cikkével, amely szerint olasz részről óriási csapatösz­­szevonások történtek a francia * határon. Olaszország részéről ugyan cáfol­ják ezt a hirt, amelynek eddig a francia sajtó sem tulajdonított na­gyobb jelentőséget és azt inkább fan­tasztikus rémhírnek tekintették. Most azonban, hogy a félhivatalos Temps »Veszély­ben a déli határ« cim alatt meg­erősíti ezeket a híreket, óriási izgalom uralkodik Franciaor­szágban és ez az izgalom érezhető a keddi lapok cikkein is. A francia hadügyminisztérium ugyan a késő éjjeli órákban hivata­los közleményt adott ki, amelyben megállapítja, hogy a francia-olasz határon^miadca. csendes és az olasz támadásról elterjedt rémhirek fantasztikus kitalálások, mégis a sajtóban az a körülmény, hogy ezt a hirt a félhivatalos Temps is megerősítette, szokatlan izgalmat kelt. Pribicsevicsék a kisebbségi jogokért Suvakovics Lázár államtitkár és Boskovics Dusán dr. Pribicsevics-párti kép­viselő szónoki párbaja — Vita a crepajai eseményekről, a Vajdaság közigaz­gatásáról és a nemzetiségek jogairól — Heves szóváltás Makszimovics Bózsó belügyminiszter és Timotievics Koszta között A parlament viharos ülése Beogradból jelentik: Nagy érdek­lődés mellett nyitotta meg a parla­ment keddi ülését Szubotics alelnök. A kormány tagjai is csaknem teljes számban jelentek meg, tekintettel a Pribicsevics-párt által benyújtott törvényjavaslatra, amelyel kapcso­latban élénk vita volt várható a va­sárnapi eseményekről. 'Napirend előtt az elnök bejelen­tette, hogy Zsanjics horvát födera­­lista javaslatot nyújtott be a ház­szabályok huszadik szakaszának megváltoztatására. Zsanjics a sza­kaszhoz azt a klauzulát akarja fűz­ni, hogy a pénzügyi bizottságnak azo­kon az ülésein, amelyeken a költségvetést tárgyalják, az új­ságírók is jelen lehessenek Zsanjics javaslatára a sürgősség ki­mondását kérte és azt rövid beszéd­del indokolta meg. Setyerov Szláv­­kó és Moskovljevics Milán a sürgős­ség mellett szólaltak fel, mig Perics Ninko dr. pénzügyminiszter a sür­gősséget ellenezte. A pénzügymi­niszter szerint nincs szükség arra, hogy a pénzügyi bizottság ülésein az újságírók jelen lehessenek, mert a költségvetést a plénum előtt is le­tárgyalják és igy a nyilvánosság in­formálásának semmi akadálya nincs. Boskovics Dusán a Vajda­ság közigazgatásáról Felolvasták ezután Boskovics Du­sán dr. és társainak törvényjavasla­tát a gyülekezési jog szabályozásá­ról. Boskovics dr. a sürgősség ki­mondását kérte és azt hosszabb be­szédben okolta meg, amelyben rész­letesen foglalkozott a Vajdaság köz­­igazgatási állapotaival. — A jog- és törvénytisztelet — mondotta — nemcsak az állampol­gárokra, hanem a kormányra és a hatóságokra is kötelező. Nálunk mindennapos dolog, hogy . miniszte­rek, államtitkárok és egyéb tisztvi­selők nem tartják meg a törvénye­ket és a párt érdekét államérdeknek tüntetik fel. Az országban nagy az elégedetlenség, különösen azonban a Vajdaságban, ahol az adminisztrá­ció tisztviselői a legrosszabbak. Nagy ritkaság, ha többezer tisztviselő közt akad néhány, aki a kellő morális és formai kvali­fikációval rendelkezik, pedig a Vajdaság fizeti az állami adók legnagyobb részét. Az egykor gazdag Vajdaságban nagy szegénység uralkodik, a kereskedelem, ipar és mezőgazda­ság óriási nehézségekkel küzd. A földművesek nem tudják megfizetni adójukat és kénytelenek házukat és földjüket eladni, hogy a huszon­nyolcféle adónemet kifizethessék. Beszélnünk kell arról, miért nem respektálják a személyes szabadsá­gokat és a legelemibb emberi jogo­kat. Az alaptörvényeket a rendőri és adminisztratív hatóságok nem ve­szik tekintetbe. A Vajdaság agyon van admi­nisztrálva. Az összes falvakban és városokban a radikálisok komeszárjai ülnek. A két legmagasabb közigazgatási tiszt­viselő a Bácskában és Torontálban nem rendelkezik a szükséges kvali­fikációval. Nincs meg a kvalifikáció­juk a főszolgabiráknak sem, akik közt van olyan, aki börtönbüntetés­re is volt már ítélve. Az egyik főszolgabíró ellen het­ven bűnügyi eljárás van folya­matban. Ha más valaki követ el ilyesmiket, azt azonnal Pozsarevácra küldik. Grol Milán: Ezek a legmegbízha­tóbb szolgái ennek a rezsimnek. Boskovics: A mi adminisztrá­ciónkban nagy szerepet játszanak a jegyzők. A törvény szerint a jegyzői álláshoz érettségi bizonyítvány és jegyzői kurzus szükséges, de az egész Vajdaságban alig két-három jegyző mutathatja fel ezt a kvalifi­kációt. A magyar rezsim alatt az összes jegyzők kvalifikáltak voltak. A Bácskában egy jegyzőnek átlag huszonöt-harmincezer dinár jövedel­me van és igy meg lehetne kívánni tőlük, hogy a kvalifikációt megsze­rezzék. Áttért ezután Boskovics Suvako­­vicsnak az ő személye * ellen felho­zott vádjaira. Suvakovics őt rene­gátnak nevezte, pedig a háború első napjától kezdve az aradi börtönben volt, majd internálták, azután három évi börtönre Ítélték, amiből egy évet le is ült. Ezzel szemben Suvakovics orosz fogságba menekült, onnan An­gliába ment, aztán dobrovoljác lett anélkül, hogy a harcban résztvett volna. Mi történt Crenaján? — Crepaján — folytatta Boskovics — késekkel és revolverekkel akadá­lyozták meg, hogy a tömeg a falun keresztül menjen. Én autón jöttem és a csendőrök első vonalához érve, igy szóitam: — Önök a rendet akarják fentar­­tani? A csendőrök erre kijelentették, hogy utasításuk van, hogy csak ak­kor lépjenek közbe, ha verekedésre kerül a sor. Ott láttuk Suvakovics Lázár államtitkár urat, a főszolga­bírót, az alszolgabirót, akik szemé­lyesen dirigálták a rezesbandát. Végül Boskovics sürgősséget kért a benyújtott törvényjavaslat tárgya­lására és megállapította, hogy a füg­getlen demokraták tulajdonképp

Next

/
Thumbnails
Contents