Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-23 / 322. szám
\ 12 OLDAL » ARA I1/, DINAR Postarina a gotovom ptoóena XXVII. évfolyam Szubotlca, 1926 KEDD november 23. Megjelenik minden reggel, ünnep ntán in hétfőn délben * Telefen: Kiadóhivatal 8-58 Sierke.ztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 165 dia —H P^ Szerkesztőség; Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatalt Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Ä nép szava A jugoszláv-magyar határ baranyai szakaszán e napokban olyan esemény játszódott le, amely a két nép békés viszonyának alapjául szolgáló barátságos hajlandóságot és az egymás segítésére siető szomszédi szolidaritást minden hivatalos tárgyalásnál többetmondóan demonstrálja. A politikusok legyalulják és körülfaragják a gondolataikat, megkonstruálják és berámázzák az érzéseiket, mielőtt a nyilvánosság közszemléjére kiteszik. Maga a nép azonban, ha megszólal, nem köti magát politikai vagy diplomáciai formaságokhoz és őszintén, elhallgatás nélkül mondja ki, ami a szivén fekszik. A két nép közösségérzetének mesterkéletlen, spontán megnyilatkozása avatja nevezetessé azt az aktust, ami most ment végbe Belimanasztiron. Huszonöt vagonból álló magyar tehervonat futott be a baranyai határállomásra. Mindegyik vagon tele volt gabonával, amit Magyar-Baranya lakossága gyűjtött össze Jugoszláv-Baranya árvízkárosultjai számára. Az átadó bizottság vezetője nem vágta magát ünnepélyes pózba és nem tartott hosszulélekzetü körmondatokból összerótt szónoklatot a népek együttműködéséről. Beszéde csupán a határon túli adakozók egyetlen kívánságának hangsúlyozására szorítkozott: a huszonöt vagon gabonát nemzetiségi különbség nélkül osszák szét a segélyre rászorult földművesek közt. Emberileg természetes, hogy az elemi csapás áldozataival szemben az egyenlő elbánás elvének kell érvényesülnie. A szerencsétlenségnek nincs nemztisége és az árvíztől sújtottakat nem osztályozhatja faji alapon még a nacionalizmus sem, famely pedig virtuóza az igazságtalan klasszifikálásnak. Normális körülmények között nem is volna szembeötlő, hogy faz elöntött jugoszláv terület lakosai javára Magyarországon gyűjtött gabonában szerb, horvát, magyar, német egyaránt részesedik. A medréből kilépett folyam nemcsak az elárasztott vidék termését falja fel, hanem a védekezés és kártalanítás terén a faji ellentéteket is elmossa. A szeretet, a részvét és áldozatkészség kiapadhatatlan forrásai a nemzetköziségnek, amely nagy katasztrófák idején világrészeket forraszthat össze a könyörület egységfrontjába. Vannak azonban a történelemnek olyan korszakai, amikor a tények úgy alakulnak, mintha az volna a rendeltetésük, hogy a megcáfolhatatlan eszmei igazságok gyakorlati értéktelenségét igazolják. A háború az emberi együvétartozás egyetemes törvényeit felfüggeszti és a hadviselt felek kibékülését nem követi nyomban a lelkek megnyugvása. Az elmúlt nyolc év alatt számtalanszor tapasztalhattuk, hogy a nemzeti féltékenység elementáris jogok tagadását hazafias erénnyé szentesítette. Az a farkasszemet néző bizalmatlanság, amely a népek közé sorompókat állított, az egyes államokon belül is éreztette nyomasztó hatását és ennek súlya különösen a népkisebbségekre nehezedett. Senki sem vonja kétségbe, hogy az anyanyelv és nemzeti kultúra szabadsága kivétel nélkül mindenkit megillet, de ezt a szabadságot mindenütt, ahol nemzetiségek vannak, államérdekre hivatkozva korlátok közé szorítják. Az is kétségtelen, hogy az agrárreform szociális és nemzeti probléma, mégis a végrehajtásánál a szociális szempont háttérbe szorul és a nemzeti kisebbséghez tartozó földnélküliek álmodni sem mernek arról, hogy földet kapjanak. Amikor ilyen mély szakadék választja el a teóriát a prakszistól, csoda-e, ha még tisztára hummanitárius akciókkal kapcsolatban is kisért a faji származás szerint való distinkció eshetősége? A Népszövetség őszi ülésszaka óta a megértés szellői fujdogálnak Európaszerte. A megenyhült atmoszférában indultak meg a jugoszlávmagyar tárgyalások a két nép gazdasági érintkezésének kimélyitésére. A közeledés jelentőségét méltató nyilatkozatok alól azonban még mindig ki-kitüremlenek a nacionalista aggodalmak hullámgyürüi. A két külügyminiszter a függő kérdések megoldása tekintetében a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítja egymás iránt, de azért még az olyan terv is, mint a jugoszláv és magyar színészek kölcsönös vendégszereplése, csak igen lassú tempóban halad a megvalósulás felé. A hivatalos szervek lomhán mozognak és a politikusok lépéseit is botorkálóvá teszik egy megszokott rendszerhez ragaszkodó alaptalan skrupulusok. Mennyivel frissebb, közvetlenebb és a két nép közeledését érlelőbb Magyar-Baranya népének az a cselekedete, hogy Jugoszláv-Baranya árvízkárosultjai számára huszonöt vagon gabonát küldött és az a használati utasítása, hogy az adományt nemzetiségi különbség nélkül oszszák ki. Jugoszlávia revideálja álláspontját Szovjetoroszországgal szemben Küszöbön vannak a jugoszláv-orosz kereskedelmi tárgyalások Beogradból jelentik: Az orosz hivatalos sajtó az utóbbi időkben feltűnően lanszirozott híreket a jugoszláv-orosz viszony megjavítására vonatkozólag. A jugoszláv hivatalos körök azonban mindeddig elutasító álláspontra helyezkedtek-és az orosz hivatalos sajtó híreire nem is reflektáltak. Az oroszok erre magánúton létesítettek bizonyos kereskedelmi összeköttetéseket Jugoszláviával és egy orosz-török kereskedelmi társaságot szerveztek Beogradban, ennek tagjait azonban — mint ismeretes - nemrég kiutasították. Mint jól informált beogradi körökből értesülünk, a kormány revízió alá akarja venni az orosz kérdésben eddig efV'gjalt elutasító álláspontját. Természetesen csak kereskedelmi kapcsolatról van szó és az a szempont irányadó, hogy nem lehet-e az orosz exportot jugoszláv vonalakon az adriai kikötök felé irányítani. Beogradban azt várják, hogy milyen eredménnyel fognak végződni Csicserin párisi tárgyalásai Brianddal. Ha ez az eredmény kielégítő lesz, akkor hamarosan megtörténnek jugoszláv részről a kezdő lépések a jugoszláv - orosz kereskedelmi kapcsolat felvételére. A jugoszláv-orosz közeledés hire politikai körökben feltűnést kelt. Az ellenzék erélyesen követeli a gyülekezési fog biztosítását Radies és Pribicsevics gyűléseinek szétzavarása élénk visszhangot keltett — A független demokraták törvényjavaslata a szerbiai gyülekezési jog kiterjesztéséről Beogradból jelentik: Radics boszniai és Pribicsevics crepajai népgyülésének szétzavarása élénk visszhangot keltett politikai körökben. Általában nagy elkeseredéssel beszélnek a pártellentétek ilyen nagymérvű elfajulásáról. A Pribicsevics-párt hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be a gyülekezeti jog szabályozásáról és a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását kéri. így a parlament legközelebbi ülésén nagy vita várható, amelynek keretében az ellenzéki pártoknak lesz alkalmuk véleményüket nyilvánítani a vasárnapi eseményekről. A Pribicsevics-párt törvényjavaslata, amelyet Boskovics Dusán dr. és társai nyújtottak be, a következőképp hangzik: 1. A szerbiai gyülekezési törvény terjesztessék ki az ország egész területére mindaddig, míg általános gyülekezési törvényt nem hoznak. 2. A rendőrhatóságok büntetés terhe alatt kötelesek a nép gyűlésekről eltávolitani minden rendzavarót. 3. Állami és önkormányzati tisztviselőknek tilos gyűléseket összehivni, agitdciót folytatni, gyűléseken felszólalni és gyűléseket megzavarni. 4. Azok ellen a tisztviselők ellen, akik a fenti szakaszban megállapított tilalmat megszegik, a fegyelmi eljárás haladéktalanul megindítandó. Az ötödik szakasz végül a törvény életbeléptetéséről intézkedik. Közös klubülésre készül a két kormányzópárt A dalmát agrárreform kérdésében még mindig nagy ellentétek vannak a két kormányzópárt közt. Legutóbb a boszniai radikálisok kezdtek közvetíteni a kormányzópártok közt egy kompromisszumos megoldás érdekében. A két kormányzópárt körében az a vélemény alakult ki, hogy ezt a vitás kérdést együttes klubülésen kell megvitatni. Az együttes klubülés összehívását a közeli napokra várják. Radics szerint nem biztos a tartományi választások megtartása A tartományi választások küszöbön álló kiírása nemcsak az ellenzéki pártokat, hanem még Radicsékat is kellemetlenül érinti. Az ellenzék úgy találja, hogy a kormány a választások váratlan kiírásával rajtaütésszerű győzelemre .számit. A törvény ipeglehetősen bonyolult jelölési eljárása és rövid határideje megnehezíti az ellenzéknek a választásokra való iefkészülést. Ennek ellenére minden párt megtette már az előkészületeket a tartományi választásokra. Nagy feltűnést keltett Radics Istvánnak az egyik boszniai népgyülésen tett nyilatkozata, amely szerint még nem is biztos, hogy sor kerül a tartományi választásokra, mert nincs kizárva, hogy országos választások lesznek. Radicsnak ez a nyilatkozata arra vall, hogy ő sem veszi szívesen a tartományi választások mostani kiírását. Sokan tudni vélik, hogy Radicsék attól tartanak, hogy a tartományi választásokon beigazolódnának azok a hírek, amelyek szerint a horvát nép kezd elfordulni Radicstól. Uzunovics miniszterelnök a királynál Uzunovics Nikola miniszterelnök a hétfői nap folyamán sem délelőtt, sem délután nem jelent meg hivatalában és csak este hat órakor érkezett a miniszterelnökségre. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a miniszterelnök Topolán volt. ahol kihallgatáson jelent meg őfelsége előtt. Az ellenzéki blokk vezérének tiltakozó levele Uzunovics mi. niszterelnökhöz A szükebb ellenzéki blokk vezérei hétfő délelőtt konferenciát tartottak. A konferencián elhatározták, hogy az ellenzéki népgyülések szétzavarása miatt a következő levelet intézik Uzunovics Nikola miniszterelnökhöz: Miniszterelnök Ur! A politikai gyűlések megzavarása az utóbbi időben aggasztó mérveket kezd ölteni és ma már ez *
