Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-21 / 320. szám

1926 november 21. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Marosvásárhely magyarsága körében kínos megütközéssel fogadták a belügy­miniszternek azt a rendeletét, mely a Székely Napló megjelenését bizonytalan időre betiltja. A rendelet, melyet maga Goga Octavián irt alá, azzal indokolja, a betiltást, hogy a magyar lap sérti az állam érdekeit. A város magyarsága el­határozta, hogy küldöttséget meneszt Bukarestbe, hogy a belügyminisztérium­nál kieszközölje a Székely' Napló elleni betiltó végzés hatálytalanítását. Poincaré legutóbb kibocsátott iskola­ügyi rendeletéinek célszerű voltára. Az olaszországi kisebbségek egyre súlyos­bodó balsorsának vázolásánál különösen a német és szlovén iskolák elolaszositá­­sára és a legutóbbi névváltoztatási ren­deletre hívta fel a figyelmet. Dániának a német kisebbségek irányában különösen az iskolaiigy terén tanúsított nemes ma­gatartását mintaképül állította oda.' A belgiumi és svájci viszonyok bemutatá­sa és az ott uralkodó egyenjogúság ki­fejtése után az utódállamok kisebbségi politikáját ismertette és rámutatott, hogy Magyarországnak arra kell törekedni, hogy példát nyújtson a humánus, em­berséges kisebbségi politikára. * Az elszászi németek lapja, a Zukunft a német kisebbség követelését igy fog­lalta össze legutóbbi megjelent számá­ban. »Azt követeljük, hogy ősi és mindig tiszteletben tartott anyanyelvűnk jogait elismerjék a kisebbségi jogok alapelve alapján. Ennek következtében azt kér­jük, hogy a német nyelv egyenjogúsága a francia nyelvvel ismertessék el az egész országban, főként a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A hatóságok köteleztessenek arra, hogy a felek ké­résére épugy használják a német nyelvet, mint a francia államnyelvet.« A lap ezután a kulturális követeléseket sorolja föl. Albrecht és Ileana házasságáról Londonban tárgyal a román királyné Angol vélemény szerint a magyar választások is a román-magyar uniót szolgálják * Érdekes tervet valósítanak meg az erdélyi és óromániai újságírók. A bu­karesti ujságirószövetség és az erdélyi, bánsági kisebbségi újságíró-szervezet között megállapodás jött létre, hogy no­vember 27-én a kolozsvári Nemzeti Szín­házban együttes román-magyar sajtó­­iinnepet rendeznek. Az eddig megállapí­tott program szerint Hodos Sándor kép­viselő, a bukaresti Nemzeti Színház igaz­gatója tartja az ünnepi beszédet. A ma­gyar sajtószövetség nevében dr. Paál Árpád szindikátusi elnök és Kádár Imre szólalnak föl. A bukaresti Nemzeti Szín­ház egyik elsőrendű művésze Petőfi fordításokat szaval, Jean Atanasiu, a ki­váló operaénekes magyar zeneszerzők müveit énekli zenekiséret mellett. A ko­lozsvári román opera zenekara Liszt­rapszódiákat ad elő; Baróti Erzsi, a ko­lozsvári Magyar Szinház művésznője ro­mán balladát szaval és Mihályífy Lász­ló román költők müveit tolmácsolja. Az előadásokat Tordán, Nagyváradon, Szat­­máron. Aradon, Temesváron, Marosvá­sárhelyen és Brassóban is megismétlik. * Az erdélyi kisebbségi egyházak isko­labizottsága Makkai református püspök. Blascovics szenátor és Pacha Ágoston vezetésével felkeresték Petrovici közok­tatásügyi minisztert, akinél az iskolasé­relmek ügyében interveniáltak. A temes­váriak konkrét panaszokat terjesztették elő a temesvári iskolainspektor műkö­dése ellen. Petrovici miniszter nagy meg­döbbenéssel hallgatta az előterjesztést és kijelentette, hogy a felsorolt esetek nem fedik az ö intencióit. Az államsegély ügye is szóba került, a delegátusok azonban határozott Ígéretet nem kap­tak. Londonból jelentik: Az angol poli­tikai köröket is élénken foglalkoz­tatja Habsburg Albrecht főherceg és Ileana román hercegnő házas­sági terve és a román-ma*”"^ unió kérdése. Londoni felfogás szerint egészen bi-Rómából jelentik: A szenátus jog­ügyi bizottsága pénteken este adta ki jelentését a halálbüntetés vissza­állításáról és az államvédelmi intéz­kedéseket tartalmazó törvényekről. A jelentés hangsúlyozza a törvény­­javaslat sürgős jellegét és megálla­pítja, hogy a kormánytól nem sza­bad megtagadni semmiféle olyan eszközt, amely alkalmas arra, hogy, megsemmisítse a fasizmus ellensé­geit. A bizottság jelentése hangsú­lyozza még, hogy a halálbüntetést politikai bűntetteken kiviil adandó alkalommal közönséges bűncselek­ményekre is ki kell terjeszteni, mert zonyos, hogy gróf Bánffy Miklós budapesti útja és a magyar választások kiírása is ezzel a kérdéssel függ össze. inert Bethlen a kérdés rendezésénél a nemzet frissen megnyilvánult bi­zalmára akar hivatkozni. a közönséges bűncselekmények el­követői vállalkoznak legtöbbször po­litikai bűntettekre is. A szenátus szombat délután kezd­te meg a rendkívüli törvények tár­gyalását és azt valószínűleg az est folyamán még meg is szavazza. Az államvédelmi törvények a hivatalos lap vasárnapi számában jelennek meg és igy a rendkívüli törvények vasárnap már egész Olaszországban életbe is lépnek. A hivatalos lap rendeletet közöl, amely szerint Olaszországban kü­lönleges megbízatással uj titkos rendőrség alakul, amelynek feladata Jól beavatott angol körökben egyébként úgy tudják, hogy az Ame­rikából visszatérő Mária román királynő London­ban tárgyalni fog az ügyről, amelyet akkor hoznak tető alá, ami­kor már tisztában fesznek az angol hivatalos felfogással. a fasiszta állam rendjének politikai téren való biztosítása. A francia sajtó az olasz kivételes törvényekről. Párisból jelentik: A baloldali sajtó élénken tárgyalja, hogy mi lesz az Olaszországban működő külföldi újságírók és laptudósitók sorsa. A lapok megállapítják, hogy a külföldi újságírók hivatásának teljesítését az olasz kormány fojtogató rendelkezé­sei teljesen lehetetlenné teszik. A baloldali lapok hangsúlyozzák, hogy az emberi jogok súlyos megsértésé­ről van szó és az ügyet feltétlenül a Népszövetség elé kellene vinni. Vasárnap életbelépnek az olasz rendkívüli törvények Külön titkos rendőrség alakul Olaszországban a fasiszta állam­rend védelmére Briand, Chamberlain és Mussolini konferenciára ülnek össze Egy francia lap Németországot vádolja az olasz-francia viszony elmérgesítésével A lap szerint Németország akna­munkájának máris van eredménye, mert Mussolini, aki eddig erélyesen tiltakozott Németország és Ausztria egyesülése ellen, most már egészen másképp gondolkozik erről a kér­désről és ma már nem foglal el me­rev álláspontot. Egyenrangú társhatalmak lettek a brit birodalmi gyarmatok Anglia nem irhát többé alá a gyarmatok nevében nemzetközi szerződést * Makkai püspököl a miniszternél tett látogatás után felkeresték a magyar új­ságírók. — Miért jött méltóságod Bukarestbe? — hangzott az első kérdés. — Bizonyos egyházi ügyekben kell eljárnom — Bizalmas helyről arról értesültünk — mondották az újságírók — hogy a minisztertanácson határozat történt az elkobzott bukaresti református iskolák ügyében. A kormány tudvalevőleg, há­rom miniszterből álló delegációt küldött ki a kérdés megvizsgálására és az erre vonatkozó referátum előterjesztésére. A bizottság már bevégezte a vizsgálatot és az eredményeket előterjesztette. Az elő­terjesztések alapján, a minisztertanács kimondotta, hogy nem változtathat a régi helyzeten, ami más szóval azt jelenti, hogy az iskolák továbbra is az állam bir­tokában maradnak. Makkai püspök csodálkozva válaszolt: — Meglep ez a körülmény, mert én Bucsan miniszter előtt fölemlítettem ezt a kérdést az elkobzott iskolák ügyében. A bizottság működése tudomásom sze­rint jelenleg az anyaggyűjtés stádiumá­ban van. * A prágai magyar szabadegyetemen dr. Flachbarth Ernő a kisebbségi kér­désről tartott előadást. »A kisebbségi kérdés — mondotta Flachbarth többek közt — nemcsak nemzeti sorsunk és lá­tókörünk egyik legfontosabb problémá­ja, hanem egész kontinensünket foglal­koztató téma is, melynek megoldásához a legmesszebbmenő humanizmus az alap­­feltétel.« Az előadó rátért az elzászi né­metek jogi és kulturális helyzetének is­mertetésére, azokat, mint minorité de Bemhuents-t jellemezte és rámutatott Párisból jelentik: A Petit Journal londoni értesülése szerint Chamber­lain külügyminiszter már napok óta bizalmas tárgyalásokat folytat Brianddal és Mussolinival, hogy megnyerje őket egy közös konferen­cia tervének, amelyet a három kül­ügyminiszter a népszövetségi ta­nács decemberi ülésszaka alatt.tar­tana meg Qenfben. Kétségtelen, hogy Mussolini eleget tesz a felszó­lításnak és igy Briand, Chamberlain és Mus­solini között nagyfontosságu tanácskozás lesz decemberben Genfben. A jelek azt mutatják, hogy a Petit Journal értesülésének komoly alap­ja van. Erre vall, hogy a nacionalis­ta Averier szombati vezércikkében azt írja, hogy múlhatatlanul szüksé­ges az, hogy Briand személyesen találkozzék Mussolinivel. Lássa be végre Briand — Írja a lap — hogy Németország az, amely ellen­téteket szít Franciaország és Olaszország között. Mint a hármas szövetség megköté­sekor Olaszországot biztatták, hogy megkapja francia Riviérát, úgy most a néniét birodalom azzal áltat­ja Olaszországot, hogy uj te­rületeket fog kapni és hogy Németország támogatni iogja az olasz gyarmati* tgpupfcft Londonból jelentik: Az angol bi­rodalmi konferencia péntek délutáni ülésén jóváhagyta az Anglia és a gyarmatok egymáshoz való viszo­nyának tanulmányozására kiküldött bizottság jelentését. A bizottsági je­lentés a gyarmatok jövőjét illetőleg döntő fontosságú megállapításokat és intézkedéseket tartalmaz. A je­lentés szerint a gyarmatok az angol király szuverenitása alatt egyenrangú társult hatalmakká válnak. Az egyes gyarmatok kormányzói eddigi szuverén hatalmukat elvesz­tik és csak mint az angol király sze­mélyének képviselői szerepelnek. Az egyes gyarmatok ezentúl közvetlenül tárgyalnak az anyaország kormányával és nincsenek többé arra kötelezve, hogy igénybevegyék a kormányzó közvetítését. A birodalmi konferencia határo­zata értelmében minden -gyarmat jogot nyer arra, hogy kereskedelmi szer­ződéseket kössön idegen álla­mokkal, azzal a feltétellel, ha ez a kereske­delmi szerződés nem sérti az anya­ország és a többi gyarmat érdekeit. A gyarmatok most még kivételesen maguk is ratifikálják a locarnói szerződést, de hangsúlyozzák, hogy Angliának nincs többé joga nemzetközi szerződéseket alá­írni a gyarmatok nevében is, ■.< hacsak nem kéri előzetesen a gyar­matok jóváhagyását.

Next

/
Thumbnails
Contents