Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-16 / 315. szám

192(3. november 16. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal miniszterelnök vállalta a jelöltséget azonban bizonyos, hogy nagyon erős küzdelmet kell majd megvívnia Nagy Vincével, aki a kerület túlnyomóan füg­getlenségi érzésű választói előtt nagyon népszerű. Bár a hivatalos jelölések a legtöbb kerületben már megtörténtek, még min­dig tolonganak a miniszterelnökségen és a belügyminisztériumban az önjelöl­tek, akik mindenáron mandátumhoz sze­retnének jutni és valóságos közelharc folyik minden jelölésért. Általános fel­tűnést kelt, hogy a választáson kormány­párti programmal fellép Beöthy László volt kereskedelmi miniszter is, aki pedig eddig állandóan liberális elveket han­goztatott a kurzus-politikával szemben. Ebből és ehhez hasonló több jelölésből arra következtetnek, hogy Bethlen libe­rálisabb vizekre akar evezni. Nagy feltűnést keltett politikai körök­ben, hogy gróf Bánfíy Miklós volt kül­ügyminiszter Romániából váratlanul Budapestre érkezett és hétfőn délelőtt zárt a]tók mögött két óra hosszat ta­nácskozott Bethlen miniszterelnökkel. A tanácskozást Nagy Vince legutóbbi be­szédével hozzák összefüggésbe, amely­ben a román-magyar perszonálunió kér­désével foglalkozott. Az újságírók meg­kísérelték, hogy budapesti tartózkodása céljáról felvilágosítást kapjanak Bánfíy gróftól, aki azonban a legkategórikusab­­ban elzárkózott minden nyilatkozattétel elől. HRPRŰL HRPRF) —.«3 — 8000 jugoszláv férfi és nő akar filmszínész lenni A hollywoodi filmgyárak uj európai filmtehetségeket akarnak felfedezni és elhódítani. A filmgyárak céljuk elérésé­re hirdetést közölnek az összes európai nagy lapokban és felszólítják a nőtlen és hajadon két nemű fiatalságot, hogy a hollywoodi gyárakhoz küldjék el fény­képes ajánlataikat. Olaszországban hat­vanezer ifjú érez magában filmtehetsé­get, Jugoszláviában nyolcezer és £gy néhány. Hányat fognak nyolcezer pá­lyázó közül a mozigyárak kiválasztani, azt még senki sem tudja. Az is szenzáció volna, ha a nyolcezer közül nyolc futna be a hollywoodi filmgyárak laborató­riumába. Meghívást eddig még nem kapott sen­ki sem, noha már szeptember 15-ike óta várják nyolcezren az amerikai postát. Eddig az egész hollywoodi felhíváson csak az ország fotográfusai kerestek. A jelentkezőkről készített statisztika szerint Jugoszláviában a Bánátból van a legtöbb jelentkező. Pancsevóról tizen akarnak filmszínészek lenni, köztük egy pancsevói ügyvéd leánya is. Nyolcezer jugoszláv ifjú és leány szinte egy ki­sebb várost jelentenének, ha elindulná­nak a hollywoodi felvevőgépek elé. Nyolcezer fiatalember és leány várja a hivó sürgönyt, hogy világhirességgé avassák az elsötétített mozikban, a mo­zivásznakon. Nyolcezer boldogtalan fia­tal lélek elégedetlen az élete sorsával és uj életet vár a kaliforniai kincses mező­kön. Kérdés, hogy ez a boldogság meg­jön-e, vagy csak a hollywoodi filmstatisz­ták számát növelik majd a kiválasztott fiatal reménykedők. A romantika még nem halt ki egészen, azelőtt azonban másképen voltak romantikusok. Tenge­rentúli országokat akartak felfedezni, vagy rablóbandát szerettek volna ala­kítani. A mai fiatalság filmművész sze­retne lenni, erre mutat az a jelentés, hogy a nyolcezer jelentkezőn kívül még sok ezren vannak, akik mozikat, film­vállalatokat s szerkesztőségeket ostro­molnak, mert megelégednének európai filmgyárak szerződésével is. Elvégre kezdetnek ez is elég. A perzsa eladó lányok Hogy kötnek házasságot Perzsiában, azon a távol, regényes Keleten, melyet az álom és költészet országának isme­rünk? Egy utazó, aki ott járt s most köny­vet jelentet meg a perzsa nép szoká­sairól s erkölcseiről, ezt írja: — Mikor egy perzsa ifjú elhatározza, bogy megnősül, megkéri az édesanyját. akinek, mint nőnek szabad bejárása van minden házba, hogy szerezzen neki asszonyt. Az anya számos helyre el­megy háztüz-nézni, amig megleli azt a lányt, akit leginkább óhajtana menyé­nek, ettől engedeimet kér a fia nevében, hogy pár percre találkozhassék vele a fia. De a fiataloknak ekkor csak látniok szabad egymást, beszélniök nőm. Miután a néma találkozás megtörtént s a lány, meg a legény tetszettek egymásnak, a házasulandó ifjút magához hívja leendő apósa s ha a vő ínyére van, akkor közli vele, hogy a lányt mennyiért adja el ne­ki. Egy lány ára a mai Perzsiában 150 és 300 toman között ingadozik. Ezt az összeget készpénzben s egy összegben kell lefizetni a házasság napján. Mint-Budapeströl jelentik: Érdekes pör tárgyalását tűzte ki december elsejére Töreky Géza, a budapesti törvényszék elnöke. Ekkor tárgyalják azt a sajtó­­pört, amelyet az Ébredő Magyarok Egyesülete indított Rákosy Jenő ellen »Erkölcsi szinvakság« cimü vezércikke miatt. A vezércikkből föképen azt inkri­minálja az ÉME, hogy Rákosy cikké­ben megállapította az ébredők bűnössé­gét különböző büntetendő cselekmények­ben és azt állította, hogy az utóbbi évek valamennyi atrocitásának szálai az ÉME-ben futnak össze. Végül hangsú­lyozta, hogy az ÉME szűk látókörű és ténykedéseivel árt az ország érdekei­nek. Ezért indított sajtópört az Ébredő Magyarok Egyesülete Rákosy Jenő el­len, aki hatvan éves újságírói múltja Becskerekről jelentik: Szombaton es­te hat órakor érkezett meg Becskerekre Pribicsevics Szvetozár volt miniszter négy képviselő és öt beogradi újságíró kíséretében, hogy résztvegyen a függet­len demokrata párt vasárnapi népgyü­­lésén. Pribicsevics szombaton fogadta a Bácsmegyei Napló becskereki tudósító­ját, akivel egy óra hosszat beszélgetett. »Nem vagyok jugoszláv Mussolini Először az Olaszországban élő kisebb­ségek sorsáról volt szó. Ezt a kérdést dr. Wilfan József olaszországi szlovén képviselő letartóztatása tette aktuálissá. — Nagyon szeretnék ismerni a jugo­szláv Mussolini véleményét az olasz Mussoliniról — kérdezte munkatársunk. — Én nem vagyok Mussolini — felelte mosolyogva Pribicsevics Szvetozár — egészen hibásan szoktak igy nevezni. Én demokrata vagyok, ellenzők minden diktatúrát, a parlamentárizmus rendíthe­tetlen hive vagyok. Azt tartom, hogy a legrosszabb parlamentárizmus is jobb a legjobb diktatúránál. — Mussolini a legszélsőbb reakciót csinálja és ami most Olaszországban történik, az rettenetes. Mussolini nem­csak a szlávokat és németeket üldözi, hanem az olaszokat is, akik nem fasisz­ták. A kisebbségektől nemcsak azt kö­veteli, hogy olaszok legyenek, hanem azt is, hogy fasiszták legyenek. Ez hal­latlan. Magyarországon is erőszakos po­litika van uralmon, de a magyarországi viszonyok még ideálisak az olasz álla­potokhoz képest. — A Wilfan esetnek lesz-e hatása az olasz-jugoszláv viszonyra? — kérdeztük. — Az bizonyos.Jiogy ez a letartózta­hogy a perzsa ház berendezése esik gyékényekből s szőnyegekből áll, a fiatal párnak nem kell bútort keresnie, a vőlegény egyetlen gondja az, hogy előteremtse ezt az összeget s kifizes­se a lány atyjának, akivel ebben a te­kintetben nem lehet alkudni. Bizonyos nagyobb kereskedő cégek gyakran egymás közt állapodnak meg s váltók­kal bonyolítják le a házassági üzletet Perzsiában a házasság nyílt, becsületes üzlet... És Mirza Saífy dalai, Sirász rózsás­kertje? Ez költészet. De a keletiek pénzen adják el lányaikat (10—50.000 dinár a mi pénzünk szerint a vételár), aminthogy az ősmagyarok is igy adták el hajdanán — »az eladó« lányaikat... alatt még sohasem ült a vádiottak pad­ján. A pör tárgyalása rendkívül érdekes lesz, mert Rákosy Jenő és védője a valódiság bizonyítását fogja kérni és azt akarja bizonyítani, hogy úgy az or­­goványi gyilkosság, valamint az Er­zsébetvárosi kör elleni merénylet, a Club kávéházi gyilkosság, a Fővárosi operettszinház elleni merénylet és vala­mennyi budapesti és vidéki gyilkosság és atrocitás értelmi szerzői az Ébredő Magyarok Egyesületéből kerültek ki. Az ÉME vezetősége kérte az ügyész­séget, hogy vállalja a vád képviseletét, mert a vezércikk az ország érdekeit is sértette, az ügyészség azonban nincs ezen az állásponton és megtagadta a vád képviseletét. tás nagyon megrontja a viszonyt Olasz­ország és Jugoszlávia között. A neptuni konvenció ratifikálásáról ezek után alig lehet szó. Hiszen eddig is akadályai voltak a rati­fikálásnak, mert a Radücs-párti képvise­lők nem merték megszavazni, hát még ezután. — Nem gondolja, Miniszter ur, hogy Mussolini hatalma állandó és tartós ma­rad? Mussolini bukás előtt — Ellenkezőleg, azt hiszem, hogy a Mussolim-rezsim már nem fog soká tar­tani. Mussolini meg fog bukni, még pe­dig minden valószínűség szerint egy külpolitikai kaland fogja a nyakát törni. Ilyen kalandokra szüksége van Musso­­lininek, mert azok nélkül nem tarthatja a hatalmát. Lássa kérem, miket csinált eddig Mussolini? Elrontotta Olaszország viszonyát, még pedig alaposan Francia­­országgal, azután Németországgal és most a mi államunkkal. _ De Anglia ...? — vetettük közbe. — Anglia szándékozott Olaszország­gal közös akciót kezdeni, de meggondol­ta. Chamberlain és Mussolini találkozá­sa eredetileg ezt a célt akarta szolgál­ni, de nem történt semmi és a találko­zásból nem lett egyéb udvariassági ak­tusnál. — Ott volt Miniszter ur a szkupstina pénteki ülésén? — Hallotta dr. Moser beszédét a kisebbségi kérdésről? — Igen, hallottam. — És helyesli ön a beszéd tartalmát? — Már alig emlékszem, hogy 'mit is mondott A magyarság jogai Megmutatjuk a Bácsmegyei Naplóban a beszéd szövegét, amk Pribicsevics han­gosan olvas el magyarul és megérti. — Igaza van Mosernek — mondja ez­után — a magyaroktól senki sem vonhatja el a jogot, hogy magyarul érezzen. sem a németektől, sem egyetlen kisebb­ségi néptől. De nem is kell tőlük ezt el­vonni. Csak tetteikben legyenek hívek az államhoz, teljesítsék kötelességüket až érzéseknek nem akarunk, de nem is tudunk parancsolni. — ügy látszik, hogy a Wilfan-eset al­kalmából Ön revízió alá veszi nemzeti­ségi politikáját. — Dehogy, miért venném revízió alá. Politikai értelemben nincs is nemzetisé­gi kérdés, csak kulturális értelemben van. Kulturális fejlődésre minden nemze­tiségnek joga van, sőt egyenesen szükséges, hogy kultúrá­juk fejlődjön. Azért hát meg kell adni nekik a kulturális fejlődés minden esz­közét: az iskolát, színházat, kulturszer­­vezkedést. Nekünk is voltak szerb iskoláink, volt szerb színházunk a magyar re­zsim alatt. — Ezt nagyon szépen mondja Minisz­ter ur, de miniszter korában nem így cselekedett... — Akkor még más idők voltak. 1919- ben, 1920-ban és 1921-ben még nem le­hetett mindent megadni. Akkor még ki­alakulatlanok voltak a közviszonyok és mégis sokat adtam a kisebbségeknek. Azóta a konszolidáció bekövetkezett, ma már nincs semmi ok rá, hogy bármit megtagadjunk a kisebbsé­gektől és látja kérem, amióta én nem vagyok miniszter, azóta semmit, de semmit nem kaptak. — Reméljük, ha mégegyszer vissza­tér a Pasics—Prübfcsevics koalíció, Mi­niszter ur meg fogja adni a kisebbségek­nek, ami őket megöleti... Pasics bukása — A Pasics—Pribicsevics koalíció nem tér többé vissza. Az a történelemé — mondotta Pribicsevics és mintha a hangjából kiérzödnék egy kis rezignáció. Sőt azt hiszem, Pasics sem lesz többé miniszterel­nök. — Miért? Igaz volna, hogy elvesztette őfelsége bizalmát? — Nem, öt a saját pártja baktatta meg. A radikális pártnak Pasics-efflenes frakciója ugylátszik az erősebb. — Igaz, hogy őfelsége nem fogadta Pasicsot kihallgatáson, bár ő kérte az audienciát? — Ez teljesen ki van zárva. Ha Pasics kihallgatást kért volna, meg is kapta vol­na. Sokkal jelentősebb politikus ő, sem­hogy a király ne fogadná. Csak a választások segíthetnek — Milyen kibontakozás lehetséges a mai helyzetből? — Különféle. Megkísérelhetik Korosec bevonásával munkakormányt alakítani. Ilyen kormányba én semmiesetre be nem lépnék, mert eredménytelennek tartanám. Lehetnek más kombinációk is. a legvalószinübb és a leghelyesebb megoldás a választások mielőbbi ki­írása. Ez tisztázná a helyzetet, mint ahogy tiszta levegőt hoz egy óriási vihar. (Ezt a két szót magyarul mondta Pribicse­vics.) — És a választások kimenetele...? — Az attól függ, ki vezeti. Ha például én vezetném Davidoviccsal, a mi párt­jaink biztosan abszolút többséget kap­nának. — De biztos, hogy a radikálisok fog­ják vezetni. — Az nem biztos, vezetheti bármelyik párt, az csak a király akaratán múlik. Egy bizonyos, hogy az én pártom meg fog erősödni, akárki vezeti is. Boszniá­ban, Dalmáciában, sőt a Vajdaságban is rendkívül megerősödött a pártom. Ezért én vagyok az egyetlen őszinte hive a vá­lasztások mielőbbi kiírásának. ... Még sok mindenről beszólt Pribi­­csevios, a világ jövő sorsáról, a Nép-ÉME) kontra Rákosy Jenő Rákosy Jenő az ÉME sajtóperében bizonyitani k vánja, hogy az összes gyilkosságok és atroci­tások szálai az ÉME-liől indultak ki A jugoszláv Mussolini — az olasz Mussoliniról Az olaszországi szlávok üldözése miatt nem kerülhet sor a neptuni szerződés Ratifikálására — A magyarok minden kulturkivánságát teljesíteni kell Pribicsevics Szvetozár nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents