Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-16 / 315. szám

12 OLDAL » ÄRA I1/, DINAR Poštarina n gotovom plaćenal BACSMEGYEI NAPLÓ XXVI?. évfolyam Szubotica, 1926 KEDD november 16. 315. szám Siepjelenlk minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben “ *-1 ffoi:: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőségi Zmaj Jovin trg 3, szám (Minerra-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Pardon! — mondotta a római rendőrfőnök és szabadonbocsátotta dr. Vilfan Jó­zsef trieszti szlovén képviselőt, aki­nek letartóztatása a tiltakozásnak olyan hatalmas viharát korbácsolta fel a jugoszláv közvéleményben. Maga a duce lelkére kötötte Vilfan­­nak, aki felkereste és megköszönte a prompt közbenjárást, hogy hatá­­rontuli faj testvéreit haladéktalanul értesítse szabadulásáról. Honnan ez a szokatlan előzékeny­ség? Mi történt, hogy a fasizmus egyszeriben ilyen óvatos lett, holott eddig mindig törhetetlen intranzi­­genciát tanúsított úgy a bel-, mint a külpolitikában? Mi lehet az oka an­nak, hogy Mussolini, aki nemrég olyan fenyegetően rázta az öklét Franciaország felé, most, ereje tető­pontján, az ellenzék teljes megsem­misítése után, ennyire barátságos arcot mutat az S. H. S. királyság felé, amelynek az olaszországi szlá­vok sorsa iránt nyilvánított érdek­lődését mindezideig figyelembe se vette? Úgy látszik, a római rendőr­ség nem puszta mentegetőzésképp emlegeti, hogy tévedett, amikor Vil­lant elfogta, hanem valóban baklö­vést követett el, mert megfeledkezett egy olyan körülményről, amelynek narancshéján a fasizmus könnyen elvágódhatik. Olaszország külpolitikai helyzete ugyanis az utóbbi időkben aggasz­tóan megsulyosodott és attól kell tartania, hogy nemsokára nem lesz egyetlenegy szomszédja sem, aki felől nyugodtan alhatik. Franciaor­szág kezd kijönni a sodrából és nem hajlandó eltűrni, hogy a feketeingesek állandóan nyugtalanítsák. Garibaldi, a nagy olasz szabadsághős unoká­ja, mint a fasiszták kémje és az antifasiszta merényletek agent pro­­vocateurje, mint az olasz Azev ke­rült a franciák fogságába és gyűlnek már a bizonyitékok, amelyek szerint a fasiszta rezsim önmaga ellen szer­vezett francia földön összeesküvése­ket, hogy azok leleplezésével ürü­gyet nyerjen pozíciói végleges kö­­rülépitésére és franciaellenes hangu­lat szitására. Mussolini két jegyzék­ben magyarázkodott Briandnak, de a Garibaldi ellen folyamatban lévő bünügy főtárgyalása kinos meglepe­tésekkel fenyeget. Ezalatt pedig ér­lelődik a francia-német szövetség, amelyről Zserjav Pribicsevics-párti képviselő a parlament általános tet­szése közepeit jelentette ki, hogy azért népszerű az S. H. S. királyság­ban, mert olaszellenes éle van. Olaszország alaposan elrontotta a dolgát Franciaországgal és Német­országgal, amelynek gazdasági boj­kottja végzetes csapás az olasz ki­vitelre. Ha a jugoszláv-olasz barát­sági szerződés is léket kap, akkor Olaszország külpolitikai bekerítése teljessé válik és ezt Mussolininak mindenáron ki kell védenie. Ezért kellett az olaszországi szlovének ve­zérének letartóztatását sajnálatos félreértésnek minősíteni és ezért volt sürgős, hogy a szabadlábrahelyezés ténye a jugoszláv politikai körök tu­domására jusson. Ugyanez a megfontolás azonban, amely a fasizmust külpolitikai téren visszakozásra inditja, a jugoszláv külpolitikát olasz viszonylatban uj energiával frissiti fel. A trieszti szláv nyomda lerombolása alkalmából el­hangzott interpellációra Nincsics még arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a kormány az olaszor­szági szlávok sorsába nem elegyed­hetik bele, mert ez kizárólagosan olasz belügy. Aki a diplomácia vi­rágnyelvét ismeri, nyomban észre­veszi a különbséget a külügyminisz­ter akkori és a mostani afférral kap­csolatos magatartása között. A fa­siszták görzi atrocitásai és Vilfan letartóztatása miatt benyújtott hatá­­rozai javaslatra Nincsics csak any­­nyit mondott a parlamentben, hogy a jugoszj^v-olasz viszonyra való te­kintettel a sürgősséget ellenzi. Nincs tehát már szó arról, hogy a jugo­szláv kormány nem tehet lépése-Beogradból jelentik: A radikális pártban napokkal ezelőtt nagy jelen­tőségű akció indult meg. amelynek célja a párton belül szembenálló cso­portok kibékitése. A mozgalom azoknak a tanácskozá­soknak eredménye, melyeket Uzuno­­vics miniszterelnök több Ízben foly­tatott Pasiccsal. Hétfőn már konkrét formában indultak meg a tárgyalások a ra­dikális párt centruma és jobb­oldala között. Délelőtt összegyűltek a miniszterel­nökségen a radikálispárti miniszte­rek és negyed kettőig tanácskoztak. Résztvett a tanácskozásokon Mihaj­­lovics Ilija, a radikális klub alelnöke, Jankovics Velizár és Janjics Voja is. A résztvevők a tanácskozások után igen rezerváltan viselkedtek a sajtó képviselői előtt, annyit azonban vala­mennyien kijelentettek, hogy kibékü'ési akcióról van szó. Uzunovics miniszterelnök a követ­kezőket mondotta: — A kormány munkájáról tár­gyaltunk és arról, hogy a klubban előkészítsük a talajt a minél szoro­sabb együttműködésre. A miniszterelnökségen délelőtt le­folyt tárgyalásokat a radikális párt jobbszárnya és centruma között a politikai világ feszült érdeklődése közepeit délután és az esti órákban is folytatták. A tárgyalásoknak az a célja, hogy teljes békét hozzon létre a Pasics-csoport és a centrum kö­zött. Az eddigi előjelek szerint minden kilátás meg van arra, hogy a keddi napon végleges megegyezés jön létre a radiká­lis párt centruma és jobbszár­nya között. A hétfői nap kiemelkedő eseménye volt, hogy Makszimovics Bózsó belügymi­niszter délután négy és hat óra között meglátogatta Pasics Ni­­kolát. két idegen határok közt élő fajtest­vérei helyzetének enyhítése érdeké­ben. A külügyminiszter szűkszavú­sága mögül az a biztatás hallatszott ki, hogy minden rendbe jön, csak minél kevesebbet beszéljünk, mert ez nem használ a jugoszláv-olasz viszonynak. A barátsági szerződés mindkét államnak fontos, de ha a megváltozott külpolitikai konstellá­cióban az olaszok magasabbra tak­sálják a jugoszláv jóindulat értékét, akkor a diplomácia igenis meg­ragadhatja az alkalmat, hogy a szláv fajközösség parancsának ele­get téve, felhívja az olasz kormány figyelmét a horvátok és szlovéné^ üldözésének a szomszédi viszonyt károsan befolyásoló hatására. Maksziríiovics és Pasics között az utóbbi időben rendkívül feszült volt a viszony. A belügyminiszter azon kevésszámú radikálispárti politikus közé tartozott, akik Pasics visszaté­rése óta nem jelentek meg a párt ve­zérénél. Makszimovics belügyminiszter hat óra után a miniszterelnökségre tért vissza, ahol időközben Uzunovics miniszterelnök a kormány radikális tagjainak egyrészével: Srskics tör­­vényegységesitő, Trifunovics Misa vallásügyi miniszter, Perics Ninko pénzügyminiszterrel és Nincsics kül­ügyminiszterrel tovább folytatta a délelőtt megkezdett tanácskozásokat Mihajlovics Ilijával, a radikális klub alelnökével, Jankovics Velizárral és Janjics Vojával. A tanácskozás este nyolc óráig tartott, közben azonban hét órakor Mihajlovics Ilija eltávozott és autón Pasics lakására ment, ahonnan fél­óra múlva tért vissza. Mihajlovics a tárgyalások eddigi menetéről tájé­koztatta a radikális párt vezérét. Ugyancsak a tárgyalások közben öt és hat óra között külön tanácsko­zott Jankovics Velizár • Nincsics Momcsilo külügyminiszterrel. A tár­gyalásokról legelőször Makszimo­vics Bózsó belügyminiszter távozott és az udvarhoz ment, ahol Jankovics Dragutin udvari miniszterrel tár­gyalt. Nyolc óra körül egyszerre tá­voztak a konferencia többi résztve­vői, azonban az újságírók kérdései­re nagyon szűkszavúan válaszoltak. Jankovics Velizár arra a kérdésre, hogy már a mai napon fog-e valami fontos esemény történni, azt vála­szolta, hogy ma még nem történt semmi, de holnap előreláthatólag fontos dolgok lesznek. Fáradozásukat remélhetőleg teljes siker fogja koronázni. Politikai körökben úgy tudják, hogy már a mai tárgyalásokon is megtalálták a megfelelő bázist a Minden kisebbség egy államalkotó faji többség természetszerű patro­­nátusa alatt áll. Hiába próbálják ezt az igazságot eltakarni azzal a köz­keletű tétellel, hogy a kisebbségi kérdés az egyes országok belügye. Az S. H. S. királyság és Olaszor­szág között lehet barátsági szerző­dés, de nem lehet a szerződést meg­­gyökeresitő igazi barátság a két nép .közt, ha az egyik országban a má­siknak nemzeti többségéhez tartozó kisebbséget elnyomják és sanyargat­ják. Az elsimult jugoszláv-olasz inci­dens szemléletes példája annak, hogy csak a kisebbségi kérdés va­lamennyi faj jogos Igényeit kielér gitő megoldása vezethet el a népek végleges békéjéhez. párt két csoportjának kibékité­­sére, a végleges megegyezést azonban csak a kedd esti konferencián fogják megkötni. Ezen a konferencián részt fognak venni a kormány radikális tagjain kivül a radikális párt vezérei és valószínűleg maga Pasics Ni­kola is. A megegyezés elsősorban szemé­lyi kérdések tisztázását öleli fel a jelenlegi kormány széleskörű rekon­strukciója utján. Az uj kormányban helyet foglalnának a Pasics­­csoport exponált tagjai is és pe­dig előreláthatólag a kormány­ban üresedésben levő tárcákat kapják meg. Nincs kizárva, hogy másirányban is fog a centrum engedményeket tenni a Pasics-csoportnak, néhány túlsá­gosan nem exponált miniszter elejté­sével. Ezeknek az eseményeknek po­litikai körökben elsőrendű jelentősé­get tulajdonítanak, mert a radikális párt belső viszonyai­nak konszolidálása az egész po­litikai élet fejlődésére nagy be­folyással lesz és a kormány helyzetét meg fogja erősíteni. Egyesek szerint a kormány rekon­strukciója már a közeljövőben meg­történik, mások viszont úgy tudják, hogy csak a központi igazgatásról szóló törvény megszavazása után kerül rá a sor. Srskics Milán tör­­vényegységesitő miniszter a Bács­­megyei Napló munkatársa előtt an­nak a reménynek adott kifejezést, hogy a parlament tiz napon végez a központi igazgatásról szóló törvény - javaslattal és igy akármelyik verzió valósul meg, a kormány rekonstruk­ciója nem késik soká. A szlovén néppárt kormánybalépése Politikai körökben élénken kom­mentálják Korosec celjei beszédét. A beszédnek azt a részét, amelyben Korosec a szlovén néppárt kormány-Béketárgyalások Indultak meg a radikális párt két frakciója között Egész nap folytak a tanácskozások a miniszterelnökségen — A Pasics-csoportot a tárgyalásokon Jankovics Velizár és Janjics Voja képviselik — Makszimovics Bózsó meglátogatta Pasicsot A centrum engedményeket tesz a jobbszárnynak Kedd e várják a megegyezés perfektuálását

Next

/
Thumbnails
Contents