Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-07 / 277. szám

!926. október 7, 5. oldal HRPRÖL NRPRR Hozományvadászok figyelmébe Bácskában talán Feketicsen dúl leg­jobban a vadászszenvedély, amiben bi­zonyára nem kis része van annak, hogy Feketicsen szabályos vadásztársulat mű­ködik, rendes alapszabályokkal, ame­lyek nemcsak a vadászokat, hanem a nyulakat is védik. Érthető tehát, ha a feketicsi vadászokat meglehetősen bosszantotta, hogy a szer­vezett vadásztársulaton kívül álló V. I. nevű hivatalnok uton-utfélén lebecsülte a vadászok lövőképességét és tudomá­nyát. A vadászok is szeretnek nagyot mondani és dicsekedni, de V. I. azt állí­totta, hogy ő száz lövés közül kilenc­­venszer talál s ezt még a vadászok is túlzottnak tartották, annál is inkább, mert V. 1. maga is bevallotta, hogy va­­dászpuska még nem volt a kezében, de a vásári céllövöldék előtt mindannyiszor beletalált a gombócot falatozó ember hasába, ami szerinte nagyobb mester­ség, mint nyulat lőni. A dicselkvő V. I.-t csúffá akarták tenni s elvitték a legutóbbi körvadászatra, hogy tássa, mikép íönek az igazi feketi­csi vadászok. Ami igaz, igaz, nem sok látnivalója akadt, mert bizony egy nyúl­farknyi nyulacskát sem sikerült elejteni. Erre V. I. elkérte az egyik vadásztól a puskáját s fogadást ajánlott, hogy a leg­közelebbi nyulat, ami lövésre kerül, ő lelövi. Fogadtak is ezer dinárba. Alig haladtaik pár lépésnyire, mintegy nyolcvan méter távolságban egy nyulat vettek észre. A nyúl nyugodtan feküdt a tarlón. Aludt, szegény. A feketicsi Teli Vilmos célzott, lőtt s a nyúl nem moz­dult többet. Maostodt! Nagy volt a műkedvelő vadász diada­la, még nagyobb a feketicsi vadászok bubánata. Oda az ezer dinár s oda a dicsőség... Egy outsider lepipálta őket. De mit volt mit tenni, el kellett hozni a zsákmányt. Szaladtak is érte ... Ekkor azonban kiderült, hogy a nyúl már ré­gebben felvette a néhai nevet. A diadal­mas vadászzsákmány egy szalmával ki­tömött nyulbőr. Most nagy vita folyik Feketicsen, hogy megnyerte-e a műkedvelő Teli VSmos az ezer dinárt, vagy elvesztette. V. I. azt állitja, hogy ő eltalálta, lelőte íz első nytiat, amit mutattak neki, nem tehet róla, hogy a vadászok kitömött (tyuíra lövettek vele, követeli tehát az ezer dinárt. De nem hagyják a jussukat a vadászok sem s igy valószínűleg még pör lesz a feketicsi vadászatból. A feketicsi Teli Vilmos A zagrebi Jutarni Lilst tesz figyel­messé bennünke egy taküói japán lapban megjelent következő hirdetésre: Gyönyörű nö vagyok. Bá­jos fürteim úgy simulnak fe­jemhez, mint a tenger hullá­mai a parthoz. Arcom olyan, mint a körteág, szemöldö­keim iveitek, mint az uj­­hold. Vagyonom elég nagy ahhoz, hogy szerelmesem­mel együtt boldogan éljük napjainkat, nappal virágos utakon, éjjel holdvilágos ös­vényeken. Akad-e valahol olyan ember, aki müveit, eszes és szép s aki jól akar élni? Ha létezik ilyen, össze akarom vele kötni sorsomat, megosztani vele az élet minden örömét és báltatát s végezetül vele együtt aka­rok pihenni a sötét sírban. Milyen szánalmasan festenek ehhez a japán hirdetéshez képest a budapesti svindler házasságközvetitő irodák hir­detései, amelyekben jól szituált földbir­tokos keres feleséget, akivel karácsony­ra megesküszlk, akkor is, ha az illetőnek nincs hozománya. Hogy a gazdag földbirtokos mégis Ä?bb ajánlatot kap, mint a gyönyörű ja­pán nő, annak a magyarázata bizonyára nem a hirdetés szövegében van. hanem abban, hogy a lányok inkább akarnak férjhez menni, mint a férfiak házasodul. Kksseiik Japánba?1 sincs máskép. RÁCSMEGYEI NAPLÓ Királypuecs készül Görögországban György volt király néhány héten belül visszatér Athénbe — A pártok azt kívánják, hogy a Pan­­galosz-kormány volt miniszterei ne vehessenek részt a választáson Athénből jelentik: A lapok a gö­rög közvéleményre való hivatkozás­sal felhívják a kormányt, hogy tiltsa meg a Pangalosz-kor­­mány volt minisztereinek a no­vember negyediki országos vá­lasztásokon való részvételt. Ezzel szemben Kondilisz tábornok, miniszterelnök azon a véleményen van, hogy az alkotmány értelmében a kormánynak ilyen tiltó rendelke­zésre nincs joga és csak abban az esetben hajlandó a Pangalosz-kor­­mány volt minisztereit a választáson való részvételtől eltiltani, ha a poli­tikai pártok biztosítják arról, hogy a választások után megalakuló uj kormány ezt a rendelkezést utólag jóvá fogja hagyni. Milánói jelentés szerint a Secolo arról ad hirt, hogy György volt király néhány hé­ten • belül visszatér Athénbe, hogy elfoglalja a görög trónt. A volt király állandó összeköttetés­ben áll a legitimistákkal, akik tájé­koztatják minden politikai esemény­ről. A legitimisták véleménye sze­rint a görög nép nagyrésze a mo­narchia visszaállítása mellett van, mert csak a monarchiában látja biz­tosítottnak a pártharcokban feldúlt ország békéjét. A legitimisták mozgalmát Ve­­nizelos is támogatja és állítólag hajlandó a király visz­­szatérése után a megalakítandó kor­mányban a külügyi tárcát vállalni. Gyöngül az orosz befolyás Kantonban Karahan volt szovjetkövet tárgyalásokat folytat a kantoni kormánnyal Londonból jelentik: Karahan volt pekingi orosz követ a Daily Tele­graph értesülése szerint néhány nap múlva elhagyja Sanghait és Kantonba utazik, hogy tárgya­lásokat folytasson a kantoni kormánnyal arra nézve, hogy milyen mértékben támogathat­ja Szovjetoroszország a kanto­ni vörös csapatokat. Karahan szovjetkövet kantoni uta­zását azzal hozzák kapcsolatba, hogy a legutóbbi időben erősen csökkent Kantonban Szovjetoroszország befolyása és Karahan kantoni utjának az a célja, hogy a kantoni kormányt­­újabb ígéretekkel az eddiginél is job­­j ban megnyerje Szovjetoroszország I céljaira. Szombaton hirdetikkiazitéletet a Zsivot és Szlávia bünpörében Az ügyész másfélórás vádbeszéde — Valamennyi védő felmentést kér A nagy pör tárgyalása, amely kilenc napon át foglalkoztatta a szuboticai tör­vényszéket, szerdán délben ért véget. Most már csak az Ítélet meghozatala van hátra. A tárgyalás utolsó — kilencedik — napján a vád- és védbeszédek hangzot­tak el, valamint a vádlottak tették meg az utolsó szó jogán észrevételeiket. A perbeszédek meghallgatására nagy kö zönség jelent meg a városháza tanács­termében. A vádbeszéd Pavlovics István elnök reggel nyolc órakor megnyitja a folytatólagos tár­gyalást és felhívja a közvád képviselő­jét, hogy terjessze elő a vádat. Csulinovics Ferdo dr. államügjcsz az­zal kezdi vádbeszédét, hogy a bizonyí­tási eljárás során produkált anyagot e:e­­gendőnek találja a vád fentaHásura. A hetvenhat vádpontból azonban tizen­egy vádpontot a tanúvallomások alapján elejti, a többire nézve azonban fentartja a vádiratban emelt vádat. Ezután széles vonásokkal festi meg a letárgyalt tün­­pör társadalmi hátterét. — Ha itt lettek volna — úgymond — ennek a pörnek a tárgyalásán Swift és Avarcsenko, a világirodalomnak ez a két lángeszű szatirikusa, pompás témát meríthettek volna a háború utáni lezül­­lött társadalom tragikus, vagy — mond­juk úgy — tragikomikus életéből. Itt ül tíz ember, akik mohó pénzvágyból a ha­lottak testéből aranyat akartak vará­zsolni. Itt ül a vádlottak padján tíz em­ber, akiket modelloknak választhatott volna ki egy szatirikus a háború utáni könnyű pénzszerzési vágy karrikaturájá­­nak megrajzolásához. — Én — mondotta az államügyész — szatíra helyett vádiratot írtam, de úgy érzem, hogy ennek a vádiratnak lényege nincs messze a szatírától. Amit ezek az emberek cselekedtek, azt a háború előtt lehetetlenség lett volna megtenni, lehe­tetlen lett volna pusztán pénz­vágyból meggyalázni a templomot és kegyeletet, lábbal taposni a becsületet* és a nemes érzéseket. Ezek itt a háború alatt meggazdagodott hadseregszállitók példáját akarták követni, megvagyono­­sodni — máról holnapra. A hadsereg­szállitók a vérből, az elesettek véréből harácsolták össze vagyonukat, ezek a halottakból hordtak össze százezreket és károsítottak meg szegény hiszékeny em­bereket. — Ezek az asszociális elemek nem is­mernek barátot — csak üzlettársakat, ezeknek a család fogalma csak történel­mi emlék, előttük semmi másnak, mint a pénznek nincs különös értéke. Nincs bennük egy parányi érzés, mert a haj­sza az arany után megzavarta őket. A vádlottak egyike se mutatott megbánást a tárgyalás folyamán, szégyen helyett gunyos mosoly ült arcukon. Felvonultak előttünk a kisemmizett emberek százat és nem tudom megállapítani kiket tettek itt bolonddá. A vádlottak a tagokat, akik rájuk bízták a pénzt, vagy a tagok a vádlottakat, akiktől a befizetett százdi­nárokért ezreket akartak vissza? Annyi bizonyos, hogy a család gyászából pénzt csináltak ezek is, azok is. — Pénz kell, aki azt mondja, hogy nem, az hazudik és ezek az emberek eredeti módját választották a pénzszer­zésnek. A báró, egy gyerek fejében megszületett a gondolat, a rang elkábi­­totta a tömeget és fizettek, mindenkit el­­vakitott a pénz. A halott volt az automa­ta, bedobtak száz dinárt, kaptak huszon­ötezret. — Rukavina és Dörfler kezében játék­szer volt a félmüveit Grádics, az egész műveletük pedig a spekulációnak legma­gasabb foka volt. Milyen érzés lehet az a betegnek — folytatta a közvádló — mikor látja kedvesei arcán, hogy halá­lára várnak, testére spekulálnak. Spe­cialisták voltak a súlyos betegek és hal­doklók felkutatásában és mint különösen tipikus példát említi Neuhaus Sándort Ezután áttér az egyes vádlottak jellem­zésére. — Rukavina Oszkár báró, von Widov-Grad típusa a hochstaplernek, aki a tárgyaláson szimpatikusnak akart feltűnni és arra törekedett, hogy ő le­gyen a' nap hőse. Azzal kezdte, hogy autót vett.' Nem közönségeset, mivel akarta, hogy csodálják. Pozőr. Grádics jelentéktelen külvárosi fűszeres. Dörfler biciklista és osztozkodik egy »barna fia­talemberrel«. Bocsa és Erdődi már sze­rényebbek. Erdődi fizet, de magáról sem feledkezik meg. Beszéde további folyamán éles szavak­kal ostorozza a mai társadalmat, amely csak a könnyű szórakozást ismeri. Föl­hívja a bíróságot, hogy ez az az alka­lom, hogy példát lehet a büntetés kisza­básánál statuálni. Kéri a vádlottak szi­gorú megbüntetését. A másfél óráig tartó vádbeszéd után az elnök öt percre felfüggeszti a tárgya­lást. Védöbesxédek A szünet után Dimitrievics Drágó dr, Rukavina Oszkár báró, Dörfler Andor és Erdődi István védője terjeszti elő a védőbeszédét. A beszéd bevezető részében ő is, mint az ügyész, a mai társadalom jellegzetes viszonyait és főleg a gazdasági krizist emliti, mint amely alkalmas talaja az olyan jelenségeknek, mint amilyent ez a pör produkált. A kenyér utáni harc viszi az embereket a bűnbe. Küzdelem a létért űzi, hajtja a tömeget és főleg kisembe­rek ragadnak meg minden alkalmat arra, hogy megélhetésükhöz a szükséges anyagi eszközöket megszerezzék. Ezután áttér a per anyagára és meg­állapítja, hogy az ügyészség nem pro­dukált konkrétumokat, valamint a vizs­gálat sem volt teljes. Megemeli«, hogy a büntető eljárás a Zsivot uj vezetősé­gének kezdéményezésére indult meg. Megbízták Létics Grga uj alelnököt, hogy gyűjtsön adatokat a régi vezető­ség ellen és ezért 5000 dinárt kapott.. — A Zsivotnál volt olyan nap, mikor 40—50 esküvőt jelentettek be, ez a szám november végére háromszázra emelke­dett. Ezeknek az igénylőknek kifizetésé­re hét és félmillió dinárra lelt volna szükség, holott a tagok összesen csak 710.000 dinárt fizettek be és igy termé­szetes, hogy az egyesület nem elégíthe­tett ki mindenkit. A Szláviánál pedig, amint bebizonyosodott, a felek minden­féle fogásokkal éltek, hogy pénzhez jus­sanak. Sorraveszi az egyes vádpontokat és kimútatja, hogy azok nem helytállók., Fölmentést kér. Popovics Milivpj dr., Grádics Daniján védője, mint az előző védő, ő is meg­említi, hogy a tagok részéről visszaélé­sek történtek. Védence félmüveit kis­kereskedő, akinek fogalma sincs az ügykezelésről, aláírattak vele mindent, amit csak akartak. Hosszasan és beha­tóan foglalkozik a Damjekovics-féle vádponttal és hivatkozik arra, amint azt1 a könyvszakértők is kijelentették, az egyesületet károsodás nem érte. Bárdos Izsó dr., Bocsa József védője kifejei, hogy védence ellen az ügyészség semmiféle bizonyitékot sem tudott fel­mutatni. Doljanin Sztepán dr., Zvekdn, Dedin Grga, Madarász Kálmán, Robicsek Kál­mán és Fodor László védője zárta be a védőbeszédek sorozatát. Kifejti, hogy védenceivel szemben egyáltalában nem merült fel bizonyíték. Egyenként foglal-, kozik az egyes vádpontokkal. Felmen­tést kér. Kiegészítik a bizonyítást Pavlovics István elnök a védőbeszé­dek után a bizonyítás kiegészítése vé­gett újból megnyitja a bizonyítási eljá­rást és pedig arra vonatkozólag, hogy a Szláviánál azon kedvezmélyezetteket, akiknek tagjuk meghalt, kényszeritet­­ték-e arra, hogy az elhalt tag helyett póttagot Írassanak be. Rukavina és Grá­dics kijelenti, hogy csak olyan esetek­ben követelték meg a póttag beiratását, ahol a teljes biztosítási összeget kifizet­ték, de ahol csak előleget adtak, ott nem. Az elnök ezután a bizonyítási eljárást befejezettnek hirdeti ki. ítélethirdetés szombaton lesz Pavlovics István elnök ezután kimond­ja, hogy a biróság az Ítéletet szombaton délután négy órakór hirdeti ki. Az Ítélet kihirdetése a városháza közgyűlési ter­mében lesz. . — .

Next

/
Thumbnails
Contents