Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-07 / 277. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ szorítson mindent, ami román és előtérbe helyezzen mindent, ami magyar«. * A paktum súlyos gond az erdélyi magyar pártnak. A kormány nem akar tudni róla és nem teljesíti azokat az ígéreteket, melyeket a választás előtt a paktumban írásba foglaltak. Az egyik néppárti miniszter a csúcsai megegyezésről igy nyilatkozott: »Nem hiszem, hogy a magyar pártnak érdekében állana a paktum kérdését feszegetni. Ne-, künk talán még kellemes is volna, ha a mavvar párt a paktumot felmondaná. De hangsúlyozom, hogy őszinte és komoly szándékunk a kisebbségi kérdés megoldása^ ehhez azonban időre van szükség és a magyar párt részéről olyan magatartásra, amely az atmoszférát az engedmények megadására elősegíti«. A magyar párt ellenzékének mozgalmáról a miniszter a következőket mondotta: »Ami a magyar pártban folyó eseményeket illeti, természetesen figyelemmel kísérjük azokat, anélkül, hogy ebbe az ügybe, amely a magyar párt belső kérdése, , egyáltalán bele akarnánk szóiani. ügy látszik, hogy az egész román sajtó szimpatikusán fog fel egy olyan áramlatot, amely a nagyobb kisebbségi tömegek képviselőit érvényesüléshez akarja juttatni s a román tömegekhez közeliteni. Felfogá•som szerint minden román párt számára tényleg megkönnyítőm' a kisebbségi kérdés kezelését, ha kisebbségi párt mennél inkább demokratizálódik s mennél inkább elismeri őt a közvélemény a barátságos érzületü néptömegek őszinte képviseletének«. SSIHSIBtSaWBnwwra——------------------Németország népszavazás nélkül visszakapja a Saar-vidéket A küszöbön álló német-francia tárgyalások anyaga T926. október 7. I * inn. I . I KISEBBSÉGI ÉLET A szlovensztkói Matica kassai fiókja a közelmúltban beadványt intézett a város vezetőségéhez. A beadványban utalt arra, hogy a több mint száznyolcvan kassai utcanév közül ezideig csupán tizenhárom cseh és szlovák utcanév van Kassán, arra kérték tehát a városi tanácsot, hogy a legrövidebb időn belül tegye lehetővé a magyar vonatkozású utcanevek megváltoztatását, mert anachronizmus — ahogy a Matica beadványa mondja — hogy éppen azokban az uj városrészekben, ahol a cseh és szlovák állami alkalmazottak lakásai épültek, az utcák feliratai kivétel nélkül magyar vonatkozásuak. A Matica összegen hatvanhét utcát akar átkeresztelni, kivétel nélkül mindazokat az utcákat, melyek magyar nevet viselnek. A városi tanács még nem döntött a beadvány sorsa fölött, de valószínű, hogy a kérést — teljesíteni fogja. * Az erdélyi magyar párt elnöki tanácsának legutóbbi határozatáról, melyben a pártellenzék kívánságairól volt szó — Krenner Miklós dr. aradi újságírók előtt a következőket mondotta: »Amíg alkalmam lesz beható válaszolásra, csak a következőket jegyzem meg: a tanács rideg döntése várható volt, de nem remélhető. Akik várták, a kolozsvári értekezleten tanúsított engedékeny álláspontomat képviselték; akik remélték, azok a radikális párt hivei. Nyilvánvaló, hogy a tanács döntése felesleges olajat öntött a tűzre, amely melegíteni akart és nem elhamvasztani. Abban a meggyőződésben voltam, hogy legalább két pontban közeledés, megértés mutatkozik az elnöki tanács részéről. Először: szives hangon visszahívják a disszidenseket, azonban úgy látszik, hogy az egység pártjában nincs rájuk szükség. Másodszor: elejtik a szervezeti szabályzat tervezetet, amely kívül esik a bizalmi kérdésen és csak két esetet tételez fel: vagy alkalmas a tárgyalásra, vagy nem. Ebben a két kérdésben is, amely nem presztízs dolga, ép úgy merevnek matatkozott az elnöki tanács, mint abban, hogy leüljön velünk tárgyalni. A tanács úgy viselkedett, mint a hideg, makacs többség egy rideg, hatalomra törekvő ellenzékkel szemben. Nem érezte meg a történeti pillanatot, hogy itt gyorsan gyümölcsözően összefogni kellett volna az erőket. A harc tehát most fog kitörni, mert el vagyok szánva és hiszem, hogy el van szánva az értekezlet minden tagja, hogy elveinkért küzdjünk. Kérem a kolozsvári értekezlet minden tagját: mandátummal, vagy anélkül jelenjen meg Gyergyóban, ahol előzetesen megbeszéljük a tennivalókat. Éneikül is teljesen tisztában vagyok, hogy mi a teendő számunkra; második állomás Gyergyó, a harmadik elhelyezkedés a tagozatokban, azután tovább, amíg a kapacitáció lehetőségei tartanak. * Elbocsájtották állásából, * illetőleg nyugdíjazták dr. Gyalui Farkast, a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatóját. A nyugdíjazás hivatalosan az alapon történt, hogy a magyar könyvtárigazgató betöltötte a hatvanadik életévét. A tulajdonképeni ok azonban egy feljelentés, melyet a könyvtár egyik román alkalmazottja tett a minisztériumnál. A feljelentés két vádat emelt az ősz tudós ellen: először, hogy hazafiatlan, másodszor, hogy titokban panaszt küldött a Népszövetségnek. A minisztérium a felelőtlen feljelentő »vádjait« készpénznek fogadta, ellenben nem vette számba, hogy Gyalui amellett, hogy tudós és iró, a könyvtárügynek európai nevű" szaktekintélye, a ki harmincöt éve áll az intézet szolgálatában, akinek oroszlánrésze van abban, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár külföldi látogatók csodálatát és elismerését vivta ki. Jellemző, hogy a magyar könyvtárigazgató nyugdíjazásáról a kolozsvári Pátria című román lap a következőket írja: »Itt volt az ideje, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtárt megtisztítsák rz idegenektől. Gyalusi. könyvtárigazgatónak egyéb dolga sem volt, minthogy abban az előfrdtt frjjttggfo. linpwaita», Londonból jelentik: A Daily Telegraph külpolitikai tudósítójának értesülése szerint a tervbevett és küszöbönálló német-francia tárgyalások során elsősorban azokat a kérdéseket fogják tanulmányozni, amelyek a dolgok normális lefolyása mellett a Népszövetség decemberi ülésszakán kerültek volna szóba. E kérdések közé tartozik annak a népszövetségi ellenőrző bizottságnak az összetételét megállapítani, amely a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságot van hivatva felváltani. Ez a bizottság a jövőben a semleges rajnai zónát fogja ellenőrizni. Angol politikai körök véleménye szerint egy Németországban székelő állandó nemzetközi bizottság megalakítása gyakorlatilag nehézségbe ütközik, de a terv az angolok szerint elvben sem helyeselhető. A másik megvitatásra kerülő probléma a Saar-vidék kérdése. Arról van szó, hogy a Saar-vidék katonai kiürítése okvetlenül szükséges, annál is inkább, mert a Saar-terület népszövetségi főbiztosa maga is úgy nyilatkozott, hogy a Saar-vidéken a kétezer főnyi francia katonaságra semmi szükség sincs és a Saar-medence katonai megszállása nem egyeztethető össze a versaillesi szerződéssel sem. Már egészen komolyan felmerült az a terv, hogy a békeszerződésben előirt népszavazást teljesen elejtik a Saar-vidéken és a Saar területet népszavazás nélkül visszaadják Németországnak. A Saar-medence bányáit ebben az esetben Nérhetország magas összegért vásárolná vissza. 3. oldal. szabad megbüntetni. Nap-nap után látja Nádossyt, amint szomorú féríikönnyekkel kesereg azon, amit elkövetett, de legjobban az bántja, hogy közönséges pénzhamisitónak tartják. Furcsán hatott, amikor a védő, a nemrég még hatalmas országos főkapitányról a következőket mondotta; — Meg kell hallgatni Nádossyt — mondotta dr. Gál Jenő — aki mindig ezt hangoztatja: »Nem vagyok közönséges pénzhamisító, szivárványkergető, ábrándos ember voltam. Nem tudtam, hogy méreg freccsen szét az országra abból, amit a kezembe vettem.« Naiv, primitív, hiszékeny, holdvilágkergető magyarok voltak ezek a pénzhamisítók — mondotta'a védő — s a büntetés kiszabásánál nagyobb enyhitőkörühnényeket elképzelni sem lehet, mint amilyenek ebben az ügyben fennállnak. Kérte a védő a Kúriát, hogy mentse meg a bíróság Nádossyt a fegyháztól, mentse meg attól, hogy fegyenc ruhát keUfen öltenie. Kérte a védő a kúriát, hogy tegye lehetővé, hogy Nádossy ember maradhasson. Ráth Zsigmond tanácselnök ezután a tárgyalást félbeszakította és annak folytatását csütörtökre tűzte iki, ’amikor Ulain Ferenc dr., Windischgrätz védője mondja e1 védőbeszédét. Egyesül a német és szlovák evangélikus egyház A két egyház vezetői az egyesülésről tárgyaltak Noviszadról jelentik: A jugoszláv német és szlovák evangélikus egyház közös vezérlőbizottsága az egyesülés előmozdítása érdekében kedden a noviszadi evangélikus templomban újabb tanácskozásra ült össze. A két egyház küldötteinek együttes ülését Kedden délelőtt féltiz órakor Veres Ádám ileid esperes nyitotta meg. Az ülésen Roth Vilmos, a német zsinat világi elnöke, Wack Péter járáki esperes, Binder Ágoston pázovai lelkész. Kund Sámuel pancsevói lelkész, dr. Famler Gusztáv kulai világi inspektor, Starke Sámuel petrovacá esperes, Dedinszki János kulpini lelkész, Medvedszki szerencsi fcfitész, Jeszenszky Károly világi inspektor, Utovszki Pál bánáti világi inspektor, Morgen thaler Ferenc zsabalyi lelkész, Roth Béla novivrbaszi lelkész és dr. Micsatek Lajos, a szlovák zsinat vrMgi elnöke vett részt. A két egyház küldöttei déli félegy óráig tartott tanácskozásukon behatóan megvitatták az egyesülés kérdését, a melyre vonatkozólag a szlovák evan-1 gélikus egyház vezetői azt a javaslatot terjesztették elő, hogy mindegyik egyház tertsa meg önáMóságát, szervezetét, legyen saját püspöke, önkormányzata és saját törvénykezése, ellenben legyen egy közös kapocs: ezv vezérpresbitérium, amely a két egyházat összeköti és annak legfőbb vezetését központosítja. A német evangélikusok is az egyesülés mellett nyilatkoztak, csak ép a központi szervezetet illetőleg vannak még némi eltérések és a németek a vezérpresbitérium helyébe egy központi konventet és a vitás ügyek elintézésére döntőbíróság szervezését kívánják. A szlovákok elvben hozzájárulnak ehhez a módosításhoz, csak ép esetröl-esetre alakítanák’ meg a döntőbíróságot. Minthogy a főbb körvonalakban a két egyház egyesítésének mi sem áll útjában, az értekezlet Dedinszki János kulpini lelkészt és Wack Péter járáki esperest választotta njeg előadóknak, a kik a legközelebb egybehívandó tanácskozáson be fognak számolni megbizatásukról és konkrét javaslatot terjesztenek a két egyház küldöttei el'é. A két egyház vezetői azt hiszik, hogy az egyesülés újévig minden bizonnyal megtörténik. ” GRANDHOTEL. „BELLEVUE« SPLIT 1926. ŐSZI SZEZÓN AZ ADRIÁN 45 MODERN BERENDEZETT SZOBA , ELSŐRENDŰ KISZOLGÁLÁS ÉS ELLÁTÁS ELŐNYÖS ÁRAK NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓHELY Romániában is a halálbüntetés Törvényjavaslat készül a királyi család tagjainak és a miniszterelnök személyének fokozottabb védelméről Bukarestből jelentik: Majdnem egyidejűleg az olasz kormány határozatával, amellyel visszaállítja Olaszországban a halálbüntetést, Romániában is hasonló törvényjavaslat készül. A minisztertanács elhatározta,. hogy törvényjavaslatot dolgoz ki, amelynek értelmében a király, a királyné, a régens, a trónörökös és a miniszterelnök ellen elkövetett merénylet tettesei halállal büntetendők. Az uj törvényjavaslat már a parlament legközelebbi ülésszaka elé kerül és valószínűnek tartják, hogy a törvényjavaslat a parlamentben nagy viharokat fog kelteni, mert az ellenzék erélyesen ellenezni fogja a Romániában már rég megszűnt halálbüntetés visszaállítását. A fajvédők kegyelmet kérnek ■ a frankpőr elitéltjei számára Elhangzott a vádbeszéd a frankügy kúriai tárgyalásán Budapestről jelentik: A frankhamisitási-pör kúriai tárgyalásával egyidejűleg kezdetét vette az az akció, amelyet a kurzus társadalmi egyesületei, az ébredők egyesülete, a diákbajtársi szövetségek és más hasonló egyesületek és társaságok indítottak a frankpőr elítéltjeinek megkegyelmezése érdekében. A napoikban nagyszámú ivet osztottak ki ezek az egyesületek híveik között, akiknek kötelességükké tették, hogy az ivekre minél több aláírást gyűjtsenek. Az ivek aláírása már meg is kezdődött. Az aláírók kérik, hogy részesítsék kegyelemben Nádossy Imrét, herceg Windischgrätz Lajost és a frankpőr többi elítéltjét. Á kúria ítélethozatala után a kegyelmi kérvényt azonnal lelterjesztik Horthy kormányzó kabinetirodájához azzal a kérelemmel, hogy a kormányzó részesítse kegyelemben a frankügy elitéltjeit. A kúria egyébként szerdán folytatta 4 ttunkba misUási pót táísyalásáí, szerdai tárgyalás a legnagyobb részvétlenség mellett kezdődött, tizenegy óra felé azonban már megtelt a tárgyalóterem. Az iratok ismertetése gyorsan befejeződött és negyedtizenkettőkor már Varga koronaügyész megkezdette vádbeszédét. Hangsúlyozta, hogy a frankhamisítás tettesei kifejezetten, fanatikus politikai bűnösök. Ezek az öreg gyerekek — mondotta az ügyész — nem úgy cselekedtek, ahogyan logikus lett volna. Hazafias védekezésüknek javarésze azonban frázis és olyan, mintha a közönséges büntevö a végszükség esetére hivatkozna. Töredelmes beismerésük csak parányi mikroba ahhoz az erkölcsi kárhoz, amelyet az országnak okoztak! Végül hangsúlyozta az ügyész, hogy még a büntetés maximumának a kiszabása is igazságos ítélet lett volna. Nádossy Imre védője, dr. Gál Jenő tartotta meg ezután patetikus hangú védőbeszédét. Hangsúlyozta, ‘ hogy a Vádlottakat, csak szimbolikusan lehet és I
