Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-06 / 276. szám
T T^J2ö október. C BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET-----■ a.— Az erdélyi magyar párt elnöki tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a pártellenzék memorandumával, mely a pártélet demokratizálódását, a munkás, iparos és kereskedő réteg vezetőinek fokozott érvényesülését kívánta. Hosszabb vita után az elnöki tanács határozatot hozott, melyben a következőképp szögezte le álláspontját: 1. Az elnöki tanács teljesen osztja az emlékirat aláíróinak azon felfogását, hogy a »párt a lehető legszélesebb alapokra fektetendő« és ehhez képest azok a kisgazdák, városi iparosok, kereskedők és a szellemiség tagjai, akik úgy érzik, hogy csak névleg vagy esetleg nem is tagjai a pártnak és annak mindennapi életében igy nem is vesznek részt, a pártéletbe akár érzelmi alapon, akár érdekeik felkarolása által megfelelő intenzitással bevonassanak. A pártvezetőség eddig is mindenkor ezt tartotta legfőbb hivatásának és feladatának, ilyen irányban adott ismételten utasításokat az egyes tagozatoknak és amennyiben a rendelkezésre álló erők ezt megengedték, a tagozatok ilyen irányú szervező munkáját közvetlenül is iniciálta és támogatta. Az emlékiratnak a szervezeti szabályokra vonatkozó kívánságát az elnöki tanács nem teljesítheti, mert a szabályzat átdolgozása nem az elnöki tanács kezdeményezéséből történt. 2. A gyergyószentmiklósi nagygyűlésen a párt elnökségében két hely kerül betöltésre, az elnöki tanács teljes egészében újjá választatik és az intézőbizottságban is több megüresedett hely fog betöltetni. Módjában van tehát a nagygyűlésnek a választás alkalmává' azokat megválasztani, kiket erre legérdemesebbnek ítél. Az elnöki tanács nem érzi magát feljogosítva arra, hogy a választásra egyedül illetékes alkotmányos szerv döntésében bármiben is elébe vágjon, vagy azt befolyásolni kívánja. 3. A párt szervezeti szabályzata írja elő, hogy az elnökség tagjai milyen időtartamra választatnak meg. Az elnöki tanács alkotmányellenesnek tartja, hogy bármi tekintetben eltérhessen a nagygyűlés a szerevezeti szabályzat ide vonatkozó intézkedéseitől. 4.,Azt a kívánságot, hogy a szeptember 26-iki értekezlet résztvevői e jogcímen a nagygyűlésre meghivassanak, az elnöki tanács a demokrácia és az alkotmányosság elvére való tekintettel nem teljesítheti, de azért sem, mert ellenkező esetben kénytelen volna más csoportnak ilyen irányú kívánságait is honorálni, ami a nagygyűlés munkaképességét lehetetlenné tenné. * Bucsan román kisebbségi miniszterrel beszélgetést folytatott egy erdélyi magyar ujságirp, aki megkérdezte a minisztert: mi az álláspontja a kormánynak a kisebbségi nyelveknek a közigazgatásban való használatának kérdésében. — Ez a kérdés — válaszolta Bucsan — még tanulmányozás tárgyát képezi. — Hogyan fogják megoldani az esküt nem te:t volt magyar tisztviselőknek a magyar sajtó által annyiszor szóvá tett ügyét? , — Azoknak a volt magyar tisztviselőknek, aikik megtagadták az eskütételt, semmiféle igényük nem lehet az állammal szemben. Ellenben az igazgatóság szellemében fogjuk megvizsgálni azoknak a tisztviselőknek a kérését, akik letették a hüségesküt. vagy legalább is jelentkeztek annak letételére. — Mi. a kormány álláspontja a külföld sajtótermékeknek az uj területeket® való terjesztésére vonatkozólag? — Nem a mi hibánk, hogy a külföldi sajtótermékekre továbbra is fenn kell tartanunk a cenzúrát. Amikor Magyarország oda jut, hogy más érzelmeket fog velünk szemben nyilvánulni és az ott megjelenő sajtótermékek nem igyekeznek majd az ország belső nyugalmát megzavarni, akkor mi nagy örömmel fogjuk a külföldi sajtótermékek és ezzel kapcsolatban a határmenti sajtó cenzúráját is megszüntetni. — A magyar párt és a szászok milyen kérelmeket terjesztettek a kormány elé? — A kisebbségek képviselői álta\ előterjesztett kérések igen sokfélék. A kormánynak kötelessége valamennyit tudomásul venni. Azokat, amelyek jogosaknak látszanak, nemcsak teljes jóakarattal vizsgáljuk felül, hanem azzal a meggyőződéssel is, hogy azok teljesítésével elsősorban az ország érdekeit is szolgálják. Hogy elsősorban mely kívánságok teljesítésére kerül a sor? — erre nézve egy kis türelmet kérünk, hiszen még a kormányzás kezdetén vagyunk. % Az erdélyi szászok küldöttséget menesztettek Hans Ottó Roth vezetésével Qoga belügyminiszterhez. A küldöttség arra kérte a belügyminisztert, hogy még a parlament megnyitása előtt tisztázzák a kormánnyal kötött paktum fennállását, hogy a német parlamenti blokk elhatározhassa, hogyan viselkedjék a parlamentben. Minthogy a választási kartel klauzuláinak teljesjtése a közoktatásügyi minisztertől függ, Qoga-arra kérte a delegációt, várják be október 8-át, amikor is Petrovici közoktatásügyi miniszter külföldről hazaérkezik. A német delegáció elhatározta, hogy október 8-án felkeresi Petrovici minisztert és ha nem kap tőle kielégítő választ,- akkor, mint végső fórumot, Averescu miniszterelnököt fogja felkeresni. Lemondott a porosz belügyminiszter ewering utódja Grzezinszki berlini rendőrfőnök lesz Berlinből jelentik: Sewering porosz belügyminiszter váratlanul benyújtotta lemondását. A lemondás közvetlen okát nem ismerik, de valószínűnek tartják, hogy a belügyminiszter, aki a szociáldemokrata párt tagja, azok miatt a heves és kíméletlen támadások miatt hagyja el helyét, melyeket a jobboldal lapjai már hónapok óta vezettek ellene, hogy megbuktassák. Sewering utódja előreláthatólag Grzezinski szociáldemokrata berlini rendőrfőnök lesz, akinek nagy érdemei vannak a német főváros rendjének és nyugalmának fenntartásában. „Kína nem ijed meg egy-3tét ágynnaszádtél !s< A kínai népszövetségi delegátus levele a Daily Newsliez Londonból jelentik: Kina népszövetségi delegátusa, Fuan-Sin-Csu hosszabb levelet intézett a londoni Daily News főszerkesztőjéhez, melyben erélyesen tiltakozik az európai hatalmak, elsősorban Anglia kínai politikája ellen. Fuan-Sin-Csu megállapítja a levélben, hogy a kínaiak szegénységét az európaiak idézték elő, akik különféle vámszerződésekkel guzsbakötötték a kínai ipart és mező gazdaságot. —-Elmúlt az az idő—írja a kinai delegátus — amikor néhány európai hadihajóval rendet teremthettek az európai hatalmak. Kina megszokta már az ágyudörgést és nem ijed meg egykét ágvunaszádtól, sőt attól sem fél, hogy Anglia expedíciót indít a kínai szabadságharcosok ellen. Ä kisebbségek egységfrontja Kraft István, a német párt elnökének nyilatkozata az uj parlamenti ül sszakról és a radiká is párthoz való közeledés feltételeiről Kraft István dr. képviselő, a német párt elnöke érdekes nyilatkozatot tett a Deutsches Volksblatt munkatársa előtt a küszöbön álló uj parlamenti ülésszakkal kapcsolatos politikai kérdésekről és a német párt várható uj politikai orientációjáról. A nyilatkozatban Kraft dr. többek közt a következőket mondotta: — A .parlamentben a küszöbön álló őszi ülésszakban lényegesen meg fognak változni a pártok erőviszonyai. Az egész vonalon észrevehető az a törekvés, hogy az elszórt erőket egyesítsék és céltudatosabb munkára nagyobb pártokba tőin őrit sék. Beszédes példája ennek a demokrata és muzulmán párt egyesülése és számos kombináció van forgalomban arról, hogy az uj demokrata egyesüléshez még más kisebb csoportok is csatlakozni fognak. Magában a radikális pártban sem tisztázódtak még az erőviszonyok és tudvalevőleg szó van arról, hogy a disszidens radikálisok is visszatérnek, a pártba. De nincs tisztázva még a Radics-párt és a Nikics-csoport viszonya sem, sőt olyan tervekről is beszélnek, hogy a kormány újabb pártok csatlakozásával igyekszik pozícióját megerősíteni. Ezek az e'tolódások és változások természetesen befolyásolják a német párt parlamenti frakciójának taktikáját és állásfoglalását is. A parlamenti erők megváltozóit dinamikája szükségessé fogja tenni a nemzetgyűlés minden csoportja részére, hogy az uj helyzetnek megfelelő orientációt keressen. Ennek a német párt szempontjából nem lehet semmi akadálya. A német képviselők csoportja a legutóbb' parlamenti ülésszakban tisztára csak technikailag egyesült a föidmivespárt klubjával, ez a fúzió azonban nem coli politikai természetű. A német párt kiviil állt eddig és most is kívül áll a szükebb ellenzéki blokkon és a kisebbségek politikai. kulturális és gazdasági helyzetéről mindenkor önállóan és minden párttól függetlenül fejtette ki a parlamentben véleményét. Hogy ezekután mennyiben válik lehetségessé közeledésünk az egyik vagy másik erősebb parlamenti csoporthoz, az elsősorban a pártok jóakaratától függ, hogy mennyiben hajlandók a kisebbségek sérelmeit orvosolni és a kisebbségek politikai, kulturális és gazdasági egyenjogúsítását biztosítani. A többi kérdésben, amely eddig élesen elválasztotta a német pártot a radikális párttól, úgy látszik a legutóbbi idők természetes fejlődése folytán lényeges enyhülés állott be. Ha hinni lehet a kormánykörökből származó híreknek., a kormány egyik legfcntosabb feladatának tekinti a községi önkormányzat visszaállítását és az adótörvény egységesítésével megszűnnek azok a súlyos igazságtalanságok, amelyek eddig az adóztatás terén tőképp a Vajdaság és a kisebbségek sérelmére fennállottak. Ez volt az a két kéraés, a mely leginkább megnehezítette a németeknek a radikális párttal való együttműködést. Hogy miképpen fognak ezek a kérdések a valóságban alakulni, arra a legközelebbi jövő fog választ adni és ettől függ mindazoknak az elemeknek a legközelebbi állásfoglalása, amelyek úgy politikai, mint kulturális és gazdasági tekintetben a radikális párt eddigi politikája által veszélyeztetve látták legíontosabb érdekeiket. Figyelemreméltó dr. Kralt István nyilatkozatának az a része, amelyben a jugoszláviai kisebbségek egységfrontjáról beszél a következőkben: — A fentebb vázoltak egyszersmind megadják azt az egységes plattlormot, amelyen a kisebbségek legfontosabb érdekeik megvédése érdekében egy morális egységben tömörülhetnek. Ez a tömörülés feltétlenül szükséges is. Ez különben a német pártnak már régi álláspontját A német párt parlamenti frakciója állandó körültekintő és általános kisebbségi politikát csinált és az állampolgárt egyenjogúsítás, valamint kulturális szabadság kérdésében sohasem képviselt csupán német érdekeket, hanem gyakran éles harcát mindenkor általános kisebbségi szempont vezette. Azt szeretnök hinni, hogy ezt meglátták a másik oldalon is és reméljük, hogy nem vonják kétségbe a német párt készségét arra nézve, hogy a kisebbségek morális egységfrontját továbbra is fenntartsa és a kisebbségi jogokért vívott harcban mindenkor valamennyi kisebbség közös érdekétől vezettesse magát. Közlekedési mizériák A bánátiak csak viszontagságos utón tudnak eljutni Beogradba Neuner Vilmos németpárti képviselő interpellációt intézett a közlekedésügyi miniszterhez a délbánátf vasúti közlekedésügyi mizériák ügyében. Elmondja, hogy a szuboticai vasutigazgatóság tizennégy nappal ezelőtt megállapította, hogy Orlovát és Tomasevác állomások között a vasúti hid elromlott, aminek következtében a forgalom ott megszakadt. Emiatt az északbánáti gazdasági élet nagy veszteségeket szenved és nagyon hátrányos módon közlekedhetnek azok, akik Beogradba igyekeznek. A becskerekiek Szécsány, Alibunár és Pancsevón keresztül juthatnak csak Beogradba. Ezenkívül az uj menetrend szerint csak két vonat közlekedik, mégpedig óriási késéssel, úgyhogy majdnem mindennap lekési a Partcsevóról Beogradba induló hajót és az utasok igy kénytelenek másnapig várni, hogy Beogradba folytathassák útjukat. Kérdi az interpelláló képviselő, ismeretesek-e , azok a közlekedési viszonyok a miniszter előtt, hajlandó-e változtatni ezen és minél előbb megjavítani az elromlott hidat, hajlandó-e elrendelni, hogy a pancsevói utolsó hajó megvárja a bánáti utasokat, valamint az iránt, hogy a vonatok a kikötőnél álljanak meg. Elbocsátottak Eremin Jován tordai jegyzőt Változások a b u íti je~yz,ci ka bau Becskerekről jelentik: A bánáti jegyzői’ karban a belügyminisztérium nagyobb változásokat eszközölt. Eremin Jovan tordai jegyzőt elbocsátották állásából és helyére Jokics Vaszilije jankovmosti jegyzőt nevezték ki. Jankovmostra Mijatov Milivoj becskereki pénzügyigazgatósági tisztviselő került jegyzőnek. Bánátsziki Despotovacra, amely küldöttségileg kérte a belügyminisztert, hogy volt jegyzőjét . helyezze vissza, visszahelyezték Jankahidac Marfű jegyzőt, akinek helyére Begaszentgyörgyre viszont Blucsics Vásza bukini jegyzőt nevezték ki. Arzin Ljubomir bánátszki deszpotováci jegyzőt Qornja Muzslára helyezték át, a jelenlegi gór nja muzslai jegyzőt, Delko Diját pedig rendelkezési állományba helyezték. Nikolajevics Milivoj szécsányi jegyzőt a belügyminiszter állásától felmentette, helyére Hendl Nikola supljajai jegyzőt nevezték ki. Supljajára Nikolics Petár lazarevói jegyző kerül, akinek helyére viszont Pauijev Ilije volt bánátszki szuboticai jegyzőt nevezték ki. Polukszics Radován perlezi segédjegyzőt hasonló minőségben Jankovmostra, Popovics Torna jankovmosti segédjegyzőt Begaszentgyörgyre, Hufnusz begaszentgyörgyi segédjegyzőt pedig hasonló minőségben Periezre helyezte át a belügyminiszter.
