Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-06 / 276. szám

I 2. oldai. BÁCSMEGYEI NAPLÓ sége ott elhunyt. Klofácnak a parla­ment valamennyi pártja részvétét nyilvánította. A gyászeset miatt Klofác már kedden este' visszauta­zott Prágába. Karpiskova szocialista képviselőnő a csehszlovákiai nők helyzetéről idézett elő. A nagybeteg művésznő már három hete úgyszólván alig vett magá­hoz táplálékot A szombati éjszakáját nyugtalanul töltötte és hétfőn kezdetét vette az agónia. Hétfőn este azonban még teljesen eszméleténél volt. inig ked­den reggel nyolc óra után csendesen el­szenderült a Nagyasszony. Jászai Mari temetésére nézve még nem történt hivatalos intézkedés, az ed­digi tervek szerint csütörtökön délután négy órakor fogják eltemetni Jászai Marit a Nemzeti Színház előcsarno­kából. Lángban álló hajó az Óceánon Négyszáz ulas tűz- és vizhaiái előtt Newyorkból jelentik: A newyorki kikötőparancsnokság kedden reggel rádiójelentést vett fel, amely közli, hogy a Byron angol személyszállító a nyilt Óceánon kigyulladt. Az érte­sítés szerint a hajó, amelyen négy­száz utas tartózkodik, lángokban áll. Ma idejében nem érkezik segítség, az utasok vagy a tűz, vagy a viz ál­dozatai lesznek, mert a hajót nem sikerül megmenteni. A newyorki kikötőparancsnokság a jelentés vétele után nyomban gyorsjárásu segélyhajókat indított útnak a veszélyben levő gőzhajó fel­kutatására. Szonta közséq lakói el akarták hagyni otthonukat Egy szentai földmives jóslata bolygatta meg a dunamenti község nyugalmát — Pusztító árvizet jósolt decemberre Apatinból jelentik: A szontai csendőrség kedden letartóztatta Krsztin Jóca szentai földmivest, aki néhány nappal ezelőtt utazott Szen­tára. A letartóztatásra különös eset szolgáltatott okot. Krsztin Jóca, aki a bácskai közsé­gek lakossága előtt arról ismeretes, hogy jövendölni szokott és ezért bár­hol megfordul, nagy népszerűségnek örvend. Krsztin, akit a falvak népe prófétának is nevez, szontai tartóz­kodása alatt is jósolt. Azt jósolta, hogy ez év decemberében újabb ár­víz lesz a Duna mentén, amely Apa­­tint és Szontát teljesen elpusztítja. A jóslat nem várt izgalmat okozott Szontán. A falubeliek annyira meg­rémültek, hogy csomagolni kezdtek és el akarták hagyni házukat, hogy kevésbé veszélyes helyen telepedje­nek le. A csendőrség azonban idejé­ben közbelépett. Felvilágosította a megrémült embereket, a prófétát pedig letartóztatta. A rend csak nagysokára állt helyre a faluban, mert még mindig sokan vannak, akik hisznek a jóslatban. Magyarok és németek Csehszlovákiában Derer volt szlovenszkói miniszter nyilatkozott a Bácsmegyei Napló számára a csehszlovákiai kisebbségek helyzetéről Karpiskova Betta cseh szociálde­mokrata képviselőnő a beogradi új­ságírók előtt nyilatkozott a cseh­szlovákiai nők helyzetéről. Elmon­dotta, hogy a csehszlovákiai nők po­litikai tekintetben a férfiakkal telje­sen-egyenrangúak. A parlamenti és önkormányzati választások általános proporcionális és titkos szavazással történnek. A nőképviselők száma a parlamentben tiz, a szenátusban öt. Legnagyobbrészt a szocialista párt tagjai a képviselőnők, ami természe­tes is, mert a szocialisták harcoltak először a nők szavazati jogáért. A nők a férfiakkal egyenrangúak Cseh­szlovákia legmagasabb fórumai előtt is. Pártok szerint a képviselőnők száma igy oszlik meg: három kom­munista, két nemzeti szocialista, két német demokrata, egy cseh agrár­párti, hét szociáldemokrata. A szo­ciáldemokrata nőképviselők erélye­sen küzdenek azért, hogy a gyerme­kek vallásoktatása a családi otthon­ban és ne az iskolában történjék, harcolnak a klerikálizmus ellen. A nők társadalmi helyzete Csehszlo­vákiában a köztársaság megalakulá­sa óta rendkívül megjavult és az or­szág szociális törvényhozása gon­dot fordít a nők védelmére. Megvan az anyaság esetére való biztosítás és védelemben részesítik a gyerme­keket a kizsákmányolás ellen. A gaz­dasági helyzet mindamellett nem egészen kielégítő, mert a nőket még mindig olcsóbban fizetik, mint a férfi munkaerőket, ezért tovább folyik a harc a gazdasági demokráciáért. Ki­jelentette végül Karpiskova, hogy Csehszlovákiában szeretettel gondol­nak a jugoszláv nőkre és sajnálják, hogy az itteni nőknek nincs politikai egyenjogúságuk. Jászai Marit csütörtökön délután temetik A nagy magyar tragika kedden reggel hosszas szenvedés után halt meg Budapestről jelentik: Hosszú szenve­dés után kedden reggel néhány perccel nyolc óra utánmeghalt Jászai Mari, a nagy magyar tragika. Jászai Mari sú­lyos betegen már hónapokkal ezelőtt került a budai János-szanatóriumba, maga is tudta, hogy menthetetlen és megadással várta a halált, amelynek gondolatával teljesen kibékült. Már évekkel ezelőtt megvásárolta a Kere­­pesi-uti temetőben sírhelyét és felállit­­tatta fehér márvány síremlékét, amely­nek arany betűs felírásából csak a ha­lálozás napjának dátuma hiányzik, az évszám rajta van. Jászai Mari 1855-ben született a ko­­márommegyei Ászár községben, mint szegény iparos család gyermeke. A szegény ács leánya pályafutását már tizenkét éves korában megkezdte, a mikor megszökött hazulról és egy da­rabig vándorszínésztársulatokkal járta az országot, majd a budai Népszínház­hoz került Molnár György társulatá­hoz. Onnan a kolozsvári Nemzeti Szín­házhoz szerződött, majd 1872-ben szer­ződtette a Nemzeti Színház. Az utolsó másfél évtizedben már nagyon ritkán szerepelt a színpadion, bár örökös disz­­tagja volt a Nemzeti Színháznak. 1922 január hatodikén nagy ünnepség kere­tében ünnepelte a Nemzeti Színház Já­szai Mari ötven éves színésznői jub­­leumát és utoljára a Nagyasszony 1925 december harmadikán lépett fel Jókai Aranyemberé-nek Tereza mama szere­pében. Elhatalmasodott cukorbaja miatt már hónapokkal ezelőtt felvétette magát a János-szanatóriumba. Néhány hét előtt legyengült szervezetét influenza is nieg­­já riadta, ami _ súlyos komplikációkat A Bácsmegyei Napló beogradi munka­társa felkereste Derer Ivan volt szlo­venszkói minisztert, aki a csehszlovák képviselők csoportjával érkezett a fő­városba és kérdést intézett hozzá a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetére vonatkozólag. Derer Ivan a csehszlová­kiai magyar és német kisebbségekről a következőket mondotta: A németek a korrn. wjző­­p ;rt:an — Ami a német kérdést illeti, annak Csehszlovákiában nagy jelentősége van. Köztársaságunkban hárommillió német él, akik erős kultúrával és nagyon ki­fejlett gazdasági élettel rendelkeznek. Meglehetős politikai súlyt ad nekik azonfelül az a körülmény is, hogy a né­met birodalom szomszédságában lak­nak. — Eddig a német politikai pártok nem dolgoztak reális alapon. Amikor 1920-ban _ a köztársaság megteremtette az alkotmányt, a német pártok, a szo­ciáldemokraták kivételével, közös nyi­latkozatot tettek, amelyben kijelentették hogy a csehszlovákiai németek nem ismerik el a békeszer­ződést és követelik a teljes önren­delkezési jogot a maguk számára. — Az utóbbi időkben azonban ez a helyzet megváltozott. 1922—1923-ban nagy gazdasági válság volt Csehszlo­vákiában. A gazdasági érdekek parancsoló ha­tása alatt a németek politikai ma­gatartása is megváltozott. Tavasz óta a német agrárpárt, a ke­resztény szocaliista és ipari párt tagjai a kormányzó többségnek. A legközelebbi időkben megalakuló uj csehszlovák kormányt ez a há­rom német párt okvetlenül támo­gatni fogja, ha nem is vesz részt direkte a kormányzásban. — Már csak a német nemzeti szo­cialisták és német nemzeti párt követeli az alkotmány revízióját. A német szo­ciáldemokraták oppozicióban vannak ugyan, de ennek éle nem irányul az állam ellen. A csehszlovákiai magyarok nem képe ek egységes akcióra — Hasonló a helyzet a magyar ki­sebbségnél is. A csehszlovákiai magyarok befolyá­sa nem olyan jelentős, mint a né­meteké. mert a háromszáz képvise­lői mandátum közül legjobb esetben csak tizenegyet nyerhetnek el. A mi választási törvényünk a lehető legliberálisabb és minden politikai irány­zat érvényesülését lehetővé teszi. Eh­hez képest a magyarság is többféle el­lentétes' világnézlet közt oszlik meg és igy egységes politikai akciót nem ké­pes kifejteni. A tizennégy magyar képviselő közül öt magyar nemzeti párti, hat kommunista és három keresztényszocialista. A ma­gyarság politikája hasonlókép fejlődik mint a németeké és a Szentiványi József vezetése alatt álló magyar nemzeti párt tavasz óta szintén tagja a kormányzó több­ségnek. A magyar keresztényszocatisti-párt nem tartozik ugyan a kormánytöbbség­hez, de állásfoglalásáról esetről-esetre dönt és gyakran megesik, hogy a kor­mánnyal szavaz. Az állampolgárság odisszeája Ezután a volt szlovenszkói miniszter az állampolgárság kérdését ismertette. — Az állampolgárságot 1920-ban ren­dezték a 236. törvénnyel. Ennek értel­mében mindazok, akik 1910 fulius 10 előtt Csehszlovákia mai területén vala­mely községben illetőséggel bírtak, auto­mation állampolgárokká válnak. Azon­ban Szlovenszkóban és RuszinszKÓban 1926. október 6. még a magyar törvények vannak ér­vényben és a községi illetőség megálla­pításánál , az 1886. t.-c. az irányadó, a mely szerint az, aki egy községben négy éven át lakott, ott adót fizetett és tör­vényes kifogás nem merült fel ellene, megkapja a községi illetőséget. Erre nézve a praxisban ellentétek merültek tel és a prágai ' közigazgatási bíróság agy döntött, hogy a négyéves kvalifikált helybenlakás nem jogcíme a községi illetőségnek, csak ezen az alapon elnyerhető il­letőséget, ha folyamodnak érte. Ez a döntés nagy visszásságokra ve­zetett, mert annak idején alig valaki kérte az illetőség elismerését. Ennél­fogva a szlovenszkói és ruszinszkói lakos­ság nagyrésze nem tudta igazolni az állampolgárságát, holott harminc­­negyven éve lakott ugyanazon a helyen. Ennek a bajnak orvoslására készült az 1926 julius elsején életbelépett törvény, mely szerint azok a volt magyarországi honosok, akik legalábbis 1906 január elseje óta állandóan Szlovenszkóban lak­nak és 1910 január előtt legalább négy évet egy és ugyanazon köz­ségben töltöttek, csehszlovák állam­polgároknak ismerendök el. Végül beszélt Dérer Ivan a csehszlo­vákiai községi választásokról amelye­ket 1924 őszén tartottak meg és ame­lyek eredményekép v számos szlovenszkói községben ma­gyarok a közigazgatás vezetői sőt kommunista képviselőtestületek is vannak. Az iskolaügyre vonatkozóan ki­jelentette, hogy ezen a téren a magyar­ság minden jogos igénye kielégítést nyert és a köztársaság területén hat magyar gimnázium működik. — A hatóságok — felezte be nyilat­kozatát Dérer Ivan — azon vannak, hogy az államalkotó többség és a ki­sebbségek között összhang jöjjön létre. Szemző Gyula és a vendégjog A cigarettacsempészés epilógusa a budapesti tábla elölt Budapestről jelentik: Szemző Gyula nyugalmazott bácskai főispánnak az ismert cigarettacsempészéssel kapcso­latban egy másik bilnpöre is volt, amely Glastor Frigyes volt vámhiva­talnok feljelentésére indult ellene. Mint ismeretes, a büntetőbíróság, mint jövedéki hatóság a cigarettacsempé­szésért Szemzőt és Glastort hatvan­hatvan millió korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet kihirdetésének napján a volt főispán meghívta magához a volt vámhivatalnokot, aki meg is je­lent Szemző Rádai-utcai lakásán. Egy ideig elbeszélgettek, majd be­jött a szobába Szemző fia, ifjabb Szemző Gyula és öccse, Szemző Ador­ján. Az ifjabb Szemző odament Glas­­torhoz és szó nélkül lefogta karjait, majd Szemző Adorján bátyja utasí­tására iekötözte a vámhivatalnok ke­­zét-lábát. Amikor ez megtörtént, a tehetetlen ember arcát és száját be­kenték trágyával és csak egy félórá­val később oldották fel kötelékeitől, hogy a fürdőszobában megmosakod­hasson. Glastor feljelentésére Szem­zőék ellen megindult az eljárás és a törvényszék a bizonyítási eljárás be­fejezése után Szemző Gyulát három­havi, fiát kéthavi és öccsét egy havi fogházra ité'te. A vádlottak felebbezése folytán a táblához került az ügy, ahol most tartották meg a tárgyalást. A táblai tárgyaláson a védő arra hivatkozott, hogy Glastor bosszúból tett feljelen­tést Szemzőék ellen és a bizonyítás kiegészítését kérte. A felebbviteli bí­róság a bizonyítás kiegészítését a védő előterjesztése alapján el is ren­delte.

Next

/
Thumbnails
Contents