Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-31 / 301. szám

24. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 31 * nők, melyek csak ujjal és körömmel lettek benyomkodva és olyanok is, me­lyeket már éles és hegyes szerszámok segítségével díszítettek. A bronz és vaskorból találtak bronz­ból készült sirmellékleteket, karperece­ket, nyakpereceket, szijvégvasalásokat, melyek közt néhány feltűnő szép em­beri alakokkal vannak díszítve. Napfényre hoztak ezenkívül üveg­ből és agyagból készült különféle színű gyöngyöket is, A kutatásokat Nuber tovább folytatja a cserkészek segítségével és fszajlovics pancsevói polgármester erkölcsi tá­mogatásával. Valószínű, hogy miután a Pancsevó és Jabuka közötti terület a Temes mentén ilyen emlékekben igen dús, még sok érdekes kulturemlék fel­fedezésére lehet kilátás. Az értékes kul­­turmunka megérdemelné, hogy a pan­csevói lakosság is nagyobb érdeklődést és megértést tanúsítana Nuber K. F. nagyértékü tudományos munkálkodá­sa iránt, célszerű lenne, hogyha a kü­lönféle egyesületek, intézetek és válla­latok némi anyagi áldozattal is hozzá­járulnának a kutatások eredményének előmozdításához. Gonda László ORVOSI DOLGOK-----BB-----­A no Újabb őskori leleteket találtak Pancsevón Pancsevón és környékén már évtize­dek óta végeznek kutatásokat őskori és korábbi leletek után A kutatások igen sok értékes múzeumi anyagot hoztak napvilágra, melyek azt bizo­nyítják, hogy Pancsevón és környékén a praehísztorikns időkben is voltak emberi telépek. Vanak leletek az újabb kőkorszakból (neolit, 8000—2000 Krisz­tus előtt), a bronzkorszakból (2000— 1000 Krisztus előtt), az újabb és régibb vaskorszakbói (La Téne és hallstadti periódus, 1000 Krisztus előtt Krisztus születéséig), vannak maradványok (102—259 Krisztus után) a rómaiak ide­jéből, azután a népvándorlás korából (259—895), a szarmata és avar népek­től, aztán a középkor elejéről és végül a bolgár települések korából. Az idei tartós nagy árvíz különösen Pancsevó északi részén, a Milodanovics-féíe tég­lagyártól egészen Jabukáig, az úgyne­vezett »Karaula« vidéken az ott levő laza réteget erősen kimosta és újabb érdekes emlékeket hozott napvilágra. A vidéken először egy nemrég érettsé­gizett fiatalember, Elmer György, Wei­­fert Györgynek, a Nemzeti Bank volt kormányzójának unokaöcscse kuta­tott, aki fiatal kora dacára nagy hoz­záértéssel foglalkozik éremgyüjtéssel. Barátjával, Zsivojnovics Péterrel he­tekig járták a vizmosta parti földeket, ahol igen sok érdekes tárgyat találtak az újabb kőkorszak idejéből. A leletek közt főleg házi eszközök vannak, egy­szerű szerszámok, vésők, kalapácsok, balták, mozsarák csiszolt és csiszolat­lan kövekből, agyagedények maradvá­nyai, melyek egyszerű díszítéssel van­nak ellátva. A fiatal kutatók találtak valamivel későbbi korból való már he­gyes és éles szerszámmal készített di­­diszitett agyagedény részeket, agyag­­szűrőket, ivóedények darabjait, talál­tak ezenkívül olyan agyagedényeket, melyeket a széle alatt ferde kéztartás­sal újakkal és körmökkel benyomogat­va diszitgettek, .amilyenekhez hasonló­kat régebben Boszniában is több he­lyen előfordultak. Elmer György és Zsivojnovics Pé­ter a leletekre felhívták Nuber K. F. ismert archeológus figyelmét, akit Zsajlovics Vasza pancsevói polgármes­ter pár hónappal ezelőtt a pancsevói muzeum rendezésével bízott meg. Nu­ber. aki lankadatlan buzgalommal fog­lalkozik a muzeum rendbehozásával, nagy elfoglaltsága mellett is szakított időt magának, hogy a fiatalemberek kutatásait tovább folytassa és nagyobb mértékben kiterjessze. A partvidéket a kiváló archeológus négy zónára osz­totta fel, aztán a pancsevói cserkész­egyesülethez fordult, hogy a kutatások és ásatások céljaira bocsássák a cser­készeket rendelkezésére. A cserkész­­egyesület vezejpsćge készséggel ele­get tett a kérésnek és több cserkészt bocsájtott Nuber rendelkezésére. A pancsevói cserkészgyerekek Nuber irá­nyítása és felügyelete mellett' már két hónap óta végzik a kutatásokat. Nu­­beré az érdem, hogy a cserkészéket legelőször állította és használta fel a tudományos kutatások céljaira. Az ilymódon végzett kutatások már eddig is igen értékes eredményt mu­tatnak. Nuber először is azt az érdekes megállapítást tette, hogy a legutóbbi árvíz által kimosott lőszrétegben a Te­mes partján egész láncolata van az ős­kori praehosztorikus településeknek. A löszben nagyszámú fekete foltokat találtak, melyekről kétségtelenül meg­állapítható, hogy őskori földlakások nyomai, körülvéve égetett agyagfedé­sekkel, amivel a kunyhókat az időjárás viszontagságai ellen védték. A kutatá­sok során találtak számos kőkorszak­­beli szerszámokat is. Többek közt tiz igen szépen csiszolt kőkalapácsot, szarvasagancsból, csontból, csiszolt kőből és égetett agyagból készült kü­lönféle szerszámokat, halászó horgo­kat és csont nyílhegyeket. Találtak igen sok szép és érdekes égetett agyag edényt, köztük sirurnák maradványait is. Ezek az agyagedények egyszerűbb és szebb díszítésekkel vannak ellátva. Az agyagedények közt vannak olya-Szemelvények Dr. Bauer A. Ben­­hard bé?si nőorvos-tanár világhírű könyvéből, aTvely ötven német ki­adás után magyar fordításban is megjelent, Novák Rudolf és Társa kiadásában Budapesten. A modern házasság Bár mi azt hisszük, hogy ég és föld távolság választ el bennünket a vad né­pektől, lényegében nálunk is még min­dig a vásárlási házasság elve uralkodik. Talán korunk reális gondolkozásával jár együtt, hogy ma már nem a belső em­ber, a jellem, a tisztesség, hanem a rang, név. vagyon és egyéb külső elő­nyök játszák a legfontosabb szerepet a házasságkötésnél. Ha régebben a férfi meghatározott összegért vásárolta meg a lányt szüleitől, úgy ma olyanok a vi­szonyok, hogy a gazdag szülök férjet vásárolnak a lányuknak, tehát a férfi a szó szoros értelmében eladja magát. A vásárlási összeget a »hozomány« szép nevével nevezik s a magassága a férfi társadalmi állásához, vagyonához, korá­hoz és külsejéhez igazodik... de eset­leg a lány külsejéhez is. Hiszen ismere­tes, hogy a csúnya lányok szülei »min­den áldozatot meghoznak«, csakhogy a lányt elsüssék. A jelenkor vásárlási házassága bem érdeklődik a férfi előélete. egészsége és jelleme iránt. De rendesen a lány ér­zelmei után sem érdeklődik, mert hiszen többnyire nem a lány választ, hanem a róla gondoskodó szülök. A jó öreg — oly sokszor megcáfolt — mesét, hogy a szerelem majd megjön a házasságban, korunk fiatal lányainak is még mindig feltálalják, pedig mennyi boldogtalan­ságnak volt már okozója ez a pénz aranyszálaival átszőtt mese. A fiatal »tapasztalatlan« lány hitelt ad a »tapasztalt« szülők és nagynénik szavainak, hiszen »jót« akarnak. Ezzel aztán el is temeti minden, régóta táp­lált idealizmusát s nem ritkán annak tu­datában lép házasságra, hogy eladja magát és abban a reményben, vagy szándékkal, hogy úgyis házasságtörést fog elkövetni. De igy cselekszik — sőt talán még nagyobb mértékben — a férfi is, aki azt hiszi, hogy legényéletének szép ki-kiruccanásait a lány pénzével talán még intenzivebben is folytathatja. A »jó pártiból« aztán rendesen rossz párti lesz, ha elvész a pénz, az ilyen há­zasságok egyetlen támasza mert ennek az elvesztével egyszerre eltűnnek az élet egyéb előnyei is. Rossz üzleti spekulá­ció. mely gyakran csőddel végződik. Kissé átvitt értelemben ugyanezt ta­láljuk azoknál a házasságoknál is, amelyeket észszerű, vagy »érdekházas­ságoknak« neveznek. Itt már nem a pénz játsza a főszerepet, hanem inkább egy csomó más körülmény, melyektől egyéb előnyöket várnak a jövendő élet­re. Az érdekházasság fejezetébe tarto­zik az az eset, mikor a fiatalember »be­házasodik« az apósnak valamelyik meg­lévő vállalatába, de ide tartozik az eset is, mikor egy lányt valami tönkrement főúri sarjhoz adnak férjhez. Milyen buta is az értelem adományával felruházott ember! Mint ezeknek a tiszta érdekházassá­goknak tipikus példáját fel akarom em­líteni azokat az eseteket is. mikor egy szegény lány egy öreg, beteges, bár gazdag vagy előkelő emberhez megy férjhez, illetve ilyennel kerítik össze. A házasságnak ez a formája nem egyene­sen alávalóság-e, nem egyenesen olyan bün-e a szülök részéről, amit törvénye­sen el kellene tiltani? Mit kezdjen egy ilyen fiatál teremtés a kielégítés után kiabáló természetes ösztöneivel? Nem erőszakkal kénvszeritik-e ezen a mó­don a prostitúció, a csalás, az aljasság útjára, még akkor is, ha egyébként igen nemes lelkületű volna? ügy látszik, hogy ezeket a kérdése­ket a »jó és olyan okos« szülők sohasem vetik fel. A modern házasságkötések ezen mód­jai nem jelentik két ember családalapítás céljából való egyesülését, hanem egy­szerűen csak üzletet jelentenek. Az eddig leirt házasságokkal teljesen ellentétben áll az olyan gyakran kineve­tett szerelmi házasság, melynek sok­szor még a jogosságát is kétségbevon­ják. Ha két vagyontalan emberfia egye­sül házasságban, igazi szerelemből, igazi vonzalomból, minden anyagi érdek nél­kül, mindenki csóválja a fejét, mintha ez a két ember megérett volna a bolon­dokházára. Ugyan ki ne hallotta volna még ilyen eseteknél a régi és mindig szívesen felfrissített megjegyzést: »Igen ám, de mi lesz, ha majd vége a szere­lemnek és éhség, nyomorúság lépnek a helyébe?« Gondolkodjék a világ, aho­gyan akar, én mindenképen ragaszko­dom ahhoz a mondáshoz, hogy »a leg­kisebb kunyhóban is van hely« és az ember legszentebb érzéseinek kigúnyo­lását a legnagyobb becstelenségnek, a legnagyobb szégyennek tartom. * Milyen lényegesen eltérők azok az okok, melyek a férfi és női nemet há­zasságtörésre késztetik. A házasságkö­tésnek az ideális felfogás diktálta cél­ja a családalapítás, a fajfentartás. A legtöbb modern házasságot azonban a avval az előre elhatározott szándékkal kötik meg, hogy semmi körülmények között ne legyenek gyerekek. Nem mindent megkisérelnek-e, hogy a gyer­mekáldásnak elejét vegyék? így aztán valóban nem a fajfentartás az irányitó ösztön, ami a_z embereket házasodásra ösztökéli. * A nőknek keritési hajlama sohasem mutatkozik olyan világosan, mint a bá­lákon, ahová az anyák szépen felcico­­mázott lányaikat avval a titkos gondo­lattal viszik el, hogy ez talán mégis csak az első lépés lehet a férihezmenés felé. Az anya már ezzel az »elővezetés­sel« is kerítést végez, de még inkább akkor, mikor rettentően feldicséri a fér­fiak előtt a lányának olyan tulajdon­ságait is, melyek csak az ő anyai fan­táziájában léteznek. De ugyanezt a ke­rítést végzi minden más alkalommal is, amikor a lányok a megfelelő társadal­mi formák között érintkezhetnek a fér­fiakkal. Milyen könnyen meg lehet köt­ni az ilyen üzletet, ha egyrészről elég élénk az anya keritési tevékenysége, másrészt a férfi undora elég nagy az agglegényi élet kényelmetlenségei iránt. Két • egymáshoz méltó szövetséges, akik megértőén fojmak kezet egymással a lány fe>) fölött... & Vannak kolerikus nők és flegmatiku­sak, vérmesek és melankólikusak, na­­gvok és kicsinyek, fiatalok és öregek, soványak és kövérek, csúnyák és csi­nosak. rosszak és jók, feketék, szőkék és vörösek; vannak nők, akik jól tud­nak főzni és vannak olyanok, akik nem tudnak főzni, vannak szeretetreméltók és kiálhatatlanok, pletykázók, értelme­sek. buták, unalmasak és érdekesek... de egy tekintetben mind egyforma: mind férjhez akar menni. Ismerek egy nőt, aki elszaladt egy szelíd, békés tehén elől, amelyik még életében sem tett semmi rosszat, de ugyanez a nő nem félt egy tengerész­tiszttől, aki angol szolgálatban jó né­hány szud^nit és hindut vert már agyon. Ismerek nőketj akik annyira félén­kek, hogy még egy kis rákot se mer­nek forró vízbe hajítani, de ha öt ke­­ringőt és három foxtrottot eljártak egy borotváltképü úrral, akkor képesek' ennek a nyakába ugrani és megcsó­kolni, amin az ember igazán csodálko­zik. A nők háromszor is meggondolják, mig egy kalapot kiválasztanak, de egy percig sem gondolkodnak, ha arról van szó, hogy férjet válasszanak. (Hát igaz, hogy az urak nem is várakoznak olyan türelmesen a raktáron, mint a kalapok a boltban.) Ha uj ruha kell a hölgyeknek, akkor sokan . előbb alaposan tudakozódnak a divatszalon képességei felől, de arra még nem volt eset, hogy az eljegyzé­sük előtt elmentek volna az imádójuk anyjához megkérdezni, hogy mi van hat a fiatalemberrel. A nők legrosszabb hibája a követke­zetlenség. Egy este megkértem egy fiatal leányt, hogy tiz percig sétáljon velem a kertben. Vonakodott, mert félt. hogy meghűl. Másnap egy tenoristával Amerikába szökött, pedig az időjárás még kedvezőtlenebb volt, mint előző este. Az a lány, aki tagja az állatvédő egyesületnek, hozzámegy egy mészá­roshoz is, az istentagadó fiatal hölgy hozzámegy egy paphoz, szigorú val­lásosságban nevelt lány hozzámegy egy szabadgondolkodóhoz, a bibliát­­áruló jótékony hölgy képes megszökni egy cirkuszi mülovarral. Semmitől se riadnak vissza, csakhogy férjhez mehessenek. KÖNYVEK------SB-----­M érő M argit Két évvel eztlőtt még csak ígéret volt — ma már verseskötetet dolgoz sajtó alá, hogy bemutassa: meddig ért el, meddig érhetett ebben a versgyilkos vajdasági levegőben egy par excellenc asszonyköltő. A kötetben, ami legköze­lebb kikerül az olvasó elé, azokat a vertseket gyűjtötte össze Mérő Margit, amelyek a legtisztáibban igazolják, hogy az ígéret itt-ott már beteljesedett, az utat már lábai alá csalta fiatalsága és a titkokat, élet-titkokat egyre sűrűbben bontanak a keze alól kikerült vers-so­­rt>k.* A sajtó «alatt levő könyvből közöl­jük az alábbi verset; ÉLET Állok előtte: homály, csak homály... És nincs nékem csak húsz éves Magam És a cél a forrongó jövőben... Előlem fut, jaj előlem rohan. A cél homály és bennem végletek Csatáznak. Szörnyű, szörnyű viharok Csak azt tudom, hogy bennem énekek Cikáznak, s azt, hogy poéta vagyok. És azt, hogy előttem pompáz az élet De nincs rajta biztos, jo utam S lelkem, ez a kétségtől telt jószág Cikk-cakk vonalban előre rohan. A cél titok. De tudom, hogy vagyok. Vagyok élet 'és mámoros dalos. Az életnek ködös, nagy világa Lelkembe ezer vágyakat adott... Tudom, hogy vannak és élnek Mindenek És nékem zendül minden szent dala És azt tudom, hogy vagyok énekes Ki önmagomnak feltétlen ura! Dacosra vágom dús, göndör fejem És kiálltom: elküldték fellegek És kiálltom: élni, élni. élni! Enyémek vagytok zengő Mindenek! Az élet titok és egy a boldog ut Erről nekem szép, borús felhők zengtek Magamba szívni s tudni minden áron Mindent mit Isten és ember teremtett... # Gina Lombroso: A női lélek. Serdülő leányának irta ezt a könyvet Glna Lom­­broso-Ferrero, arra az időre, amikor már nem gyermek lesz többé, hanem nő s elébe tárulnak a nőiség, az asszonyi­­ság, az anyaság nagy és nehéz problé­mái. Ezt a könyvet valóban kötelessége minden anyának ismernie és leánya ke­zébe is odaadnia. A nagy sikerre hiva­tott könyv magyar fordítása ifjú Morav­­csik Gyuláné szép munkája. Ára 60 di­nár. Kodolányi János: Kántor József meg­dicsőülése. Kodolánvi János őserejü. iz­­zig-vérig magyar regényeit jól ismeri az olvasóközönség. Uj regényében szé­les témát fog meg az iró: Kántor Jó­)

Next

/
Thumbnails
Contents