Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-31 / 301. szám
24. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 31 * nők, melyek csak ujjal és körömmel lettek benyomkodva és olyanok is, melyeket már éles és hegyes szerszámok segítségével díszítettek. A bronz és vaskorból találtak bronzból készült sirmellékleteket, karpereceket, nyakpereceket, szijvégvasalásokat, melyek közt néhány feltűnő szép emberi alakokkal vannak díszítve. Napfényre hoztak ezenkívül üvegből és agyagból készült különféle színű gyöngyöket is, A kutatásokat Nuber tovább folytatja a cserkészek segítségével és fszajlovics pancsevói polgármester erkölcsi támogatásával. Valószínű, hogy miután a Pancsevó és Jabuka közötti terület a Temes mentén ilyen emlékekben igen dús, még sok érdekes kulturemlék felfedezésére lehet kilátás. Az értékes kulturmunka megérdemelné, hogy a pancsevói lakosság is nagyobb érdeklődést és megértést tanúsítana Nuber K. F. nagyértékü tudományos munkálkodása iránt, célszerű lenne, hogyha a különféle egyesületek, intézetek és vállalatok némi anyagi áldozattal is hozzájárulnának a kutatások eredményének előmozdításához. Gonda László ORVOSI DOLGOK-----BB-----A no Újabb őskori leleteket találtak Pancsevón Pancsevón és környékén már évtizedek óta végeznek kutatásokat őskori és korábbi leletek után A kutatások igen sok értékes múzeumi anyagot hoztak napvilágra, melyek azt bizonyítják, hogy Pancsevón és környékén a praehísztorikns időkben is voltak emberi telépek. Vanak leletek az újabb kőkorszakból (neolit, 8000—2000 Krisztus előtt), a bronzkorszakból (2000— 1000 Krisztus előtt), az újabb és régibb vaskorszakbói (La Téne és hallstadti periódus, 1000 Krisztus előtt Krisztus születéséig), vannak maradványok (102—259 Krisztus után) a rómaiak idejéből, azután a népvándorlás korából (259—895), a szarmata és avar népektől, aztán a középkor elejéről és végül a bolgár települések korából. Az idei tartós nagy árvíz különösen Pancsevó északi részén, a Milodanovics-féíe téglagyártól egészen Jabukáig, az úgynevezett »Karaula« vidéken az ott levő laza réteget erősen kimosta és újabb érdekes emlékeket hozott napvilágra. A vidéken először egy nemrég érettségizett fiatalember, Elmer György, Weifert Györgynek, a Nemzeti Bank volt kormányzójának unokaöcscse kutatott, aki fiatal kora dacára nagy hozzáértéssel foglalkozik éremgyüjtéssel. Barátjával, Zsivojnovics Péterrel hetekig járták a vizmosta parti földeket, ahol igen sok érdekes tárgyat találtak az újabb kőkorszak idejéből. A leletek közt főleg házi eszközök vannak, egyszerű szerszámok, vésők, kalapácsok, balták, mozsarák csiszolt és csiszolatlan kövekből, agyagedények maradványai, melyek egyszerű díszítéssel vannak ellátva. A fiatal kutatók találtak valamivel későbbi korból való már hegyes és éles szerszámmal készített didiszitett agyagedény részeket, agyagszűrőket, ivóedények darabjait, találtak ezenkívül olyan agyagedényeket, melyeket a széle alatt ferde kéztartással újakkal és körmökkel benyomogatva diszitgettek, .amilyenekhez hasonlókat régebben Boszniában is több helyen előfordultak. Elmer György és Zsivojnovics Péter a leletekre felhívták Nuber K. F. ismert archeológus figyelmét, akit Zsajlovics Vasza pancsevói polgármester pár hónappal ezelőtt a pancsevói muzeum rendezésével bízott meg. Nuber. aki lankadatlan buzgalommal foglalkozik a muzeum rendbehozásával, nagy elfoglaltsága mellett is szakított időt magának, hogy a fiatalemberek kutatásait tovább folytassa és nagyobb mértékben kiterjessze. A partvidéket a kiváló archeológus négy zónára osztotta fel, aztán a pancsevói cserkészegyesülethez fordult, hogy a kutatások és ásatások céljaira bocsássák a cserkészeket rendelkezésére. A cserkészegyesület vezejpsćge készséggel eleget tett a kérésnek és több cserkészt bocsájtott Nuber rendelkezésére. A pancsevói cserkészgyerekek Nuber irányítása és felügyelete mellett' már két hónap óta végzik a kutatásokat. Nuberé az érdem, hogy a cserkészéket legelőször állította és használta fel a tudományos kutatások céljaira. Az ilymódon végzett kutatások már eddig is igen értékes eredményt mutatnak. Nuber először is azt az érdekes megállapítást tette, hogy a legutóbbi árvíz által kimosott lőszrétegben a Temes partján egész láncolata van az őskori praehosztorikus településeknek. A löszben nagyszámú fekete foltokat találtak, melyekről kétségtelenül megállapítható, hogy őskori földlakások nyomai, körülvéve égetett agyagfedésekkel, amivel a kunyhókat az időjárás viszontagságai ellen védték. A kutatások során találtak számos kőkorszakbeli szerszámokat is. Többek közt tiz igen szépen csiszolt kőkalapácsot, szarvasagancsból, csontból, csiszolt kőből és égetett agyagból készült különféle szerszámokat, halászó horgokat és csont nyílhegyeket. Találtak igen sok szép és érdekes égetett agyag edényt, köztük sirurnák maradványait is. Ezek az agyagedények egyszerűbb és szebb díszítésekkel vannak ellátva. Az agyagedények közt vannak olya-Szemelvények Dr. Bauer A. Benhard bé?si nőorvos-tanár világhírű könyvéből, aTvely ötven német kiadás után magyar fordításban is megjelent, Novák Rudolf és Társa kiadásában Budapesten. A modern házasság Bár mi azt hisszük, hogy ég és föld távolság választ el bennünket a vad népektől, lényegében nálunk is még mindig a vásárlási házasság elve uralkodik. Talán korunk reális gondolkozásával jár együtt, hogy ma már nem a belső ember, a jellem, a tisztesség, hanem a rang, név. vagyon és egyéb külső előnyök játszák a legfontosabb szerepet a házasságkötésnél. Ha régebben a férfi meghatározott összegért vásárolta meg a lányt szüleitől, úgy ma olyanok a viszonyok, hogy a gazdag szülök férjet vásárolnak a lányuknak, tehát a férfi a szó szoros értelmében eladja magát. A vásárlási összeget a »hozomány« szép nevével nevezik s a magassága a férfi társadalmi állásához, vagyonához, korához és külsejéhez igazodik... de esetleg a lány külsejéhez is. Hiszen ismeretes, hogy a csúnya lányok szülei »minden áldozatot meghoznak«, csakhogy a lányt elsüssék. A jelenkor vásárlási házassága bem érdeklődik a férfi előélete. egészsége és jelleme iránt. De rendesen a lány érzelmei után sem érdeklődik, mert hiszen többnyire nem a lány választ, hanem a róla gondoskodó szülök. A jó öreg — oly sokszor megcáfolt — mesét, hogy a szerelem majd megjön a házasságban, korunk fiatal lányainak is még mindig feltálalják, pedig mennyi boldogtalanságnak volt már okozója ez a pénz aranyszálaival átszőtt mese. A fiatal »tapasztalatlan« lány hitelt ad a »tapasztalt« szülők és nagynénik szavainak, hiszen »jót« akarnak. Ezzel aztán el is temeti minden, régóta táplált idealizmusát s nem ritkán annak tudatában lép házasságra, hogy eladja magát és abban a reményben, vagy szándékkal, hogy úgyis házasságtörést fog elkövetni. De igy cselekszik — sőt talán még nagyobb mértékben — a férfi is, aki azt hiszi, hogy legényéletének szép ki-kiruccanásait a lány pénzével talán még intenzivebben is folytathatja. A »jó pártiból« aztán rendesen rossz párti lesz, ha elvész a pénz, az ilyen házasságok egyetlen támasza mert ennek az elvesztével egyszerre eltűnnek az élet egyéb előnyei is. Rossz üzleti spekuláció. mely gyakran csőddel végződik. Kissé átvitt értelemben ugyanezt találjuk azoknál a házasságoknál is, amelyeket észszerű, vagy »érdekházasságoknak« neveznek. Itt már nem a pénz játsza a főszerepet, hanem inkább egy csomó más körülmény, melyektől egyéb előnyöket várnak a jövendő életre. Az érdekházasság fejezetébe tartozik az az eset, mikor a fiatalember »beházasodik« az apósnak valamelyik meglévő vállalatába, de ide tartozik az eset is, mikor egy lányt valami tönkrement főúri sarjhoz adnak férjhez. Milyen buta is az értelem adományával felruházott ember! Mint ezeknek a tiszta érdekházasságoknak tipikus példáját fel akarom említeni azokat az eseteket is. mikor egy szegény lány egy öreg, beteges, bár gazdag vagy előkelő emberhez megy férjhez, illetve ilyennel kerítik össze. A házasságnak ez a formája nem egyenesen alávalóság-e, nem egyenesen olyan bün-e a szülök részéről, amit törvényesen el kellene tiltani? Mit kezdjen egy ilyen fiatál teremtés a kielégítés után kiabáló természetes ösztöneivel? Nem erőszakkal kénvszeritik-e ezen a módon a prostitúció, a csalás, az aljasság útjára, még akkor is, ha egyébként igen nemes lelkületű volna? ügy látszik, hogy ezeket a kérdéseket a »jó és olyan okos« szülők sohasem vetik fel. A modern házasságkötések ezen módjai nem jelentik két ember családalapítás céljából való egyesülését, hanem egyszerűen csak üzletet jelentenek. Az eddig leirt házasságokkal teljesen ellentétben áll az olyan gyakran kinevetett szerelmi házasság, melynek sokszor még a jogosságát is kétségbevonják. Ha két vagyontalan emberfia egyesül házasságban, igazi szerelemből, igazi vonzalomból, minden anyagi érdek nélkül, mindenki csóválja a fejét, mintha ez a két ember megérett volna a bolondokházára. Ugyan ki ne hallotta volna még ilyen eseteknél a régi és mindig szívesen felfrissített megjegyzést: »Igen ám, de mi lesz, ha majd vége a szerelemnek és éhség, nyomorúság lépnek a helyébe?« Gondolkodjék a világ, ahogyan akar, én mindenképen ragaszkodom ahhoz a mondáshoz, hogy »a legkisebb kunyhóban is van hely« és az ember legszentebb érzéseinek kigúnyolását a legnagyobb becstelenségnek, a legnagyobb szégyennek tartom. * Milyen lényegesen eltérők azok az okok, melyek a férfi és női nemet házasságtörésre késztetik. A házasságkötésnek az ideális felfogás diktálta célja a családalapítás, a fajfentartás. A legtöbb modern házasságot azonban a avval az előre elhatározott szándékkal kötik meg, hogy semmi körülmények között ne legyenek gyerekek. Nem mindent megkisérelnek-e, hogy a gyermekáldásnak elejét vegyék? így aztán valóban nem a fajfentartás az irányitó ösztön, ami a_z embereket házasodásra ösztökéli. * A nőknek keritési hajlama sohasem mutatkozik olyan világosan, mint a bálákon, ahová az anyák szépen felcicomázott lányaikat avval a titkos gondolattal viszik el, hogy ez talán mégis csak az első lépés lehet a férihezmenés felé. Az anya már ezzel az »elővezetéssel« is kerítést végez, de még inkább akkor, mikor rettentően feldicséri a férfiak előtt a lányának olyan tulajdonságait is, melyek csak az ő anyai fantáziájában léteznek. De ugyanezt a kerítést végzi minden más alkalommal is, amikor a lányok a megfelelő társadalmi formák között érintkezhetnek a férfiakkal. Milyen könnyen meg lehet kötni az ilyen üzletet, ha egyrészről elég élénk az anya keritési tevékenysége, másrészt a férfi undora elég nagy az agglegényi élet kényelmetlenségei iránt. Két • egymáshoz méltó szövetséges, akik megértőén fojmak kezet egymással a lány fe>) fölött... & Vannak kolerikus nők és flegmatikusak, vérmesek és melankólikusak, nagvok és kicsinyek, fiatalok és öregek, soványak és kövérek, csúnyák és csinosak. rosszak és jók, feketék, szőkék és vörösek; vannak nők, akik jól tudnak főzni és vannak olyanok, akik nem tudnak főzni, vannak szeretetreméltók és kiálhatatlanok, pletykázók, értelmesek. buták, unalmasak és érdekesek... de egy tekintetben mind egyforma: mind férjhez akar menni. Ismerek egy nőt, aki elszaladt egy szelíd, békés tehén elől, amelyik még életében sem tett semmi rosszat, de ugyanez a nő nem félt egy tengerésztiszttől, aki angol szolgálatban jó néhány szud^nit és hindut vert már agyon. Ismerek nőketj akik annyira félénkek, hogy még egy kis rákot se mernek forró vízbe hajítani, de ha öt keringőt és három foxtrottot eljártak egy borotváltképü úrral, akkor képesek' ennek a nyakába ugrani és megcsókolni, amin az ember igazán csodálkozik. A nők háromszor is meggondolják, mig egy kalapot kiválasztanak, de egy percig sem gondolkodnak, ha arról van szó, hogy férjet válasszanak. (Hát igaz, hogy az urak nem is várakoznak olyan türelmesen a raktáron, mint a kalapok a boltban.) Ha uj ruha kell a hölgyeknek, akkor sokan . előbb alaposan tudakozódnak a divatszalon képességei felől, de arra még nem volt eset, hogy az eljegyzésük előtt elmentek volna az imádójuk anyjához megkérdezni, hogy mi van hat a fiatalemberrel. A nők legrosszabb hibája a következetlenség. Egy este megkértem egy fiatal leányt, hogy tiz percig sétáljon velem a kertben. Vonakodott, mert félt. hogy meghűl. Másnap egy tenoristával Amerikába szökött, pedig az időjárás még kedvezőtlenebb volt, mint előző este. Az a lány, aki tagja az állatvédő egyesületnek, hozzámegy egy mészároshoz is, az istentagadó fiatal hölgy hozzámegy egy paphoz, szigorú vallásosságban nevelt lány hozzámegy egy szabadgondolkodóhoz, a bibliátáruló jótékony hölgy képes megszökni egy cirkuszi mülovarral. Semmitől se riadnak vissza, csakhogy férjhez mehessenek. KÖNYVEK------SB-----M érő M argit Két évvel eztlőtt még csak ígéret volt — ma már verseskötetet dolgoz sajtó alá, hogy bemutassa: meddig ért el, meddig érhetett ebben a versgyilkos vajdasági levegőben egy par excellenc asszonyköltő. A kötetben, ami legközelebb kikerül az olvasó elé, azokat a vertseket gyűjtötte össze Mérő Margit, amelyek a legtisztáibban igazolják, hogy az ígéret itt-ott már beteljesedett, az utat már lábai alá csalta fiatalsága és a titkokat, élet-titkokat egyre sűrűbben bontanak a keze alól kikerült vers-sort>k.* A sajtó «alatt levő könyvből közöljük az alábbi verset; ÉLET Állok előtte: homály, csak homály... És nincs nékem csak húsz éves Magam És a cél a forrongó jövőben... Előlem fut, jaj előlem rohan. A cél homály és bennem végletek Csatáznak. Szörnyű, szörnyű viharok Csak azt tudom, hogy bennem énekek Cikáznak, s azt, hogy poéta vagyok. És azt, hogy előttem pompáz az élet De nincs rajta biztos, jo utam S lelkem, ez a kétségtől telt jószág Cikk-cakk vonalban előre rohan. A cél titok. De tudom, hogy vagyok. Vagyok élet 'és mámoros dalos. Az életnek ködös, nagy világa Lelkembe ezer vágyakat adott... Tudom, hogy vannak és élnek Mindenek És nékem zendül minden szent dala És azt tudom, hogy vagyok énekes Ki önmagomnak feltétlen ura! Dacosra vágom dús, göndör fejem És kiálltom: elküldték fellegek És kiálltom: élni, élni. élni! Enyémek vagytok zengő Mindenek! Az élet titok és egy a boldog ut Erről nekem szép, borús felhők zengtek Magamba szívni s tudni minden áron Mindent mit Isten és ember teremtett... # Gina Lombroso: A női lélek. Serdülő leányának irta ezt a könyvet Glna Lombroso-Ferrero, arra az időre, amikor már nem gyermek lesz többé, hanem nő s elébe tárulnak a nőiség, az asszonyiság, az anyaság nagy és nehéz problémái. Ezt a könyvet valóban kötelessége minden anyának ismernie és leánya kezébe is odaadnia. A nagy sikerre hivatott könyv magyar fordítása ifjú Moravcsik Gyuláné szép munkája. Ára 60 dinár. Kodolányi János: Kántor József megdicsőülése. Kodolánvi János őserejü. izzig-vérig magyar regényeit jól ismeri az olvasóközönség. Uj regényében széles témát fog meg az iró: Kántor Jó)
