Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-31 / 301. szám

28 OLDAL * Ara 4 DINAR Poštarina n gotovom piacénál BÁCSMEGYE1 NAPLÓ XXVI . évfol yarn Swbofica, 1926 VASÁRNAP október 31. _________301. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délen Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minenra-palota) ielefc:-: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—ÍJ . «fizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Uj horizontok .. . Ne gondoljuk azt, hogy a francia és német vasipar képviselőinek meg­egyezése magában álló törekvés cél­hoz jutását mutatja. Nemzetközi el­­terjedettségü és nemzetközi jelentő­ségű közigazgatási lapokban olvas­suk, hogy ez idő szerint például a következő szakmák képviselői foly­tatnak internacionális tárgyalásokat nemzetközi kartel megvalósítása ér­dekében: a cink, a fa, a villamossági, az enyv, a festékanyag, a drót, a cső, az aluminium, a káli, a gyufa és a réz ipar. Világ proletárjai egyesüljetek! — valamikor és sokáig ez volt az egyetlen nemzetközi szervezetre lel­kesítő buzdítás. Most már azt is le­het követelni, hogy »világ enyvgyá­­rnsai egyesüljetek!« avagy: »világ aluminiumosai egyesüljetek!« A világ proletárjai már vagy nyolcvan év óta sürgetik az egyesü­lést, az anilinfestékgyárosok hama­rabb fognak egyesülni, mint a világ proletárjai. A világháborút nem a proletárok harcolták végig, hanem a cinkternlelők és enyvesek, vagy legalább is: a cinktermelők és eny­vesek megbízásából per procura küzdöttek a proletárok s mégis a cinkelők, enyvesek és gyufások ha­­n»ar?:-egymásra *JrWínafc, holott ők voltak az ellenfelek, mint azok, akik csak gladiátorai voltak a nagy kö­zépkornak. A világ gazdasági fejlődésének ez az útja. Óriási méretű kartelek ala­kulnak ki, olyan gazdasági koncep­ció valósul meg, aminek gyerek­ruha a nemzett kartel, az ipari ter­melés, vagy eladás országhatárokon belüli megegyezése. Sem kapitalista, sem történelmi materialista felfogás szerint nem lehet kifogásolni a kar­telek képzését, mert a termelés és fogyasztás mai anarchiája helyébe a termelés és fogyasztás holnapi rendjét Ígéri a gazdasági fejlődés­nek uj fázisa. Csak a front szélese­dik ki, csak a küzdelem mélyül el, I de sem a küzdelem célja, sem a har- ■ cosok érdeke nem változik. A husza­dik évszázad első évtizede a hábo­rúra való készülődés nagy munkájá-, ban telt el. A második évtized a vi- | lágtörténelemé volt, nem hiába ké- j szülődtek a harcra. Most éljük a harmadik évtizedet: a nemzeti im-1 perializmus küzdelme helyébe a nem- J zctközileg megszervezkedő nagytő­ke harca lép, nem hadtestek és had- | seregek, nem katonailag megszerve­zett nemzetek, de a termelés tőkét j szolgáltató tényezőinek — hogy a polgári rend szavával szóljunk — nemzetközi szervezete folytatja a lövészárkokkal egymástól elválasz­tott nemzeti társadalmak egymás el­leni küzdelmét. Eddig nemzetek har­coltak egymás ellen, most nemzet­közi szervezete lesz a küzdő felek­nek. Tágul a harctér, mélyül a vi­lágtörténelem színpada, megnyúl­nak a frontok: mindenki hadviselővé válik, a cinkesek és enyvesek a po­litikai hatalom eszközeivel fogják megvédeni, sőt kiharcolni gazdasági érdekeiket. A nemzeti kormányok nem maradhatnak sokáig függetle­nek a kartelek uj nagyhatalmától. Ez a most, szinte a szemünk láttára kialakuló világhatalom fogja rövide­sen — mindenesetre sokkal hama­rabb — mint ahogy észrevesszük — fogja kezét* venni az állami hatal­mak gyakorisát. A fejlődések ezt az útját világítja meg a páneurópai gondolat pislákoló fénye, ez a btlátás nyilatkozik meg abban a kapialista kiáltvány-ban, mely már a vámhatárok jelentőségé­nek lefokozását követeli. Mi történik itt? Mi megy vég>e a szemünk előtt? Megint világtörténelmi változásnak vagyunk tanúi: a rapitalizmus szem­befordul a naciondizmussal. De ha a proletárságot is át fogja hatni ugyanaz az osztályöntudat, ami most a nacionalizmus ellen for­dítja a nagytőke legszélesebb szer­vezeteit, ha a nacionalizmust jobbról a nagyipari termelés karteljei, balról a negyedik rend nemzetközi szerve­zetei veszik pergőtűz alá, akkor le<­­het-e majd tovább, szabad-e már most is annyi energiát, időt és érté­ket pazarolni a nemzeti kisebbségek kulturtörekvéseinek pacifikálására, mint amennyi most őrlődik fel e tör­ténelmi fejlődés által halálra és el­kárhozásra ítélt küzdelemben. A nagy nemzetközi szervezkedések mellett el kell homályosulni a nem­zetiségi különbségeknek; be kell lát­ni, hogy a legnagyobb és legkiterje­­dettebb érdekek megegyezése mel­lett a nyelvi különbségeknek nincs széthúzó ereje. Amikor az érdekek vaspántja fűz össze, nem szakíthat szét a nyelvek különbözőségének se­lyemszála. A történelmi fejlődés ér­leli a nemzetiségi béke gyümöl­csét. segítség, úgy az angol bányamunká­sok bérharca kudarccal végződik. A lap értesülése szerint az orosz bányász-szakszervezet elhatározta, hogy további egy­millió rubelt küld az angol bá­nyamunka ok támogatására. Az angol sajtó a helyeztet általá­ban kedvezően Ítéli meg. A lapok annak a véleményüknek adnak kife­jezést. hogy a bámászsztráik befejezése most már csak‘napok kéndése. Csak a Daily Telegraph írja, 'hogy a bányamunkások szavazása a nyolc órás munkanap ellen fog dönteni. A többi lap ezzel ellentétben a sztrájk befejezését várja a vasárnapi és hétfői szavazástól. A bányaügyi minisztérium a ház­tartások heti szénminimumát 100 ki­logrammról 200 kilogrammra emel­te, ezzel szemben azonban korlátoz­ta a koksz használatát, amelyből ezentúl egy háztartás heti száz kilo­grammot vehet csak igénybe, holott eddig a koksz használata nem volt korlátozva. A keleti határok garantálása nélkül Franciaország nem üríti ki a A francia nacionalista lapok támadják Briand békülékenységét Parisból jelentik: A német-francia megegyezés ügyében folyó tárgya­lások során beállt látszólagos fenn­akadás újabb alkalmat ad a naciona­lista sajtónak arra, hogy ismét kirohanásokat intézzen Briand külpolitikája ellen. Különösen az Action Francaise, az Avenir és a Gaulois támadják szokatlanul heves hangon a kien­­gesztelődés politikáját. Az Echo de Parts azt irjá. hogy Németországnak nagyon is biz­tos garanciákat kell nyújtani a keleti határokat illetőíeg, ha azt akarja, hogy a Rajna-vidéket idő előtt ürítsék ki. Franciaország keleti szövetségesei katonailag még meglehetős gyenge lábon állanak és Franciaországnak erkölcsi kö­telessége, hogy a Rajna-vi­­dék megszállásával biztosítékot nyújtson a keleti szövetséges államoknak arra nézve, hogy a keleti határon támadásoktól ne kelljen tartani. Az osztrák csatlakozás kérdése is lényegesen megnehezíti a német-francia megegyezést Franciaország ezt a kérdést nem bízhatja a Népszövetségre, amelynek tehetetlensége és gyengesége közis­­mefí. % Az 'vejúr római munkatársa be­sorge (sC folytatott Massolinivet, aki uj á’ nyilatkozott, hogy Német­ország’ legalább is közigazgatási té­ren máris erősen készül Ausztria be­olvasztására. A Gaulois és a Figaro az olasz-francia közeledés szük­ségességét hangsúlyozzák, mert e két lap szerint Franciaor­szág érdekeinek az olaszbarát poli­tika sokkal jobban megfelel, mint a németbarát politika. Mint Londonból jelentik, a Daily Telegraph párisi értesülése szerint Briand és Hoesch párisi német nagy­követ pénteki tárgyalásának jelentő­sége abban áll, hogy Briand ismét legteljesebb kész­ségét nyilvánította a thoiry-i politika folytatását illetően. A tanácskozás során azonban sem Briand, sem Hoesch nem tettek po­zitív javaslatokat. Az Excelsior jelentése szerint egyébként az utolsó napokban élénk táviratváltás volt Páris és Róma kö­zött. A diplomáciai tanácskozások célja személyes találkozás előkészí­tése Briand és Mussolini kö­zött. ami a jövő tavasszal fog megtörténni. Olaszország ugyanis védelmi és barátsági szerződést kínál Franciaország­nak, annak a szerződésnek a mintájára, amit Franciaország kötött a kisan­­tant államaival. Hétfőn döntenek az angol bánya­munkások a sztrájk befejezéséről Újból megszavaztatják a sztrájkoló bányászokat A bányamunkások hajlandók a békés megegyezésre Londonból jelentik: Az általános szakszervezeti szövetség főtanácsá­nak és a bányászszövetség végre­hajtóbizottságának péntek esti közös konferenciája után a szakszervezeti tanács tagjai felkereesték Churchill pénzügyminisztert, akivel egy óra hosszat tanácskoztak. A tárgyalások befejezése után a szakszervezeti ta­nács kiküldöttei újból érintkezésbe léptek a bányászszövetséggel, mely­nek végrehajtóbizottsága a késő esti órákban hivatalos közleményt adott ki a tanácskozások eredményéről. A hivatalos közlemény bejelenti, hopr a végrehajtóbizottság határozata ér­telmében vasárnap és hétfőn ismét meg­szavaztatják a bányamunkáso­kat s a népszavazás eredményét a zakszervezeti szövetség főtanácsá­lak és a bányászszövetség végre­­ajtóbizottságának keddi közös kon­­erenciá.ián hirdetik ki. A bányamun­­ásoknak kiadandó szavazólap két lérdést tartalmaz; először, hogy ajlandók-e a-bányamunkások amapi nyolc órai munkaidő mellett munká­ba állni, másodszor,, hajlandók-e a bányamunkások kerületenkint megállapodást kötni azzal a feltétellel, hogy a kerületenkinti béregyezményt egy későbbi időpontban az egész ország területére érvényes egységes béregyezményre vál­toztatják át. Cook, a bányászszövetség főtitká­ra péntek este egy munkásgyülésen tartott beszédében kijelentette, hogy a bányászszövetség szimpátiá­val kiséri a szakszervezeti fő­tanács legújabb közvetítő ak­cióját és maga is azon van, hogy a sztrájk mielőbb befe­jezhető legyen. Ezzel szemben a Times arról érte sül, hogy Cook táviratot intézett Moszkvába a szovjet bányászszak­szervezet vezetőinek, akikkel közöl­te, hogy az angol bányamunkások helyzete kétségbeejtő. A sztrájkoló bányászok éheznek és tömegesen térnek vissza munkahelyeikre és ha a legrövidebb időn belül nem érkezik

Next

/
Thumbnails
Contents