Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-30 / 300. szám

T926. október 30. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Nem ejtett súlyos sebet a tönkrement topolai malomtulajdonos revolvere Nyílt uccán öt revolverlövést adott le Rácz György Dimitrijevics Dragó csőd­tömeggondnokra, mert őt okolta anyagi romlásáért — Csak egy golyó talált Egy eltévedt golyó átszakitotta egy járó-kelő kabátját — A merénylőt letar­tóztatták — Rácz a rendőrségen súlyos vádakat emelt Dimitrijevics ellen A sebesült ügyvédet péntek délután megoperálták Dimitrijevics szerint Rácz György törvénytelen cselekedetre akarta rábírni Szomorú szenzáció tartja izgalom­ban péntek reggel óta Szuboticát. i'-gy elkeseredett ember, aki minden jel szerint előre készült arra, hogy megölje volt ügyvédjét, a nyilt uc­cun revolverrel intézte el a leszámo­lást. li.iu Rácz György, a leégett to­ppjai Rácz-inalom vagyonbukott tulajdonosa péntek reggel fél kilenckor Szuboticán, a város egeik legforgalmasabb uccájá­­ban revolverrel ötször rálőtt dr. Dimitrievics Drágó ügyvédre, a Rácz-nialom csödtömeggondno­­kára, akit megsebesített. Az öt lövés közül szerencsére csak egy talált és nem ejtett nagyon sú­lyos sérülést az ügyvéden. Izgalmas előzmények sorozata előzte meg a merényletet, amelynek szereplői az egész Vajdaságban közismert, előkelő emberek. Dirnit­­riejvics Drágó dr. egyike a fiatal ügyvédgeneráció' legképzettebb és legtehetségesebb tagjainak, akinek irodája egyik legkeresettebb Szubo­ticán, ifjú Rácz György pedig né­hány év előtt egyike volt a leggaz­dagabb embereknek Topolán, aki a politikai életben is élénk részt vett, elnöke volt a topolai radikális párt­­szervezetnek. Az utóbbi években Rácz üzleteit nem kisérte szerencse és ezzel meg­kezdődött az izgalmas bűnügyi re­gény, amelynek döntő fordulatot adott a pénteki revolvergplyó. A ni alomégéstől a hamis bukásig a chomage biztosítás címén szintén hat­százezer dinárt jelentettek be. Rácz György védőügyvédje Dimit­­rievics Drága dr. volt, aki a legnagyobb energiával és lelkiismeretességgel azon fáradozott, hogy Ráczot az ellene folyamatban levő büntető ügyekből kimentse, másrészt pedig, hogy a biztositó társaságnál ki­eszközölje a kárösszegek kifizetését és lehetővé tegye Rácz György anyagi helyzetének rendezését. Ez a fáradózás annyiban sikerrel is járt, hogy Ráczot a fenyegető letartóztatástól megmentet­te és elérte azt, hogy a Rácz ellen folyamatban levő bűn­ügyekben az eljárást megszüntet­ték. Közben a hitelezők, különösen pedig a kisebb hitelezők, attól tartva, hogy pén­züket elvesztik, ostrom alá vették Rácz Györgyöt, hogy valamikép a pénzük­höz jussanak. A topolai Rácz-malom ez év január 14-ikén hajnalban kigyulladt és az egész malomépület, a gépház kivételével, le­égett. A ,tüz után az a gyanú merült fel. hogy a malom nem véletlenscgböl gyul­ladt ki és ifjú Rácz György malomtulajdonos ellen a szuboticai ügyészségnél gyújtogatás gyanúja miatt eljárás indult. Ugyancsak eljárás indult Rácz ellen hi­telezési csalás miatt is. A malom, valamint a gabonakészletek biztosítva voltak, részben a Rossia-Fon­­ciére biztositó társaságnál, amely több más biztositó társasággal együtt osz­tozott a nagy kockázaton, mig az úgy­nevezett chomage biztosítás, ami az üzemszünet ideje alatti kártalanításra vonatkozik, a Dunav biztositó társaság­nál volt megkötve. A tűznél a bejelentett épület-kár egy­­mHlióháromszázezer dinár volt. azon­kívül hatszázezer dinár készletkárt és Védőügyvédből csődtömeggondno A tartozások között legnyomasztóbb volt e^' sereg topolai kistermelő köve­telése, akik hetven vagon búzát raktá­roztak be a Rácz-malomba azzal a föl tétellel, hogy amikor az eladási ár ne kik megfelel, akkor számolják el a ga­bona árát Rácz Györggyel. Ez az úgy­nevezett árválasztó beraktározás két­millió dinár tartozást jelentett Rácz ter­hére. Ezenkívül a szuboticai Közgazda­­sági flank és a szarajevói Boszanszka Bank is érdekelve voltak. Rácz helyzete napról-napra rosz­­szabbodott. a hitelezőkkel • való egyezkedés nem haladt előre, mindezeknél fogva Rácz ügyvédjével egyetértésben a szuboti­cai törvényszéknél maga kérte a csőd­­megnyitást, ami ez év április 12-ikén meg is történt. Csődbiztos lett Nardini Hrvoje dr. törvényszéki biró, csődtö­meggondnok Dimitrievics Dragomir dr. és helyettese Bosehán Samu dr. A csődeljárás megindult és az eljá­rás során a hitelezők arról értesültek, hogy a vagyonbukott Rácz György ma­lomtulajdonos a malom leégésétől a csödnyitásig részben régi követelé­sek behajtásából, részben pedig el­adott árukért 708.307 dinárt vett be és ebből az összegből nem szolgál­tatott be a csődtömegnek 662.204 dinárt. A csődtömeggondnok erről jelentést tett Nardini dr. csődbiztosnak és jelentésé­ben megemlítette azt is, hogy a behajtott pénz egy része valószínűleg a közadós vejének. Fiilöp Zoltán malomigazgató­nak a birtokában van. Ugyanebben az időben történt, hogy másrészről is tudo­mására hozták a csődbiztosnak, hogy a közadós nagyobb összeg birtokában van és azt nem szolgáltatja be a csődtömeg­nek. A csődtömegbiztos a csődbírósághoz továbbította a jelentéseket, amely a csődtömeg alapján ez év május 18-ikán elrendelte Rácz György letartózta­tását. Az ügyészség a közadós eljárásában a csalárd bukás bűntettét látta fennforog­ni. Ugyancsak az ügyészség rendeletére letartóztatták Fülöp Zoltánt is, akinek az eljárásában a csalárd bukás bűntettében való bünsegédleti bünrészes­­ségét látták fennforogni. A letartóztatá­sok után egy-két hétre Fülöp Zoltán visszatérített 270.000 dinár készpénzt, mire szabadlábrahelyezték és később Rácz György ellen is megszüntet­ték a csalárd bukás büntette miatti eljárást és szabadlábra helyezték. Húszszázalékos kvóta A csődeljárás ezután haladt a törvé­nyes utón. A bejelentési határidőre az összes hitelezők bejelentették követelé­süket és ezután megállapították a szt.v tust. A vagyonleltár szerint a pénztári tartozások 4,736.000 dinárt tettek ki, a gabonataTtozások összege 1,826.000 di­nár, ezzel szemben a követelések szám­láján 1,034.000 dinár pénztári követelés, kétmilliókilencszázezer dinár biztosítási dij és 580.000 dinár értékű ingatlan va­gyon szerepel. A fenmaradó fedezetlen összeg tehát több. mint két miliő dinár. A sztatus megállapítása után a fel­számolást ejtették meg, majd megalakí­tották a csődválasztmányt. Időközben folytak a tárgyalások arra vonatkozó­lag, hogy a biztosítási összeg folyósí­tása után mennyit kaphatnának a csőd­tömegből a hitelezők. Az eddigi számí­tások szerint a hitelezők követelésük­nek körülbelül húsz százalékát kapták volna meg. A hitelezők közötti tárgya­lások még nem fejeződtek 'be és épen pénteken délután négy órára volt ösz­­szehiva a hitelezők gyűlése Szuboticán a Közgazdasági Bankba. A gyűlésre :fj. Rácz György is beutazott Szuboticára. Amióta a Rácz-malom csődbe ment, ifjú Rácz György teljesen jövedelem nélkül maradt és minthogy az időköz­ben behajtott kmlevőségeket be kellett szolgáltatni a csődtömegnek, az egykor dúsgazdag malomtulaj­donos teljesen pénz nélkül maradt. A legutóbbi napokban Rácz azt pana­szolta ismerőseinek, hogy a szó szoros értelmében nyomorog és ezt a helyzetet nem tudja sokáig el­viselni. Az a hkr is elterjedt, hogy Rácz kijelentette, hogy öngyilkos­ságot log elkövetni, előbb azonban leszámol DimitrieviccseL mert szerinte az ügyvéd idézte elő tel­jes anyagi romlását. Ezeket a híreket azonban egyelőre nem lehet ellenőrizni és azt sem lehet megállapítani, hogy Rácz azzal a szán­dékkal jött-e pénteken Szuboticára, hogy végrehajtja a leszámolást. Ifjú Rácz György pénteken reggel fé nyolc órakor érkezett Topoláról Szubo ticára. Nyolc órakor már feltűnt a ha­talmas atlétatermetü férfi alakja a Wil­­sonova-uccában, ahol idegesen járt iöl­­alá a törvényszéki épület és a Senoe­­ucca között. Körülbelül fél kilenc lehe­tett, amikor Prokesch Gyula ügyvédje­lölt, Dimitrievics Dragomir dr. ügyvéd irodavezetője kijött az ügyvédi irodából és a törvényszék felé igyekezett. Rácz és Prokesch röviden üdvözölték egy­mást, majd Rácz megállította Prokesch Gyulát és megkérdezte tőle, hogy dr. Dimitrievics otthon van-e. Prokesch azt válaszolta, hogy igen, de megjegyezte, hogy már csak néhány percig marad ott­hon, mert ö is a törvényszékre fog menni. Rácz megköszönte a felvilágosítást és tovább sétált. Háromnegyed kilenc órakor lépett ki Dimitrievics dr. Senoa-utcai háza kapu­ján és a Wilsonova-utca felé haladt dr. Bacsarevics törvényszéki biró tár­saságában. Vele szembe jött ifj. Rácz György, aki úgy tett, mintha az ügyvédi irodá­ba akart volna menni. Rácz és Dimitrievics kezet fogtak, meg­álltak és néhány percig beszélgettek. A beszélgetést Rácz azzal fejezte be, hogy délután a Közgazdasági Bankban a hi­telezőkkel tartandó értekezleten talál­koznak. Ezután ismét kezet fogtak és ellenkező irányban eltávoztak. Alig tet­tek azonban egy-két lépést, amikor Rácz hirtelen visszafordult, előkap­ta revolverét és Dimitrievics után kiáltott: — Hát akkor rendezzük Így azt a csődöt. Ebben a pillanatban ifj. Rácz György ötször egymásután elsü­tötte revolverét. Az első lövés nem talált, a golyó Dimitrievics füle mellett süvített. Az ügyvéd ösztönösen előrehajolt és a következő pillanatban még három golyó süvített ef feje fölött. amelyek kétségtelenül halálos sebet ej­tettek volna, ha nem hajtja le fejét. Rácz csak ekkor irányította lefelé a fegy­ver csövét. Az ötödik lövés talált és a golyó hátán, a bal lapocka alatt érte Di­­mitrievicset. Az ügyvéd vérző sebével megtántoro­­dott és néhány lépést tett visszafelé, majd erőtlenül a falhoz támaszkodott. — Leszámoltam a csödügyemmel! Ebben a pillanatban érkezett oda egy rendőr, aki a 34. gyalogezred laktanyá­ja előtti szolgálati helyéről a városhá­zára igyekezett és a lövések zajára futólépésben közeledett a tett színhelyé­re. A rendőr, látva, hogy Rácz még egy lövést akart leadni a falhoz támaszkodó Dimitrievicsre, Rácz mellé állt és egy hatalmas ütéssel kiütötte kezéből a revolvert. Rácz, amikor észrevette a* rendőrt, nyu­godt hangon mondotta Dimitrievics felé: — Most legalább örökre kifizettem. Majd a rendőrhöz fordult és ezeket mondotta: — Leszámoltam a csödügyemet! Most már nyugodt vagyok! Ekkor már hatalmas tömeg verődött össze az utca túloldalán és a bátrabbak átmentek a másik oldalra is, ahol a vé­res esemény lejátszódott. A lövöldözés idején a Wilsonova-uccán, mint a kora reggeli órákban mindig, nagy volt a forgalom és csak a szerencsés véletlennek kö­szönhető. hogy a célttévesztett go­lyók senkiben sem tettek kárt, an­nak ellenére, hogy egy eltévedt go­lyó eltalálta a telekkönyvi hivatal arra haladó irodaszolgáját, de sze­rencsére csak a télikabátját szakí­totta át. Ifj. Rácz György néhány pillanatig szemét lesütve állt a rendőr mellett, majd bevezették Šrausz Lajos sörnagy­kereskedő házának udvarába, ahonnét a rendőr felszólítására Rácz nyugodtan indult a városháza felé. A rendőrségen először Horvát Cvetkó rendőrfőkapi­tány elé vezették, aki ekkorra már ér­tesült a véres eseményről. Megoperálták Dimitrievicset A megsérült dr. Dimitrievicsnek a ki­állott izgalmak és a sérülés ellenére volt még annyi ereje, hogy saját lábán, segítség nélkül ment pár lépésre levő lakásába, ahol ügyvédi irodájában négy fotöjbe ült le. Néhány pillanat múlva megérke­zett Sztárcsevics Mátó törvényszéki bi­ró, aki Dimitrievics ismerősei közül először értesült a merényletről. Sztár­csevics legnagyobb meglepetésére az irodában találta Dimitrievicset, aki feleségét sem akarta értesíteni az ellene elkövetett merényletről. Sztárcsevics biró nyomban orvosért telefonált és rövid idő múlva megérkez­tek dr. Malusev Dusán és dr. Osztrogo­­ndc Béla orvosok, akik első segélyt nyújtottak Dimitrievicsnek. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Dimitrievicset hátulról lőtték meg. A golyó Dimitrievics hátába a vese fölé fúródott és csak könnyebb , sérülést okozott, mert a szőrmével bélelt vastag téli­­kabáton és a kiskabáton és mellé­nyen keresztül hatolva sokat vesz­tett erejéből. Dimitrievics dr. egy pillanatra sem vesztette el eszméletét, az orvosok azon­ban szükségesnek tartották a golyó azonnali eltávolítását. Dr. Dimitrie­vics Drágót délután fél öt órakor ki­szállítónak a kórházba, ahol A merénylet

Next

/
Thumbnails
Contents