Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-30 / 300. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ T926 október 30. földművelésügyi miniszter vasár­nap résztvesz a Radics-párt arlai népgyiilésén. Sztanoievics Áca tanács­kozása Pasiccsal Sztanoievics Áca a pénteki napon folytatta tanácskozásait a radikális­párt vezetőivel. Délután Sztanoievics Áca meglátogatta Pasicsot és hosz­­szu ideig tárgyalt vele. A vasutasok véglegesíté­sének elhalasztása Pénteken ülést tartott az a bizott­ság, amely a vasutasok véglegesíté­sének elhalasztásáról szóló törvény­­javaslat letárgyalására választottak. A bizottság a javaslatot általános­ságban és részleteiben elfogadta. Sztrilics Béla interpellá­ciója a Krivaja ármentesitő társulat ügyében Sztrilics Béla Jövanovics-párti képviselő kérdést nyújtott be a föld­művelésügyi minisztériumhoz a Kri­vaja ármentesitő társulat ügyében. Sztrilics előadja, hogy a társulat kormánybiztosa egy malmot vásá­rolt meg a társulat részére 425.000 dinárért, holott a társulat, mielőtt az autonómiáját felfüggesztették, csak 170.000 dinárt ígért érte, de ezt az ajánlatot is visszavonta. A csa­torna kitisztítására 2.000.000 dinárt költöttek, a kitisztítás mégsem tör­tént meg a kellő alapossággal. Nagy összegeket költöttek kormánybiztosi fizetésre, napidijakra és egyebekre. Mindezek alapján hat pontból álló kérdést intéz Sztrilics a földműve­lésügyi miniszterhez. Kulpin réme A kulpini rendőrőrmester végig­verte az egész községet A noviszadi törvényszék pénteken tárgyalta Malesev Vláda kulpini rend­őrőrmester és a kulpini községi rend­őrség több közrendőrének bűnügyét, a kiket á noviszadi ügyészség azzal vá­dolt, hogy valósággal rémei voltak a községnek, reudű«>r«iester bilincsük- \ kel, bottal, kardlappal és ököllel titötte­­verte a lakosságot és ebben a brutalitásá­ban a többi rendőr segítségére volt. A vádlottak padján Malesev Vláda rendörörméster, Kukucska József, Lá­­zics Péra, Qyura István, Popov István községi rendőrök, Oajdobránszki Szte­­ván és Milinkov Milán löldmivesek, volt községi rendőrök ültek. A mogorva kinézésű Malesev rendőr­­őrmestert azzal vádolta az ügyészség, hogy 1924 március 14-én Kulpinban a rendőrszobában Sirka Pál gazdálkodót bikacsökkel többizben fejbeverte .és ami­kor ez a további verések elől el akart menekülni, Kukucska József és Milin­kov Milán útját állták, betuszkolták a rendőrőrmesterhez, aki egy padra dob­ta, Gajdobranszki és Popov ezalatt tar­tották, amig a vérszomjas Malesev kor­bácsolta. Amikor Malesev Sirka meg­­veretésével elkészült, gallérjánál fogva rúgta ki és azt kiálltotta utána: — Rég igy kellett volna veled bán­nom, de a belügyminiszter engedélye nem jött meg előbb. Sirka súlyos testi sértés és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt jelen­tette fel bántalmazóját. Malesev 1923., 1924.. 1925. években pinban a kihallgatásra beidézett Kolár­­szki Milos földmivelöt úgy összeverte, hogy az nyolc napig ágyban feküdt. Ez esetben is Kukucska fogta le és tartotta vissza Kolárszkit. Malesev 1923. 1924. 1925. években Popov Mitát, Cserovszki Sámuelt, Rá­­kics Rajkót, Lukács Valentint, Gainov Krsztát, Trpinszki Misát, Melik Jankót, Koza Dánielt, Klavács Misát, Cserovszki Jánt és Nikolics Milost összeverte, amely­nél Lázics Péra, Gajdobranszki, Kukucs­ka Popóv segítettek. A brutális rendőrőrmester ezenkívül 1925-ben Kulpinban községi rendőrök­kel megüzente Kolárszki Velinkának, ha az eladott komlójából nem juttat neki 320 dinárt, úgy megveri. Emiatt zsa­rolásért indult meg ellene az eljárás. Pénteken a vádlottak csak részleges val­lomást tettek, mig Malesev minden tett­­legességet tagadott. A kihallgatott ta­nuk azonban a vádlottak ellen vallottak. A bíróság súlyos testisértés és hiva­talos hatalommal való visszaélés bűn­tettében mondta ki a kulpini rendőrséget bűnösnek és ezért Malesev Lázár rend­őrőrmestert egyévi börtönre és 1000 di­nár pénzbüntetésre, Gajdobranszki Ste­­vát három havi, Kukucska Pétert hat havi fogházra és 500—500 dinár pénz­­büntetésre itéte. Lázics Pérót, Milinkov Milánt, Popov Sztevánt pedig fölmentet­te a bíróság. Az elitéltek felebbeztek. Mussolini kinevette a történettudósokat Az olasz miniszterelnök beszéde a fasiszta forradalom negyedik évfordulójának római emlékünnepélyén Rómából jelentik: A győzelmes fasiszta forradalom negyedik évfor­dulóját Rómában csütörtökön határ­talan lelkesedéssel ünnepelték meg. Az alkonyat beálltától egészen éjfé­lig pazar kivilágításban tündökölt a főváros és az ablakokban gyertyák és kandeláberek égtek. Későn esté a fekete ingesek római szervezete felvonult a miniszterelnökség elé és hosszú időn keresztül éljenezték a miniszterelnököt. Mussolini este ki­lenc órakor megjelent a palota er­kélyén, személyesen felolvasta az évforduló alkalmából az olasz nem­zethez intézett kiáltványát, majd rö­vid beszédet tartott, amelyekben többek közt a következőket mon­dotta: — Csak nevetnünk lehet egyes történettudósok felett, akik a fasiz­mus közelgő végét jósolják. Négy év óta állunk szünet nélkül harcban, de még sohasem voltunk erősebbek, ifjabbak és határozottabbak, mint ma. Most már csak egy parancsom van számotokra: Kitartani, kitartani éveken át és akkor megtörik rajtunk minden kiritika és ellenzés és lepat­tan rólunk minden mocsok és min­den szidalom, amelynek még min­dig ki vagyunk téve. Az olasz nép ma egy a parlamenttel és jogai min­den tekintetben biztosítva vannak. Az elmúlt években századunk egyet­len komoly forradalmát éltük át és megástuk a sirját annak az Olasz országnak, amelyet korhadt, demo­krata-liberális szellem irányított és amely az osztályérdekek állandó harcában már nemcsak bajonettier teken nyugszik, hanem igazi erőnk a nemzet összhangja és a fasizmus már nem egyes emberektől függ, ha­nem maradandó értéke a nemzet­nek. A mai generáció letűnik — fe­jezte be beszédét Mussolini — elmú­lok én is, de a iasizmus sohasem tűnhet el. A dúcét viharosan megél­jenezték. A felsőházi javaslat nagyzási mánia Lukács György és Drózdy Győző beszéde a magyar nemzet* gyűlés felsőházi vitájában Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénteki ülésén az elnök bejelentette, hogy Szily Tamás visszavonta a nyolc órás ülések tartására vonatkozó indít­ványát. Ezután folytatták a felsőházi törvényjavaslat vitáját, amelynek első szónoka Lukács György egységespárti a Javaslat mellett szólalt föl. Különösen Apponyi és Rakovszky beszédeivel po­lemizált és alaptalannak mondotta Ra­kovszky Istvánnak azt a kifogását, amit az államfő kinevezési jogával szemben támasztott. Szerinte a javaslat nem egyéb, mint az államhatalom gyakorlá­sának további rendezése és a javaslat elfogadásával a nemzetgyűlés átadja helyét a szuverénitás első alkotmányos tényezőjének, a képviselőháznak, amely a szuverénitást a másik alkotmányos tényezővel, a felsőházzal együtt fogja képviselni. Ez lesz a Bethlen-féte kon­szolidáció befejezése, Az igy helyre­állított jogfolytonosság legközelebbi fel­adata lesz visszamenőleg szankcionálni a nemzetgyűlés eddigi működését és az­után meglesz a lehetősége annak, hogy az alkotmány másik tényezőjének, a királyságnak a kérdését rendezzék. Felkiáltások a baloldalról: Hogyan? Ki lesz a király? Pikier Emil: Ki lesz az ellövendő? Cserty József: Vissza akarják hozni a gyilkosokat, a Habsburgokat! Lukács György hangsúlyozta ezután, hogy meg kell várni azt az időt, amig Magyarország nemzetközi helyzete annyira megerősödik, hogy a király­kérdést saját elhatározásából oldhatja meg. Tiltakozott végül az ellen a gon­dolat ellen, hogy a nemzetgyűlés man­dátumát meghosszabbítsák és kijelen­tette, hogy a javaslatot elfogadja. Drózdy_ Győző felszólalásában azt fejtegette, hogy a törvényhozás mosta­ni formája sohasem találkozhatik a magyar nép rokonszenvével. Érthetet­lennek találja, hogy a mai viszonyok között miért szükséges újból nyeregbe ültetni a Habsburgokat. A felsőházi ja vaslat nagyzási mánia, mert az Ötszáz főnyi törvényhozást a magyar nemzet nem bírja el. húsz millióval redukálták és ehhez szá­mítva mintegy tízmillió törlést, amit az adózók egyrészének az országból való távozása, másrészt az adó behajthatat­lansága miatt kell keresztülvezetni, még mindig több, mint ötven millió dinár Szuboticán az adóhátralék. Igaz ugyan, hogy julius, augusztus, szeptember és október hónapokban is történtek fize­tések, azonban ezeknek az összege csak az 1926. év második felére előirányzott állami adóbevételeknek felel meg. Miután a városi adóhivatalnak most már teljesen tiszta kép áll rendelkezésére minden adófizetőre nézve, a legerélye­sebben ragaszkodnom kell ahhoz, hogy az ötvenmillió dinárnyi szuboticai adó­hátralékot ez év végéig behajtsák. Amennyiben novemberben sem mutat­kozna kielégítő eredmény az adóhátra­lékok behajtása terén, úgy kénytelen leszek a felelős tisztviselőkkel szemben megtenni a végső lépéseket a pénzügy­­miniszter utján a belügyminisztérium­ban. Elmondotta még Bogojevics pénzügy­­miniszteri biztos, hogy a leig’utóbbi na­pokban az apatini és odzsaci-i járási pénzügyigazgatóságokat vizsgálta fe­lül és azt tapasztalta, hogy egyes adó­nemek 1915 óta nincsenek lezárva és ugyanezen idő óta a járási pénzügyigaz­gatóságok nem hitelesítették a községi adófőkönyveket. Az apatini járásban negyvenegy millió, az odzsaciban negy­venhárom millió dinár az adóhátralék. Ezeknek a hátralékoknak a behajtására — kivéve az árvizsujtotta községeket, amelyek kedvezőbb elbánásban részesül­nek — Bogojevics miniszteri biztos ugyancsak ez év végéig adott határ­időt. Ötven millió adóhátralékot hajtanak be ez év végéig Szuboticán Bogojevics Iván miniszteri biztos újabb vizsgálatot tartott pénteken a városi adóhivatalban Bogojevics Iván pénzügyminiszteri in­spektor, aki néhány hónappal ezelőtt vizsgálatot tartott a szuboticai városi adóhivatalban és a pénzügyigazgatósá­gon, pénteken újból Szuboticán tartóz­kodott és a. városi adóhivatalban felül­vizsgálta, hogy az ügykezelés hiányai­nak pótlására és az adóhátralékok be­hajtására vonatkozó rendelkezést meny­nyiben hajtották végre. A Bácsmegyei Napló munkatársának alkalma volt be­szélni Bogojevics miniszteri, biztossal, a ki tapasztalatairól a következőképen nyi­latkozott: — Megvizsgáltam, hogy a szuboticai városi adóhivatalban mennyiben tart­ják be azokat a rendelkezéseket, ame­lyeket legutóbb kiadtam és ellenőriztem azt is, hogy a kerületi pénzügyigazga­tóság eleget tesz-e annak az utasítás­nak, hogy kiküldje az általam kijelölt tisziviselőlcet a városi adóhivatal ügy­kezelésének és az adóhátralékok behaj tásának ellenőrzésére. Megállapítottam, hogy a pénzügyigazgatóság két tisztvi­selője a napokban szemlét tartott városi adóhivatalban és ennek eredmé­nyéről nekem jelentést is tettek. Meg­állapíthatom, hogy az adminisztratív hid nyok pótlása lassan halad csak előre, amit bizonyos mértékben érthetővé tesz az az óriási, hihetetlen mértékű hátra­lék, ami itt felgyülemlett. Az igyekezet a hiányok pótlására meglátszik ugyan, bár a szükséges munkát most sem vég­zik el a megállapított határidőig. — Ami az adóhátralék behajtását il­leti, az ezen a téren elért eredmények­kel egyáltalában nem vagyok megelé gedve. Júliusi szuboticai vizsgálatom alkalmával nyolcvanhárommillió dinár volt az adóhátralék. Időközben az adó­­felszólamlási bizottságok a jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó-kivetéseket Kocsmának nézte a suboticai gimnáziumot Különös kaland a gimnázium udvarán Különös kalandja volt csütörtökön éj­szaka Gártcs Jován gimnáziumi igazga­tónak. Csütörtökön este a cselédje jelen­tette, hogy egy idegen tartózkodik a gimnázium kertjében, aki időnként gyu­fát gyújt. Villanylámpával átkutatták a kertet, de senkit sem találtak. Éjfél táj­ban berontott Gáncs szobájába a cse­lédje s jelentette, hogy betörök döröm­bölnek a konyhaajtón. Az igazgató ma­ga is meggyőződött, hogy erőszakkal ki akarják nyitni a konyhaajtót s ezért bement az uccai szobába s az ablakon át segítségért kiáltott. A néptelen uccán senki sem hallotta az igazgató segéfykiáltását, végre egy részeg napszámos vetődött arra, akit az igazgató megkért, hogy hozzon se­gítséget. A napszámos csak magyarul tudott, az igazgató ellenben csak szer­bül beszél és igy jó időbe telt, amig az ittas emberrel megérttette magát. A napszámos el is ment a rendőrségre se­gítségért. A rendőrségen látták, hogy erősen be van szeszelve és a segélyt­­kérő napszámost akarták becsukni. Vég­re mégis megtettek annyit, hogy egy rendőrőrjáratot adtak mellé, amelyet el­vezetett a gimnáziumhoz, ahol az igaz­gató még mindig az ablakban állva hív­ta a gegitséget. A rendőrök bementek a gimnázium udvarába és a kert bokrai között meg is találták a »betörőt«, aki­ről kiderült, hogy egy városi tisztviselő, aki az öntudatfcmságig részeg. Hosszas faggatás után megértette, hogy miről van szó és ijedten tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy ö be akart volna törni a gimnáziumi igazgató lakására, hanem elmondotta, hogy még egy kicsit inni szeretett volna s korcsmának nézte a gimnáziumot s ital végett kopogtatott be konyhájukba. A városi tisztviselőnek megmagyaráz­ták, hogy a gimnáziumban legfeljebb tu­­dományszomját elégítheti ki, azt is csak nappal és minthogy a rendőrök tudták róJa, • hogy jómódú ember, akiről nem lehet feltételezni, hogy lopni akart vol­na, igazolás után szabadon bocsátották. 3 WAeiü tUtiKA im tits sím

Next

/
Thumbnails
Contents