Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-25 / 295. szám
2 otíal BÁCSMEGYEI NAPLÓ A kškindai katholikusok felveszik a harcot a bánáti apostoli adminisztrátorral Becslcerekröl jelentik: A becskereki katholikus hívők körébe» napról-napra nagyobb nyugtalanság lassan elterjedt, az adminisztratura perifériáira is. Kikindáról vasárnap délelőtt egy háromtagú bizottság jelent meg Becskereken. A küldöttség, melynek tagjai voltak Fehér László, Habel János és Hunyár Kristóf, a kikindai katholikus hitközség vezetői, egy több száz aláírással ellátott memorandumot hozott masával, melyben a kikindai katholikus hívők panaszai vannak felsorolva. Fehér László és társai előbb fölkeresték Tolweth Oszkárt, a becskereki katholikus egyháztanács elnökét, majd dr. Várady Imrét, akiktől tanácsot kértek, hogy milyen utón tudnák sérelmeiket orvosoltatok Tolweth és Várady azt tanácsolták a küldöttségnek, hogy forduljanak Rodics Rafael érsekhez és nyújtsák át neki a memorandumot. A küldöttség még délelőtt meg is jelent az adminisztrátoránál, nemb találta azonban otthon az érseket, aki jelenleg Beogradban tartózkodik. A kikindai küldöttség tagjai a becskereki egyháztanács tagjai előtt kijelentették, hogy a kikindai katholikus hívők szimpátiával figyelik a becskereki világi katholikusok mozgalmát és hajlandók velük a küzdelmet vállvetve felvenni. A kikindai hívők nagy többséggel szintén elutasították azt az alapszabálytervezetet, melyet az adminisztratura próbál rádiktálni a bánáti katholikus hitközségekre. Több igazgatót, vagy több fókát A suboticai iparostanonciskola igazgatójának nyilatkozata < A szubotici iparostanonciskola kényszerszünetének okairól Ispánovics Mátyás, a tanonciskola igazgatója az alábbi nyilatkozatot küldte be, amelyben válaszol Todorov Milánnak, a Kakasiskola igazgatójának legutóbbi nyilatkozatára: — A Bácsmegyei Napló folyó évi október húszadikán kelt számában Milán Todorov urnák, mint a VII. köri elemi iskolai igazgatójának hosszabb nyilatkozata jelent meg. Nem kívánok kitérni a Todorov urnák a szerkesztőség által letornpitott kifejezéseire., kizárólag a dolog érdemi részével óhajtok foglalkozni. A tanonciskola a múlt évben a város három, egymástól kilométeres távolságban levő iskolaépületben volt elhelyezve, amit alulírott hivatalba lépése alkalmával — múlt év decemberében mint statusquot talált. Miután egy intézetet kilométeres távolságokban levő több épületbe kényszeríteni — csak a legnagyobbfolku tudatlanság és rosszakarat képes — lépéseket tettem, az iskolai bizottság, valamint a helybeli ipartestület és kereskedő-egyesület utján, az iparos-tanonciskolának a következő 1926—1927. iskola évben leendő megfelelő elhelyezése iránt. Nem volt kétséges, hogy a tanonciskola ipari tagozatai is az u. n. »Kakas« iskola épületében nyerhetnek elhelyezést délutánonkénti tanításra, mivel az elemi iskolák városszerte csak délelőtt dolgoznak. A »Kakas« iskolában azonban párhuzamosítás folytán egy elemi osztály délutáni tanításra, osztatott be. Ez a körülmény nehézséget támasztott, miért is a kereskedelmi minisztérium kiküldötte október hatodikán közvetlen tárgyalás utján a helyettes polgármester úrral, mint az elemi iskolai iskolaszék akkori elnökével megállapodásra jutott abban, hogy az elemi iskola délutáni tagozata a közvetlen közelben levő irodahelyiségbe fog áthelyeztetni, miáltal a »Kakas« iskola hat tanterme egész délután és este a tanonciskola részére rendelkezésre fog állani. — Amikor azonban a tanonciskolái tanítást meg kellett volna kezdeni, Todorov ur elzáratta az összes tantermeket, hogy a tanoncok be ne mehessenek, az ipariskola igazgatójának pedig átiratot küldött, amelyben megtiltja a tanoncoktatás tartását a délutáni órákban, egyben felszólítván az igazgatót, hogy huszonnégy órán belül költözködjék ki eddigi irodahelyiségéből, mert ellenesetben ki fogja lakoltatni. A helyzet ma az, hogy az elemi iskola egy tagozata a »Kakas« iskola épületében van délutánonként, a többi öt tanterem zárva van és üresen áll, az iparostanonciskola pedig nem dolgozik. Nem dolgozhatik, mert igazgatósága nem hajlandó a város három különálló és egymástól kilométeres távolságban levő iskolai épületekben a tanítást megkezdeni. Az iparos- és kereskedő tanonciskola igazgatósága az intézet jól felfogott érdakébenu nem akceptálhatja azt, hogy tagozatai újból három épületben legyenek elhelyezve, ez volt az álláspontja a minisztérium kiküldötteinek is Ezek szerint a tanonciskolai ipari tagozatai nem fogják megkezdeni a tanulást, mig az elhelyezés kérdése a legfelsőbb fórumoknál végleges elintézést nem nyer. — Ami a »több igazgató« felvetetett kérdését illeti, az kizárólag a »több fókát!« kérdése. Azonban a tanonciskola mai szervezete — kizárja a Todorov ur társai által kívánt decentralizálást. Irigyelt igazgatói tiszteletdijamra nézve csak annyit kívánok megjegyezni, hogy az iparkiskola jelenlegi szolgájának több a havi fizetése, mint igazgatójának havi tiszteletdija. Hamburg kontra Trieszt Véget ért a berlini tarifa-konferencia Berlinből jelentik: A birodalmi vasutak igazgatósága és az olasz, magyar, osztrák, jugoszláv és csehszlovák delegátusok közt végetértek a tarifaegyeztető tárgyalások A tarifakonferencia összehívását Hamburg és Trieszt közt már régóta húzódó tarifaharc tette szükségessé. A német vasutak, hogy a csehszlovák, jugoszláv, magyar áruforgalmat Hamburg felé irányítsák, különleges kedvezményt biztositotak a külföldi exportőröknek. Ezek a kedvezmények igen kinosan érintették Olaszországot, mely attól tartott, hogy ezáltal Trieszt forgalma erősen megcsappan. Az olasz kormány javaslatára a német birodalmi vasutak béketárgyalásokat kezdtek, mely azzal végződött, hogy a német vasút 1927 január 1-én felfüggeszti a különleges tarifális kedvezményeket. Százmilliós kölcsönt ajánl a kormánynak egy zagrebi pénzintézet A kölcsönt a kislakásépitő akcióra fogják felhasználni Beogradból jelentik: Egyik zagrebi pénzintézet képviselője vasárnap felkereste Beogradban dr. Krajacs Iván kereskedelemügyi minisztert és közölte bankja ajánlatát egy százmillió dináros hosszúlejáratú kölcsönre vonatkozólag, amelyet a kormány szociálpolitikai célokra venne igénybe. A kölcsön feltételei rendkívül előnyösek és minden jel szerint a kormány az ajánlatot el is fogja fogadni. Felhasználására vonatkozólag Krajacs minisztertől úgy értesültünk, hogy a kölcsönt a kislakásépitési akció finanszírozására fogják fordítani az ország nagyobb városaiban. Az ajánlattevő bank mögött hir szerint nagyobb külföldi pénzcsoport áll. A Siávia temetkezési egyesület fuzionál a szombori Pomoccsal Az egyesület bűnvádi feljelentést tesz a vezetőség két tagja ellen A Szlávia temetkezési egyesület vasárnap délután közgyűlést tartott, amelyen az egyesület szanálására vonatkozó előterjesztéseket tárgyalták meg. A közgyűlésen alig ötven ember jelent meg, akik a gyűlés megnyitásától kezdve végig viharosan támadták az egyesület vezetőségének két tagját akik az egyesület bukását előidézték. Markovics Gyuka elnök üdvözölte a megjelenteket, utána Kuluncsics Márkó, az egyesület titkára ismertette az egyesület működésiét attól az időponttól kezdve, amikor az uj vezetőség Rukovináéktól átvette az egyesület ügyeinek vezetését. A titkári jelentésből kitűnt, hogy az egyesület alelnöke Létics Mócó 5000 dinár honoráriumot vett fel a pénztárból, mert a régi vezetőség ellen* összegyűjtötte a kompromittáló bizonyítékokat, noha a közgyűlés egy előbbi ülésén kimondotta, hogy honoráriumot senkinek sem szabad adni. Kopunovics Legetin József az egyesület pénztárából 10.000 dinár,t vett föl és erről az összegről semmiféle elismervényt nem adott. Schweiger Lajos gyertyakészitő 3500 dinárt kapott, amiről szintén nincs elismervény az egyesület birtokában. A titkári jelentés ennél a pontjánál kitört a vihar. A tagok zajosan követelik, hogy sikkasztás miatt a három embert jelentsék fel az ügyészségen. A titkár ezután részletesen ismertette azokat az okokat, melyek az egyesület teljes bukását előidézték. A tagok ugyanis tömegesen perelték az egyesületet és a biróság valamennyinek megítélte a segélydijat, melyet azonnal folyósítottak. Mikor pedig nem tudtak fizetni, a biróság lefoglalta az egyesület Bene Sudarevlcs-utcai irodaberendezését, melyet el is árverezett. Az árverésen a 35.000 dinár értékű irodaberendezés 3350 dinárért kelt el. Markovics Gyuka elnök bejelentette a vezetőség lemondását, de a közgyűlés nem fogadta el, hanem úgy határoztak, hogy egy bizottságot küldenek ki a könyvek átvizsgálása végett és csak a bizottság jelentésének meghallgatása után adják meg a vezetőségnek a felmentvényt. Markovics Gyuka előterjesztését az egyesület szanálására és a viszszaélések megszüntetésére vonatkozólag nagy figyelemmel hallgatták végig. Az előterjesztés szerint elsősorban törülni kell azokat a tagokat, akik nyilvánvalóan spekulációs célzattal Írattak be tagokat és a tagdijakat nem fizették. Ilyen tag ötszázötven van. A megmaradt tagokat pedig egy egészséges egyesületbe tömöritették át, amely egyesület elismerné a Szláviénak befizetett összegeket, de a halálesetek alkalmával ezt az összeget levonnák a segélydijból. Az igy levont pénzből fokozatosan fizetnék azokat a haláleseteket, amelyek még a Szláviénál történtek. Az elnök indítványát nagy tetszéssel elfogadta a közgyűlés és felhatalmazták Kuluncslcs titkárt, hogy a fúziós tárgyalásokat kezdje meg a szombori Pomoé temetkezé. si egyesületekkel A közgyűlés ezután egy bizottságot jelölt ki, amely a legrövidehb időn belül felülvizsgálja a könyveket és észleleteit a két hét múlva megtartandó közgyűlés elé terjeszti, amely dönteni fog majd a megvádolt Letics, Legetin és Schweiger, valamint a fuzionálás ügyében. A gyűlés a legnagyobb rendben este fél hat tájban ért véget. 192(3 október 25. Nem igaz! Goes Endre becskereki orvos nyilatkozata A becskereki rendőrség, mint ismeretes, az ügyészség utasítására letartóztatta Goes Endre becskereki orvost, mert állítólag az a gyanú merült fel ellene, hogy diplomája hamis, a vádtanács azonban azzal az indokolással, hogy szökésétől nem kell tartani, elrendelte szabadlábrahelyezését. A letartóztatás előzményeiről és Goes ellen fölmerült vádakról több cikkben számolt be a Bácsmegyei Napló. A cikkekre vonatkozólag Goes Endre helyreigazító nyilatkozatot küldött be, melyben kijelenti: — Tény az, hogy a becskereki rendőrség engem az ügyész szóbeli utasítására előzetes kihallgatásom nélkül e hő 13-án letartóztatott. A letartóztatás indokait velem nem ismertették és csak gyanítom, hogy korábban irt újságcikkek alapján indult meg ellenem a bűnvádi eljárás, melynek folyománya volt letar-' tóztatásom. A vizsgálóbíró kihallgatásom után rögtön elrendelte szabadlábra való helyezésemet, melyet azonban a királyi ügyésznek közbevett felebbezése folytán a vádtanács csak a következő napon foganatosított. — Hogy a diplomám eredetére vonatkozólag mesterségesen, a közönség körében terjesztett mende-mondát végleg tisztázzam, legyen szabad a következő tényekre utalnom: beiratkoztam a kolozsvári egyetemre 1911 szeptember 9-én; abszolváltam 1918 december 20-án. A harmadik orvosi szigorlatot 1919 december 2-án végeztem be, a 824/1919. számú diploma szerint pedig 1919 december 6-án lettem doktorrá avatva. Az erről szóló okiratokat látta az orvosi kamara, látta az ügyészség, látták az összes hatósági orvosok és betekintésre felajánlom minden — bosszúvágytól mentes tisztességesen gondolkodó polgárnak. Ezt a diplomát tényleg nem kaptam ki orvossá avatásom napján, mert abban az időben diplomák ezzel a kezdő szöveggel „Nos Rektor et Universitas Litterarum Regia Dacoromana Napocensis“ még nem léteztek. Ami pedig a vitás egy évi gyakorlatot illeti, melyből az egész diplomám hamis voltára következtettek, erre vonatkozólag következő a tényállás: a kolozsvári egyetem orvosi karának dékánja az annak idején bemutatott bizonyítványaim alapján elismerte a megkívánt gyakorlati évet és engem szabad orvosi gyakorlatra jogosított. Az erről szóló külön bizonyítvány szószerinti tartalma a következő : „Szám 302—920. Mi a kolozsvári egyetem fakultásának a Dékánja bizonyítjuk, hogy Dr. Gots Endrének, aki rom. kath. vallásu és 1891. évi november 28-án született Zajta községben, Szatmármegyében, a dékáni hivatal előtt bemutatott iratok alapján a fakultásunk által megkívánt gyakorlati év elismertetett és mint ilyen jogosult szabad orvosi gyakorlatra. Orvosi oklevél részére nyomtatvány hiányában nem volt ki állítható. Kolozsvár, 1920 április 28-án Az egyetem orvosi fakultásának hivatalos pecsétje Dr. Hertiegan s. k. dékán.“ A nyilatkozat további részében Gócs Endre hangsúlyozza, hogy a vrsaci bejelentő hivatal adatai távolról sem bizonyítják azt, hogy 1919. év folyamán nem járhatott Kolozsvárott; az sem felel meg
