Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-23 / 293. szám

1926. október 23. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. KÖZGAZDASÁG 0-----■ ■-----­A magyar kereskedők várják a jugoszláviai viszhangot Novosti cikke a jugoszláv-magyar gazdasági közeledésről A beogradi Novosti egyik legutóbbi számában dr. Szilágyi magyar kereske­delmi delegátus ismerteti a magyar ke­reskedők országos egyesületének akció­ját a Jugoszláviához való gazdasági kö­zeledés érdekében. Az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesület, az OMKE országos kongresszusán ugyanis Ma­gyar Bertalan, az egyesület alelnöke hangoztatta a magyar kereskedelem és ipar jugoszláv orientációjának szüksé­gességét, kifejtette, hogy a két ország politikai közeledését gazdasági téren is érvényesíteni kell. A beszéd többi részét a lap a következőkben közli: — A magyar kereskedelem Jugoszlá­via irányában felbecsülhetetlen ismere­tekkel, hajlandósággal, szerteágazó kap­csolatokkal rendelkezik, amelyek kiter­jednek nemcsak a nehéz- és kisiparra, hanem a tranzitó-kereskedelemre is, mert a legrövidebb ut Nyugatról a Balkánra Magyarországon keresztül vezetett. Áll ez természetesen a pépzpiacra is és nemcsak hazai tőkéinkre, hanem a nyu­gatiakra is, mert ezeknek az országok­nak pénzintézetei a dolog természeténél fogva nem lehetnek eléggé informálva a jugoszláv viszonyokról, mint ahogy pél­dául mi vagyunk informálva. Meg kell tehát tennünk minden tehetőt, hogy ez a gazdasági kapcsolat pozitív alakot öltsön. — Magától értetődik, hogy e gazda­sági kapcsolat megteremtése hasonló fontosságú Jugoszláviára is, mert Jugo­szláviának is érdeke, hogy a nyugati ál­lamok ipari termékeit, valamint társa­dalmi és kulturális cikkeket a legrövi­debb, századokon át kitaposott utón, raj­tunk keresztül kapja meg, ahogy az ö felesleges termékeinek kivitele is mindig rajtunk keresztül és segítségünkkel tör­tént). Kétségtelen, hogy a magyar és jugoszláv kereskedő körök és testületek a mai megváltozott viszonyok között is tudni fognak módot találni ennek a gaz­dasági kapcsolatnak a megvalósítására. Azonban, mind a mai napig egyetlen hangot sem hallottunk jugoszláv rész­ről a mi nyilatkozatainkra, a gazdasági kapcsolatok megvalósítása céljából. Jó volna tehát, ha a jugoszláv kereskedői körök és testületek nyilatkoznának ezek­ről a kérdésekről és ezzel bebizonyítanák, hogy hajlandók elfogadni a magyar ke­reskedők részéről feléjük nyújtott baráti kezet. Reméljük, hogy a mértékadó ju­goszláv tényezők és testületek nem fog­nak bennünket sokáig váratni a válasz­ra és reméljük, ihogy az olyan tartalmú lesz, hogy elő fogja készíteni a talajt kereskedelmünk és a jugoszláv keres­kedelem kölcsönös közeledése szá­mára. Ugyanerről a témáról a magyar gép- és vasgyárak országos egyesületének elnöke, Hektor Van den Heide is beszé­det mondott, amelyet szintén közöl a Novosti:. — Földrajzilag Jugoszlávia csaknem a legközelebb esik a mi fővárosunkhoz és ez a két állam kifejezetten egymásra van utalva gazdasági tekintetben. A két ország közötti gazdasági közeledés ese­tén számos magyar iparvállalat uj gyá­rakat, vagy legalább képviseleteket fog alapítani Jugoszláviában. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, Stein Emil ezeket mon­dotta: — A baráti kapcsolatok felvétele Ju­goszláviával mind a két államra a hasz­nos eredmények egész sorát jelentené. Közismert dolog, hogy a háború előtt Budapest nagyon fontos közvetitőten­­gely volt a Nyugat és Szerbia közti tranzitió-forgalomban. Budapestet a föld­rajzi helyzete valósággal predesztinálta erre a szerepre. Egészen természetes, hogy pénzügyi téren is igen fontos kap­csolat áll elő. A magyar bankok hajlan­dósága a tőke importálására, már azért is fontos Jugoszlávia számára, mert a nyugati pénzügyi körök a legtöbb eset­ben egyes budapesti intézetek utján bo­nyolítják le üzleteiket és igy a hitelmű­veletek során szívesen osztják meg az üzleti kockázatot budapesti és bécsi pénz­intézetekkel, amelyek ismerősek a bal­káni viszonyokkal. A nyugati tőkének ezek közreműködését kell igénybevenni, hogy a jugoszláv gazdasági élet csa­tornáiba Juthasson. Megemlíti még a Novosti, hogy a ma­gyar gazdasági élet több tekintélyes ve­­zetöa lakja, köztük Drucker Géza kor­mány főtanácsos is, kifejtette, hogy az egész magyar kereskedelemnek és ipar­nak vállvetve támogatni kell a magyar kormányt abban a törekvésében, hogy Jugoszláviával minél szorosabb kapcso­latot teremtsen. Községi árlejtések. Szomborból jelen­tik: Goszpodjínci községben október 24-én délelőtt nyolc órakor árlejtést tar­tanak a Goszpodjínci—Csurog közti hid javítására. Előirányzott összeg 235.000 dinár, a foglaló ennek tiz szá­zaléka. A tervek a goszpodjincii községi jegyzői hivatalban tekinthetők meg. — Sztari Vrbász község október 23-án zárt ajánlati versenytárgyalást tart nyolc vagon tűzifára. — Nadalj község októ­ber 31-én zárt ajánlati versenytárgya­lást tart a villanytelep felépítéséie és a villanyvilágításnak a községbe való be­vezetésére. Gazdasági szerződés Jugoszlávia és Csehszlovákia között. A két állam kö zött rövidesén sor kerül egy gazdasági szerződés megkötésére. A kereskedelem­ügyi minisztérium most felszólította a kamarákat, hogy terjesszék elő a szerző­déssel kapcsolatos kívánságaikat. TŐZSDE Zürich, okt. 22. Zári at: Beograd 9.143, Páris 15.50, London 25.1475, Newyork 518 ötnyolcad, Brüsszel 14.55, Milánó 22.60, Amszterdam 207.40, Berlin 1213.40, Bécs 73.20, Szófia 3.75, Prága 15.355, Varsó 57.5, Budapest 72.55, Bukarest 2.75. Beograd, okt. 22. Zárlat: Páris 170, London 274.80, Newyork 56.48, Genf 10.14, Milánó 244, Berlin 13.48, Bécs 798, Prága 167.80, Budapest 795, Bu­karest 30.15. Zagreb, okt. 22. Zárlat: Páris 171, London 274.40—275.20, Newyork 56.45— 56.65, Zürich 1092.75—1095.75, Trieszt 242.22—244.22, Amszterdam 22,66— 22.72, Berlin 13.48—13.51, Bécs 7.9750— 801.50, Prága 167.40-168.20. Szentai gabonaárak, okt. 22. A pén­teki piacon a következő árak szerepel­tek: Búza 295—300 dinár. Ótengeri 150 —155 dinár. Csöves tengeri 85—90 di­nár. Ujtengeri azonnali szállításra 110 —115 dinár. December—januári szállí­tásra ab vasút 115—120 dinár. Tavasz­ra ab hajó 125—130 dinár. Noviszadi terménytőzsde, okt. 22. Bú­za 5 és fél vagon 285—287.50 dinár. Tengeri 3 vagon uj, 115 dinár, 1 vagon bácskai december—januári 135 dinár, 2 vagon bácskai, régi 175 dinár, 6 va­gon szerémi, szárított 157.50—160 di­nár. Liszt 4 vagon 0-ás G. 450—te di­nár, 2 vagon 0-ás G. bánáti 450—-455 dinár, 2 vágjon 6-os 280 dinár, 1 vagon ui bácskai 107.50 dinár. Irányzat: tar­tott. Forgalom: 26.5 vagon. Szombori terménytőzsde, okt. 22. Bú­za bácskai 76-os 280—285 dinár, 75-ös 277.50—282.50 dinár, 74-es 275.50—277.50 dinár. Szeréinségi ugyanez.' Tisza-slep bánáti 285—-290 dinár. Begaslep 272.50— 282.50 dinár. Szerbia-slep 265—270 di­nár. Rozs bácskai 200—210 dinár. Zab bácskai 135—140 dinár, szerémségi 137.50 —142.50 dinár. Árpa 62—63-as 150—155 dinár, tavaszi 63—64-es 160—165, 65— 66-os 175—180 dinár. Kukorica 170—175 dinár, bánáti 170—175 dinár, szerémségi 175—18o dinár, morzsolt, szárított bács­kai 152.50—155 dinár, szerémségi 152.5t —155 dinár, slep-szállitás novemberre 152.50—155 dinár, morzsolt novemberi­­decemberi 150—155 dinár, uj csöves 78— 80 dinár, morzsolt 110—115 dinár. Bab fehér 150—155 dinár, kézzel válogatott 160—165 dinár. Liszt 0-ás 440—470 di­nár, 2-es 400—415 dinár, 5-ös 340—370 dinár, 6-os 280--290 dinár. Korpa 105— 110 dinár. Irányzat tartott, forgalom 182.50 vagon. Budapesti gabonatőzsde, okt. 22. i A határidőpiacon az üzletmenet vontatot­tan és lanyha irányzattal indult, később azonban az irányzat javult. A búzában nem volt árváltozás, a rozs ára azon­ban emelkedett. A forgalom márciusi és májusi búzában és márciusi rozsban volt a legnagyobb. Hivatalos ármegál­lapítások ezer koronákban: Búza no­vemberre 882, dreiusra 416 420. zár­lat 418—419, májusra 419—423.5, zárlat 420—421, rozs márciusra 317—322.5, zárlat 420—42)1, rozs márciusra 317— 322.5, zárlat 319—319.5, A készárupia­con az irányzat tartott, az üzlet csak szűk keretek közt mozgott és csak zab­ban volt a forgalom élénkebb. Hivata­los árfolyamok ezer koronákban: Bú­za 372.5—392.5, rozs 287.5-290, árpa 230—245, sörárpa 270—325, köles 180— 190, zab 205—220, tengeri 250—255, repce 570—580, korpa 157.5—160. Csikágói gabonatőzsde, okt 22. Búza decemberre 142.75, búza májusra 147. Tengeri decemberre 76.5, tengeri má­jusra 83.75. Zab decemberre 43.875, zab májusra 47.875. Rozs decemberre 100.75, rozs májusra 107. Newyorki gabonatőzsde, okt. 22. Bú­za őszi vörös 153.25, búza őszi kemény 151.75. Tengeri 84.25. Liszt 710—740. Irányzat búzánál és tengerinél alig tar­tott, rozsnál csendes. Ő rizze m eg keboenc gyermekének illatos és selyemlágy haj­fürtjeit, melyeket annyi szeretettel simoga­tunk és csókolgatunk. Gondozza állan­dóan Elida-Shampooval, mely ala­posan tisztit és tökéletesen ártalmatlan szer. A haj pompás fénye és elragadó, természetes hullámossága a biztos ered­ménye egyszeri mosásnak a szóda­­mentes Shampooval JUGOSLAVENSKO D. D. GEORG SCHICHT, OSIJEK.sEIida. Osztály. Kérek nekem díjmentesen egy eredeti csomag Elida-Hajápoláat küldeni. 8/VI Név: ....................-............—.......... Telj es cim:........................................ Kérjük ezen szelvényt kitöltve egy leve­lezőlapra ragasztani. ELI DA

Next

/
Thumbnails
Contents