Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-23 / 293. szám

12 OLDAL . Ara 1'/, DINAR Poštarina n gotovom piacénál XXVII. évfolyam_________ Szubotica, 1926 SZOMBAT október 23. __________293. szán megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotiea, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota] Gazdasági béke A kongresszusok idejét éljük. A háború után a remény fuldokló fáklyafénye s a reménytelenség ha­muesője között kóvályogtunk egyik kongresszusról a másikra. Az egyik békét Ígért, a másik harcot hirdetett a békéért. A béke szivárványa, a béke délibábja után rohantunk, döre gyermekek, elestünk az ut porába, de fölkelve bukdácsoltunk tovább az u j ra-összeroskadásig. A német szellem gőgje teremtette meg Nietzschében az Übermensch fogalmát és szavát; a háború utáni kongresszusok megteremtették az Überstaat gondolatát, követelését és programját. A háború alatt is ala­kultak csoportok, egyesülések, me­lyek egy nagyobb keret szélesebb perspektívájába igyekeztek elhelyez­ni az államok fejlődéséről .vallott meggyőződésük gyakorlati mintáit. A német államok Zollverein-e, a la­tin vámuniók szervezete, a Mittel­europa gondolata, a Berlin—Bagdad vasútépítés gazdasági és politikai terve, Cecil Rhodes brit-konfederáció koncepciója legalább látszat szerint mind az államok és nemzetek integ­rálódásának irányában haladt, holott csupán uralmi tervek tetszetős deko­rációi, expanzív szellemű, imperialis­ta törekvésű programok kul tar ku­lisszái voltak. A háború után azonban más szel­lem, más lelkiség, más tömegakarat vonult be a kongresszusok padjai közé. A dekorációból lényeg lett, a kulisszákból a béketemplom funda­mentuma. Ma már nem lehet, leg­alább a megbélyegző leleplezés ve­szélye nélkül, békeszólamokkal im­perialista törekvéseket takarni, szen­telt vízzel nem lehet — gyújtogatni s nem lehet galambszárnyakkal öl­töztetni fel a keselyüt. Ne is gondol­junk a Népszövetségre, ahol a diplo­máciai szertartásokat a tökéletesség legmagasabb fokára emelték, de a leszerelési konferenciák, a páneuró­pai gondolat összejövetelei, az inter­­parlamentális és kisebbségi uniók, a vámunió konferenciái, a nagyobb gazdasági egység megteremtését célzó törekvések monográfiái és meetingjei világosan mutatják az emberiség tántorgó léptei által kije­lölt ösvény irányát. Most a kereskedelemi kamarák jöttek össze nemzetközi konferen­ciára, hogy a gazdasági élet hiva­tott vezetői együtt állapítsák meg Európa népei talpraállitásának közös feltételeit. A kongresszusnak nem programszerű, de valóságos célja — a gazdasági kibékülés utjának ki­jelölése. Gazdag és véres tapaszta­latok segítették elő ennek a gondo­latnak érlelését. A Ruhr-megszállás — hogy ne menjünk messzebb a pél­dák felsorakoztatásában — azt iga­zolta s a franciák előtt talán még döntőbben, mint a németek számára, hogy a gazdasági élet törvényeit a legerőszakosabb hatalom a legvéd­telenebb ellenféllel szemben sem tud­ja érvényteleníteni. A német és francia nehézipar megtalálták egymást s ezt az összetalálkozást most kullog­va igyekszik követni a politika. A háború alatt nemcsak tízmillió munkás pusztult el, de elpusztult Európában az emberek által alkotott javak egyharmad része, Európa ejsaeaényedett; aranykészletének majdnem a fele — amerikai kiván­dorló lett. Európa gabonatermése egyharmadával csökkent, Európa — proletárrá züllött. A proletár világ­résznek politikai felfogása, gazdasá­gi törekvései is kezdenek merőben ellenkezni a feudális és militarista háború előtti ideológiájától. Feudális korában lehetett exkluziv, rátarti és fajgőgös, de mióta proletár, a prole­tárok egyesüljetek-vezényszavára hangolja szavának és cselekedetének ritmusát. « ’ Ha a francia nehézipar meg tud egyezni a német nehéziparral s ha a francia munkást a német munkás­tól nem választják el sem gazdasági, sem érzelmi ellentétek, a két nemzet békekötése után talán békét köt majd a két állam is. Az egységes európai koncepció útját vezetik a valóság felé azok a megegyezések, mely a társadalmi rétegeződés vízszintes irányában igyekszik kapcsolatot te­remteni azok között, akiket a nem­zeti és faji érzés függőlegesen ható ereje tartott távol egymástól eddig. A fejlődés iránya megváltozik, a nemzeti összetartozandóság külön­böző társadalmi osztályokat egybe­­füző függőlegese helyett a különbö­ző országokban élő, de ugyanazon társadalmi osztályhoz tartozó erő­tényezőket tereli össze a vízszinte­sen ható gazdasági erő. A politikai béke csak a gazdasági kibékülés tetté válása után köszön­het ránk. A gazdasági kibékülés nemzetfeletti gondolattá, követelése nemzetközi tényezővé vált. S az igazságot nem lehet feltartóztatni, ha egyszer felismertek. Megerősödött a kormány helyzete Pastes leszerelte harcias híveinek akcióját — A parlamentben a beteg miniszterelnök helyett Nincsics olvasta fel az uj ülés­szakot megnyitó királyi ukázt — Megválasztották a pénzügyi bizottságot A miniszterelnök: felgyógyulása után megtörté­nik a kormány koalíció kiszélesítése Beogradból jelentik: A radikális klub péntek délelőtt ülést tartott, a melynek eredményét az Uzunovics-kormány újabb sikeréül könyvelik el. Az ülésen a pénzügyi bizottság tag­jainak jelölésével foglalkoztak és az ugvnevezett Pasics-csoport­­nak az volt a terve, hogy a saját soraiból fog!a megejteni a jelöléseket. Ezt a mozgalmat azonban sikerült leszerelni, úgy hogy a pénzügyi bi­zottság régi radikális tagjait jelölték, csupán a lemondott Nesics Szteván helyére került Gnyatics Koszta, a miniszterré kinevezett Jovanovics 4-Vásna helyére pedig Puzderlijevics Draga. A jelölést a klub egyhangú­lag ejtette meg. Ezzel a kormánynak sikerült elhárita­­ri azokat a nehézségeket, ame­lyek a Pasics-csoport részéről fenyegették. Politikai körökben ezt Pasicsnak tu­lajdonítják, aki türelemre intette har­cias híveit. A király megnyitotta a parlament rendes ülésszakát A parlament péntek délelőtti ülé­sét tizenegy órakor nyitotta meg Szubotics Nikola dr. alelnök. A be­teg miniszterelnök helyett Nincsics Momcsilo dr. külügyminiszter olvas­ta fel az ülésszak megnyitásáról szóló királyi ukázt. Az ukáz a követ­kezőképp hangzik: Mi, Alekszandar, a szerb, hor­­vát és szlovén nép Isten kegyel­méből és a nép akaratából királya, az alkotmány 52. szakasza alap­ján a miniszterelnök és a minisz­tertanács meghallgatása után úgy döntöttünk, hogy a nemzetgyűlés rendes ülésszakát 1926 október 26-ára egybehívjuk és október 22-én ezen ukáz felolvasásával megnyitottnak nyilvánítjuk. üzunovics Nikola miniszterel­nököt utasítjuk, hogy ezen ukázt hajtsa végre. Topola, 1926 október 21. Alekszandar üzunovics Nikola A királyi ukázt a képviselők állva hallgatták végig, majd lelkesen meg­éljenezték a királyt. Szubotics alelnök ezután az ülést berekesztette és a legközelebbi ülést délután hat órára tűzte ki. . A délutáni ülés Délután' hatkor nyitotta meg a folytatólagos ülést Szubotics Nikola dr. alelnök. A formaságok elintézése után az alelnök bejelentette, hogy Jovanovics Vásza közlekedés­ügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a vasutasok szolgá­lati állandósításának elhalasztá­sára. A törvény értelmében ez év novem­ber elsején kellett volna a vasutaso­kat véglegesíteni, a közlekedésügyi miniszter javaslata azonban a véglegesítésnek három évre való elhalasztását kívánja. A miniszter egyben a sürgősség ki­mondását is javasolja. A sürgősségi vitában Zsebot szlo­vén néppárti, Markovics Pera demo­krata, Vujics Dimitri je földmives­­párti, Pifko Pribicsevics-párti és Bazala horvát föderalista vettek részt. Mindnyájan a sürgősség ellen szóltak és hangsúlyozták, hogy a vasutasok rászolgáltak a véglegesí­tésre. A többség a közlekedésügyi miniszter javaslatát fogadta el. Áttértek' azután a napirendre: a pénzügyi bizottság, a dalmát agrár­­törvényt és a vasutasok szolgálati állandósítását tárgyaló bizottság tagjainak megválasztására. A szavazatok összeszámlálásánál kiderült, hogy összesen kétszáz­nyolcvanhárom szavazatot adtak le. Á hányados 9.12. A radikálisok kö­zül tizennégyen hiányoztak, a Ra­­dics-párt tagjai közül négyen és az ellenzékből tizenöten. A hányados­nak megfelelőleg a radikálisok kö­zül tizenhármán, a Radics-Dártból tizenöten, a demokraták közül hár­man, a muzulmánok, klerikálisok, Pribicsevics-pártiak kettő-kettő, a földmives és német párt. a horvát fö­­deralisták, Jovanovics Ljuba és^aNi­kics-párt egy-egy helyet kap a pénzügyi bizottságban. Újból Radonics lesz a pénz­ügyi bizottság elnöke A pénzügyi bizottság tagjai meg­választásánál a radikálisok első he­lyen dr. Radonics Jovánra szavaz­tak. úgyhogy a parlamenti szoká­soknak megfelelőleg újból dr. Ra­donics Jován lesz a pénzügyi bi­zottság elnöke. Dr. Radonics pén­teken délután tért vissza Beograd­­ba több hetes csehszlovákiai tanul­mányuk áról» Újjáalakult parlamenti bizottságok Az igazolóbizottság péntek délután ülést tartott, amelyen elnökké Leo­­vac Dragisa radikálist, titkárrá Pre­­ca Nikola dr. Radics-pártit válasz­tották. A legközelebbi ülésen, ame­lyet Írásban fognak összehívni, tár­gyalni fogják a beogradi polgármes­terré megválasztott Kumanudi Kosz­ta dr. összeférhetetlenségi ügyét. Ugyancsak újjáalakult a törvény­hozó bizottság is, amelyen Jovano­vics Ljuba helyébe Zsifkovics Ljubát választották elnökké. Alelnök Sztan­­kovics Radics-párti, titkárok Popo­­vics Velja és Jovanovics Pera radi­kálisok lettek. A kormánynak nincs több­­s 'g~ a törvényhozó bízott­* b m A bizottságok pénteki újjáalakí­tásánál kiderült, hogy a nemzet­gyűlés egyik lgfontosabb bizottsá­gában, a törvényhozó bizottságban a kormánynak nincs többsége. A bizottságnak negyvenkét tagja van, akik közül húsz a kormánykoalíció tagja, huszonkettő pedig ellenzéki. A nagy eltolódás úgy állott elő, hogy a bizottság kormányzópárti tagjai közül négyen Jovanovics Ljuba csoportjába léptek be, a Ra­dics-párti tagok közül pedig ketten diszcidáltak. Minthogy ilyen módon bármilyen törvényjavaslatot az ellenzék lesza­vazhat a kormánypártok foglalkoz­nak azzal a tervvel, hogy a házsza­bályokat módosítják és a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents