Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-22 / 292. szám
6. oldal, T926 október 22. BÁCSMEGYE3 NAPLÓ Lenkeffy Ica válik Hollywoodba készül Beszélgetés a világhírű Jilmprimadonnával és az anyóssal, tüti kijelentette, hogy mindennek ő az oka Pdris, október hó Csak nemrég röppent világgá a hir, hogy báró Mannheim Lajos párisi bankár felesége, a magyar származású Lenkeffy Ica súlyosan megbetegedett, úgy hogy orvosai már lemondtak az életéről. Az ptofeó pillanatban vérátömlesztéssel kísérleteztek, amelyhez a férj, báró Mannheim Lajos a salát véréből engedett át egy féllitert. A műtét szerencsésen végződött és a fiatalasszonyt sikerült is megmenteni az életnek. Most, hogy Mannheim báróné felgyógyult, egész Páris meglepetéssel fogadta a legfrissebb Mannheim-szenzációt, hogy a bankár válókeresetet adott be a felesége ellen. Felkerestem a bárónőt, hogy meginterjúvoljam. Az elegáns Champs Elysée-i palotában azonban kijelentették, hogy a bárónő már nem lakik itten, édes anyjával együtt a Hotel Clarídgebe költözött. A Hotel Claridge, Páris legdrágább luxushajója szintén a Champs Elysée-n van, úgyszólván pár lépésnyire a Mannheim báróék palotájától, amellyel farkasszemet néz. — Kérem, a válóperemre nézve megtagadok minden felvilágosítást — mondta indignálódva Lenkeffy Ica — igazán tűrhetetlen, hogy az újságok igy beleválkálianak a magánéletembe! Siettünk megnyugtatni, hogy nem a válóperes bárónő érdekel bennünket, hanem a moziszinésznő Lenkeffy Ica. Erre elmosolyodott és most már lényegesen barátságosabb hangon folytatta: — Botrányos, hogy mennyi rosszat és tücsköt-bogarat firkáltak össze rólam a francia és a magyar lapok! Mintha én egy vámpír lennék, aki kiszívtam az uram vérét és most elhagyom. — Pardon, nagyságos asszony — vetettük közbe — de hiszen nem a válóperről ... — Igaz, igaz — nevette el magát — de úgy felháborít ez a kárörvendő kampány, amely most összefogott ellenem. Én imádom az uramat, ő is engem, a legboldogabban éltünk hármasban, mert az édesanyám is velünk volt. És csak emiatt kezdődtek a nézeteltérések... *— Az örök anyóstragédia? — Ó, az én édesanyám egyáltalán nem az a vígjátéki anyós figura, aminek a történtek után gondolná! Áldott jó aszszony, nem árt a légynek se, egész nap ül az ablak előtt és nézi az uccát, vagy horgol. Egy anya, aki imádja a gyermekét. Egy anya, akit imád a gyermeke. Az uram... ő kicsit furcsa ember. Neki ez túl diszharmonikus volt hármasban és többször felajánlotta, hogy vesz az anyámnak egy villát Budapesten, vagy a francia Riviérán. Minél messzebb. De anyus nem akart. És én se engedtem volna. Mig beszélt, mi addig szemügyre vettük a valamikor annyira népszerű ma- . gyár filmprimadonnát, az V-ik osztály és más nagysikerű darabok főszereplőjét. Bizony egy kicsit meghízott a bárónésága alatt, de szőke haja még most is aranyosan csillog, csöpp, diszkrét tokája hol elővillan, hol eltűnik az álla mögött, derqkban is »megerősödött«, ám azért még mindig nagyon bájos, temperamentumos . — Szóval — folytatta — legutóbb már igy tette fel a kérdést az uram: — Válassz köztem és az anyád között! — Én az édesanyámat választottam. Megjegyzem, Lajos nagyon tiszteli az anyámat, de ő olyan ember, hogyha valamit a fejébe vesz... na és most beadta ellenem a válópert. Rendben van, én meg megyek Hollywoodba moziszinésznőnek! Ezt úgy mondta, hogy már nem is nekünk szólt, hanem a Lajosnak, aki az anyós miatt elűzte a feleségét is, hogy hadd fájjon annak a bárónak a kőszive! — A moziközönség mindenesetre boldog lesz — mondtuk udvariasan — ha viszontláthatja kedvencét a vásznon. — Igen, nagy terveim vannak a filmmel. Azóta sokat fejlődött a filmtechnika és sok olyan uj eszköz áll a színész ren-I detkezésére, amelynek hijján eddig lényegesen kevesebbet és müvészietíenftbbet produkált. Ekkor nyílt a szemközti ajtó és egy ezüstöshaju, öreg uriasszony lépett be a szobába. Alig hallotta meg, hogy miről van szó, nyomban kétségbeesett arcot öltött és sopánkodni kezdett: Jaj istenem, mindennek én vagyok az oka! Feldúltam az édes gyerekem boldogságát! Mannheimné csittitgatta: Bécsből jelentik: Titokzatos betörések ügyében interpellált a nemzetgyűlésen Witternigg szocialista képviselő, olyan betörésekről, amelyeknek tetteseit az interpelláló szerint nem szabad kézrekeriteni. Witternigg képviselő elmondotta, hogy Neuhaus környékén Henrik Ferdinánd Habsburg-Lotharingiai főherceg kastélyát titokzatos betörők kifosztották és röviddel utóbb Handel volt miniszter villáját is kirabolták. Mindkét helyről milliárdos értékek tűntek el és a legfeltűnőbb az volt, hogy a betöréseket nem hivatásos betörők követték el, hanem a helyi viszonyokat ismerő emberek, akik betörőszerszámokat sem használtak, hanem mindenütt rendes kulcsoíkkal nyitották fel a treszorokat és kasszákat. Párisból jelentik: A nagyköveti konferenciának a legközelebb ismét kényes ügyben kell döntést hozni. Lengyelország kéri a döntést Litvánia éllen, amely most újból követeli a maga részére Vilnát, bár azt a nagykövetek tanácsa már 1923-ban végleg Lengyelországnak Ítélte. Nem régen Litvánia tudvalevőleg szerződést kötött Szovjetoroszorszdggal, amelynek, éle LengyelorSzéditö számok a „Newyork Time “ jubileumán A Newyork Times, Amerika egyik legnagyobb lapja, hetvenöt éves. Legutóbb ideérkezett, szeptember IS-iki számához egy hatalmas, 64 oldalas, gyönyörű kiállítású, mélynyomásu album van mellékelve: a Newyork Times 75 éves története. 1851 szeptember 18-án jelent meg első száma ennek a lapnak és azóta — mint a jubileumi beszámoló mondja — a lap együtt fejlődött az Egyesült-Államokkal, anyagi és erkölcsi előrehaladása mintegy szimbóluma a nemzet fejlődésének. Amerikai nyíltsággal, semmit nem titkoló őszinteséggel van megírva ennek a hetvenöt évnek a története. Egyforma őszintén a legragyogóbb és a szomorúbb korszakok, a hanyatlások és az emelkedések. Végül hatalmas méretű emelkedés alakul ki a statisztikák görbéiből. A világ képe ezalatt a 75 év alatt egypárszor megváltozott: a lap 75 éves története röviden felsorolja azokat a nagy eseményeket, amelyekről a lap mindig beszámolt. ... Kaliforniában aranyat találnak, vasutakat építenek, távíró vonalakat húznak, lefektetik az első kábelt Európa és Amerika között. Felszabadítják a rabszolgákat... Ezekkel kezdődik a történet. Az amerikai politika nagy eseményeiről számol be ezután a történet, közli a jubileumi album annak a számnak a fakszimiléjét, amely Lincoln Ábrahám meggyilkolásáról számol be. — De ugyan anya, te nem tehetsz semmiről. Tudom én jói, hogy mit csinálok. A szimpátikus öreg asszony azonban nem hagyta magát Folyton beszélt, miközben csendesen sirdogált is: — Tessék elhinni, hogy anyósnak len ni a leghálátlanabb szerep a világon! Mire Lenkeffy Ica igy vigasztalta: — Kiviszem anyát is Hollywoodba, ott majd jobb szerepeket kap ő is, én is... Az interpelláló képviselő szerint a hatóságok a nyomozást abbahagyták, mert óriási botrány lett volna abból, ha a betörések tetteseit kézrekeritették volna. Nyílt titok azonban Salzburgban, hogy a betörések főtettese a legmagasabb arisztokrácia egyik tagja, akinek ereiben fejedelmi vér folyik és társai is lezüllött főúri csemeték. A betörők által okozott kár az elvitt értékek- művészi és történelmi jelentőségénél fogva felbecsülhetetlen és ezért azt a kérdést intézte a szocialista képviselő Seipel kancellárhoz, nem rettenetes-e, hogy ilyen közönséges betörés esetén a nyomozást hivatalosan állítják meg csak azért, mert a nyomozás szálai a Thurn-Taxis hercegi család egyik rossz útra tért fiatal sarjához vezetnek. szág ellen irányul és a szerződés megkötése óta kiéleződött a helyzet Litvánia és Lengyelország között. A litván kormány a szovjettel kötött szerződést elég erős kényszerítő eszköznek gondolja arra, hogy Vilnára vonatkozó igényét most kielégítse, valószínű azonban, hogy a nagykövetek tanácsa nem lesz hajlandó újabb lengyel-litván határrendezésre. 1896 augusztusában súlyos válságba kerül a lap. Napi ezer dollár veszteséggel dolgozott. 19.000 példányban nyomták és ebből csak 9000 példányt tudtak eladni augusztus 18-ikán. A Newyork Times ma, hétköznapokon 360.000, vasárnapokon 609.000 példányban jelenik meg. A lapvállalat évi bevétele 25 millió dollár, évenkint 90.373 tonna papirost fogyaszt, amelynek értéke 6.965.421 dollár, 3,667.960 font festéket használ el évente. A szerkesztőség tagjainak száma 458. A kp kiadóhivatalában 801 ember dolgozik, a nyomdában 1697. Az alkalmazottak összes száma 3025, akiknek hetenként 135.000, évenkint kerekszámban 7 millió dollárt fizetnek ki. A Newyork Timés-nek egy vasárnapi száma átlag 217 oldal, az elmúlt évben 11.057,677,112 oldalon jelent meg. Naponta egyszerű és kábeltáviratakban Európából és Amerikából átlagosan 100.000 szót kap a szerkesztőség és ennek a távirószolgálatnaik a költsége évente „500.000 dollár. A szerkesztőség egy nap átlag 6150 telefonbeszélgetést bonyolít le és 5000 levelet kap. Apróhirdetéseire naponta átlagosan 15.000, hétfőn 35.008 válasz érkezik. A lap hirdetéseinek ezt az óriási sikerét természetesen ki is használják a hirdetők és éppen ezért rendkívül érdekes számokat mutat az a statisztika, amely a lap hirdetéseiről számol be. 1896 óta számottevő a lap hirdetési rovata. Ekkor jöttek rá az amerikai kereskedőik először arra, milyen óriási jelentősége van a hirdetésnek. 189'-on körülbelül két millió sor hirdetés jelent jneg egy évben a Newyork Times-htn. Azóta a statisztika görbéje állandó emelkedést mutat és az elmúlt évben nem kevesebb, mint 30 millió sor hirdetés jelent meg a lap hasábjain. Ez az elképzelhetetlen mennyiségű hirdetés természetesen nemcsak a lap jövedelmeit emeli, hanem még nagyobb mértékben válik hasznára azoknak a hirdetőknek. akiknek üzlete és vállalata az itt elhelyezett hirdetések révén lendült fel. Szivenlötték a megszökött fegyencet Izgalmas hajsza egy szerémségi községben Beogradból jelentik: Tapics Jovan tizenkét évre ítélt rablógyilkos néhány héttel ezelőtt megszökött a mitrovicai fogházból és nyomtalanul eltűnt. Hétfőn tudomására jutott a beogradi rendőrségnek, hogy & Tegszökött fegyenc a szerémségi Vrn.,»«óra menekült, ahol több lopást követett el. A rendőrség nyomban megindította a nyomozást és Sztipics Márk detektívet kiküldte Vrnyevó községbe, hogy Tapicsot felkutassa. Sztipics leutazott Vrnyevó községbe, ahol rá is bukkant Tapicsra, akit felszólított, hogy adja meg magái A rablógyilkos azonban futásnak eredt és a detektív többszöri felszólítására sem állt meg. Izgalmas hajsza keletkezett, majd a detektív látva, hogy Tapics egyre nagyobb előnyhöz jut, revolvert rántott és utána lőtt. A golyó a menekülő szivét fúrta át és azonnali halált idézett elő. Véletlen szerencsétlenség áldozata lett a djeletovcii állomásfőnök Zagrebból jelentik: A titokzatos djeletovcii rablógyilkosság ügyében csütörtökön érdekes fordulat állott be. A nyomozás megállapította, hogy Vastag Pál állomásfőnököt nem gyilkolták meg, hanem az állomásfőnök véletlen szerencsétlenség áldozata. Több tanú egybehangzó vallomása szerint Vastag, amikor a raktár felől gyanús zajt hallott, egyik kezében lámpát, másik kezében revolvert tartva az ajtóhoz ment, amelyet könyökével akart kinyitni. Eközben magafelé fordította a fegyvert, mely elsült és a golyó az állomásfőnököt megölte. Az első pillanat izgalmában merényletre gondoltak, de bebizonyosodott. hogy a raktárból semmi sem hiányzik és ott senki sem járt. Telefonszámlákkal csalt egy zagrebi postatisziviselő Hamis számlákat inkasszált, amikor házkutatást tartottak lakásán Zagrebból jelentik: A zagrebi főpostán nagyarányú csalásnak jöttek nyomára. Pelcz Ferenc, a zagrebi főposta telefonosztályának tisztviselője hamisított interurbán számlákat állított ki és egy éven keresztül több, mint ötvenezer dinárral károsította meg a közönséget. Pelcz a hamisított számlajegyzékeken nagyobb összeget tüntetett fel, a pénzt felvette és a többletet megtartotta magának. A postafőnökség, amint a csalásról értesült, azonnal jelentést tett a rendőrségen, amely rajtaütésszerűen megjelent Pelcz lakásán, de a csaló tisztviselőt nem találta ott. Kiderült, hogy mialatt a rendőrség házkutatást tartott Pelcz lakásán, a.csaló postatisztviselő éppen inkasszálta a pénzt és mikor megneszelte a bajt, eltűnt Zagrebból és minden valószínűség szerint Olaszország felé vette útját. A zagrebi rendőrség értesítette a határmenti őrségeket, hogy Pelczet tartóztassák föl, egyben pedig elrendelte körözését. Titokzatos főúri betörők Salzburgban Szocialista interpelláció az osztrák nemzetgyűlésen a nyomozás beszüntetése miatt A lengyel-litván a nagykövetek tanácsa előtt Litvánia újból a maga számára követeli Vilnát NAPROL-NAPRA — a íb —
