Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-21 / 291. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1Q26. október 21. ból a titkos paktumból, amelyet a radikálisok a Radics-párttal kötöttek a legutóbbi kormányválság alkalmá­val. A lap szerint a két párt megál­lapította, hogy a kormány lemondását téves új­sághírek idézték elő és leszögezte, hogy szükség van arra, hogy a nemzeti megegyezés politikájának megnyerjenek más pártokat is. Pastes hazaérkezésének hatása Pasics Nikola megérkezése már érezteti hatását a politikai életben. Az ősz pártvezér pályaudvari fo­gadtatása és a lakása előtti tüntetés élénk visszhangot keltett. Sokat kommentálják azt a körülményt, hogy a kormány tagjai közül a párt­vezér fogadtatásán csak Szimono­­vics Milán és Miletics Szlávkó jelen­tek meg. Uzunovicshoz közelálló körökben ezt azzal magyarázzák, hogy a fogadtatást nem a főbizott­ság, sem a klub nem rendezte, ha­nem azok; akik önmagukat pasicsis­­táknak nevezték ki, különösen pedig Bobics Milos hívei. Élénk megbeszélés tárgya Pasics­­nak az a kijelentése is, hogy fizikai­lag már nem fog résztvenni a poli­tikai .életben és csak tanácsokkal áll majd pártja rendelkezésére. Ebből a kijelentésből messzemenő következ­tetéseket vonnak le, azonban a Pa­­sicshoz közelálló politikusok szerint ezek a következtetések nem helyt­állók. Pasicsot a szerdai nap folyamán igen sok politikus kereste fel a laká­sán, ő azonban csak Mihajlovics Ili­­ját, a radikális klub alelnökét és Zsifkovics Ljubát, a klub volt elnö­két fogadta hosszabb megbeszélésre. Péntekre hívják össze a parlamentet A képviselők a parlament elnapo­lása ellenére sem utaztak el Beo­­gradból, mert várják a parlament összehívását, ami valószínűleg pén­­tekW1 történik- Az’'elnapolás' oka az, hogy az alkotmány értelmé­ben az uj ülésszakot Jkirályi. leirattal kell megnyitni, tehát á Topolán tar­tózkodó királynak előbb értesítést kell küldeni az elnökség megválasz­tásáról, Szerda délután Perks Nin­­kó dr. pénzügyminiszter elutazott Topolára és hír szerint magával hozza az uj ülésszakot megnyitó le­iratot A nisi polgármester nyilatkozik Uzunovicsról A beogradi esti lapok nyomán el­terjedt az a hir, hogy Uzunovics mi­niszterelnököt a nisi radikális párt­­szervezet ki akarja zárni tagjai so­rából. Szerdán Beogradban tartóz­kodott Cvetkovics Dragisa nisi pol­gármester, akit a miniszterelnök akarata ellenére választottak meg radikálispárti listán. Cvetkovics hosszabb nyilatkozatban cáfolta meg az Uzunovics kizárásáról elterjedt hí­reket és többek között a következő­ket mondja: — Uzunovics olyan ember, aki a nisi kerületben semmit sem jelent. öt a járási jelöltek népszerűségénél fogva választották meg és kérdés, .hogy ez a jövőben is meg fog-e tör­ténni. A független demokrata pártklub ülése A független demokrata klub szer­dán délelőtt és délután ülést tartott, amelyen Pribicsevics Szvetozár hosszan ismertette a politikai hely­zetet. A klub kimondotta, hogy a mai viszonyok közt a legnagyobb jelentősége az agitációnak van és el­határozta, hogy sorozatos népgyülé­­seket fognak tartani. Az ülésen újból Pribicsevics Szvetozárt választották meg elnökké. A horvát parasztpárt v haros klubülése A horvát parasztklub szerda dél­­irtán ülést tartott, amelyen Radios 'István is résztvett. A klubülés igen 'viharos »olt a dalmáciai pártszerve­zetekben kitört ellentétek miatt. Si­­benikben például a helyi szervezet élesen állást foglalt a Dalmáciában megválasztott, de nem odavaló képviselők ellen. Ezek az ellentétek szóbakerültek a klubülésen és Ba­­csinics Rude és Csizmekovics kép­viselők között igen heves összeütkö­zés 'támadt. A két képviselő súlyos sértéseket vágott egymás fejéhez. A tábla és a Kúria párbaja Ledererné bűnügyében A gyilkos asszony biinpörében szombaton hirdeti ki a Kúria az Ítéletet Budapestről jelentik: A Kúria szerdán másodízben foglalkozott Lederer Qusztávné bűnügyével. Ebben a monstruózus bűnügy­ben ez már a hetedik tárgyalás, mert Lederer Gusztáv volt főhadnagy ügyével kétszer foglalkozott a had­bíróság, az asszony ügye pedig most már ötödször foglalkoztatja a pol­gári bíróságot. Lederernét tudvale­vőleg csalással, lopással és rablás­sal párosult gyilkosságban való fel­bujtói bünrészességgel vádolja az ügyészség, mert 1925 januárjában férjével megölette kedvesét, Kodéi­ba Ferenc hentest és a holttestet másnap férjével együtt feldarabolta és a Dunába dobta. A katonai tör­vényszék Lederer Gusztávot, a pol­gári törvényszék pedig az asszonyt is halálra ítélte. Ledererné bűnügye azonban a fel­sőbb fórumokon olyan jogi kompli­kációkat idézett elő, amelyekre az utóbbi években alig volt példa. Ezek a komplikációk az ítélőtábla és a Kúria felfogásának különbözősége miatt keletkeztek. A törvényszék ha­lálos ítéletét ugyanis az ítélőtábla megváltoztatta és gyilkosságban való bünsegédi bünrészesség címén mondotta ki Lederernét bűnösnek és ezért tizenöt évi iegyházra Ítélte. A Kúria viszont a táblának ezt az íté­letét megsemmisítette azzal az indo­kolássál, hogy a tábla ítélete jogilag helyt nem álló és sem megszerkesz­tésében, sem megalapozásában nem hibátlan. Az uj táblai tárgyaláson, amelyen Lederer Gusztáv feleségét bibliával a kezében menteni igyekezett, az Ítélőtábla ugyanolyan ítéletet hozott, mint elsőizben és az ítélet indokolá­sával a maga igazát védte a Kúriával szemben és nem fogadta el a tör­vényszék megállapítását, hogy Le­dererné előre készült a gyilkosságra és férjét ő bujtotta fel Kodelka meg­gyilkolására. Az ítélőtábla második ítéletében is csak azt látta bebizo­­nyitottnak, hogy Ledererné csupán segédkezett férjének a gyilkosság véghezvitelében. Az ügyészség újból felebbezett a táblai ítélet ellen és igy került az ügy szerdán a Kúria elé. A tárgya­láson Ledererné nem jelent meg. Dr. Beck Béla kúriai biró előadó ismer­tette az előzményeket és a táblai ítéletet, majd Aczél koronaügyész­­helyettes vádbeszédében részletesen polemizált a tábla ítéletével, amely­nek lényeges súlyosbítását kérte. A Kúria ezután tanácskozásra vo­nult vissza és úgy döntött, hogy az Ítéletet szombat délben fogja kihir­detni. Elemér felakasztotta magát Öngyilkosságot követett el egy tizenegyéves szuboticai gimnazista — Hit an óráról a halálba — A szláv tago­zatba beosztott magyar diák tragédiája A szuboticai Pirodszka-uccában, szü­lei lakásán szerdán délután öngyikossá­­gi szándékból felakasztotta magát ■ égy tizenegyéves gimnazista és mire tettét felifedezték, már késő volt, amikor a kő­telet elvágták, a szerencsétlen gyermek meghalt. Délután egy óra tájban értesítették a rendőrséget, hogy a Pirodszka-ucca 6. szám alatt Horváth Elemér, a szuboticai főgimnázium második osztályának ta­nulója, Horváth Balázs vasúti hivatal­nok fia öngyilkosságot követett el. A rendőrségről Prodánovics Mladen ügye­letes rendőrkapitány és dr. Mezei Izsó rendőrorvos nyomban kiszálltak a hely­színre, ahol a kétségbeesett szülők a padlásra vezették fel őket. A padlás egyik mestergerendájáról lógott le az élettelen gyermek, teste még meleg volt, de élet már nem volt benne. Azalatt, mig az időközben megérkezett mentők a kis holttestet leszállították a padlás­ról, Prodánovics rendőrkapitány meg­kezdte a szülök kihallgatását annak megállapítására, hogy a tizenegyéves Horváth Elemért mi késztette végzetes tettére. Horváth Balázs elmondotta, hogy délután fél egykor érkezett haza ebédelni, amikor belépett a kapun, fia, három éves öccsével gondtalanul ját­szott az udvaron. A gyerek viselkedé­séből a legkevésbé sem sejthette a néhány perccel később bekövetkezett tragédiát. Amikor mintegy tiz perccel később asz­talhoz ültek, Elemér n!em jelentkezett, mire kisebbik fiát, a tiz éves Balázst küldte ki az udvarra keresésére. Néhány perc múlva a kis fiú rémült arccal ro­hant vissza a szobába és csak annyit tudott mondani: — Az Elemér felakasztotta magát! Erre valamennyien kiszaladtak az ud­varra és látták, hogy a padlásajtó nyit­va van. Felszaladt a létrán s ekkor szem­közt találta magát gyermekével, aki ki­dülledt szemekkel élettelenül függött a mestergerendán, lábai alig három-négy centiméternyire voltak a padlás szintié­től. Az öngyilkosság okát, minthogy a sze­rencsétlen gyermek nem hagyott hátra semmiféle levelet, csak sejtik: szülei az­zal magyarázzák, hogy az utóbbi idő­ben az iskolában többször volt kelle­metlensége a fiúnak. A helyszíni nyomozás befejezése után Prodánovics Mladen rendőrkapitány, mi­után öngyilkosság esete forog fenn és igy mellőzni fogják a holttest felbonco­lását, engedélyt adott arra, hogy a holt­testet otthon hagyják szülei lakásán és onnan temethessék el. A városban hamar elterjedt a kis diák öngyilkosságának a hire, amely annál is inkább nagy feltűnést keltett, mert szokatlan az, hogy egy tizenegyéves gimnazista megváljon az életétől. Min­denki mélyebb okokat keresett a tragé­dia mögött és különböző verziók merül­tek fel, amelyek az iskolai szigorúság­gal hozták összefüggésbe a kis gyerek ha­lálát. A Bácsmegyei Napló munkatársa épp ezért felikereste az összes illetékes té­nyezőket, akiknek a. nyilatkozatából megállapítható, hogy nem az iskolai szi­gorúság, hanem a nacionalista szellem­ben irányított közoktatásügyi politika a közvetlen oka a tragédiának. Állami hivatalnok, ha nem is szláv nemzetiségű, nem irathatja be gyerme­két csak szláv tagozatba, ami egy fiatal, szerbül keveset tudó diáknak oly nehéz­séget jelent a tanulmányi előmenetelben, amit csak hihetetlen ambícióval tud le­küzdeni. Horváth Balázs állami alkalmazott, fiát szintén a szerb tagozatba íratta be. Horváth Elemér kitűnő elemi iskolai bi­zonyítvánnyal került be múlt évben a gimnázium első osztályába, ahol azon­ban hiányos nyelvismerete miatt csak úgy tudott boldogulni, hogy szülei ke­vés jövedelmükből tanítót fogadtak mel­léje. Ennek ellenére is, év végén szerb nyelvből elbukott. Amikor a javító vizs­ga letétele sikerült, felkerült a második osztályba, de már az iskolai év első hó­napjában panaszok merültek fel ellene tanárai körében. Két héttel ezelőtt Dimes Milorád, Horváth Elemér osztályfőnöke, behivatta Horváth Balázst, akivel kö­zölte, hogy a fiú nem tanul, csintalan és kérte, hogy odahaza fenyitsék meg.. A szülők tudták, hogy fiuk odahaza szor­galmasan tanul, de pusztán szorgalom­mal, nem tudott megbirkózni azzal a ne­héz feladattal, hogy szerb nyelven ta­nulja meg az összes tantárgyakat. A kis diákot ennek ellenére még szigorúbban intették szorgalmas tanulásra. Ez azon­ban nem használt semmit, mert pénteken már a gimnázium igazgatósága hivatta el a szülőket, akikkel közölte, hogy a gyerek nem tanul, ajánlotta, hogy ve­gyék ki az iskolából. Ez nagy mérték­ben elkeserítette az egyébként jókedvű, kissé csintalan gyereket, akinek — mint kiderült — szerdán délelőtt a hittanórán is kellemetlensége támadt, mert nem’ tudta a leckéjét. Valószínűnek tartják, a szerdán délelőtt történtek adták Hor­váth Elemérnek azt a gondolatot, hogy megváljon az életétől. B.FEHÉR da ’ FRÁTER A nótáskapitány nem felel a plágiumvádra Talán csak a szerbnél olvad úgy át a nótaszerző egyénisége a népiélekbe, mint a magyarnál. Egyszerre csak szárnyra kel egy dal, szélitében-bosszá­­ban éneklik, és a komponista személye úgy elmosódik a ;köztudatban, mintha a szájnól-szájra járó dal a tömegiólek­­ből fakadt volna, »őszi rózsa, fehér őszi rózsa« —. »Szép asszonynak kurizálok* — »Édesanyám eresszen el a bálba« — hányszor hallottuk ezeket a nótákat anélkül, hogy eredetük iTánt érdeklőd­tünk volna. Szinte valószinütleniü hang­zik, hogy ezeket a nótákat az a ma­gyarképp, tömött bajuszu, zamatos be­szédű mit szerzetté, .aki szemben üi ve­lünk a szerkesztőségi íróasztalnál és azt Őszi rózsa-pör hisztorikumát adja elő. B. Fehér Jenő, aki jelenleg topotai gyógyszerész, szerény méltatHankodás­­sal mondja el, hogy az ő húsz egy né­hány évvel ezelőtti alkotását, az »őszi rózsa, fehér őszi rózsa« cimü dalt, min­den tiltakozása ellenére is Frater Ló­ránt müvének tüntetik fel Budapesten. Már 1904-ben óvást emelt ez ellen a Bárd-cégnél, amikor Frater Lóránt ott megjelent dalfüzetében az »őszi rózsa« is szerepelt anélkül, hogy a szerző neve oda lett volna jegyezve a dal élére. A Bárd-cég akkor levélben kérte B. Fehér Jenő elnézését, de néhány év múlva ugyanez a cég egy nagyobb Fráter-kö­tetet adott ki, amelyben már az »Őszi rózsa« mint Frater Lóránt dala fordul elő. B. Fehér Jenő hiába protestált. Újabb aktualitást adott a szerzői \ ba­ri ak Frater Lóránt színdarabja, az »Akácvirág«, amelybe szintén Frater­­nótának van beiktatva az őszi rózsa. B. Fehér a Bácsmegyei Napló hasáb­jain tiltakozott a jogbitorlás ellen és a cikket a budapesti lapok is átvették, de Frater Lorántnak egy szava sem volt a plágiumvádhoz. A budapesti sajtó egy része a nótáskapitány hallgatását úgy értelmezi, mintha ,a Topáidról szerzőül jelentkező gyógyszerész méltatlanul té­pázná meg Fráter Lóránt habárait és ez indítja B. Fehér Jenőt arra, hogy jo­gát a tőle elvitatott dalhoz nyomatéko­san hangsúlyozza és annak érvényesí­tésére a kellő lépéseket megtegye. Végül kijelentette B. Fehér Jenő, hogy a kérdés anyagi oldala nem érdekli. A dalköltészet, ámbár huszonöt éven át szöveggel és melódiákkal becsületesen szolgálta, sohasem volt kenyere. An­nál nagyobb szeretettel ragaszkodik azonban alkotásaihoz. Adassék meg a nótáskapitánynak, ami az övé, de a to­­polai gyógyszerész szerzői ioga sem Csáky szalmája...

Next

/
Thumbnails
Contents