Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-17 / 287. szám

4 oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 192Ö október 17. A szombori rablógyilkos visszavonta, majd újból megerősítette beismerő vallomását Kutatják Brankov Zsárkó bűn­társait és régebbi bűneit Szomborból jelentik: A vizsgálóbíró pénteken hallgatta ki először a Szta­­pári-uti gyilkosság tettesét. Brankov Zsárkót, aki a vizsgálóbíró előtt vissza­vonta a csendőrségen tett beismerő val­lomását. Arra nem hivatkozhatott, hogy a csendörség erőszakkal vette ki belőle a beismerő vallomást, mert — mint is­meretes — a csendőrségen kihallgatása alkalmával állandóan jelen volt dr. Csó­­vics Mladen ügyész, azonkívül, amikor az ügyészségre kisérték át, ott megkér­dezték tőle, hogy bántalmazták-e, sőt orvossal is megvizsgáltatták, hogy van­nak-e bántalmazás nyomai testén. A gyilkos a vizsgálóbíró előtt kijelentette, hogy a csendőrségen azért tett beisme­rő vallomást, mert minél előbb át akart jutni az ügyészségre. Brankov Zsárkó azonban a vizsgáló­bíró előtt ellentmondásokba keveredett és ezért szombaton délelőtt ismét ki­hallgatták. A szombati kihallgatás alkal­mával azután minden további nélkül megerősítette a csendőrségen tett beis­merő vallomását és újabb részleteket is bevallott a Sztapári-uti gyilkossággal kapcsolatban. Többek közt elmondotta, hogy amikor Jelasicsékhoz be akartak hatolni, az utón egy nagyobb társaság közeledett a csárda felé, mire ők lebuj­­tak a közeli árokba és csak azután jöt­tek ismét elő, amikor a társaság tagjai már eltűntek a sötétben. A csendőrség Brankov Zsárkó két másik társa után tovább folytatja a nyomozást, azonban, bár már a nevü­ket is tudják, mindezideig nem sikerült felkutatni őket. Remény van azonban arra, hogy'néhány napon belül a másik két gyilkos is kézrekerül. A csendőrség ezzel egyidejűleg egy régebbi bünügy felderítésére is nyomo­zást indított. Még a háború alatt tör­tént, hogy a Sztapári-uton meggyilkol­tak egy embert, de a gyilkosság tettesei sohasem kerültek elő. A csendörségnek most az a gyanúja, hogy ezt a bűntényt is Brankov Zsárkó követte el. A megboldogult Irta: Tamás isiv >i Özvegységének második esztendejé­ben megösmerkedett Gyulával, a finom­­lelkű filatelistával. Ez egy jótékony­­célú teadélutánon történt. Másodszor véletlenül találkoztak a mozi előtt. — Jónapot! — nyújtott kezet szele­sen az özvegy és látszott rajta, hogy kellemesen van meglepve. Gyula, aki szén kedélyes bélyeggyűjtő volt, mellékesen asszonyokkal is foglal­kozott. Egy kicsit kalandor is volt Gyu­la, mit tagadjuk, kalandor, minden hát­só gondolat nélkül, aki körbe szalad­gálta már néhányszor a glóbuszt ritka bélyegekért és ritka asszonyokért. Né­ha a bélyegek elfeledtették vele a nő­ket. máskor viszont az asszonyok ke­rekedtek felül és ilyenkor megnyílt Gyula előtt az az őrjítő örvény, amit közönségesen szerelemnek hívnak. — Szabad? — kérdezte graciőzen — mert jó modor és sikk az ragadt rá bő­ségesen az európai turnék alatt és csatlakozott a szép asszonyhoz. .— Ma Chaplin megy — csicsergett az asszony — jó darab biztosan. Gyula elragadónak találta az özvegy mosolygó, barna profilját és csodálta azt az egyszerű, finom bájt, ami el­áradt rajta. »íme — gondolta — bekó­boroltam a világot és itt, ebben az unalmas kisvárosban akadok rá életem legpompásabb asszonyára.« Es Gyu­lában e pillanatban ismét alul került a filatelista. — Nagyságos asszony sokat jár mo­ziba? — Óh, nálunk máshova se lehet járni — védekezett az özvegy és megsimo­gatta a szemeivel. istenem, egy pillantásban annyi ku­Francia radikálisok a baloldali orientációért Franklin Bouillon a kongresszus határozata miatt kilépett a pártból Párisból jelentik: A radikális szocia­lista-párt bordeauxi kongresszusa hatá­rozati javaslatot fogadott el, amelyben a radikális párt nyomatékosan ál­­iástfoglalt a baloldali orientáció mellett. A határozati javaslat többek közt a következőket mondja: — A radikális párt azon a nézeten van, hogy a legelső politikái feladata a mai helyzetben a francia pénz védelme. Ugyancsak első helyre teszi a párt az adózók védelmét is. Miven azokhoz az eszmékhez, amelyeket a legutóbbi vá­lasztások előtt is hirdetett, kijelenti a párt, hogy készen áll Noviszadról jelentik: A noviszadi ke­rületi törvényszéken Radulovics Miloje büntetőtanácsa szombaton tárgyalta Szmáilovics Szálihnak, a Jelzálogbank noviszadi fiókja pénztárnokának sik­kasztási bűnügyét. Popovics Dusán, az állami Jelzálog­­bank pénztárnoka 1926 julius 1-én vet­te át a pénztárt Szmáilovics Szálihtól, aki két éven át volt a Jelzálogbank pénztárnoka. Egy hét múlva Popovics jelentést tett Nikolics Sztevánnak, a Jel­zálogbank noviszadi fiókja igazgatójá­nak, hogy valaki nagyobb sikkasztást követett el. A bejelentés kínos feltűnést keltett és nyomban erélyes vizsgálat indult meg. Megállapították, hogy az­nap, mint rendesen, sok postautalvány és pénzeslevél érkezett a bank címére, amelyeket csak a pénztárnoknak lett volna szabad átvenni, de Popovics Du­sán, amikor a küldemények érkeztek, a Narodna Bankában volt hivatalos ügy­ben és távollétében a pénzküldeménye­ket Szmáilovics Szálih vette át, akinél ott volt még a pénztárnok korában ka­sza ígéret, sirhatnék, harag, öröm és ölelés van. egy ciklon nem csinál na­gyobb felfordulást a földön, mint két női szem a férfiszivben. Vannak jelen­téktelen, ostoba nők, akik úgy tudnak nézni az emberre, hogy ... hogy ölni lenne képes! Hogy halni lenne képes! A I legnyomorultabb csapda ez. amely ellen még a legjobb szándékú férfi Is tehe­tetlen. ^ Gyula mesélt a nagyvilágról és köz­ben titkokat olvasott ki az asszony sze­méből. A férfi mindig titkokat keres. Minden szerelmes ember egy Kolum­busz Kristóf, aki sosem volt szenzáci­ókra éhes és fel akarja fedezni a vá­gyak Amerikáját. Ha olvasta volna Schopenhauert, bizonyára undorral be­látja, hogy a faji ösztön legszimplább fogásának esett áldozatul és teljes ér­deklődésével a filateliára veti magát. De Gyula csak romantikus regényekkel foglalkozott és elvből kerülte a filozó­fiát. Ezt az iszonyt különben családi utón örökölte. * Egy szeptemberi estén ölelte át elő­ször a kertben, a tearózsa előtt. Az égen felhők és sárkányok úsztak. A le­vegő csordultig volt illatokkal. Gyula úgy hitte, most érkezett el a lélektani pillanathoz, amely két szív randevújánál elengedhetetlen és amikor az asszony remegve hozzásimult, diadalt és elégtételt érzett. Mint a mérnök, aki­nek a kísérletei sikerültek. Mint a játé­kos, aki egyetlen számra tette fel a va­gyonát, mert tudt?, hogy annak ki kell jönnie. Holott augusztus másodikán. délután öt órakor, amikor egyedül maradtak a patikusné szalonjában és a fehér füg­göny alatt rézsut sütött rájuk a nap, az asszony már várta a vallomást. De a tapasztalt férfiak rendszerint túlbe­csülik kedvesük ellentálló képességét. minden baloldali párttal való együtt­működésre, amely őszintén egyesülni akar a közös akcióra. A párt meggyőződése szerint csak a baloldali pártok egyesülése ve­zethet az oktatásügy, a hadsereg és a szociális élet terén olyan reformokra, amelyek a demokratikusan érző töme­geket kielégítik. Franklin Bouillon a határozat hatása alatt kijelentette a radikális pártból való kilépését, tekintettel arra, hogy a határozat nem hangsúlyozza olyan mértékben a Poincaré-kormány tá­mogatásának szükségességét, amint azt Franklin Bouillon javasolta. pott meghatalmazás. Popovics visszaér­kezésekor Szmáilovics az asztalára tett néhány pénzesboritékot, amelyek már ki voltak nyitva és amelyekről Szmái­lovics azt állította, hogy azok aznap ér­keztek. Popovics gyanútlanul átvette a pénzeket, de mert harminc dinárral több volt, mint kellett volna, gyanút fogott, elment a postára, hogy összehasonlítsa az érkezett küldeményeket az átadott borítékokkal. Megdöbbenve tapasztalta, hogy egész más küldemények érkeztek. A pénztárnok bejelentette az ügyet az igazgatónak, aki jelentést tett a rend­őrségen és néhány perccel később Szmái­lovics Szálih már mindent bevallott, zsebéből önként előadta a többi pénzes­­borítékot és elmondotta, hogy 165.702.42 dinárt sikkasztott. A szombati tárgyaláson látható meg­bánással, kérdezés nélkül mondta el a sikkasztás következő érdekes rész­leteit: — 1700 dinár fizetésem volt — mon­dotta. — Két éve vagyok a Jelzálog­­banknál és amikor egyszer ezer diná­ros hiányom volt, jöttem arra az esz­mére, hogy egy megérkezett pénze - küldeményt addig tartok vissza, arn'x máshonnan pótolhatom a hiánvt. Köz­ben megnősültem, több pénz kellett mert láttam, hogy az ellenőrzés anny.­­ra felületes, hogy akár milliókat s / kaszthattam volna, ismételten visszai . - tottam pénzesleveleket. Beogradbői né­hányszor jött revízió, de a beugrani urak csebábcsicsát és sört fogyasztot­tak a bankban és főleg azzal törődtél , hogy a nyugtákon rajta van-e megfőlek) összegű okmánybélyeg. Elmondotta még a vádlott, hogy ré­gebbi sikkasztásait mindig az újaké.é pótolta és mert ez nyolc-tiz napon be­lül mindig megtörtént, soha sem rekla­máltak és igy nem jöttek rá a hiányo' - ra. A sikkasztott összegeket címűi :■ Azért nem szökött meg, mert felesége gyereke volt. Ezután Popovics Dusánt, az uj pénz­tárnokot hallgatták ki, aki mindenben megerősítette Szmáilovics vallomását. Nikolics Szteván igazgató ehnomua a sikkasztás felderítésének körülmé­nyéit. Csendes, jóravaló hivatalnoki): k ismerte Szmáiloviesot és csak akk r gyanakodott, amikor a pénztáros b.Ín­sége öngyilkos lett és nem sokká! ké­sőbb Szmáilovics bekötött fejje! jött a hivatalba. Amikor ennek oka felöl ér­deklődött, megtudta, hogy Szmáilovics egy nacionalista szervezet tag ú és u sérülését verekedésnél kapta. Néhány­szor kisebb kölcsönöket kért tőle, Szmái­lovics egyszer azonban bejelentő'te, hogy vagyonrészét eladta bátyjának es azóta nem kért többé egyetlen egyszer sem kölcsönt. A bizonyítási eljárás befejezése u án Pavlovics Braniszláv államügyész mon­dotta el vádbeszédét, majd dr. Aradszki Mita, Szmáilovics védője tartotta meg védőbeszédét és kérte, hogy vegyék enyhítő körülménynek a felületes, laza ellenőrzést, amely a sikkasztásokat le­hetővé tette. Dr, Mogin Száva, a Jelzá­logbank képviselője jelentette be végül a bank kárigényét. A noviszadi törvényszék húsz percnyi tanácskozás után Szmáilovics Szálihot három évi börtönre ítélte, a büntetésbe betudta az eltöltött három havi vizsgá­lati fogságot, egyben elmarasztalta a vádlottat 165.702.42 dinár elsikkasztott összeg megtérítésében. A vádlott és az államügyész felebbezést jelentett be az ítélet ellen. És igy egyúttal a saját férfiúi értékü­ket is tultaksál.ják önmaguk előtt. Az özvegy viszont férfiasságnak hitte a fiú habozását. »Komoly ember — gon­dolta — nem lehet meghódítani egy­könnyen!« — és a lázas pihegést, amely­­lyel a csókra felkészült, feltűnés nél­kül lefokozta a normális minimumra. # — Óh! — pirult el az özvegy és le­sütötte a szempilláit. Tulajdonképpen nem érte váratlanul az ajánlat, mert hisz ezek az eszeve­szett ölelkezések, a fellázadt, agyonsa­nyargatott vér mind a Béke után ordí­tottak és a nagy Pihenőt követelték. Vannak láthatatlan parancsok, amiket úgy csempésznek a tudatunkba, mint egy névtelen levelet amelyek úgy tör­nek ránk, mint egy felfegyverzett őrült, aki rettegésben tartja az akaratunkat és átveszi helyette a kommandót. — Holnap este — suttogta az özvegy, nehogy a patikusné, aki folyton körü­löttük settenkedett karbólszagu moso­lyával, meghallja — egyedül leszek ott­hon. A kerti kapu nyitva van. Egyene­sen jöjjön fel a verandán. Aztán elbúcsúzott a társaságtól és a pálinkafőzőék kíséretében távozott. — Akár egy leány! — nézett utána gyönyörködve Gyula — friss, üde, en­nivaló! Valóban: nagyszerű asszony. El tudja feledtetni egy harmincötesztendős férfi­vel az élete során elfogyasztott nőket és megőrjiteni, hogy úgy vágyódjon rá, mint siheder korában, amikor egy lan­gyos nyári este először ért női ajkhoz a szája. * Mig feieflé ment a lépcsőkön, elhatá­rozta, hogy gyöngéd és lírai lesz. Me­sélni fog neki és elébetárja a leikét, a melyet pedig úgy őrzött féltékenyen hat világrészen át, asszonyoktól, barátoktól. De ez a nő drága, ritka virág, akiért érdemes szerelmes gesztussal kivágni egy filatelista szivet. Tétován botorkázott a homályos fo­lyosón. Árnyékok ágálnak előtte és va­lami kegyetlen csönd, mint mikor az emberbe erőszakkal szorítják vissza a lélegzetet. Az egyik kulcslyukból világosság szi­várgott ki. Gyula benyitott. Nagy lila lámpaernyő alól omlott bökévékben a fény a bútorokra és a kövér, színes sző­nyegekre. A hálószobában volt. A férfit kellemes izgalom fogta el. Meghatottan sétáltatta korul a szemeit. A levegőben az asszony pariömje lebe­gett és ez az illat perzselt, akár n vér, vagy a hang. Megfordult és ekkor szem­közt találta magát az ággyal. Az ágyak­kal. Két széles, barnalak.kos tolgyfaágy állt egymás mellett, amilyeneket vidéki uriházakban látni, megvetettem rózsa­színű paplanokkal. A jobbszélső ágy párnáján egy tiáiióing feküdt. Egv tisz­ta, frissen vasalt, gusztusos férfi halo­ing, amelynek monogrammos testvérei bizonyára ott lapulnak szépen egymás­ra rakva a szekrény mélyen. Gyulának kidagadt uz er a homlokán és hirtelen csuklani kezdett. Persze! hogy erre nem is gondolt! Hisz ez a nő özvegy! Öt évig élt együtt '*egy másik terűvel az egesz város előtt. Reggel felkelitek, este leteküdtek. Bizo­nyára ebben az ingben aludt mellette a férje: a megboldogult. Idegesen összeránduit és odasétált az ablakhoz. Az ablak kertre nyílt. Nem volt magas ablak. A hálóing úgy feküdt, görbült háttal az ágyon, mintha alvó test lenne benne. A lila fény kitöltötte az árkokat és az ing farkasszemet nézett Gyulával. Egyetlen ugrással lenn termett a pu­ha petrezselyem ágyak között. Aztán, anélkül, hogy számot adott volna ma­gának az érzéseiről, andalogva megin­dult a város felé. Három évre ítélték a noviszadi Jelzálogbank sikkasztóját A vádlott azzal védekezett, hogy a hiányos ellenőrzés vilte rá a sikkasztásra

Next

/
Thumbnails
Contents