Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-17 / 287. szám

FaBartmafgatawoBi pla<£M 28 OLDAL * ARA 4 DINAR BflCSMECYEI NAPLÓ OBW—BB«!— ««..mm,, m— ICSámgjl^mizriaSESS^SBl XXVII évfolyam Szubotica, 1926 VASÁRNAP otóóber 17. 287. ■mu Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben _ Szerkesztőt«;:". Zr.i«j Jovin trg 3. szám (ÍSinerva-paio ta) Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—1D, 8—52 ' ^fizetési ár negyedévre 1 6Z' din. Kiadóhivaíali Su’ootlca, Zmaj jovin trg 3. (Minerva pa lots) Az uj polgármester Minden külső disz nélkül, a dol­gozó emberhez méltó puritán egy­szerűséggel foglalta el állását Qyor­­gyevics Dragoszláv, az uj szuboti­­cai polgármester. Önként, a kor­mány teljes bizalmának birtokában tette le az államhatalom reprezen­tánsának politikai méltóságát, a fő­­ispánságot, hogy mint a közigazga­tás első tisztviselője szolgálja azt a várost, amelyhez nyolcévi ittmü­­ködése alatt érzése és gondolkozása egész gyökérzetével hozzánőtt. Munkalehetőségeket kereső ambíció­ját nem elégítette ki a puszta poli­tikai hatalom és ezért választotta inkább a polgármesterséget, amely az alkotókedvnek széles területet kinál. Községi önkormányzat hiányában kinevezés utján jútott hozzá Gyor­gyevics Dragoszláv a polgármesteri álláshoz. A bunyevácság azonban, amely^ a város vezetését idevaló születésű és a maga fajtájából való polgárra szereti bizni, ezúttal elál­lóit ettől a követelésétől és előzete­sen hozzájárult a kinevezéshez, mert Gyorgyevics Dragoszlávban a vá­ros érdekeinek ezidőszerint leghiva­­tottabb őrét látja. A bunyevácok, amikor a kinevezés approbálásával szerbiai szerb kezébe teszik le Szu­­botica sorsának intézését, annak az elvnek hódolnak, hogy a köziigvek szempontjából nem a faji vagy fele­kezeti hovatartozás a mérvadó, ha­nem a becsületesség, a rátermettség és a sikerre való kilátás. A magyar éra alatt legtöbbször bunyevác volt a polgármester,, de ha, mint legutóbb is, magyart választottak, annak is tősgyökeres szuboticainak kellett lennie. Ezt a tradíciót az S. H. S. királyság megalakulása után a ki­nevezési rendszer ellenére is res­pektálta a kormányzat s jellemző Gyorgyevics Dragoszláv népszerű­ségére és a hozzáfiiződő nagy vára­kozásra, hogy a bunyevácok szíve­sen beleegyeztek a hagyománytól eltérő kinevezésébe. A mai kritikus gazdasági és vá­rosháztartási viszonyok között sú­lyos feladatok hárulnak Szubotica város polgármesterére. Két egy­mással szorosan összefüggő problé­ma nyomja a lakosságot: az agrár­reform és a pótadó. A várost meg­fosztották legfőbb jövedelmi forrá­sától, a földjeitől és ennek a helyte­lenül alkalmazott földosztásnak a következménye, hogy Szubotica polgársága az állami egyenes adók többszörösét kénytelen fizetni pót- Ldóba. Örök monumentumot állít ma­gának az a polgármester, aki ennek az alapvető sérelemnek orvoslását kieszközli és ezzel a város fejlődé­sét visszazökkenti normális med­rébe. Az utóbbi években hatalmas vá­rosfejlesztési tervek vetődtek fel, de megfeneklettek a pénzügyi non pos­­sumus zátonyán. Vízvezeték és csa­tornázás nélkül Szubotica a tuber­kulózis melegágya. Szükség volna vásárcsarnokra, modern közvágó­hidra, bérházakra, uccarendezésre és a gazdasági és közművelődési intézmények hosszú sorára, hogy ez a nagy város a terjedelmének és rendeltetésének megfelelően valóban kulturcentrummá váljon. Ez a gaz­dag munkaprogram csak külföldi kölcsön révén valósítható meg és históriai érdemet szerez az a pol­gármester, aki a kérdéseknek ezt a komplexumát a kölcsönügylet cél­szerű lebonyolításával a megoldás stádiumába érleli. Főispánsága alatt Gyorgyevics Dragoszláv tanujelét adta annak, hogy nem hiányzik belőle az a tett­erő, lelkes ügyszeretet és a körül­ményekkel számoló megfontolás, amit egy ilyen nagy város tényleges vezetése igényel. Polgármesteri szándékainak egészséges irányát pedig mi sem mutatja jobban, mint a sajtó számára tett székfoglaló nyi­latkozatának az a kijelentése, amely szerint Mamizsics Lázárt és Biró Károlyt, a város két nagy polgár­­mesterét tekinti mintaképeiül. De nem feledkezik meg programja vá-Beogradból jelentik: A politikai körökre nagy meglepetésként hatott Lizunovics miniszterelnöknek az a nyilatkozata, «amelyet pénteken a késő esti órákban tett az udvartól való távozása alkalmával. A nyilat­kozatból kiderül, hogy Uzunovicsnak nem sikerült ki­eszközölni Őfelségénél a kor­mány lemondásának elfogadá­sát. Ez azt jelenti, hogy a korom a ra­dikálisok és a Radics-párt további tárgyalását kívánja. Szombaton az egész délelőtt azzal telt el, hogy várták a két párt tanácskozásának ujrafelvételét, ami azonban délig nem történt meg. A Radics-párt Ra­dies István személyes részvételével parlamenti klubhelyiségében tanács­kozott, a radikálispárti miniszterek pedig a miniszterelnökségen gviiltek össze és várták az események to­­. á bi fejlődését. Délben Nincsics külügyminiszter \ kihallgatáson jelent meg a királynál, \ azonban ennek az audienciának nem I volt politikai jellege. A radikálisok és a Radics-párt várt tárgyalásai­nak elmaradása miatt az egész po­litikai világban nagy volt a bizony­talanság. Tizenegy órakor elterjedt az a hir, hogy Őfelsége elfogadta a kormány lemondását, ez azonban nem nyert megerősítést. A kormány tagjai erről semmit sem tudtak és az újságírók kérdésére csak ennyit válaszoltak: — Amennyire mi tudjuk, a lemon­dás elfogadása nem történt meg. Triiunovics Misa ezt mondotta: — A miniszterelnök ur még nem kapott értesítést a kormány lemon­dásának elfogadásáról. Uzunovics miniszterelnök délután egy órakor távozott hivatalából és zolása alkalmával a szuboticai pol­gárság egy jelentős rétegéről, a ma­gyarságról sem és ezzel kapcsolat­ban a megértésnek, a nemzetiségi jogok méltánylásának fölötte biztató akcentusait hallatja. A szuboticai polgármester nem lehet soviniszta és a magyar kultúra nem lehet ve­szedelmes: ebben a két tételben tö­möríti össze állásfoglalását a ma­gyar kisebbségi kérdésben és a vá­ros magyarsága reménykedve néz ennek az állásfoglalásnak konzek­venciái elé. Gyorgyevics Dragoszláv maga festi meg polgármesterségének per­spektíváját azzal a sokatmondó axiómájával, hogy nem lehet nagy miiveket alkotni hosszú uralom nél­kül és hosszú uralom nem lehetsé­ges nagy alkotások nélkül. Ha a az újságírók érdeklődését a követ­kező szavakkal hárította el: — Semmit sem lehet tudni, sem­miféle változás nem történt. Mihelyt valamit megtudok, azonnal közölni fogom önökkel. —- Mivel magyarázható a válság­nak ez a félnapi stagnálása? — kér­dezte a Bácsmegyei Napló munka­társa. Uzunovics miniszterelnök erre a kérdésre nem válaszolt. Pa cs egyclör • C ív latba arad Élénk érdeklődéssel néznek poli­tikai körökben Pasics magatartása elé, akinek hazaérkezését a radikális párt jobbszárnya nagy reményke­déssel várja. Pasics még mindig nem indult el Cavtatból és hir sze­rint nem is várható hazaérkezése mindaddig, mig a válság olyan for­dulatot nem vesz, amely az ő meg­hallgatását szükségessé teszi. A orminyícoadcij ak /* n kei maradnia — mondja R d cs A Radics-pártnak a parlament épületében folytatott tanácskozásait nagy érdeklődés kisérte, de ezekből semmi sem szivárgott ki a nyilvá­nosság elé. Radics István déli tizen­két órakor távozott a parlamentből és a rá várakozó újságíróknak a következő nyilatkozatot tette: — Itt maradok Beogradban a vál­ság befejezéséig. A válságot a radikális párt és a Radics-párt megegyezése ala^ián keli megoldani. — Más pártok, amelyek a meg­egyezés hívei, hozzánk csatlakozhat­nak, akár mint külön faktorok, akár úgy, .hogy belépnek vagy hozzánk, vagy a radikális pártba. A legfonto­községi választások kiírásáig csak egy részét tudja felmutatni azoknak az eredményeknek, amelyeket a közvélemény elvár tőle, akkor a^ vá­ros hálájának és elismerésének olyan bázisára fog támaszkodhatni, amelyet az Önkormányzati akarat­nyilvánítás csak megszilárdíthat. Egy-két nagy alkotás és be fog kö-. vetkezni számára az a hosszú ura­lom, amely a további nagy alkotá­sok feltétele. Szubotica közönsége nemzetiségi különbség nélkül köszönti az uj pol­gármestert és bizik benne, hogy az az energia, munkakészség és ma­­gaskulturáju gondolkozás, amely a Bácsmegyei Napló-ban közölt pol­gármesteri expozéból kiárad, lendü­letet fog vinni a város oly régóta sabb azonban az, hogy a parlament többet dolgozzék. Az egész világon beteg a parlamentarizmus. Nálunk ebben épp annyira hibás az ellen­zék, mint a kormánypártok. A par­lamentben csak beszélnek és nem dolgoznak. Bebizonyosodott, hogy a bizottsági üléseken nem jelennek meg rendesen a képviselők. Az adóegységesítési bizottság keveset, az ankétbizottság sem­mit, a pénzügyi bizottság ennél is kevesebbet dolgozott. Ki kell jelentenem, hogy azok a kép­viselők, akik Pasics-pártnak nevezik magukat, passzív rezisztenciát foly­tatnak a parlamentben. Szükséges­nek tartom, hogy a parlament dél­előtt kilenctől tizenkettőig dolgozzék és délután a bizottságok működje­nek. Később pedig, amikor a költ­ségvetés tárgyalására kerül a sor, a költségvetési vita hetenként csak három napig tartson, két napig egyéb törvényhozási ügyeket intéz­zenek el és egy napot fordítsanak az interpellációkra, Ezt jó lesz tudni azoknak, akik hozzánk akarnak csatiakozni. Az újságírók megkérdezték ez­után Radicsot, mit szól annak a ra­dikálispárti képviselőnek a nyilatko­zatához, aki kijelentette, hogy a megegyezés politikáját a radikálisok a demokratákkal és* a szlovénekkel is folytathatják, a horvátok nélkül. Radics erre ezt mondotta: — Ez nem megegyezés, hanem harc volna a horvátok ellen. Ez őrültség. Aki ilyen utón halad, ha­mar meg fogja bánni. A válság komoly, bár komoly­talan okok idézték elő. A tárgyalások igen komolyak és vannak jó emberek, akik mindent el­követnek azok eredményessége ér­stagnálo fejlotlesebe. Mines változás a válságban Még mindig nem történt meg a kormány lemon­dásának elfogadása — Madics szerint elkerülhe­tetlen a Jelenlegi kormánykoalíció felnjitása — A radikálisok a demokratákkal akarnak koalíciót---- ■ ...— -----------------------------­A két kormáopápárt kítevetítőjét a király kihallgatáson fogadta

Next

/
Thumbnails
Contents