Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-16 / 286. szám

4. oldal

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1026. október 16.

Ajda

(Kisfiam elfogulatlan, zene esztétikai és damaturgiai méltatásoktól nem befolyásolt benyomása Verdi remekművéről, különös tekintettel a szövegkönyvre.)

Először is úgy kezdődik, hogy cigányok kezdenek játszani lent a függöny előtt mindenfélét, vékonyát is, de több vastagot. Akkor, mikor szétmegy a függöny, mégse hagyják abba, hanem még vastagabban játszanak, mint a vendéglőben. Igaz is, mert a színpadon is van néhol olyan vendéglő féle, mint a Marokkó-lkávéház. Elől van a királyi trónus, de még senki se ül rajta, mikor jön Adamecz ur, cifra rövid szoknyában és olyan bubifrizurában, meg karddal, vagyis ő hadvezér. És mert lent is zenélnek, attól ő is énekelni kezd, nagyon szomorúan, mert csak németül tud, de azért folyton mondja, hogy ajda, ajda, hogy hagyják már abba. lehessen beszélni. Akkor jön egy sokhaju fekete szakácsnő a mosogatástól és ő is nagyon szomorúan énekel, amibe az van, hogy ő is nagyon szereti az Adamecz urat, aki a királyéknél albérletben szobaur, de nem mehet hozzá feleségül, mert folyton énekelni kell. Ettől az Adamecz ur ijedtében egész vééé—ko—nyan ééé—nekeel, mintha beteg volna és úgy csücscseriti a száját, mint a csuka, de még mindig nem beszélnek egymással. Akkor, mikor szépen trombitálnak ketten és jön a király és vele egy olyan cigaírettanevü cigány asszony, aki a királynak a leánya és ezek leülnek a trónusra. mire az Adamecz ur gyorsan abbahagyja és a szőnyeget kezdi piszkálni, de közben az Ajda, a szakácsnő, gyorsan bemegy kisszükségre a Marokkókávéházba, de még onnan is hallani, hogy énekel, hogy mindenki gyorsan énekeljen, hogy ne hallják és erre mindenki a színpadon egyszerre hangosan és vastagon énekelni kezd és összemegy a függöny.

A másik részben az a cigarettanevü királylány, az Amnerisz, nagyon lustálkodik egy rongyos díványon és sorban állnak cukrászlányok és bohócok a Beketowból és apró néger gyerekek. Akkor, mikor dzsecz kezdődik és táncmulatság és a királylány behivatja a szakácsnőt és versenyt énekelnek az Adamecz úrról, hogy ki tud gyorsabban és vékonyabban énekelni és az Ajda szakácsné nyer, mert ö a legvékonyabban énekel és ettől nagyon mérges lesz a királykisasszony és nem akar fizetni és az Ajda könyörög, hogy fizessen, dej a királylány csak fenyegeti, hogy majd szól az Adamecz urnák és akkor az majd nem veszi el feleségül, de mikor a legérdekesebb lenne, megint összemegy a függöny.

A harmadik részben jön haza a háborúból az Adamecz ur mezítláb, ahol főigazgató volt és mindenkit legyőzött és nagyon szépen énekel a királynak, hogy most már ne kelljen neki szoknyában járni, mert jól fogja viselni magát. És sok cigányokat kisérnek be a rendőrségre, akiket az Adamecz ur bátran megfogott és fölpofozott, de a főcigánynak, egy olyan, mint a Gara bácsi, még mindig kedve van énekelni, hencegésből, tudniillik ő az Aida papája és az Ajda meg akarja mondani, de a papája rászól, hogy kuss. Akkor az Amnerisz és az Adamecz ur táncolnak és a -szakácsnő megbotlik a szőnyegbe és hasravágódik, mégse nevet senki.

Ezután szünet van, hogy az Ajdát felemelhessék - a földről és aztán jön a legérdekesebb rész, a Nílus folyóval, de nem látni se vízilovat, se krokodilust, csak mindig az Ajdát. akivel a papája veszekszik és folyton fel akarja pofozni, de jön az Adamecz ur és erre a papája elbújik egy bokor mögé. Most az Adamecz ur azt mondja, hogy ő csak kiszökött, de az a buta Ajda szakácsnő még most is hangosan énekel és az Adamecz hiába mondja, ne énekelj olyan hangosan, mert idejönnek, mire az Ajda felesel, hogy inkább te énekelsz hangosan és addig szidják egymást, míg jön a királylány és kiabál, hogy áruló, áruló, elárulta magát. Az Ajda elszalad, a.Rada mecz pedig szégyenli magát.

Aztán jön a legutolsó, amiben az van, hogy a királylány sir és két teremszolga a természetrajzi múzeumból hozza az Adamecz urat, aki olyan zötyögősen jön szoknyában és azt mondja: »ik kan nicht, ik kan nicht« hogy már nem tud énekelni, fáj a torka, de már lehet is hallani, de muszáj neki. Akkor jönnek sorba ószeresek, olyan handlék és kiabálnak »áruló, áruló, mi van eladó« és köztük van az Alajos bácsi is, a bankból. És hallani, ahogy mondják: »védd magad«, de az Adamecz már nem tud énekelni és akkor beteszik a pincébe, ahol nem kap enni és már nagyon éhes

Adáról jelentik: Halálos szerencsétlenség történt csütörtökön délután a község főuccáján.

Petrovics Koszta autója, amelyet Fehér István soffőr vezetett, nagy sebességgel haladt az uccán. Török Imre földbirtokos kocsija szembe jött az auóval, amelytől a lovak megbokrosodtak és elragadták a kocsit. Török kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy a vágtató lovakat megfékezze. Félóráig száguldottak a lovak keresztül-kasül az uccákon. Egy fordulónál a földbirtokos elvesztette az egyensúlyt, kizuhant a kocsiból és a kerekek közé esett. A lovak a fáradt-és sir és akkor egyszerre csak lejön a pincébe az Ajda szakácsnő, hogy ő hozott neki enni, de akkor már olyan sötét van, hogy nem találják meg a szájukat és fönt az első emeleten röhögnek rajtuk és akkor olyan buták, hogy nem látják, hogy elől ki lehet jönni a pincéből és felmenni az emeletre és ha jön a házmester, azt pofon kell vágni és akkor mikor mindketten Iefeküsznek aludni és nincs tovább.

Ságtól megálltak és Törököt kimentették a kerekek közül. Az előhívott orvos megállapította, hogy a kerekek Török mindkét lábát több helyen összetörték, ezenkívül fején és karjain súlyosan megsérült.

Törököt a lakására szállították, ahol pénteken reggel nagy kínok között kiszenvedett.

A rendőrség megindította a nyomozást annak megállapítására, hogy a halálos katasztrófáért kit terhel a felelősség. A közszeretetben álló földbirtokos tragikus halála általános részvétet keltett.

megye főispáni hivatalához s a rendelet minden indokolás 'nélkül váratlanul felmentette állásából valamennyi ármentesitő társulat kormánybiztosát és mindjárt ki is nevezte utódaikat.

A közfunkcionáriusok váratlan elcsapása és kinevezése már nem meglepetés, azonban ahogy a földmüvélésügyi minisztérium ezt a kérdést elintézte, az még a múltak tapasztalatai után is kínos megdöbbenést kelt Régi szokásjogon alapul, hogy a mindenkori szombori polgármester végzi a kormánybiztosi

teendőket a szomborvidéki ármentesitő társulatnál. Ehhez a szokáshoz híven dr. Tomics György szombori polgármester volt a bezdánszigeti, mairgitaszigeti és szomborvidéki ármentesitő társulat kormánybiztosa. Tomics helyett kinevezték erre a tisztségre Bosnydk Mijót, aki mind a mai napig derék portása a beümonasztiri cukorgyárnak és nem valószínű, hogy ebben a minőségében valami nagy gyakorlati ismeretekre tehetett szert az ármentesités terén. Felmentették Marinkovtcs György vármegyei főjegyzőt is, akit az árvíz alatt végzett önfeláldozó működésért őfelségétől kezdve minden illetékes tényező dicsérő elismeréssel illetett. Marinkovics főjegyző helyett Palics József szombori lakatosmestert nevezték ki kormánybiztosnak.

Az újonnan kinevezett kormánybiztosok kivétel nélkül buzgó hívei a Radicspártnak. A közvéleményben épen az kelt nagy megütközést, hogy a Radics-párti

■ ’ćo-K

Halálra gázolták a saját lovai

Egy adai földbirtokos halálos szerencsétlensége

Húsz millió dinárral redukálták

a szuboticai adókivetéseket

A városi adóhivatalban minden adózó megtudhatja, hogy mennyi a végleges adója

A szuboticai pénzügyigazgatóságnál működő adófelszólamlási bizottság, amely az 1918—-1921. évekre kivetett adók ellen beadott felebbezéseket tárgyalta, pénteken befejezte működését. Az adófelszólamlási bizottság e^y évvel ezelőtt alakült' meg és azóta mintegy háromezer felebbezésben hozott határozatot.

Az adófelszólamlási bizottság határozatát ötszáz esetben megfelebbezték a pénzügyminisztérium adóügyi vezérigazgatóságához és a felebbezések ötvenszázalékában már végleges döntést hoztak. Eszerint csak körülbelül kétszázötven adófizető polgár felebbezése van még függőben. Értesülésünk szerint az adófelszólamlási bizottság a felebbezések folytán az 1918—1921. évekre kivetett vagyoni övedelmi és hadinyereség adók összegét hozzávetőlegesen tizenöt-húszmillió dinárral csökkentette,

ami az 1918—1921. évre kivetett adók összegének nyolc-tiz százalékát teszi ki. Ez bizonyítja legjobban, hogy milyen

nagy szükség volt az adófelszólamlási bizottság létesítésére, amit annak idején a szuboticai kereskedők és gyárosok egyesületének kezdeményezésére szerveitek meg. Az 1920 - 21. évben működő adókivető bizottságok, amelyek az 1918, T919, 1920 és 1921. évekre rótták ki- az adókat, mint az adófelszólamlási bizottságok munkájából kitüniK, igen könynyen fogták fel hivatásukat. Azonkívül az adóreferensek nem voltak idevaló emberek, nem ismerték az itteni viszonyokat, hanem nagyon sok esetben a tévesen kiállított adóvallomási ivek és rossz értesülések alapján róttak ki óriási összegeket a polgárságra.

Az adófelszólamlási bizottság kimutatást készített az összes szuboticai adófizetőkről, amit megküldték a városi adóhivatalnak. A kimutatásból kitűnik, hogy az adófizetőknek mennyi adót kell fizetniük. Ezért ajánlatos, ha mindenki személyesen győződik meg a városi adóhivatalban az 1918—1921. évekre kivetett adók véglegesen megállapított összegéről.

Váratlanul felmentették

az ármentesitő társulatok kormánybiztosait

A szombori po’gármester helyett egy portást, a vármegyei

főjegyző helyett egy lakatost

Szomborból jelentik: Bácsmegye és Baranya dunamenti községeiben évek óta működnek az ármentesitő társulatok, amelyeknek az a feladatuk, hogy az érdekeltek költségén megalkotott védőmüvek segítségével a községek határait lehetőleg megvédjék az árvíz ellen. Az ármentesitő társulatok működése ellen soha nem merült fel panasz és még az idei nagy áradások után is mindenki tisztában volt azzal, hogy az ármentesitő társulatok tehetnek legkevésbé arról, hogy vagyonok és értékek milliói pusztultak el.

Az árvíz pusztításának emléke még sokkal élénkebb, semhogy ideje volna kutatni azt, hogy ki a bűnös azokban a mulasztásokban, hogy a töltések nem voltak megerősítve, hogy a Duna medrét évek óta nem kotorták, hogy a két

nevezfek hl kormánybiztosnak

év előtti árvíz pusztításából nem tanultak. Meg lehet állapítani azt, hogy az összes ármentesitő társulatok kormányellenőrzés alatt dolgoznak, hogy valamennyi idejekorán figyelmeztette a minisztériumot a védelmi intézkedések megtételére, a minisztériumban azonban sem a figyelmeztetésnek, sem a sürgetésnek nem volt semmi foganatja. Az is megállapítható, hogy a veszedelem óráiban valamennyi ármentesitő társulat kormánybiztosa a legnagyobb erőmegfeszitéssel dolgozott és köztudomású, hogy jelentékeny érdemük van abban, hogy az a veszedelem, amely végig pusztított a Duna mentén, nem járt még nagyobb kárral.

Ezekután érthetően kínos meglepetést kelt, hogy a földművelésügyi minisztérium pénteken rendeletet küldött Bácsföldmüvelésügyi miniszter, ha már a régiekkel nem volt megelégedve, nem is igyekezett olyan kormánybiztosokat kinevezni, akiknek gyakorlati érzékük vagy szakismeretük van, hanem az árvizet kortesérdemek jutalmazására akarja felhasználni.

Minthogy az ármentesitő társulatoknak autonómiája van, valószínű, hogy az uj kormánybiztosi kinevezések ellen maguk a társulatok is tiltakozni fognak.

Szabadlábra helyezték a moll kasszarablás egyik gyanúsítottját

Berger Dezső' ellen nem merült föl semmi terhelő adat

A szuboticai törvényszék vizsgálóbírója pénteken délelőtt elrendelte Berger Dezsőnek, a moli kasszarablás egyik gyanúsítottjának szabadlábrahelyezését.

Berger tudvalevőleg a Bálint-testvérek sztaribecseji gabonakereskedő cég főkönyvelője volt és a gabonaátvételi szezonban a cég megbízásából Szántó Józsefnél, Bálinték moli bizományosánál dolgozott. Augusztus 6-án éjjel Szántó raktárába^ ismeretlen tettesek betörtek és a pénzszekrényből a Bálint-testvérek tulajdonát képező négyszázharmincezer dinárt ellopták. A betöréssel Szántó Józsefet és Berger Dezsőt gyanúsították, mert a betörést megelőző este ők tartózkodtak legutoljára a helyiségben és a pénzszekrény egyik kulcsa Szántónál, a másik Bergernél volt. A nyomozás során mindkét gyanúsítottat letartóztatták és beszállították őket a szuboticai ügyészség fogházába, annak ellenére, hogy Berger Dezső megbízhatóságát maguk a károsult Bálint-testvérek igazolták.

A titokzatos betörés ügyére még nem sikerült világosságot deríteni és a vizsgálat még mindig nem fejeződött be, azonban Berger ellen mindeddig semmiféle kompromittáló adat nem merült fel és a szuboticai törvényszék vizsgálóbírója pénteken elrendelte a könyvelő szabadonbocsdjtdsdt, azzal az indokolással, hogy további íogvatartásdra nincs semmi ok.

Berger péntek délelőtt el is hagyta az ügyészség fogházát.

Szántó József, aki ellen nemcsak a kasszarablás ügyében, hanem más ügyekben is tovább folyik az eljárás, továbbra is letartóztatásban maradt.