Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-12 / 282. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 192Ö október 12. — Mi Radics Istvánt barátunknak ismerjük. Nekünk nagyon rosszul esett, hogy Radies a saját országá­ban nem jött hozzánk kezet nyúj­tani. hogy a baráti kapcsolatokat velünk szorosabbá tegye. Ha ezt megteszi, meggyőződést szerzett volna arról, hogy bennünket sem­mi sem válaszlt el, hogy mint a múltban, a jelenben is együtt ér­zünk és a jövőben is jóbarátok aka­runk lenni. Szeretnők, ha Radios István ismét meglátogatna bennün­ket Prágában, mint 1918-ban, a há­ború alatt. Mi barátságosan fogunk vele tárgyalni nemzete jövőjéről éppen úgy, mint 1918-ban. Szvetly néppárti képviselő kije­lentette, hogy a csehszlovák dele­gációt kellemetlenül érintette az a fogadtatás, amelyben Radios István részesítette őket. Bírálta a horvát parasztvezér működését és megál­lapította, hogy Radios cikk-cakk po­litikát folytat, pedig a magas kultú­rájú horvát nép jobb vezért érde­melt volna. Blaho képviselő szintén úgy nyi­latkozott, hogy Radios magatartása nagyon kínosan hatott a vendégekre. A horvát lapok ezzel szemben eny­híteni igyekeznek az incidens hatását és Rádiósnak a fogadtatáson való szerepléséről a következő formában számolnak be: Rramacs főispán elkezdte üdvözlő beszédét: — Mint a zagrebi kerület főispánja kötelesésgemnek tartom, hogy üdvö­zöljem az egész lakosság nevében... Radios: A horvát lakosság nevé­ben. Kramarics: Igen, azonnal helyes­bitem is, a zagrebi kerület horvát la­kossága nevében üdvözlöm a cseh­szlovák nemzet képviselőit. További zavaró momentumokat nem említ a horvát lapok tudósítása. Hazautaztak a csehszlovák képviselők Ljubljanából jelentik: Hétfőn dél­előtt tiz órakor érkezett Ljubljanába a csehszlovák parlamenti küldöttség. A feldiszitett pályaudvaron nagy tö­meg élén Baltics főispán, továbbá a ljubljanai csehszlovák konzul, a ka­tonai és polgári hatóságok vezetői fogadták a vendégeket. A főispán üdvözlő szavaira Malypetr, a cseh­szlovák parlament alelnöke vála­szolt. A pályaudvarról autókon a vá­rosba hajtattak és a városháza előtt a csehszlovák küldöttség vezetője átadta Menzingernek, Ljubljana újonnan kinevezett kormánybiztosá­nak az ajándékserleget. Délben ban­kett volt a csehszlovákok tiszteleté­re. Délután megtekintették a várost és este kilenc órakor Jesfcenicán ke­resztül elutaztak Csehszlovákiába. Pastes Rada a minisz eretneknél Pasics Ráda hétfőn reggel kilenc órakor felkereste Uzunovics Nikola miniszterelnököt, akivel hosszabb ideig tárgyalt. A látogatáshoz poli­tikai körökben különböző kommentá­rokat fűznek. A Nikics-klub kommünikéje Nikics Nikola horvát parasztklub­ja hétfőn ülést tartott a parlament­ben részére kijelölt külön klubhelyi­ségben. Az ülésen Nikicsen kivül hat képviselő vett részt; egy képviselő kimentette magát. A klub elnökének Nikics Nikolát, alelnökének Klajics Sztevánt, titkárává pedig dr. Lon­­csarevics Ivánt választották meg. Az ülésről kiadott kommüniké sze­rint Nikics Nikola részletesen tájé­koztatta a klubot a politikai helyzet­ről és lemondásának okairól. Jelen­tését a klub tagjai egyhangúan tudo­másul vették és megállapítottak, hogy a koalíciót, mely a radikális pártból, a horvát parasztklubból és a horvát parasztpártból alakult, Uzu­novics miniszterelnök inparlamentá­ris módon bontotta meg. A klub nem­zeti megegyezés politikájának alap­ján áll, amelynek végrehajtását őszintén óhajtja. Nikicsék egyébként a horvát föde­ralisták felé keresnek közeledést. Valószínűnek tartják, hogy az ellen­zéken hamarabb tudnak megegyezni Frumbicsékkal és megalakítják a horvát blokkot, amely később a de­mokrata blokkal ‘lépne szövetségre. A szlovén néppárt főbizott­ságának ülése Ljubljanából jelentik: A szlovén néppárt főbizottsága hétfőn is foly­tatta tanácskozásait. Az ülésen Korosec Antun, a párt vezére részletes referátumot adott a belpolitikai helyzetről. A jelentés fe­lett hosszú vita indult meg, amely­nek során akadtak szónokok, akik szemére vetették a parlametni cso­port tagjainak, hogy nem ragadták Hamburgból jelentik: Az Elba alsó részén két napja óriási orkán tombol. A Wartenberg nevű gőzöst a vihar vasárnap elszakította horgonyáról. A Newyorkból érkező Deutschland horgonykötelét pedig a vihar dara­bokra tépte, úgy hogy a hajó csak nagy üggyel-bajjal tudta utasait partra szállítani. A Sankt Paul hajó­híd, a hamburgi kikötő legnagyobb s legerősebb vashidja veszedelmesen ingadozik. Egy Hamburgba befutó gőzös az Északi tengeren három ha­jóról vett fel vészjelzést, anélkül, hogy a veszélyben levő hajók segít­ségére mehetett volna. Az orkán a hamburgi kikötőben mérhetetlen károkat okozott. Az El­ba kiöntött és elárasztotta a gátakat. Sinkenwerder szigeten a most épülő csatornagátat elszakította az orkán. A hamburgi kikötőben több uszály­hajó elmerült és egyetlen gőzös sem maradt sértetlenül. A kikötő város­részben a pincék viz alá kerültek és a villamosközlekedés szünetel. Az Budapestről jelenük: Nincsics kül­ügyminiszter nyilatkozatával kapcso­latban — mint a Bácsmegyei Napló hétfői déli számában már jelentette — a Reggel cimü hétfői lap részleteket kö­zöl a készülő jugoszláv-magyar dön­tőbírósági szerződésről. Ezzel kapcso­latban teljesen beavatott helyről a kö­vetkező információt adták a sajtó kép­viselőinek: — Nincsics külügyminiszter szombati nyilatkozata csupán annyit állapit meg. hogy nincs akadálya annak, hogy Ma­gyarország és Jugoszlávia a jövőre néz­ve döntőbírósági szerződést kössön egy­mással. Ennyi az egész ügyben a kon­krétum. A magyar-jugoszláv döntőbírósági szerződés megkötésére, sőt elő­készítésére vonatkozólag sem in­dultak még meg a tanácskozások. Minthogy tehát csak a döntőbírósági szerződés gondolatának felmerüléséről van szó és ezirányban a tanácskozások sem az egyik, sem a másik oldalról nem indultak meg, a döntőbírósági szer­ződésből részleteket közölni, a fantasz­tikummal határos. A kormányhoz közeláló helyen az üggyel kapcsolatban még annyit közöl­tek a sajtó képviselőivel, hogy a sza­­badkikötö kérdésében egyelőre úgy áll a helyzet, hogy szakemberekből álló bizottság foglalkozik annak a tarifamó­­dositásnak az előkészítésével, amely a szabadkikötő létesítése esetén szükséi gessé válik. Nagyon feltűnő, hogy ezen­kívül illetékes helyen semmit sem kői zöltek a nyilvánossággal. A hivatalos köröknek ezzel az érthe­tetlen rezerváltságával, amellyel még Nincsics külügyminiszter nyilatkozatit is meghamisítják, hozható összefüggés­be a magyar sajtó teljes tartózkodása is. meg a kedvező alkalmakat a kor­mányba való belépésre. A szónokok hangsúlyozták, hogy a szlovén nép­párt sokkal többet érhetett volna el, ha tagja a kormánykoalíciónak, mint igy az ellenzéken, melynek harca meddő és kilátástalan. A főbizottság végül elfogadta Ko­rosec jelentését és bizalmáról bizto­­sitván, teljesen szabad kezet adott neki a párt vezetésében. Az ankétbizotl-ág ülése Az ankétbizottság hétfőn délelőtt ülést tartott, amelyen folytatták a szuboticai vágóhid-társaságra vonat­kozó akták felolvasását. A bizottság a legközelebbi ülésen is ezzel az üggyel fog foglalkozni. apály beálltával hétfőn reggel a vihar valamelyest csendesedett'. Berlini jelentés szerint szombaton éjszaka óta Berlinben iszonyú vihar tombol és állandóan zuhog az eső. A mélyebben fekvő házak pincéi tele vannak vizzel és a német főváros egyes kerületeiben több szerencsét­lenség történt. Mint Zürichből jelentik, a két nap­ja tartó nagy felhőszakadás Wal­­lischau környékén óriási pusztítást okozott és a vasúti forgalomban za­varok álltak be. A Rohn sok helyen kiöntött és hidakat sodort el. Saint Maurice és Martigni felé megszűnt a vasúti közlekedés és az áradás a vasúti hidat elragadta. A Simplon­­vonalon egy vasúti hid összeomlott és a vasúti pályát száz méternyi tá­volságban iszap lepte el és kidöntött fák akadályozták meg a közlekedést, úgy hogy csak vasárnap estére sike­rült lehetővé tenni, hogy a nemzet­közi vonatok nagy kerülővel bár, de mégis közlekedhessenek. A hétfői esti lapok közül egyedül az ellenzéki Esti Kurír foglalkozik vezér­cikkében Nincsics külügyminiszter nyi-, latkozatával és elsősorban azt kifogásolja, hogy a Jugoszlávia és Magyarország között folyó tár­gyalásokról a magyar közvélemény nem magyar illetékes helyről, ha­nem a jugoszláv külügyminiszter kijelentéseiből értesül. A vezércikk ezután a következőket írja: — A magyar közvélemény örömmel fogad minden kezdeményezést, amelyet alkalmasnak vél ara, hogy az országot mostani nyomasztó elszigeteltségéből kivezesse. Tudomásul vesszük tehát a jugoszláv külügyminiszter nyilatkozatá­ból, hogy a magyar kormány külpolitikájának egyik vezető momentuma a jugo­szláv orientáció. Szent isten, micsoda szédületes máskép­­alakulása lett volna a sorsnak, ha ez az orientáció másfél évtized előtt vált volna külpolitikánk vezérmotivumává. Milyen tragikuma ez ennek a nemzetnek, hogy ezt a másfél évtizednyi késedelmet mil­liónyi halottal, sok milliárdnyi vagyon­nal és területünk kétharmadának elvesz­tésével kellett megfizetni. De efölött most már hiába rekrimiálunk. A megtör­téntet meg nem történtté tenni nem le­het. Viszont az is kétségtelen, hogy a jugoszláv ori­entáció, bár annak jelentőségét eszünk ágában sincs elvitatni, ma nem bir azzal a sorsdöntő fontos­sággal, mint bírt tizenöt év előtt. Ma nekünk ezen túlmenő külpolitikai szükségleteink vannak és a Jugoszláv orientációt csak mint kezdetet tekinthet­­>jük, mint annak az útnak a kezdetét; amely külpolitikai szükségleteink ki­elégítéséhez vezet. A magyar-jugoszláv orientáció nem vezethet külön szövetségre és annak éle nem irányulhat senki el­len sem. Ez a szerződés nem jelenthet egyebet, mint egyrészét annak a nagy békemun­kának, amely ma Európaszerte folyik és amely nem érhet véget mindaddig, amig meg nem teremti egész Európában a nyugalmat. A magyar külpolitika fel­adata nem lehet más, mint kiküszöbölé­se a bizalmatlanság és gyűlölködés ele­meinek és elősegítése mindannak, ami a nemzetek közti megértést és együtt­működést előmozdítja. A jugoszláv-magyar közeledéssel kap­csolatban Zagrebból jelentik*: A zagrebi Obzor részére hétfőn nyilatkozott gróf Ambrózy bécsi magyar követ az olasz sajtónak azokról az aggályairól, amelyek a spliti magyar szabadkikötő ügyében merültek fel. Magyarország bécsi kö­vete a következőket mondotta: — Érthető, hogy Olaszország inkább a szivén viseli Fiume, mint Split érde­két és jobban szeretné, ha a magyar ex­port Fiúmén keresztül venné útját. Nem tagadom, hogy ez a mi kívánságaink­nak is megfelelne, de hogyan követelhe­tik az olaszok, hogy a magyar árut Ru­mén keresztül exportáljuk, amikor Ju­goszlávia kész ara, hogy áruink kivi­telére Spliten keresztül engedményeket adjon. Magyarországnak szüksége van a tengerre vezető útra és (ha ezt meg­kaphatja Jugoszláviától, nem volna he­lyes az ajánlatot elvetni, különösen ami­kor ez az ajánlat nem válik (kárára. Hogy a spliti szabadkikötő felajánlása Jugo­szlávia részéről uj kurzust jelent-e Olasz­országgal szemben, azt az olasz közvé. lemény ítéletére bízzuk. Jugoszlávia jó viszonyára mind a két félnek szüksége van és ennek megvalósulása újabb szi­lárd garancia a középeurópai béke fen. tartására. Készül az uj Lifka-mozi Modern mozipalota Szuboticán A film barátait — s ki nem barátja a filmnek? — irigységgel tölthették el azok a hírek, amelyek a külföldi filmpaloták pompáját Írják le. A mozi már Szuboti­cán is kinőtt primitiv kereteiből. Októ­berben van tizenöt esztendős jubileuma annak, hogy Lifka Sándor, a mostani Lifka-bioskop tulajdonosa az első állan­dó mozit megnyitotta Szuboticán. Azóta a filmtechnika szédületes fejlődésen ment keresztül, csupán a filmszínházak ma­radtak vidéken ugyanolyan primitívek, mint kezdetben voltak, akkor, amikor a filmet még nem ismerték el általánosan olyan nagyfontosságu kulturtényezönek és művészetnek, mint amilyen ma. A nagy kulturcentrumokban és világváro­sokban azonban ma már a nagy színhá­zakkal vetekedő fényes berendezésű mozgófényképszinházak is rendelkezésre állnak és ehhez a nagyvárosi példához alkalmazkodik a szuboticai Lifka-mozi tulajdonosa, amikor most a Lifka-mozi helyiségét is a művészi követelmények­nek mindenben megfelelően alakítja át. A Lifka-mozi helyiségében már hetek óta folyik a teljes átépítés és október végén már olyan mozgófényképszinház fog a szuboticai közönségnek is rendel­kezésre állni, amilyen eddig csak a nagyvárosokban található. A Lifka-bioskop uj építkezésére igazán rá lehet mondani azt, hogy »költséget és fáradságot nem kíméltek«. A Hungária volt ódon tánctermére nem lehet majd ráismerni. A nagyterem elé művészien kiképzett bejárat készül, amelybe a pénztár, ruhatár, mosdó talál elhelye­zést, innen bejutunk a vestibülbe, ahol lesz a büffé, ahonnan nyílik a páholyok bejárata, magát a termet megnagyobbí­tották, felemelték, úgy hogy a páholyok és erkélysorok kényelmes elhelyezéshez jutottak. Teljesen uj lesz a berendezés, kényelmes és modern színházi székekkel. Külön sülyesztett helye lesz a zenekor­nak és teljesen elkülönítve tüzmentesen történik a vetítés. A megujhodott Lifka-mozlban most lá­zas munka folyik, hogy az ünnepélyes bemutatót még ebben a hónapban meg lehessen tartani. Jön. a to Katasztrofális viharok Németországban és Svájcban Orkán dühöng az Északi-tengeren — Az Elba kiöntött Lesz-e döntőbirósági szerződés Jugoszlávia és Magyarország között ? A magyar kormány cáfolja a szerződés megkötésének hírét

Next

/
Thumbnails
Contents