Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-02 / 272. szám
12 OLDAL » ÁRA I1/, DINAR Poštarina plaćena a gotovom! BÁCSMEGYE1 NAPLÓ XXV11. évfolyam Szubotíca, 1926 SZOMBAT október 2. .__________272. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntón és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A világpolitika Grand Guignol-ja Az európai nagyhatalmai, azt mondják, nyisson nekik Kina ajtót. S ezen az ajtón a Halált küldik előre. A maltai sziget mellől Kina felé elindultak az angol torpedóflották. Épül a singaporei flottabázis, mig itthon reverendás szavak, kenetes igék köszöntik a leszerelési konferenciát. Anglia nem sokkal kevesebbet költ a bányászsztrájkra, mint a kínai polgárháború finanszírozására s amit a flottaépitő programon megtakarít — az örök béke örök álmodéi a tengeri leszerelés elhatározásától kezdték számítani a világ legújabb korszakát — azt rákölti a singaporei kikötőre. A leszerelés nemzetközi programja egyelőre még ott tart, hogy mindegyik nagyhatalom a szomszédját akarja leszerelni: Amerika békeszeretete is csak addig alkotott, amig a washingtoni konferencián nem sikerült megállítania az angol flottaépitést. Megszólal Kina követe az európai nyilvánosság előtt s nincs az a Grand Guignol-iró, aki a borzalmaktól megkínzott fantáziával a lealjasodott emberi szenvedély émelyítőbb és riasztóbb szörnyűségeit tudná kitenyészteni iszonyatokkal trágyázott leikéből. A Macdonald-kormány annakidején — mennyi világtörténelmi illúziónak temetője ez az »annak idején« — utasította Sir Ronald Macleayt, Anglia akkori pekingi követét: tegyen jelentést a Kínában alapított európai üzemek munkásviszonyairól. Dempsey-i idegek és strucc-gyomor kell ahhoz, hogy európai ember, a homo sapiens, végig tudja olvasni a pekingi angol követ jelentése alapján készült kék könyvet, öt éves gyerekek napi tizenhat órai munkaidőt töltenek ki az európaiak üzemében Kínában, a harácsolás és emberuzsora mennyei birodalmában. Hans Heinz Ewers ifjúsági iró Csao-Hsin-Csu, Kina népszövetségi delegátusa mellett. Az angol világlapok most a nemzeti gőg harsonáit fújják: együtt maradhat-e Anglia képviselője a Népszövetségben Kina delegátusával, aki ilyen förtelmes vádakkal szennyezte be az angol világhatalom kínai reprezentánsait. Mert — a recipe nem ismeretlen — nem az követi el a bűnt, aki gyermekeket gyilkol, asszonyt gyaláz és férfiak ezreinek életével játszik életpiromániákus szadizmusa, az a gonosz s a civilizáció szégyenben és förtelemben marasztaló Ítéletét az hivja ki maga ellen, aki a nyilvánosság elé tárja a vérben és kínban tobzódó őrjöngés égbekiáltó gaztetteit. Angliára nem tengerészei és nem kormányzói vetnek árnyat, hanem a feljajduló panasz s a világ másik feléről idehördülő kétségbeesés. A kínai gyepen európai emberistállótulajdonosok futtatnak. Kínában polgárháború őrjöng s mindegyik hadsereg mögött világnagyhatalom serkentése és támogatása áll. Csang-Cso-Lin japán zsoldban áll, Vu-Pej-Fu-t Anglia látja el a fegyvernek és pénznek muníciójával, Feng-Ju-Shiang a szovjet igéivel és aranyával harcol. Európai és ázsiai világhatalmak ütköznek meg most Kínában — milyen csodalatosán fejlődött a háború nagyüzeme: ezelőtt . jpéfi afrikai csapatokat hoztak Európába küzdeni a »háború ellen«, küzdeni a »kis népek felszabadításáért«, küzdeni az »európai civilizációért«, a mai háborús üzem azonban már nem bírja ki a »szállítási költségeket« s nem bírja el a vérnek és vagyonnak kockázatát. A helyeztet genfi konvenciók nélkül is megoldják: minek hozzák ide az egzotikus csapatokat, mikor ab Láger lehet háborút viselni. Kina földjén kínai katonák küzdenek európai hatalmak üzleti érdekeiért, a felszabadulás, önrendelkezés és szabadság jelszavaival harcolnak egymás ellen Kina katona-rabszolgái a »szabad kapu« elvéért, ezért a visszájára fordult Monroe-elvért, hogy Kina ne a kínaiaké, de az európaiaké legyen. S talán még Japáné. A világpolitikának Kina ugyanaz a veszedelme lesz, ami a Balkán volt Európának. A Balkánt sem a balkáni népek tették »tüzfészek«-ké, hanem az osztozkodni nem tudó hatalmak. Kinát is a nagyhatalmak kielégíthetetlen mohósága teszi a világbéke aknájává: senki sem sejtheti, a kínai csapatok mögötti fedezékben megbúvó európai »érdekszférák« mikor ütköznek meg nyílt sisakkal és meztelen szándékkal. Ha Kina népei az európai érdekek megegyezése előtt legyilkolják egymást — négyszáz milliós nép milyen hekatombát igér! —a birtokba nem vett földön megkell majd ütközniök a finanszírozóknak, a muníciók és jelszavak nagyszállitóinak is. S akkor a »nyitott ajtó«-n keresztül visszaadja Európának látogatását a — Halál. hazaárulás címén letartóztatták, mert az ellene megindult nyomozás megállapította, hogy messzeágazó összeesküvést szőtt a dán kormány ellen. Pettersen október 25-én hatezer paraszttal akart Koppenhága ellen vonulni, ahol ezen a napon ül össze a parlament és a terv az volt, hogy a parasztok körülzárják a parlament épületét és kényszerítik a kormányt a lemondásra és a parlament feloszlatására. A friz parasztok Dániában parasztdiktaturát akar-Parasztdiktaturát akartak kikiáltani Dániában A friz parasztok fellázadtak a kormány ellen Koppenhágából jelentik: A friz parasztok körében már hónapok óta forrongás észlelhető. A parasztok elégedetlenek a dán uralommal és különösen a nagy adók miatt vannak elkeseredve. A parasztok forradalmi mozgalmának élén Pettersen közgazdasági iró áll, aki már régebben élénk propagandát fejt ki a dán kormány ellen. Pettersen nemrég megalakította a friz parasztok nemzetőrségét is, amelynek jelenleg már hatezer tagja van. Pettersent néhány héttel ezelőtt tak proklair.álni és csatlakozott hozzájuk egy Koppenhágában működő lövészegylet is, amelynek igen sok tagja van. Pettersen ügyét a bíróság pénteken kezdte tárgyalni. Koppenhágában rendkívül izgatott a hangulat. A rendőrség és katonaság készenlétben van, mert attól tartanak, hogy a parasztok Koppenhága ellen fognak vonulni, hogy megkíséreljék Pettersennek a börtönből való kiszabadítását. A politikai pör tárgyalása, több napig fog eltartani. Davidovies tárgyal MiMccsel az ellenzéki Makk kiszélesítéséről A horvát föderaüsták és a szlovén néppárt csatlakoznának a demokrata blokkhoz Beogradból jelentik: A fővárosban nap-nap után újabb kombinációk merülnek fel a politikai helyzet alakulására vonatkozólag, anélkül azonban, hogy azok alaposságáról bárki is meggyőződést szerezhetne. Annyi tény, hogy az ellenzéki fronton feltűnően élénk tárgyalások folynak, a melyeket összefüggésbe hoznak Marinkovics Voja Párisban történt kihallgatásával. Az ellenzékre igen kedvező benyomást tett, hogy a király Marinkovics Voját Párisban kihallgatáson fogadta és ehhez meszszemenő következtetést fűz. Sok kommentárra ad alkalmat Davidovics Ljubának Nikiccsel szerdán és csütörtökön folytatott tanácskozása is és szó van arról, hogy ezek a megbeszélések az ellenzéki front kiszélesítésére irányulnak. Sokan tudni vélik, hogy Davidovics Nikics pártját és esetleg a horvát födera listákat is meg akarja nyerni az ellenzéki blokk számára. Ha ez sikerül, Korosec is csatlakozna Davidovics demokratikus egyesüléséhez. Pénteken délelőtt az a hir terjedt el, hogy Uzunovics Blédbe megy kihallgatásra, azonban ez az utazás elmaradt, miután a miniszterelnök a királyi udvarból hosszú telefonbeszélgetést folytatott Bléddel. Radics Isivón kihallgatást kért a királytól Zagrebból jelentik: Loncsarevics disszidens horvát parasztpárti képviselő pénteken megérkezett Zagrebba és találkozott Bucs Ivánnal. A két disszidens képviselő a Radics-ellenes front kialakításáról tanácskozott. Radics István a pénteki napon kihallva fásért folyamodott hez Blédbe. Eddig a királyi udvartól nem érkezett értesítés arról, hogy mikor történik meg Radics audienciája. Pasics Rada Beogradba utazott Pénteken délben keresztülutazott a zagrebi állomáson Pasics Ráda és felesége. Pasics Ráda Cavtatból visszatérőben Beograd felé folytatta útját, ahova este kilenc órakor érkezett meg. Pasics Ráda szombaton jelenik meg az ankétbizottság előtt. Az ankétbizotlság ülése Az ankétbizottság pénteken délelőtt a szuboticai vágóhídi ár saság ügyével foglalkozott, amelyben tudvalevőleg a radikálisok vádat emeltek Marinkovics Voja akkori belügyminiszter ellen. Az ülésen az ügyre vonatkozó aktákat olvasták fel, de azok tartalmáról semmit sem közöltek a nyilvánosággal. A horvát parasztpárt követeli a lakástörvény meghosszabbítását Szibenik Sztankó, miniszter Zagrebbe érkezett és pénteken az uj lakástörvényről referált Radics Istvánnak. Radics kijelentette, hogy ellenzi az uj lakástörvény meghozatalát és utasította Sibenik minisztert. hogy a horvát parasztpárt nevében követelje a minisztertanácsban a régi lakástörvény érvényének egv évvel való meghosszabbítását Lalosev'cs Jócő nyilatkozata a Jovanovics-pártbomlásáröl A Jovanovics-párt küszöbön lévő nak a radikális pártba való visszalépéséről elterjedt hírekre vonatkozólag kérdést intéztünk dr. Lalosevics Jócóhoz, aki Jovanovics parlamenti klubjának alelnöke. Lalosevics Jócó tudósítónknak a követke-' zőket mondta: — Nincs semmi tudomásom arrólj hogy Jovanovics klubjának bármeJ lyik tagja kitépett volna, sem arról,! hogy a klub bármely tagja vissza fog lépni a radikális pártba. A klub* nem tartott eddig ülést, úgyhogy semmiféle határozatot nem hozhatott. A forgalomban levő hirek tehát csak egyesek kilátásai lehetnek. — Nem vagyok felhatalmazva, hogy erről a kérdésről a klub nevében nyilatkozzak. Nem tárgyaltunk erről a kérdésről képviselőtársaimmal, nem tudom mi az ő állás-i pontjuk s igy csak a magam személyében és a saját felfogásomról adhatok nyilatkozatot. — Mikor az anyapártból kiléptünk, tettük ezt nemcsak személyi,: hanem főleg elvi okokból. Mi nem' helyeseltük a pártvezetés módját, aj közélet tisztaságáért, a korrupciói üldözéséért, a polgárok szabadságáért, a községi választások kiirásáért az adóegységesitésért, a gaz-j dasági élet szabadságának vissza« állításáért akartunk erélyesebben küzdeni és ezért léptünk ki. Ami engem illet, ezt az álláspontomat most sem vagvok hajlandó megváltoztatni, minthogy az anvapártbari a viszonyok ma is ugyanazok, amilyenek voltak kilépésünk idején. — Minthogy ma is fennállanak Mhemlá-sáiűb ilktvc-a. páxtJagiai a— Azok A köjülmények. amelyek min-
