Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-09 / 279. szám
1926. október 9. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 5. oldal. HOPRŰL HFIPRF) A charleston bírálata A charleston meghódította az öt világrészt, mindenütt táncolják estétől— hajnalig. Nem árt neki, ha megbírálják. Tudományos művészi szempontból szentel a charlestonnak és az ujahb néger táncoknak egy nagy tanulmányt Andre Levinson, aki szembe állítja a régi, európai táncokkal. Szerinte a legnemesebb táncnál, a ballettnél a testmozdulat és a zenei ritmus között az összhang állandó, de hallgatólagos. A tánc a kísérőzene ritmusának mintegy látható kivetülése, a tánc minden üteme egy zenei ütemnek felel meg, de ezt az egybevágást csak a szem veszi észre. Ezzel ellentétben minden ősi és barbár tánc — az orosz is. a néger is — a ritmus közvetlen kifejezésére törekszik. A vadak és általában a népek táncánál a táncos kikopogja a ritmust, ő is valóságos hangszer. Mindez legélénkebben nyilvánul meg a néger rag time-ben, mely mint a neve is mutatja az ütemet rongyokká, cafatokká tépi és a mozgást is ehhez idomítja. Ép ezért — az újságjánál fogva — igen hat az európaiakra. Nálunk a ritmusérzék a zenei műveltségből fakadó adomány, mig a négereknél olyan ősi, majdnem élettani jelenség, mint nemi hisztériájuk és rendkívül nagy vidámságuk. A ritmus magában véve még nem művészet, lüktetése csak arra szolgál, hogy a melódiát tovább vigye s a táncosnak alkalmat adjon plasztikus átala-' kulásokra. Tartalom nélkül, csak motor, mely a levegőben berreg. A charlestonnál egy ellipszis alakú mozdulatot teszünk a befelé görbített s összeértetett térdekkel, de ezeket a csonka mozdulatokat követik a keresztlépések, mikor egyik lábunkat mindig a másik elé rakjuk. Ezt a táncos csak úgy végezheti el, hogy karjai lóbálóznak és tomRora kidülled. A meggörbült hátgerinc és a lógó karok a négylábú állatokat idézik eszünkbe s azt, hogy az ember csakugyan szomorú állat, aki lemond a függőleges vonal hősi szépségéről és a hanyatlásban, a pusztulásban tetszeleg. azonban most egy fölöttébb érdekes tanulmányában arról számol be a L'lndustria dei liquori cimü folyóiratban, hogy a pálinka is az alkimisták fölfedezése. Vájjon mióta ismerik a szeszt és mióta főzik? Számos adatból értesülünk, hogy a görögök és egyiptomiak már rendelkeztek bizonyos szeszfőző készülékekkel. de hogy ismerték volna az alkoholt a inai formájában, az semmiből sem világlik ki. Tiberius császár korában Dioscoridus Cilicius egy »ambic« nevű készüléket használt a gyógyfüvek lepárlására, ebből az ambicbó! »ul-ambić« lett az arab alkimisták nyelvén, innen, származik a mai lombik szavunk. A középkori alkimisták már emlegetik az alkoholt is, melyet ök fedeztek föl. Maga az alkohol arab szó: az »al« az arab névelő és a »fco/ipi« nyelvükön finom anyagot jelent. Paracelsus a XV-ik században és később a XVIlI-dik századbeli vegyészek általánosan élnek az alkohol szóval, mellyel a bort és egyéb anyagok szeszét jelölik. Az aoua ardens (égő viz) az aqua vitae (az élet vize) az aqua vitis (a venyige vize) három neve a mai pálinkának, miruhogy a pálinka gyúlékony és akkoriban gyógyításra használták. Ezt a nevet a Xll-dik században Arnalilo da ViUanova, egy barcellonai doktor adta neki. A pálinka fölfedezése kétségtelenül az alkimisták nevéhez fűződik, elsősorban az olaszokéhoz; a hires firenzei Taddeo Alderotti, ki Bolognában tanított és egy orvosiskolát alapított 1303-ban, elsőül hagyta hátra a pálinka készítésének a receptjét. Később a velenceiek a recept alapján főzték a pálinkát, virágzó kereskedelmet üetek vele. Az alkohol történetéről szóló első teljes tanulmány szintén olasztól származik Giovanni Michele Savonarola irta, aki 1462-ben halt meg. All a döntő harc a kantom vörös csapatok és a sanghai-i hadsereg között Éhínség pusztít az ostrom alatt álló Vu-Csang városában Londonból jelentik: A kantoni vö-! rös csapatok és Sun-Csuan-Fang sanghaii főkormányzó hadserege között a Po-Yang tó környékén döntő ütközet van folyamatban, amelyről a Daily Mail azt írja, hogy a kantoni polgárháború legvéresebb ütközete, amelyhez hasonló még nem fordult elő a kínai polgárháború kitörése óta. A lap jelentése szerint már az ütközet első napján tízezer fölé emelkedett a halottak száma. Az ütközet kimeneteléről a lapok ellentétes jelentéseket közölnek. A Times tudósítása szerint a harcban a kantoni csapatok megsemmisültek és rendetlen visszavonulásban vannak, ezzel szemben azonban a Chicago Trjbune azt jelenti, hogy az ütközet a kantoni vörös csapatok győzelmével végződött. Vu-Csang ostroma még mindig tart és a városban az éhínség már elviselhetetlen. Az élelmiszer kiosztásoknál a legvadabb jelenetek játszódnak le. A nyomorgó lakosság csütörtökön megtámadott egy élelmiszerüzletet, azt kifosztotta és az élelmiszereket szétosztotta az éhezők között. Az üzlet előtt olyan óriási tolongás volt, hogy száznál több asszonyt és gyereket agyontapostak az éhező és élelemért viaskodó emberek. Gyorgyevics főispánt nevezik ki Szubotfca város polgármesterévé A belügyminiszter a helyi radikális pártszervezet kivánsitga szerint oldja meg a kérdést Vadászó 't siralma Nimród francia hívei váltig sopánkodnak, hogy szép szenvedélyük milyen költséges mostanában. A vadászati engedély egyre drágább, de ez még potomság a többi mellékes kiadásokhoz képest; egy jó puska több ezer frank, a töltények legalább ötszörié annyiba kerülnek, mint a háború előtt, egy jó kopóért annyit fizetnek, mint 1914-ben egy borjúért. Ha pedig már meg van a puska, töltény, fölszerelés, vadászeb, az előrelátó vadásznak gondoskodnia kell a — prédájáról is. mely szintén nincs ingyen. Szóval rajtuk köszörülik most a tollúkat a humoristák. Az egyik a Petit Journal-ban ezt a vadásztörténetet mondja el: Egy vadászbarátom múltkor egy pusztaságon ment át, melyen egy tébolyda van. A kapunál künn álldogáltak azok a csöndes őrültek, akik szabadon járhatnak-kelhetnek. Nyájasan elbeszélgettek a barátommal: — Vadász bácsi, de szép puskád van. — Van annak, ki* meg nem issza. — Mibe került? — Kétezer frankba. — Hát a két kutyád? — Háromezer frankba. — Szóval az már ötezer. Most pedig mutasd, mi van a táskádban. — Itt van ni: egy szalonka. — Akkor szaladj, de gyorsan. — Miért? — Mert ha meglát a doktor, azonnal behoz ide. Sokkal kisebb bolondok laknak nálunk. Alkimisták fedezték föl a pálinkát A művelődéstörténet föl jegyezte, hogy a kénesöt azok az alkimisták fedezték fel kotyvasztásuk és pepecselésük közben, akik mesterséges aranyat akar-Beogradból jelentik: Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispán pénteken ismét Beogradban tartózkodott, ahol a délelőtt folyamán dr. Radonics Jován képviselővel felkereste Makszimovics Bózsó belügyminisztert, akivel a szuboticai polgármesterválság kérdéséről tárgyaltak. Dr. Radonics Jován közölte Makszimovics belügyminiszterrel, hogy ő is támogatja a szuboticai radiká-Novivrbászról jelentik: Péntek délelőtt borzalmas esemény játszódott le Garamszeghy Dezső vrbászi könyvkereskedő házában. A könyvkereskedőnek egy huszonhárom éves fia van. Garamszeghy Sándor, aki körülbelül fél évvel ezelőtt áttért a hicsérdista-életmódra és fanatikus híve lett Bicsérdy tanainak. A gyenge idegzetű fiatalemberen három hónappal ezelőtt az elmebaj tünetei mutatkoztak. bútorokat és poharakat .tőrt es zúzott össze, miért is beszállították a szombori közkórházba, ahonnan azonban megszökött. A szerencsétlen fiatalember egy alkalommal felmászott a csantaviri templom tornyának a tetejére, ahonnan értelmetlen dolgokat kiáltott le a járókelőknek, Vrbászun pedig egy u!balommal meztelenül nuw ki a városi parkba j lis pártszervezetben a polgármester- i jelölés tekintetében létrejött megegyezést és kérte a belügyminisztert, hogy a pártszervezet kívánságához mérten oldja meg az ügyet. Makszimovics Bózsó belügyminiszter megígérte, hogy a pártszervezet kívánságához hiven jár a polgármester-kérdésben. Ezek után biztosra vehető, hogy Gyorgyevics Dragoszláv főispán lesz Szubotica 1 város polgármestere. bibliával a kezében. Eddig azonban Garamszegihy Sándor nem mutatkozott közveszélyesnek. Péntek délelőtt a szerencsétlen fiatalember rohamot kapott, amely -végzetes következményekkel Járt. Garamszeghy könyvkereskedő gyengeelméjű fiával házának udvarán dolgozott. A fiú hirtelen felkapta az udvaron heverő nagv kalapácsot, amellyel saját fejét kezdte ütni. Az apjit erre nyugodtan rászólt a fiúra:- Mii csinálsz Sándor? kérdezte ijedten. A fin válasz helyett a kalapács éles végével rettenetes ütést mért apja homlokára, aki elszédült. Az elmebeteg fiú erre mintegy husz-huszonöt ütést inért apja fejére, akii teliüSfM dlwritott a vet. es eszmélet- „ Egy elmebeteg bicsérdista fiatalember gyilkos merényletet követett el Vrbaszon az édesapja ellen Kalapáccsal szétroncsolta apja fejét és másokat is megtámadott — Az elmebeteg merénylő önmagát is súlyosan * megsebesítette lenül esett össze az udvaron. Ugyanekkor haladt el Garamszeghyék háza előtt StetZenbach János vrbászi divatárukereskedő, aki látva a történteket, beszaladt az udvarra, hogy Garamszeghy könyvkereskedő segítségére legyen. Az elmebeteg fiatalember erre nekirohant Stentzenbachnak is, aki azonban kikapta kezéből a kalapácsot és önvédelemből egy felkapott íég'adarabbal többször fejbevágta a dühöngő fiatalembert. Ekkor érkezett a helyszínre Sztankovics Boskó rendőrörvezető, aki Hudaszka András segítségével bekísérte Gairamszeghy Sándort a rendőrségre. A rendőri fogdában a még mindig dühöngő fiatalember a falból egy téglát emelt ki és azzal tíz-tizenöt ütéssel betörte a koponyáját és véresen esett össze. Dr. Popovics községi orvos kötözte be a szerencsétlen fiatalember sebeit, akit beszállítottak a noviszadi kórházba. A súlyosan megsebesült Garamszeghy Dezsőt a Hetzel-féle szanatóriumban még a délelőtt folyamán megoperálták, állapota azonban olyan súlyos, hogy az orvosok nem bíznak felgyógyulásában. Személy leírás a hamis százdinárosolcról A N rodna Banka tájékoztatja a közönséget, hogy miről ismerheti jel a hamis százdinárost A Narodna Banka igazgatósága hivatalos hirdetményt adott ki a vrsaci pénzhamisítással kapcsolatban és közli azokat az ismertetőjeleket, amelyek alapján a hamisítványokat meg lehet (különböztetni a valódi százdinárostól. Megállapítja, hogy a vrsaci pénzhamisítók a régi kiadású (kék) százdináros bankjegyet próbálták utánozni, de a hamisítvány rosszul sikerült és ebből is csak jelentéktelen mennyiséget hozhattak forgalomba. A kis hamis főleg a következő jelek alapján különböztethető meg a va> lódi bankjegytől. A hamis bankjegy papirosa közönséges sima papír, mig a valódi bankjegy papírja recés. A rajzok a hamisítványon hibásak és elmázoltak, a színek egyenetlenek és nagyrészt túlságosan világosaik, mig a valódi bankjegyen sötétek. A viznyomás a hamisítványon igen durva, alaktalan és egyszerű foltnak látszik, mig az igazi százdináros vizjegye szabályos és tiszta. A tanoncok felszabadiihaíók tanonciskolái végbizonyítvány nélkül is A köz kaiásüsjyi miniszter re,” delete A szuboticai Ipartestület nemrégen felterjesztésben kérte a közoktatásügyi minisztérium felhatalmazását, hogy azokat a tanoncokat, akik munkaadójukkal kötött szerződésük alapján kitöltötték tanoncidejiiket, de különböző okokból nem kaptak tanonciskolái végbizonyítványt, a mesterek felszabadíthassák. A tanonciskola igazgatósága ugyanis hivatkozva egy miniszteri rendetetre, nem járult hozzá azoknak a tanoncoknak felszabadításához, akik nem fejezték be tanulmányaikat a tanonciskolában. Több esetben a szerződés alapján felszabadult tanoncnak még két évig iskolába kellett járni, hogy a tanonciskola igazgatósága hozzájáruljon a tauonc felszabadításához. Pénteken délután érkezett le az Ipartestülethez a közoktatásügyi minisztérium rendeiete. amely megengedi a tanonciskolák igazgatóinak, hogy az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt is járuljanak hozzá a tanonc fefszabaditásához. A rendelet az egész Vajdaságra érvényes. A rendelet értelmében mintegy kétszáz uj kereskedő- és iparostanonc fog Szuboticán felszabadulni és munkakönyvét kapni. Az érdekeltek az Ipartestületbea Vukovics Géza titkárnál nyerbeöielc btwsel* jeiyüágosál^iK
