Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-07 / 247. szám
6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ „____________________!926 szeptember 7. CIRKUSZ-----BE----Anekdoták 70-ik születésnapomra Kedvencem, Bernhard Shaw hetvenedik születésnapja alkalmából még mindig felbukkannak a külföldi lapokban hol itt, hol ott anekdoták és »kis történetek a nagy író életéből,« amelyek szerzői kivétel nélkül a kitűnő Q. B. S. tisztelőinek nevezik magukat. Ha Shaw annyi ideig született, mint amennyi idő óta hetvenedik születésnapját ünnepük, akkor nem sok öröme telhetett benne kedves mamájának. Mindenesetre több azonban, mint amennyi Shawnak, a róla összegyűjtött emlékezésekben. Ezek a derűs históriák ugyanis nem éppen a leghizelgőbb színben tüntetik fel az ir drámaírót; nem tudom, miért, de a tisztelőknek szenvedélyük humor ürügye alatt válogatott becstelenségeket varrni az ünnepelt nyakába, mihelyt az — mint Shaw — olyan komoly ember, hogy paradoxonokkal fejük tetejére állítja olvasóit, azért, hogy igy helyes képet nyerjenek a fejetetején álló világról. Hogy mást ne mondjak, egyik barátja azt irta meg róla, hogy nem szeret mosdani. (Mintha bizony volna valaki, aki szeret.) Mark Twainről, aki szintén egyike volt a legkomolyabb embereknek, azt az anekdotát olvastam annakidején, hogy Kaliforniában lelőtt egy tenoristát, mert a magas cé-t hamisan ejtette ki, azonkívül mert tartozott annak öt dollárral és azt remélte, hogy ha meghal, elfelejti és nem kell többé megadni. Ha jól emlékszem, Mark Twainnak is születésnapja volt, amikor pályájának ezt az epizódját felelevenítették. Humoristáknál veszedelmes dolog a születésnap. Már most reszketek, amikor arra gondolok, hogy leszek egyszer én is hetven esztendős és miket fognak írni akkor tisztelőim rólam. El sem tudom képzelni. Különben el tudom képfelni. És hadd egye a fene tisztelőimet, én már most elírom előlük életem összes derűs epizódjait. Tehát; 1. Dió és a negyedik parancsolat A nagy magyar humorista fiatalkorában feltűnően kedvelte a szerencsejátékokat és ha a kártyaszenvedély elfogta, olyankor nem ismert sem istent, sem embert. Amikor egyszer édesanyja megtagadta tőle a forinthuszat, amit azért kért kölcsön, hogy elmehessen alsózni — (ez egyike volt ama idők legelőkelőbb kártyajátékainak) — annyira megfeledkezett magáról, hogy többször egymásután tettleg bántalmazta az ősz matrónát, akit ezzel kapcsolatban koponyarepedéssel szállítottak a Rókusba. Az esetről Dió szeretett viccelgetni s egy ízben, amikor egy fiatal hölgy azt kérdezte tőle, hogy apjára hasonílit-e, cinikusan felelte: — Nem, inkább anyámra szoktam ütni! 2. Dió megblicceli Tamarát A nagy magyar humorista megismerkedett egyszer egy feltűnően szép orosz táncosnővel, akit Tamarának hívtak. Ez az eset Palicson történt — (amely egyike volt ama idők legelőkelőbb fürdőhelyeinek —) Tamara kisasszony meghívta villájába Diót, aki egészen reggelig nála maradt. Amikor hajnalban távozott a villából, a táncosnő még aludt. A kitűnő iró egy pillanatig arra gondolt, hogy felkölti és átadja neki a megbeszélt háromszáz dinárt, de aztán meggondolta a dolgot és igy szólt magában: T— Az alvó orosz lányt felébresztem nem tanácsos. És örömében, hogy sikerült neki egy közmondást megint kificamítani, a háromszáz dinárt megtartotta magának. 3. Dió és a zsebio'vai A nagy magyar humorista a villanyoson egyszer egy gyanús külsejű egyén mellé ült. Már Radonovác felé döcögött vele a kocsi, amikor érezte, hogy szom- i szádja meglöki. Dió nyomban tisztában j volt a helyzettel. Nem szólt semmit, csak j mosolygott. — Ha te úgy, én is úgy — gondolta metsző gúnnyal, amit bátran lehet zsebmetsző gúnynak is nevezni. Minthogy belenyúlt szomszédja mellényzsebébe és visszalopta onnan drága kronométerét, amelyet észrevétlenül belecsusztatott saját zsebébe. Dió — (aki egyike volt ama idők legelőkelőbb gavallérjainak) — nem csinált botrányt, A beogradi Jedinsztvo hétfői mérkőzése szebb sportot nyújtott, mint a vasárnapi játék, a meccs végén azonban olyan sajnálatos események játszódtak le, amelyek éppen nem vetnek kedvező fényt a szuboticai viszonyokra és veszélyeztetik az ország fővárosával eddig fentartott barátságos sportérintkezésünket. A Bácska vasárnapi csapatánál lényegesen erősebb együttest állított ki, bár Marcikics I. sérülése miatt nem vehetett részt a mérkőzésen, Kuluncsics I. a center posztján nagy támadó lendületet adott a csapatnak, amely az első félidőben hatalmas iramot diktálva, végig fölényben két góllal terhelte meg ellenfele kapuját. A második félidőben a Bácska teljesen visszaesett és a félidő nagyobb részében védekezésre szorult. Gyér támadásai nem voltak egészségesek és amikor a kiegyenlítés után a beogradi csapat állandóan tovább támadott, a hangulat a pályán és a .tribünön végsőkig kiéleződött. A Bácska szívós, energikus védekezése megakadályozta a beogradiakat a győzelem megszerzésében és amikor a játék befejezéséi jelezte a biró, Kuluncsics II., a Bácska középfedezete magárói megfeledkezve, megütötte a Jedinsztvo egyik játékosát. Az inzultált játékos összeesett, társai pedig Novi'Szadról jelentik: Érdekes ügyet tárgyalt hétfőn a noviszadi felebbviteü bíróság. Kovacsevics Nikolá, volt kommunista képviselőt, Mihajlovics Andrást, Jablonszki Sándort, Mirkoviics Szávót és Vies Mihályt 1919 junius tizedikén letartóztatottak az államforma erőszakos őket, hogy kommunista üzelmeket folytatnak és külföldi, főleg a magyarországi kommunistákkal érintkezést tartanak fenn és azoktól utasítást kaptak fegyverek beszerzésére. A vád szerint a letartóztattak az áiillamfoirma erőszakos megváltoztatására törekedtek. Karakasevics és dr. SztaMos Lábúd akkori noviszadi rendőrkapitányok házkutatást tartottak a vádlottaknál és a bírósághoz beterjesztettek egy levelet, mélyet az oszijaki kommunistaszervezet irt a noviszadi szervezethez és amely utasítja a noviszadi pártszervezetet, hogy Vrdniken az állami bányában kíséreljék meg a bányamunkásság boteevizálását. A házkutatásról nem vettek fel jegyzőkönyvet és igy a jelentésből r.em is derült ki, hogy az oszijeki levelet kinél találták. A noviszadi törvényszék 1919 november 6-án tárgyalta Kovacsevics és társai bűnügyét és Kovacsevics Niikoiát és négy társát hat-hat évi börtönre ítélte. A bűnügy többi vádlottját a törvényszék felmentette. a nov'szaat felebbviteü bíróság 1920 junius 30-án tárgyalta a vádlottak felebbezése folytán a bűnügyet és Kovacsevics Nikolát és társait is lelmentette, mert a vádat nem látta bebizonyL tottnak. hanem otthon nagy élvezettel beszélte el kalandját és kitünően mulatott azon, hogy a zsebtolvaj hogy’ meg lesz lepetve, amikor majd nem találja zsákmányát. Szórakozottan belenyúlt közben a zsebébe és kivett onnan két órát. Ugylátszik mégsem volt zsebtolvaj a szomszédja dió Kuluncsics IL-re rohantak és ütlegelni kezdték. Szörnyű tumultus keletkezett ezután. A játéktér közepén a játékosok és a berohant közönség között kínos jelenetek játszódtak le és csak a rendőrség közbelépése akadályozta meg, hogy komolyabb szerencsétlenség nem történt. A tömeget a rendőrség szétoszlatta és a közönség kezdte elhagyni a pályát, amikor a tribün előtt újabb verekedés kezdődött. Egy fiatalember sértő kifejezést használt a nézők csoportjával szemben, akik erre rátámadtak és botokkal ütlegelni kezdték. Ennek a verekedésnek is a rendőrség vetett véget és a verekedés résztvevőjét Francsikovics Iván volt városi tisztviselőt előállították a rendőrségre, kihallgatása után elbocsájtották, de az eljárást megindították ellene. A botrányosan végződöft mérkőzésen egyébként az első félidőben a Bácska, a másodikban a Jedinsztvo volt a jobb. A Bácska mindkét gólját Kuluncsics I. lőtte, a Jedinsztvo góljait pedig. Atanackovics balszélső és Bandies jobbösszekötő lőtték. A szuboticai csapat legjobbjai Kuluncsics I., Slezák, Szárcsevics és Polyákovics II. voltak. A noviszadi semmitőszék 1922 január 30-án felsőfokon tárgyalta a kommunistapert és megsemmisítette a felebbviteli bíróság ítéletét, utasította a másodfokú bíróságot, hogy az ügyben uj ítéletet hozzon és egészítse ki a bizonyítást arra vonatkozólag, hogy az oszijeki levél hogyan került a bűnügy irataihoz. Közben Kovacsevics Nikolát a vidövdani merényiét miatt a kragujevaci törvényszék négy és fél évi börtönre Ítélte, A noviszadi felebbviteü bíróság már ismételten ki akarta tűzni a hat év óta húzódó bűnügyben az újabb tárgyalást, de a pozsarevaci fegyház nem akarta Kovacsevicset büntetésének kitöltése előtt Noviszadra szállítani. Kovacsevics azóta kiszabadult és igy a tábla hétfőre tűzte ki a fő tárgyalási, amely dr. Gyurgyev Boskó táblai tanácselnök tanácsa eiöít folyt le. A közvádat dr. Nikolics Richard íőátamügyész helyettes, a védelmet dr. Milutinovics Arzén és dr. Müller Sándor látta el. A vádlottak közül csak Vies Mihály és Jablonszki Sándor jelentek meg, míg a többi vádlott tartózkodási helye ismeretlen. Vies és Jab'onszki kihallgatásuk alkalmával tagadták a terhűkre rótt bűncselekményt. Dr. Nikolics főügyész helyettes vád és védbeszéde és a védőbe-, szedek elhangzása után. a bíróság rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét, a mely szerint a vádlottakat újból felmentette. Dr. Niko ics főügyész helyettes az az ítéletet tudomásul vette, úgyhogy a felebbviteü bíróság Ítélete jogerőre emelkedett Olcsó telivérek 1500—7000 dinárért keltek el árverésen dr. Dungyerszki Gedeon telivérlovai Dr. Dungyerszki Gedeon noviszadi nagybirtokos, akinek versenyistállója számos értékes győzelmet aratott, kiselejtezte versenyállományát és közel harminc teli- és félvér lovat vasárnap nyilvános árverésen eladásra bocsájtott. Délelőtt 10 órára volt az árverés kitűzve és azon csak néhány katonatiszt és kevé^jzárriu polgári érdeklődő vett részt. Prodanovics Lázár, dr. Dungyerszki jószágigazgatója és Melecki, a csébi ménes trénere vezették az árverést. A lovakat bevitték a versenypálya elkerített részébe, ahol a futamok előtt a lovakat a nyergelés után járatni szokták. Elsőnek egy névtelen egyéves kancát hoztak eladásra. Apja »Azután«, anyja »Fine Mouche« volt, 3500 dinár a kikiáltási ár. — Azon alul is adják? — volt az első kérdés. — Igen — felelte Prodanovics és máris elhangzott az első ajánlat: 2000 dinár. Egy p^asztgazda ejtette ki, láthatólag félve, 2100 dinár, licitálja túl Popovics Ráda alezredes, a petrovaradini tüzérséf parancsnoka. Végül is az alezredes vette meg 2300 dinárért. — Hihetetlen olcsó — hangzót* fel mindenünnen és sokan gratulálnak a jó vételhez. Az alezredes megelégedetten' mosolyog és máris licitál a másik lóra, egy ugyancsak névtelen egyéves kancára, amelynek kikiáltási ára 3500 dinár volt, de amelyet egyezer dináros első kínálat után, száz-száz dináros ugrások-! kai 2200 dinárra hajtottak fel és ezen az áron Gamberger Viktor százados vette meg. A harmadik névtelen kancát,Azután és Csoboly ivadékát Brkics Milorád alezredes, versenyistállótulajdonos 2600 dinárért vett meg. Ezután egy tízéves angol importált kanca: Lady Boby került sorra. 7000 dináros kikiáltási áron, de a pompás tenyészállat 1900 dinárért került Hadzsics Tósa szrbobráni birtokos tulajdonába. Majd az árverezésre került legjobb ló, a 12 éves angol tenyészkancára Elatél-re, 7000 dinár volt a kikiáltási ár és nagyvontatva 3000 dinár kezdéssel 100—100 dináros licitálással felhajtották 6500 dinárra. Ezen az áron vette meg Popovics Ráda tüzéralezredes. Ugyancsak ez az alezredes vette meg a 8000 dináros kikiáltási árral szerepelt Elaté II.-t 5900 dinárért. A hároméves Drágát szintén Popovics alez-; redes vette meg 5100 dinárért, noha a ló 14 futamban versenyzett és több dijat nyert. Kláris /., egy ötéves telivér 3700 dinárért jutott Hadzsics Tósa birtokába. Nevenka 5200 dinárért lett Hadzsics Tósáé, mig a hároméves Sirocse licitálás nélkül a 7000 dináros kikiáltási áron került Brkics alezredeshez. / Gerber Nándor 1500 dinárért vette meg a Lola nevű telivért. A nagyszerű Azutánra nem érkezett elfogadható ajánlat és a tenyészmén visszakerült eddigi istállójába. Szellőért 3200, dinárt fizettek, mig két arabs koesilóért, amelyek a bábolnai ménesből, kerültek Dungyerszkihez, nem tettek elfogadható ajánlatot. A licitáló kedv, miután az árverésen csak alig néhányan vettek részt, folyton jobban és jobban lelohadt, úgy hogy se Vük, se Cséb, se Tangó, se Fanyboj nem .akadt vevőre. A futaki uradalom egyik jelen volt -intézője két pár kocsi lovat hozott Ív eladásra, de azokért a lovakért; amelyekért az uradalom tavaly 36.000 dinárt fizetett, ma csak 10—12.000 dinárt kínáltak és' igy azok sem cseréltek gzdát. Az árverezésen résztvettek egybehangzóan megállapították, hogy a vasárnapi árverésnél olsóbbán még a mai erősen visszahanyatlott lóáraknál se vásároltak lovakat, A sok clárvárezett ló körűbe'ül •"'■■■ veneze/ dinárért .kelt el. Dungyers Gyokó, a lovaregylet elnöke, pan san jegyezte meg, hogy tavaly ■ s szlovákországból vásárolt egy éves fjedért annyit fizetett, mint umenny' ~ , vasárnap valamennyi ló elkeli Rendőri beavatkozással végződött a beogradi Jedinsztvo hétfői vendégjátéka Botrányos verekedés után egy embert előállítottak a rendőrségre Bácska—Jedinsztvo 2:2 (2:0) Hat évi fogházra szóló Ítélet után jogerős felmentés Kovacsevics volt kommunista képviselő és társainak bűnügye a noviszadi felebbviteü bíróság előtt f