Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-06 / 246. szám

2--oldaL ___________________ ßÄCSMEGYEI NAPLÓ ____________ '-zo;--.E£Ptember P­Dobrovoljácok a jegyző ellen Két dobrovoljác Beogradban az uccán inzultálta Iszkruljev Tosa petrovoselói jegyzőt Bács-Petrovoseloról jelentik: A Pet­­rovoselon nemrég lezajlott dobrovoljác* nagygyűlés, valamint a községben vég­rehajtott agrárrevizió olyan izgalmat váltott ki az amugyis elkeseredett pet­rovoselói dobrovoljácok közt, ami a na­pokban sajnálatos incidensben robbant ki. A dobrovoljácok elkeseredése első­sorban Iszkrulyev Tosa községi jegyző ellen irányul, mert benne látják a sze­rintük sérelmes intézkedések okozóját; A napokban Iszkruljev jegyző Beo­gradban járt hivatalos ügyben. Az elé* gedetlen dobrovoljácok abban a hitben, hogy a jegyző a tőlük elvett fö dnek Petrovoseló község részére való bizto­sítását akarja az agrárreforminiszterium­­ban elintézni, a fővárosba küldték Isz­krulyev után Martinovics Markó és Mi­­juskovics Dusán nevű társaikat, azzal a megbízással, hogy akadályozzák meg a jegyzőt eljárásában. A két dobrovoljác délután hat óra tájban a Terazián találkozott Iszkrulyev Tósa jegyzővel, akit a forgalmas téren felelősségre vontak, majd megtámadtak és bottal, valamint ököllel véresre ver­tek. A szokatlan botrányra 'összesereg­­lett közönség vette védelmébe a súlyo­san bántalmazott jegyzőt, Martinovicsot és Mijuskovicsot pedig a rendőrség őrizetbe vette és megindította ellenük az eljárást. Iszkruljev jegyző inzultálása Petrovo­­szelón osztatlan megbotránkozást és fel­háborodást kelt. A jegyzők egyesülete már megtette a szükséges lépéseket, hogy a súlyosan bántalmazott jegyző teljes elégtételt kapjon. Záróraháboru Becskereken ' - - ..»fii C A kiskereskedők tizenkétórás, a kereskedők egyesülete kilenc és félórás, azalka mazottak nyolc órai munkaidőt követelnek Velikibecskerekrő! jelentik: A becs­­kereki kereskedők grémiuma vasárnap közgyűlést tartott Risztics Gyoka elnök elnöklete alatt. A közgyűlés először Sztefanovics kapitánynak az üzletek zár­órájáról kiadott rendeletével foglalko­zott. A főkapitány ugyanis elrendelte, hogy az üzleteket csak nyolc óra hosz­­szat lehet nyitva tartani és este fél hatkor be kell zárni. Dfagics titkár előterjesztette a ve­zetőség javaslatát, amely szerint a gré­mium május 1-től szeptember 30-ig délelőtt fél 7-től 12-ig és délután fél háromtól hétig, a téli hónapokban pe­dig 7-től 12-ig, illetve 2-ől fél 7-ig kí­vánja nyitva tartani az üzleteket, a kisebb specerájos üzletek pedig télen és nyáron egyaránt este 7-ig tarthatók nyitva. A javaslat hosszú vitát keltett, főleg a kisebb kereskedők ellenezték a vezetőség javaslatát és .tizenkétórás munkaidőt követeitek, végül is a köz­gyűlés 38 szavazattal 34 ellenében el­fogadta a javaslatot. A kisebbségben maradt vegyeskereskedők a szavazás után kivonultak a teremből. A határo­zat értelmében tehát a grémium kilenc és fél órás munkaidő mellett foglalt állást. A tárgysorozat következő pontjaként elhatározta a közgyűlés, hogy az egye­sület belép a kereskedők országos egye­sületébe. Foglalkozott ezután a suboticai vas­­utigazgatóságnak azzal a felhív sáva1, hogy a jövő évi menetrend összeállítása ügyében szeptember 10-re összehivotl konferencián terjesszék élő kéréseiket. Elhatározták, hogy a régi menetrend fentartását kívánják, mert az megfelel a becskereki kereskedők érdekeinek. Meg­állapította a közgyűlés, hogy az egye­sület által tervezett esti továbbképző tanfolyamra több mint háromszáz segéd jelentkezett és igy a tanfolyamot szep­tember hónapban föltétlenül' meg­nyitják. Eckstein János indítványára elhatá­rozták, hogy követelni fogj ík, hogy az üzletzárásra vonatkozó rendelkezéseket terjesszék ki az orosz utcai árusokra, akik egész nap árusítanak és olyan olcsó áron adnak el, amennyiért m g a nagykereskedők sem- juthatnak1 a‘z áruhoz. Ugyancsak Eckstein János in­dítványára elhatározták, hogy kérni'fog­ják a penészes, büdös Vardar ci are - Iának a forga'omból való kivonását. * A becskereki magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottá-: egvesületé-mmmttxMSSssximTr:: isassr:..... nek vezetősége, amint értesii’t a keres­kedőit' hatsrozatáró', azonnal rögtönző't vezetőségi ülést tartott,, amelyen elha­tározták, hogy szeptember nyo'cadikára taggyűlést hivnak össze, r hlyen tilta­kozni fognak a grémium letz r si ha­ts ro ata ellen. Az ülés Ut n a keres­­kedeh: l'alka'tv.azoltak két •- á7 tagú dt­­ou-leiét feü denek Krsztics Vasza a i - pádhoz és Aieksz cs Bogo yub poigrr­­ntt-stefhez, akiktől k rá., i-.ojy a- ható­ság s eret:zen érvényt a. I<apitány zár­óra rendi éténél . Hat osztály megnyitása biztosítva van a IbeeslkereM magyar giibitóziMiaiban Az ötödik osztályban még nem telt be a létszám, a hetedikbe egy tanaié sem Jelentkezett Becskerekről jelentik: Abfcske­­reki gimnáziumban befejezték? a be­hatásokat. A gimnázium magyar tagozatán az első osztályba 49, a másodikba 45, a harmadikba 60, a negyedikbe 49 tanuló iratkozott be. Az ötödik osztályba 17 tanulót jegyeztek elő és négyen a minisz­tériumhoz fordultak engedélyért.-Ha a minisztérium nem gördít! akadályt a négy tanuló felvétele élé,lakkor az ötödik osztály megnyitása is biztositva van. A hatodik osztályba 51 tanulót vettek fel, a hetedikbe egy sem jelentkezett, a nyolcadikban pedig 22 a létszám. Ezek szerint az alsó négy osz­tályban és a hatodik és nyolcadik osztályban elérték a Prib csevics­­féle rendeletben előirt létszámot és valószínűleg az ötödik osztályt is megnyitják. A szerb tagozatra 853 tanuló iratkozott be. A tanulók össz­­létszáma tehát a gimnáziumban 1129. A kereskedelmi akadémián szin­tén befejezték a behatásokat. Az első osztályba itt 60, a másodikba 18, a negyedikbe 39 növendéket vettek fel. Az intézetnek mind a négy osztályát megnyitják, í A polgári iskolákban még folynak a beiratások.. Parasztüldözés Bulgáriában A kormány százával tartóztatja le és végzi ki a radikális : 1 paraszíokat Szófiából jelentik: A szociáldej^pk­­rata párt lapja, a „Narod“ issia hogy a kormány a radikális parasztság nagy­­mérvű üldözőt kezdte meg. ;A>kornA&py, ezt olyan ürügy alatt teszi, hogy faluban kivételes állapéitól hirdotctjt', ki. azon a címen, hogy ott rablók j garáz­dálkodnak. A rendkívüli állapotost , kormány arra használta fel, hogy .^ pa­rasztok nagy részét részben letartóz­tatja, részben kivégezteti. Tizenöt falu három hét óta teljesen el van zárva ezekben a kerületekben á külvilágtól. A rendőrök és katonák min­dent e cipelnek a parasztok házaiból. Aki a fa u határán túllép, azt irgalmat­lanul; ipiöyik. Eddig kétszáznegyven pa­rasztit tartóztattak le, akik közül har­­jpin.er)yo'cat holtan találtak meg. Több falu. teljesen leégett. A „Narod“ beje­lenti, hogy még ennél szörnyűbb rész­leteket is nyilvánosságra fog hoztii legközelebb. Az Emberi Jogok Ligája tiltakozó jegyzéket küldőit a bolgár kormánynak a radikális parasztság ü'dözése miatt. Burov szerint Moszkva az oka a jugoszláv-bojgár konfliktusnak A bolgár külügyminiszter érdekes nyilatkozata a beogradi pálya­udvaron — A harmadik Internacionálé zavarokat szít a Balkáne-a és minden pénzt kifizetne azért; hogy Bulgáriát össze/észitse Romániával — mondotta Burov A beogradi Vreme munkatársa, Vinaver Sztaniszláv érdekees l bszéi­­getést folytatott a beogradi pályaud­varon Burov bolgár külügyrrrimsz­­terrel, aki a Simpion-expressien Genfbe utazott a Népszövetség ülé­sére. A beszélgetés arról folyt, hogy. Bulgária a legutóbbi kollektiv jegy­zék következtében milyen intézkedé­seket szándékozik tenni a szomszéd­­államokat veszélyeztető komitáqsi­­bandák megrendszabályozása céljá­ból. Burov kijelentette, hogy a bolgár kormány azért nem sorolt fel kon­krét terveket válaszjegyzékében, mert nem egyedül Jugoszláviának, hanem három ország kollektiv jegy­zékére kellett válaszolnia s igy ez! csak általánosságokban mozgó vá­laszt adhatott. Hozzáfűzte, hogy Genfben részletesen meg fogja beszélni Nincsicsseel a komitácsi­­kérdésben való együttműködést és azután majd nyilvánosságra hoz­zák a tervezett intézkedéseket. Ezután következő érdekes párbe­széd indult meg a bolgár külügymi­niszter és az újságíró között: — Tették-e már valamit, a jegyzék értelmében, a komitácsi­bandák ellen? — kérdezte a Vre­me munkatársa. — Igen — felelte a bolgár külügy­miniszter. — Megmondhatom önnek, — noha ezt még eddig hoztuk nyilvánosságra, — hogy a napoikban elfogtunk egy bolgár bandát a román határon át Dobrudzsába való betörése után. A harcokban tizenöt komitácsi közit négy elesett. A band;; vezérénél 'megtaláltuk a levelezést, amely igen jelentős és én ezt közölni logom és megmutatom Nincsicsnek Géniben. Kiderült ugyanis, hogy ez a banda a bécsi kommunista központ pénzén és instrukciói szerint működött . . . Itt Burov megakadt és mély lé­legzetet Vett, mert ezt az egész részt a-bolsevikokról egy szuszra mondta el— Írja a Vreme munkatársa. A párbeszéd igy folytatódott tovább: — De hiszen ez a bolsevikokra .vonatkozó állítás mindig is egyik legfőbb tézise volt a bolgár k«u. mánynak — mondta az újságíró. : —? Nem tézis ez. Ez igaz — kiál­tott fel energikusan Burov. — Ön jól tudja, hogy a harmadik internacionálé min­den pénzt odaadna azért, hogy Összeveszitse Bulgáriát Romá­niával. Különösen a mostani pillanatban van erre szüksége Moszkvának. És ne­künk most kétségtelen uj bizonyíté­kunk van arról, hogy Moszkva újból viszályt próbált szitani köztünk és Románia között. — És a balkáni torzsalkodások? Ezekben is Moszkva a bűnös? , — Természetesen. Ebben is Moszkva a bűnös. Ez csak világos! Hiszen itt mindenben benne van a harmadik internacionálé keze! — Minek az nekik? — kérdezte az ujságiró, mert »látja, hogy Bu­rov úgy várja ezt a kérdést, mint' a tenniszben a labdát«. — Kell nekik, hogy békétlenséget idézzenek elő a- Balkánon. Nekik most az a legfőbb ideájuk, hogy za­varokat idézzenek elő és ezt... — ...a bolgár bandák segítségé­vel csinálják — vágott közbe az újságíró. — Teljesen megértett engem — állapította meg 'Burov. — Állitom, hogy a bandák legnagyobbrészt Moszkva bérencei. Természetesen, vannak irredentisták is, hiszen tudja — teszi hozzá gyor­san Burov — a dobrudzsai irreden­­tistákról van szó. A gyors és élénk párbeszéd so­rán a bolgár külügyminiszter _ még egyszer kicsusztatta ezt a szót: ir­redentisták, amikor kijelentette, hogy ha ezek a szervezetek bármi olyat tesznek, ami a jó szom­szédi viszonyt megzavarhatná, a bolgár kormány el van szánva • arra, hogy drákói eszközökkel jár el velük szemben. Burov külügyminiszter ezután, folytatta utazását Genf felé. A ooviszadi betörés tetteseinek biinlaj stroma Veszedelmes betorobamda került rendőrkézre Noviszadról jelentik: Az Erdős Henrik1 és társa cégnél elkövetett betörés vala­mennyi tettesét és az orgazdákat is —, mint már jelentettük — elfogta a növi-, szadi rendőrség és az elvitt pénzt hiány­talanul .megtalálták náluk. Az ügyben a; rendőrség tovább folytatja a nyomozást; annak megállapítására, hogy milyen más bűnök terhelik még a banda tagjait, mert azt hiszik, hogy a betörőtársaság az egész Vajdaság területén követett el ha­sonló betöréseket. Azt már megállapította a rendőrség, hogy a banda vezére, Herdi József, hosz­­szu és gazdag múltra tekinthet vissza. Herdinek hosszú és változatos a bünlaj­­stroma. 1919 február ; 5-én a noviszadi Szloboda-szálló raktárába tört be és on­nan százötven kiló cukrot lopott. Febru­ár 6-án Hirsch Sámuel Hadzsics Szve­­tics-uccai üzletébe tört be és többezer ko- I róna értékű árut vitt el. Másnap Du­­hovszki János Vukovics-uccai hentesüz­letéből tiz kiló szalonnát és tiz kiló szap­pant lopott. Március 4-én Jelenik Jenő Kralj Petar-uccai férfidivat üzletéből 10.000 korona értékű árut vitt el. A kö­vetkező nap Wilhelm Lajos üzletéből készpénzt és többezer korona értékű árut lopott. Az ezt követő napon Filipác Mihály huzatén üzletét fosztotta ki és még ugyanezen éjjel Seidel József mé­száros üzletéből húsz kiló szalonnát és négy kiló bust vitt el. Március 7-én Ek­­stein Simon pincéjéből 35 üveg bort lo­pott, 11-én ismét Hirsch Sámuel üzleté­ből .egy láda árut vitt el. Másnap Scho­­man Jánosnál tört be és többezer koro­na holmit lopott. Április 1-én Dangyero\ és Ráletics üzletéből 15.000 korona kész­pénzt és 1OO.OO0 korona értékű árut, más­nap Ádámovics Sándor üzletéből nagy­­mennyiségű italt, április 3-án Malcsici András szabótól 50.000 korona érték! árut és a következő napon Jelenik Jeni üzletéből 35.000 korona értékű árut lo­pott.

Next

/
Thumbnails
Contents