Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-30 / 270. szám

1926. szeptember 30._________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Földrengések Bécs környékén és Sopronban Á földlökések nagy pánikot Idéztek elő a lakosság között Bécsből jelentik: Kedden délután háromnegyed ötkor földrengést ész­leltek Ausztria több helyén. A föld­rengés kelet-nyugati irányban hul­lámszerűen vonult végig a Semme­­ringen, Baden-Vöslau felől, Néukir­­chen irányában és magyar területre is átnyúlt. Wiener-Neustadtban két lökést éreztek, a házakban a bútorok meginogtak, több ablak betört és sok kémény ledőlt. Soproni jelentés szerint a város egész területén erős földlökést érez­tek, a házak falai megrepedtek sok helyen és a lakásokban a képek le­estek. A városban óriási volt a ria­dalom és az emeleti lakásokból az emberek pánikszerűen menekültek az nccára. Baleset nem történt. Újabb bécsi jelentés szerint az ál­lami meteorológiai intézet közli, hogy nincs kizárva, hogy még szer­dán, vagy a legközelebbi napokban újabb földrengés lesz Bécsben és környékén. Emellett szól, hogy ked­den gyors egymásutánban két ren­gés volt és a földrengés vonalán nyilván átalakulásban van a földké­reg. A keddi földlökések 1908 óta a legnagyobbak, amiket Ausztriában észleltek, sőt nagyobbak, mint az 1908 február 19-iki földrengés lö­kései. Nem vonják be a csődbe Pasics Rada bútorait és mü> k'nc eit Egy kis báz és egy autó a tizenöt milliós követelés fedezete Beogradból jelentik: Pas'cs Rada csődügyében a bíróság megtartotta az egyezkedési tárgyalást, amelyen minthogy egyezkedési ajánlat nem volt, kimondották a csődeljárás folytatását. A hitelezői bizottságba a következőket választották be: Dr. Olip Jankó a Slavenska Banka, Szbobla Vladimir a Lombardhitelbank részéről és Atanac­­kovics Bora, mint Qyurics mérnök és feleségének megbízottja. Gyurics mérnök és felesége együtte­sen négyszázezer dinárt követelnek Pasics Radától, a többi hitelezők közt pedig a két bankon kívül szerepel a Standard Oil Company, mechanikusok, ügyvédek, egyetemi tanár, bányatulaj­donos, iparosok, garázstulajdonos, mérnök és több magánzó. A követelések összege tizennégy és fél millió dinár, ezzel szemben Pasics Rada aktívája' mindössze valamivel több, mint fél­­m'.llió dinár. Nem maradt ugyanis más a követelések fedezésére, mint Pasics Rada Velíki-Milos-ucoa 34. számú háza, amelyben három lakás van és amely­nek becsértéke ötszázezer dinár, to­vábbá egy ötvenezer dinár becsértékü autó. Ennek az az oka, hogy Pasics ügyvédje, Martináé Mijó kimutatta,, hogy a Nyegos-uccai lakásban lefog­lalt nugyértékü bútorok, mük:ncsek és berendezések Pasicsné Bebeke Kate­rina tulajdona. Ebben a lakásban há­rom luxuriózus szalon van, amelyeknek egyike XVI. Lajos korabeli stilusu sza­lon, kis diszkönyvtárral és két XVIII. századbeli hires francia festménnyel, ezenkívül finom hálószoba, ebédlő és más gazdag berendezés. Mindezt an­nakidején százezer dinár értékűnek vette fel a hatóság, a lakás valóságos értéke azonban jóval nagyobb, csak­hogy a becsüsök nem tudták megálla­pítani az eredeti festmények és külön­féle antik berendezési tárgyak értékét. Szakértők szerint ez meghaladja a két­millió dinárt. Pasics Radáné Bebeke Katarina tu­lajdonjogát az ügyvéd régi adásvételi szerződéssel igazolta, továbbá biztosí­tási kötvénnyel, amelyből kiderül, hogy a lakást Pasics Radáné, az asz­­szony biztosítottá. Okmányszerűen bi­zonyította azt is, hogy a lakást Pa­sicsné bérli és a «házbért is ő fizeti. A bíróság ezek alapján úgy határozott, bogst M Njegos-uccai lakást és a benne lefoglalt tárgyakat kivonja a csődtö­megből. Az egyezkedési tárgyaláson felhatal­mazták a csődtömeggondnokot, hogy Pasics Rada autóját adja el és a Veliki- Milos-ucci kis házból befolyó lakbére­Budapestről jelentik: Ugyanakkor, a mikor a jugoszláv magyar politikai kö­zeledés útját egyengetik, kialakulóban van a két állam között a színházi béke is és minden remény meg van arra. hogy ezen a téren is sikerül helyreállí­tani a normális viszonyokat. Tudvale­vő, hogy a beogradi opera együttese októberben Budapesten vendégszerepei és ezzel a vendégszerepléssel kapcso­latban Murkovics Alekszandar, a buda­pesti jugoszláv követség vezetője a kö­vetkezőképen nyilatkozott az újságírók előtt: — A legnagyobb örömömre szolgál, hogy a magyarok művészi téren is ba­ráti közelségbe jutnak velünk, ju­­goszlávokkal. A beogradi opera társulata október 14-én és 15-én vendégszerepel Buda­pesten és a »Borisz Godunöv«-ban lép a közönség elé. A címszerepet Jnrenjev baritonista énekli, inig Xenia szerepé­ben legkiválóbb drámai szopránunk, Drausalj kisasszony mutatkozik be. A beogradi opera együttesének bu­dapesti vendégszereplése azonban csak kezdetét jelenti a jugoszláv-magyar szín­házi közeledésnek. Amikor Márffy Ká­roly, a beogradi opera budapesti ven­dégszereplését intéző színházi ember először tárgyalt Beogradban Timovlcs-Lotldonból jelentik: Kraszin, aki nemrégiben Moszkvába utazott, hogy a szovjetkormánytól instruk­ciókat kérjen, szerdán visszatért Londonba és átvette az orosz nagy­­követség vezetését. A lapok szerint, beavatott politikai körök úgy tudják, a konzervatív Párisból jelentik: A Matin érde­kes interjút közöl Sauerxveintöl, aki hosszabb beszélgetést folytatott Braun porosz miniszterelnökkel. A nyilatkozatban Braun miniszterel­nök megállapítja, hogy Franciaor­szág és Németország gazdasági ér­dekei e^vmást kölcsönösen kiegé­szítik és igy a szellemi érdekeknek közös nevezőre hozása szintén nem tartozik a lehetetlenségek közé. Franciaország és Németország közös érövéi hosszú időre biz­tosíthatják Európa békéjét, ha a két állam a megegyezés po­litikáját követi. Egyszersmindenkorra véget kell vetni annak a korszaknak, amikor a. franciák és németek felváltva mar­cangolják egymást. Ma a huszadik századot — mondotta a porosz mi­niszterelnök, büszkén szeretik a technika századának nevezni, ennek a századnak azonban a kultúra századává kell válnia és nem szabad megengedni, hogy. a technika a kultúra ellen két vegye fel a csődtömeg részére. A hitelezői bizottság utána fog nézni, hogy Pasics Radának milyen bánya­­koncessziói és egyéb birtokai vannak az országban és külföldön s ezeket is bevonja a csödvagyonba. csal, a közoktatásügyi minisztérium szépművészeti osztályának vezetőjével, már felvetette azt az eszmét, hogy ennek a vendégszereplésnek az első lépésnek kellene lennie a jugoszláv, magyar színházi béke felé. Timovics osztályfőnök kijelentette már akkor, hogy a legmelegebben pártfogol­ja ezt az ötletet, hiszen Jugoszláviában is hasonlóan gondolkodnak ezekben a kérdésekben, mint Magyarországon és kilátásba helyezte, hogy a jugoszláv kormányhatóságok en­gedélyt fognak adni, hogy magyar társulatok is tarthassanak Jugo­szláviában előadásokat. — Az első reváns-vendégjátékról már folyamatban is vannak a tárgyalások. A tervek szerint a budapesti Városi Színház operett­társulata hajón Beogradba utazik és ott néhány előadást tart. ezután pedig szó lehet arról is, hogy egyéb magyar előadásokat is engedélyez­zenek Jugoszláviában. Ilyen körülmények közt, különösen te­kintve azt is, hogy a jugoszláv és ma­gyar színpadi szerzők is megkötötték az egyezséget Párisban, a közeljövő­ben teljes lesz a színházi béke és meg­értés Jugoszlávia és Magyarország kö­zött. kormány nincs abban a helyzetben, hogy ratifikálja azt a kereskedelmi szerződést, melyet még a munkás­kormány kötött Oroszországgal. Chamberlain, hir szerint, már a legközelebbi napokban közölni fogja Kraszinnal az angol kormány áilás­­pontját. forduljon. Braun miniszterelnök végül hang­súlyozta, legfőbb óhaja, hogy Fran­ciaország és Németország vállvetve ha'adjanak a nemzetek élén azon az utón. amely Európa és az egész világ békéje felé vezet. A Matin értesülése szerint a (bel­ga pénzügyminiszter, aki kedden érkezett Párisba. már az esti órák-, ban érintkezésbe lépett Poincaréval és kikérte a francia miniszterelnök véleményét a francia és belga frank közös stabilizálására vonatkozólag. Poincaré állítólag tudtul adta a belu­ga pénzügyminiszternek, hogy a francia közvélemény még nem érett meg a frank stabili­zálásának végrehajtására. A francia kispolgárság még mindig reménykedik abban, hogy a fran­cia frank árfolyama idővel a mai­nál jóval magasabb árszintet fog elérni és a lakosságnak ez a réte­ge minden bizalmát elveszítené, ha ez a reménysége nem válna valóra. Ilyen körülmények között Franciaország még nem fiait-Lehet-e stabilizálni a frankot? Poincaré még nem tartja az időt erre alkalmasnak Braun porosz miniszterelnök nyilatkozata a német­francia közeledés szükségességéről Készül a jugoszláv-magyar színházi béke A beogradi opera együttesének budapesti vendégszereplése után a budapesti Városi Színház operettegyüttese fog vendégszerepelni Jugoszláviában — lervbeveiték más magyar színtársulatok jugoszláviai turnéját is Anglia nem ratifikálja a szovjettel kötött kereskedelmi szerződést hatja végre a stabilizálást, ami nem vihető keresztül technikai okokból sem, mert Franciaor­szág egyelőre nem számíthat külföldi hitelekre. Kifejtette még Poincaré, hogy ren­geteg olyan intézkedés, amit Bel­giumban hajtottak végre a frank stabilizálása érdekében, igy az ál­lamvasutak indusztriálása és a bel­ső adósságok kényszerkonszolidá­lása Franciaországban nem hajt­ható végre. A Duna és a Tisza között hajózható csatornát építenek Magyarországon A Rotschild-pénzcsoport ajánlata a magyar kormánynak Budapestről jelenük: A Rajna- Majna Duna-társaság és a Rotschild­­pénzcsoport azt az ajánlatot tették gróf Bethlen miniszterelnöknek, hogy a Duna és Tisza között hajóz­ható csatornát építenek. A csatorna, a pénzcsoport terve szerint, Dunaharasztinál indulna ki a Dunából és Csongrádnál vezetne be a Tiszába. A csatorna mindvégig alkalmas lenne kis hajók közleke­désére, de ezenkívül kitünően fel le­hetne használni öntözésre is. miáltal körülbelül kétszázezer hold eddig terméketlen földet intenzív gazdál­kodásra alkalmassá tehetnének. A külföldi pénzcsoport ajánlatá­ban csak azt köti ki. hogy a magyar kormány biztosítsa részükre a hét és fél százalékos kamatot. Kenderperek után komlóperek A noviszadi tőzsdebirőság előtt sok száz komlóper indul Tavaly kender volt divatban, az idén komló a favorit. Mindenki komlót ter-j tnel, vagy akar termelni. Érthető, ha' most ennél a konjunkturális terménynél, differenciák támadnak termelők és keres­kedők között, amelyek azután tőzsdepe­rekhez vezetnek. Máris sok száz ilyen per van megindulóban, mert a termelők tavaszkor 4000—5000 dinárért eszkö­zöltek elöreeladásokat és most, Hagy a komló ára 10.000—11.500 dinár, a legtöbben ki akarnak bújni szállítási kötelezetségeik alól. A komlótermelők rendszerint saját Terményüket adják el, vagyis a termé­sükből csak annyiban kötelesek szállí­tani, amennyiben nekik termett. Az idei termés aránylag általában sikerült és igy csak kevés termelő hivatkozha­­tik arra, hogy nekik nem termett volna, annyi, amennyit eladtak. Ezidőszerint a termés átvétele még folyamatban van és igy csak az átvé­teli munka befejezése után kerülhet sor­ra a szállítások elmaradásából eredő kárigények megállapítása. Egyes komlókereskedök óvatosak voltak és már előre szerződésbe fog­lalták, hogy amennyiben a termelő már előre látja, hogy a termése nem lesz megfelelő, vagy egyáltalán nem lesz^ semmilyen termése, köteles a tőle vá­sárló kereskedőnek ezt a körülményt még a szállítási határidő előtt, idejében bejelentem, hogy erről a vásárló ke­reskedő maga meggyőződhessen. Vol­tak olyan kereskedők is, akik e beje­lentés elmulasztása esetére azt a szank­ciót foglalták a szerződésbe, hogy az ilyen mulasztást elkövető termelő egy­általán nem hivatkozhatik többé arra, hogy nem volt kielégítő termése. Jogászkörök véleménye ezeknél a; kérdéseknél megoszlik. Van olyan jo­gászi vélemény, amely szerint ha a termelő elmulasztja. a kereskedőt érte­síteni a termés sikertelenségéről, úgy szerződésbeli kötelezettségeiért úgy fe­lel, mintha mint kereskedő adta volna' el az árut későbbi szállításra. Eszerint, ha nemis termett neki, de ezt elmulasz­totta idejében bejelenteni, úgy tartozik

Next

/
Thumbnails
Contents