Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-23 / 263. szám
12 OLPai * AHA f/, DIKÄR Poštarina plaććna a gotovom! ^««iCu IL XXVP. évfolyam Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK szeotemb^r 23. 263. szán Megjelenik minden reggel, finnep után és hétfőn délben Uiefon: Kiadóli*vetak 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőségi Zmsj Joviu trg 3. szám (ü.inerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Tov'n trg 3. (Minerva palota) Régen és most Kedves Szerkesztő Ur, sok viz lefolyik a Murán, mire hozzánk ér a posta. De mivel hallgatni még nehezebb, mint írni, a késő »közbe'szólásért« adassák nekem bocsánat. A genii kisebbségi konferenciáról i kitűnő Prokopy Imre »utóhango- Kat« szólaltat meg. libben az epilógusban összehasonlítja a régi és a mai nemzetiségek jogi és politikai Helyzetét s a régen befejezett és most folyó kisebbségi küzdelmek feltételeit s ez az összemérés azzal az eredménnyel végződik, azzal az egyenleggel záródik, hogy »mennyivel' egyszerűbb ma nemzetiségi politikát csinálni, amikor a kisebbségek jogait és védelmét nemzetközi szerződésekben és ezek hatása alatt tételes törvényekben kodifikálták, a múlthoz képest milyen óriási haladást jelent mindez«. A kitűnő cikkíró szerint mennyivel könnyebb ma a kisebbségek jogi helyzete, mennyivel könnyebb ma kisebbségi politikát folytatni, mint volt a háború előtt. Úgy gondolom s ami ennél nagyobb baj: ugjA érzem, hogy ez az összehasonlítás nem igazságos. Igaz. most rá lehet már mutatni n népszövetségi eszme vajúdó megvalósulására, igaz, azt is lehet mondani, hogy nemzetközi szerződések védik a kisebbségek helyzetét, törvénybeiktatott nemzetközi megállapodások garantálják a nemzeti, faji és vallási kisebbségeknek a politikai, nemzeti és vallási szabadságot. Ámde — és »ez itt a bökkenő«, ahogy Hamlet kifakad — nem a törvények szavai, nem a nemzetközi megállapodások rendelkezései, nem az alkotmányok kijelentései szerint kell megítélni, nem a jogi helyzet alapján kell és szabad összehasonlítani a régi és a mai kisebbségek helyzete és küzdelmének feltételei között a különbséget, hanem a tényleges helyzet alapján. Ha a törvények az összehasonlításra megnyugtató mértéket szolgáltatnának, akkor a soha végre nem hajtott magyar nemzetiségi törvény alapján kellene megítélni a régi Magyarország nemzetiségeinek kulturális és politikai szabadságát is. Ki fogja igaznak tartani azt a képet, amit soha végre nem hajtott törvények liberális és humánus kijelentései alapján rajzolna meg a történelem? Ki hinne egyáltalán annak a történelemnek, amelyik a törvény papirosával takarná el a — valóságot? Ha azonban a régi Magyarország nemzetiségei helyzetének megítélésénél alkalmatlan és megfelelőtlen alapnak kell tartani a jogi szabályozást, mely az élettől távol maradt, éppen úgy a mai nemzetiségek politikai és kulturális szabadságát csak annyiban szabad a nemzetközi jog eszményi rendelkezéseivel felmérni, amennyiben ezek a rendelkezések nemcsak a törvények kijelentései, hanem az élet valóságai. A Népszövetség valóban gyqnyörii, nemes elgondolása egy fenkölt, az emberiség jobb jövőjéért lobogó fantáziának: a nemzetközi szerződések tagadhatatlanul lehetnének a nemzetek szövetsége becsületének védelme alá helyezett garanciái a népkisebbségek politikai és kulturális szabadságának. De mindez a fellegjáró elgondolás, a középkor ágyában álmodott • újkor nemzetközi moráljának uralmát hirdető varázslatos hit csak a valóság erejével javítja a kisebbségek helyzetét. A Népszövetség ma csak tervrajza a kisebbségi védelem várának. S amint nem juttatjuk lakáshoz a lakásnélkülit, ha a leggyönyörűbb palota tervrajzát nyomjuk kezébe, amint nem lehet belefeküdni a legkényelmesebb ágy iparmüvészettel megalkotott rajzába, amint a leggyönyörűbben megfestett fegyverrel nem lehet — verébre sem lőni, éppúgy nem lehet a népkisebbségek védelmét és oltalmát látni a Népszövetségben. A Népszövetség ma csak rajz, terv, gondolat. Lehet, hogy egyszer fel is építik a jog palotáját, lehet talán remélni is, hogy egyszer bele is költözhetik majd a népkisebbségek védelme, de addig csak sürgetni s csak álmodozni szabad. De nem melegedhetünk a meg nem épült palota össze nem rakott és be nem gyújtott kandallója mellett. A régieknek tradícióik voltak, tapasztalataik, vezéreik, megszervezett tömegeik, apáiktól örökölt harcmodoruk, generációkon átszürődött1 szívósságuk, csapásokon és eredményeken edzett kitartásuk, bátorságuk és áldozatkészségük s olyant életviszonyok, mikbe beleszülettek. Nekünk ezzel szemben van Népszó-' vétségünk és végre nem hajtott, kötelezőnek el nem ismert nemzetközi szerződésünk. Melyik segítség hatalmasabb? * (Prekomurjei.) A kantom vörös csapatok tömegesen gyilkolják az európaiakat Ujahb angol törpe dó flotilla indult a keletázsiai vizekre Londonból jelentik: A Daily Telegraph máltai jelentése szerint a máltai hadikikötőből újabb három ágyunaszádot és egy harmadik torpedóflotillát indítottak útba a keieíázsiai vizekre, a kantoni vörös csapatok ellen. Sanghajból érkező jelentések szerint Hankautól délre Vu-Pej-Fa csapatai és a kantoni vörös csapatok között ütközetre került a sor. A kantoni csapatok elfoglalták Cslng-King várost és a lakosságot fosztogatják. Az európai negyedben tömegesen gyilkolták meg az európaiakat, akiknek védelmét Anglia vállalta. A miniszterelnök nyilatkozata megelégedést kelteit a ftadies-pártban Az ellenzék szerint Uznnovics optimizmusa nem jogosult — Tisz* tázatlan maradt a Nikics-kérdés — Uznnovics Caítatka utazik Beogradból jelentik: A' politikai érdeklődés középpontjában Uzunovics Nikola miniszterelnök keddi nyilatkozata áll, amelyet a politikusok pártállás szerint különbözőképpen kommentálnak. Az ellenzéknek az a véleménye, hogy a miniszterelnök túlságosan optimista és nem akar tudomást venni azokról a nehézségekről, amelyek különösen a Pasicscsoport részéről a kormány tartós működését gátolják. Pribicsevics sajtója támadja a miniszterelnököt, amiért Pribicsevics politikáját izoláltnak mondotta. A Recs megállapítja, hogy Pribicsevicsnek az ország minden részében tartott nagysikerű népsyülései nem az izoláltságot bizonyítják, hanem inkább azt, hogy az ország torkig van a megegyezés politikájával. A radikális párt jobbszárnyán rossz benyomást keltett a miniszterelnöknek az a kijelentése, amely szerint nem tartja szükségesnek, hogy Caftatba utazzék Pasics meglátogatására. A délutáni órákban elterjedt a hire, hogy Uzunovics rövid időn belül elmegy Caftatba. Ha ez a látogatás megtörténik, az a Pasics-csoport megerősödését jelentené, mert azt dokumentálná, hogy a kormánynak nagy szüksége van elhatározásaiban Pasicsék hozzájárulására. A horvát parasztpárt megelégedéssel vette tudomásul a miniszterelnök nyilatkozatát, amelyből kitűnik, hogy Uzunovics és az egész radikális párt kitart a megegyezés mellett és az összes politikai kérdéseket Radicsékkal egyetértésben kivárnia megoldani. Ami Nikics helyzetét illeti, az a miniszterelnök nyilatkozata után is tisztázatlan maradt. Uzunovics előbb tagadta, hogy van Nikics-probléma, később pedig kijelentette, hogy a Nikics-problémát a két párt egyetértésben fogja megoldani. Ebből az ellentmondásból az ellenzék azt következteti, hogy a Nikics-kérdésben kontroverziák vannak a két kormánypárt között. Makszimovics és Sr skies a miniszterelnöknél Szerda délelőtt Makszimovics Bózsó belügyminiszter megjelent Uzunovics Nikola miniszterelnöknél és hosszasan tárgyalt vele. Utána Srskics Milán törvényegységesitő miniszter és Andrics Vláda agrárreformügyi államtitkár, akik most érkeztek vissza boszniai Htjukról, jelentek meg együttesen a miniszterelnöknél és beszámoltak a boszniai útjukon tett tapasztalataikról. Srskics egyben megállapodott a miniszterelnökkel, hogy a törvényhozó bizottságot október 2-ikára összehívják. A törvényhozó bizottság a lakástörvény módosítását fogja megvitatni. A pancsevói selyemgyár ; a monopoligazgatóság ügymeneté a pénzügyi b zottság előtt A pénzügyi bizottság szerdai ülésén Setyerov Szlávkó dr. beszámolt a pancsevói selyemgyárbar* uralkodó állapotokról. Setyerov ugyanis, ámbár a pénzügyi bizottság elhalasztotta pancsevói útját, meglátogatta a selyemgyárat és megvizs álta annak ügymenetét. Jelentéséin megállapítja Setyerov, hogy a gyár technikailag kitünően dolgozik, de a könyvelése hiányos. Az értékek nincsenek a valóságnak megfelelően megállapítva és az 1924—25. évekről nem készítettek mérleget,] aminek az az oka, hogy a gubóbe-i váltás körül nézeteltérés támadt a1 kereskedelmi és földmivelésügyi mi-1 nisztérium között. Setyerov végül hangsúlyozza, hogy a gyár vezetését teljesen át kell szervezni. A pénzügyi bizottság ezután a] monopoligazgatóság vállalatainak j ügyeivel foglalkozott. Radonics el-j nők, mint a monopoligazgatósági tagja referált a dohányeladásról ésj a cigarettamonopoliumról. A bizott-1 ság elhatározta, hogy csütörtökön a; monopoligazgatóság épületében tart] ülést. A pénzügyi bizottság elnöke a közlekedésügyi politikáról Radonics elnök ezután az állanv vasúti politikáját bírálta és kijelentette, hogy a közlekedésügyi miniszternek errevonatkozó jelentései egy-; általán nem kielégítők. A pénzügyi, bizottságnak tudnia kell, hogy az ál-; lám mennyi tőkét invesztált vasúti] vállalatokbá, mik a vasutak kiadásai^ és bevételei, mit használtak el a jóvátételi számla terhére, vasútvonalak javítására és a jelenlegi vasúti tarifák mellett milyen az államvasutak rentabilitása. Rámutatott Radonics arra. hogy Németországban és Belgiumban kezdenek a vasutak részvénytársaságokká átalakulni és fölvetette a kérdést, hogy nem volna-e célszerű nálunk is ezt a gondolatot felkarolni. A bizottság elhatározta, hogy az elnök jelentése alapján áür a közlekedésügyi miniszterhez. Vasárnap a oénzügyi bizottság a kragujeváci állami arzenált látogatja meg. Az a - kétbizotts'g ülévO Az ankétbizottság szerdai ülésén Jojics Riszta demokrata képviselő.
