Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-22 / 262. szám

6. oldal, 1926. szeptember 22 A figyelmes tolvaj Becskerekre utazott, hogy az éj homályában visszaadja az el­lopott pénzt Becskerekről jelentik: Vladiv Jelena özvegyasszony két hónappal ezelőtt fel­jelentést tett a rendőrségen, hogy egy borbélysegéd lakáskeresés ürügyével nála járt és elvitte nyolcszáz dinárt tar­talmazó pénztárcáját. * A rendörséég azóta nyomozott a tolvaj után, de nem sike­rült elökeriteni. Hétfőn este bérkocsi állt meg Vladiv Jelena háza előtt és valaki kopogott az ablakon. Az özvegyasszony meglepetve látta, hogy a tolvaj keresi, aki közölte vele, hogy azért jött, mert a pénzt visz­­sza akarja adni. Az asszony azonban nem fogadta el a pénzt és felszólította a fiatalembert, hogy menjen a rendőr­ségre és ott adja át a lopott összeget. A fiatalember könyörgött, hogy fogadja el a pénzt és vonja vissza a feljelentést, végre az asszony, minthogy félt a fia­talembertől, azt válaszolta, hogy adja át a pénzt a kocsisnak, aki majd beadja az ablakon. Miután ez megtörtént, fi­gyelmes tolvaj ismét kocsira ült és el­hajtatott. Vladiv Jelena azonnal a rendőrségre ment és jelentést tett a történtekről. A rendőrség emberei elindultak a borbély­­segéd felkutatására, akit már másfél éve keresnek különböző hasonló visszaélések miatt, de ez, mint mindig, most is titok­zatos módon eltűnt a városból. Uj akciót indítanak a nyugdíjas vasutasok Depntác'őban kérik a tisztviselő osztályokba való besorozásukat ’ Ismeretes, hogy a Vajdaságban nyug­díjazott vasutasok nagy része, annak el­lenére, hogy már az SHS vasutaknál is éveken át teljesítettek szolgálatot, a ré­gi törvények alapján kapja nyugdíj il­letményét, amely jóval kevesebb, mint amennyit más országrészek nyugdíjasai kapnak, akiket beosztottak az uj tisztvi­selői osztályokba. A vajdasági nyugdí­jasok már több alkalommal megkísérel­ték jogaikat érvényesíteni, de törekvé­sük sohasem járt sikerrel. Most a vaj­dasági Nyugdíjas Szövetség elhatározta, hogy uj akciót indít, amelybe bele vonja az összes 1923 november 1-seje r után nyugdíjazott vasutast. A Nyugdíjas Szövetség memorandu­mot dolgoz ki, amelyben részletesen el­sorolja a nyugdíjasok sérelmeit és ki­fejti, hogy a vajdasági nyugdíjas vas­utasok helyzete mennyivel súlyosabb, mint a többi országbeli nyugdíjasoké. A Szövetség memorandumát deputá­­ció viszi Beogradba a kormány tagjai­hoz, a parlament elnökéhez, a parlamenti klubokhoz és az összes vajdasági nem­zetgyűlési képviselőkhöz. A Szövetség el­határozta, hogy minden érdekelt nyug­díjas tiz dinárral járul hozzá a memo­randum sokszorosításának és az utazás­nak költségeihez. A pénzt Szabó György­nek, a Nyugdíjas Szövetség elnökének címére (Szubotica, Kumicsicseva-ucca 8.) kell küldeni. Ha az akcióban való rész­vételre nem jelentkeznek elegen, a moz­galmat a Szövetség megszünteti és a be­fizetett pénzt a befizetőknek visszaküldi. Keresik a budapesti egyetemi hallgatók felbujtóit Szigorú rendszabályokkal fenyege­tik az Ádám professzor ellen tűn­tető ébredő egyetemi hallgatókat Budapestről jelentik: Hétfőn délután a budapesti egyetem ébredő hallgatói — mint ismeretes — tüntetést rendeztek Ádám Lajos dr. egyetemi tanár ellen és összetörték Ádám dr. orvosi táblá­ját. A tüntetőket a rendőrség oszlatta fel, az egyetemi hallgatók azonban a rendőrség elől az egyetem épületébe menekültek. Az egyetemi hallgatók tüntetésével kapcsolatban kedden az egyetem rek­tori hivatala hirdetményt függesztett ki, amelyben a legszigorúbban figyelmezteti SÁCSMEGYE3 NAPLÓ a hallgatókat, hogy tartózkodjanak min­den rendbontástól. A rektori hivatal hirdetménye szerint abban az esetben, ha nem lenne foganatja a felhívásnak, az újabb rendzavarás súlyos tanulmányi veszteséget vonhatna maga után. Ha az egyetemi hallgatók az egyetem testü­letét, vagy egyetemi tanárokat sérte­nének meg, akkor a vétkesek fegyelmi eljárás alá esnek, ha pedig a köztörvé­nyekbe ütköző cselekményeket követ­nének el, úgy bűnvádi eljárás fog elle­nük indulni. A rendőrség is tovább folytatja a nyo­mozást a hétfői tüntetéssel kapcsolat­ban. A főkapitányság politikai osztályán kedden kihallgatták a tüntetés szemta­núit, hogy megállapítsák, kik a felbuj­tók és kik vettek részt a tüntetés elő­készítésében. Világ népei egyesüljetek! A Népszövetség világgazdasági konferencia összehívását és általános leszerelést sürget Genfből jelentik: A Népszövetség mai teljes közgyűlése elfogadta a világgazdasági konferencia előkészi­­tő bizottságának jelentését, amelyet Loucheur francia delegátus szer­kesztett. A népszövetségi közgyűlés elfogadta a Loucheur által előter­jesztett határozati javaslatot is, a mely megállapítja, hogy a világgaz­daság mai helyzete olyan, hogy még soha nem volt ennyire szükség a nemzetek gazdasági együttműködé­sére, mint most és megállapítja, hogy elkerülhetetlen az általános le­szerelési konferencia összehívá­sa is. Rheinbaden báró, német delegátus mondott ezután hosszabb beszédet. Leszögezi, hogy Németország már annak idején kijelentette, hogy részt vesz a világgazdasági konferencia előkészítésében, bár akkor még nem volt tagja a Népszövetségnek. A vi­lágháború által előidézett súlyos szociális és gazdasági krízist növeli az, hogy az addig egységes gazdasági területek között a békeszerző­dések vámhatárokat állítanak fel. A krízist Európa valamennyi népe érzi és csak valamennyi nép közre­működésével lehet megszüntetni. A német kormány kész támogatni a világgazdasági konferencia össze­­ülését. — A német-francia vaskartel — mondja — melyhez csatlakoznak Belgium és más európai államok is nagy mértékben hozzájárul a gazda­sági együttműködés nemzetközi megalapozásához. Az ülés végén Loucheur ismét hosszú beszédet mondott. A gazdasági helyzet állandóan rosszabbodik. Újabb krízisek vetik előre árnyékukat. Az indusztriális túltermelés még a békeévekben kezdődött és a világhá­borúban fokozódott, az ipari terme­lés fokozásával együtt járt a mező­­gazdasági termelés elhanyagolása. Az élelmezési problémák egyre na­­jgyobb gondot okoznak. A világhá­ború után senki sem gondolt arra, hogy olyan eszközöket teremtsen, amelyek a krízist megoldják. Egyre nagyobb embertömegeket kell ellát­nunk kenyérrel. Számolni kell az uj határokkal és szomorúan látjuk, hogy a nem­zetek és népek között, amelyek ezelőtt szabadon cserélték gaz­dasági javaikat, vámhatárok emelkednek. Ha nem teszünk meg mindent, hogy a gazdasági problémákat minél ha­marább megoldjuk, akkor attól kell tartanunk, hogy egyáltalában nem tudjuk megoldani. Jogi formulákkal nem lehet bé­két csinálni a gazdasági élet mélyére kell nyúlni s ott keresni az okokat, melyek a krízist létrehozták. Remény van arra, hogy a világ­­gazdasági konferencia még ez év folyamán összeül. „A bombavetők bősök“ — irta Mussolini újságíró-korában Egy olasz történetíró fejére olvassa a Duce-nak régi, merénylet-pártoló cikkeit Londonból jelentik: Salvemini olasz történetiró, aki Mussolini elől Angliába menekült, a Westminster Gazette-ben cikket ir Mussoliniről, a szocialista hir­­lapiróról és szemelvényeket közöl egy­kori cikkeiből, amelyeket Mussolini a bombamerényletek etikájáról irt. Mikor Argentínában 1910-ben bombát vetettek az ottani köztársasági ^elnökre, igy irt Mussolini: — Ha egy kormány, legyen az vala­mely köztársasági vagy császári biro­dalomnak kormánya, elnyomja a sza­badságjogokat és a polgárokat az em­beri nivó alá süliyészti, akkor az erő­szakot, amely válasz az erőszakra, nem szabad elítélni, még ha ártatlanok is halnak meg. Ugyanerről a merényletről még egy cikket irt akkor Mussolini s ebből va­lók a következő sorok: — Ki meri azt állítani, hogy a bombavetők gyávák? Hősök ők, sőt nem is esztelen hősök, nem őrültek! Erzsébet magyar királyné gyilkosát Mussolini éppen úgy magasztalta, mint Umberto olasz király megölőjét. Mikor Pétervárott meggyilkolták Sztolipint, aki lelkileg nagyon hasonlított Olaszor­szág jelenlegi diktátorához, a Duce még szocialista hirlapiró volt, igy irt Sztoli­­pinről: — Elérte az igazságos nemezis! Sö­tét alak volt, vérengző individum, meg­érdemelte sorsát. Az orosz proletárok bombát dobtak rá, hogy széttörték csont­jait annak, aki proletárvérrel szennyezte be a kezét! A anarchista Alba 1912-ben merényle­tet kísérelt meg a jelenlegi olasz király ellen, de tette nem sikerült s ennek örö­mére az olasz szocialista párt Bisolati vezetése alatt küldöttséget menesztett a királyhoz, hogy szerencsés megmenekü­lése alkalmából üdvözölje. Mussolini ak­kor a szocialista pártgyülésen azt indít­ványozta, hogy zárják ki Bisolatit. Az indítványt meg is szavazták. Mussolini akkor ezt irta: — Egy kőműves revolverrel lőtt Sa­­voyai Viktorra, mert precedens volt előtte: Erzsébet magyar királyné meg­gyilkolása. Remélhető, hogy a munká­sok nem fognak zászlókat kitűzni az öröm jeléül ebből az alkalomból, mert a merénylet történetesen nem sikerült. Ki­rályok ellen végrehajtott gyilkosságok és gyilkos kísérletek: a hivatás vesze­delme, éppúgy, mint a kőmüvesmester­­ség hivatásával együttjár az a veszede­lem, hogy a munkás lezuhan a fageren­­dázatról. Ha már mindenáron könyeket akarunk hullatni, akkor ne a királyt si­rassuk, hanem könyezzünk a szegény kőművesért. Ehelyett azonban a szo­cialista párt megcselekedte azt a kötél­táncos mutatványt, hogy Bisolatit a ki­rályhoz küldte. Az olasz történetíró cikke nagy fel­tűnést kelt és az bizonyára nagyon kel­lemetlenül érinti Mussolinit, akinek most lényegesen más véleménye van a me­rényletekről, mint akkor volt, amikor a most fejére olvasott cikkeket irta. Százezer dollárt csalt össze egy szélhámos hirdetési ügynök Megszűnt lap részére vett fel világcégektől hirdetéseket Bécsből jelentik: A lembergi, buda­pesti és bécsi rendőrség által már ré­gebben körözött Holló Géza hirdetési ügynököt kedden csalás, szédelgés és leánykereskedés gyanúja miatt a bécsi rendőrség letartóztatta A szélhámos hir­detési ügynök mintegy százezer dollár értékű összeget csalt ki nagyrészt vi­lágcégektől. A konjuktura idején Budapesten Nem­zetközi Dunalloyd címen hatvan-nyolc­van fényezett oldalon igen tetszetős kül­sővel közgazdasági folyóirat jelent meg magyar, német, szerb, francia, olasz és angol nyelven. A lap nagyszámban al­kalmazott hirdetésszerzőket, akiknek ele­gáns szerkesztői igazolványt adott. A konjuktura megszűntével a lap össze­omlott, a hirdetésszerzök közül azon­ban többen, köztük Holló-Hirch Géza sem adta vissza szerkesztői igazolvá­nyát. Holló azóta Berlinben, Hamburgban, Drezdában, Bécsben és Lembergben a legnagyobb gyáraktól és céégektől vett fel hirdetéseket, amelyeknek árát leg­alább részben előre kifizettette magának, a hirdetések azonban természetesen nem jelentek meg. Az igy megkárosított cé­gek feljelentést tettek a szélhámos hir­detési ügynök ellen, akit azonban eddig nem tudtak megtalálni, mig most Bécs­ben letartóztatták. A szélhámos ügynök ellen a leányke­reskedés vádja azon alapszik, hogy bé­csi mulatóhelyeken a rossz anyagi vi­szonyok közt élő artistanőket elcsábí­totta és kiszállította őket főképen Ro­mániába és a Balkánra. A rágógummi-király 25.000 dollárt tűzött ki az amerikai csatorna átuszójának Newyorkból jelentik: A világ legjobb úszói a jövőben nem a La Manche-csa­torna átuszására fogják fordítani ener­giájukat William Wrigley, az amerikai rágógumi-király, aki pár évvel ezelőtt megvette a californiai partok paradi­csomszigetét: Catalina Islandot, huszon­ötezer dolláros dijat tűzött ki annak, aki a los angelesi öbölből elúszik az ő szigetére. A távolság légvonalban hu­szonkét angol mérföld, az úszónak azon­ban nem jöhet segítségére tengeráram­lat, mint a La Manche-csatornában és a ténylegesen megteendő ut 28—30 angol mérföld, amihez minimálisan húsz órai úszásra van szükség.- Wrigleynek az a kívánsága, hogy a díjért való mérkőzés világverseny formájában folyjék le. A Daily News, amelyet táviratilag tu­dósított a dijkitüzésről Wrigley, bizott­ságot küldött ki, amely meg fogja álla­piam a benevezés és részvétel föltéte­­eit és fel fogja hívni arra a világ ösz­­szes hires úszóit Gertruds Ederlebe ve­tett hitének demonstrálására a lap külön ötezer dollárt tűzött ki a La Manche első női meghódítója számára. Valószí­nű, hogy egyéb dijkitüzések is lesznek és igy az, aki meghódítja az amerikai csatornát — igy is nevezik a Catalina sziget és a los angelesi öböl közti víz­választót — tekintélyes anyagi vagyon­hoz jut. A vállalkozás azonban nemcsak nehezebb, hanem veszedelmesebb is a La Manche-psatorna átuszásánál, mert a cápák és kardhalak ezen a vizen egy­általán nem tartoznak a ritkaságok kö­zé. Eddig még senkinek sem sikerült úszva jutni el Catalina szigetére. a legjobb Mindenütt kapható!

Next

/
Thumbnails
Contents