Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-22 / 262. szám
-20, 6zePtember --------------------------- BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET —am— A ziálnokiak harangja körül csúnya kavarodás támadt. A kis erdélyi község iskolája jó pár évvel ezelőtt egy harangot kapott ajándékba. Az iskola a harangot átadta a református egyházközségnek azzal a kikötéssel, hogy harangtornyot építtet neki. Az egyház el is készíttette a tornyot, a kis harangot fölállították, de alig örvendeztette pár hónapig a zálnokiakat, jött a háború és a harangból — komor ágyú lett. Közbe teltek az évek, bekövetkezett az imperiumváltozás és a román földreform attól a földtől is megfosztotta az egyházat, melyen a harangláb állt. Az egyház — minthogy a harang amúgy is hősi halált halt a háborúban — a kisajátított iöldön hagyta a harangtornyot, de azzal a határozott kikötéssel, hogy azt, amikor uj harangot szerez be, elviteti és más helyen felállittatja. A zálnokiak a tavaszon közadakozásból uj harangot szereztek, melynek elhelyezése végett a harangtornyot elvitték a kisajátított földről. A toronyszállitás utáni napon Pap Tibor állami tanító a községházára hivatta Gyorgyán Miklós egyházi gondnokot, akitől a harangláb i azonnali visszaszállítását követelte, mert szerinte az állami iskola részére az is ki lett sajátítva. A gondnok megtagadta a harangtorony visszaszállítását, mire a tanító durván kiutasította a községházáról, a harangállványt pedig hatósága segédlettel visszaszállították előbbi he» lyére. A szilágymegyei református egyház vezetősége feljelentést tett a dologról az illetékes megyei hatóságnál, de eddig semmi eredményt nem tudott elérni. * A csehszlovákiai németetk, 'a lapok szerint feltétlen belépnek a kormánykoalícióba. Svehla a németeknek a kormánytámogatás fejében a következőket ígérte meg: a megszüntetett német iskolák és azok önálló közigazgatásának visszaállítását; a német pártok kívánságának figyelembevétele a földreform keresztülvitelénél (ezalatt a német nagybirtokok visszaadása értendő); a németek részvételét az állami hivatalokban és katonai méltóságokban (a német hivatalnokok számának az összes hivatalnokok egyharmadát kell kitennie); a német pénzintézetek szanálása, miután ezek az osztrák bankjegyek lebélyegzése által megkárosultak. A németek ezenkívül két minisztériumot és pedig a földmivelésügyi és népjóléti minisztériumot és az erdők államosításának beszüntetését követelik. * Az erdélyi magyar párt vezetősége interveniált Petrovici közoktatásügyi miniszternél, hogy a nyilvánossági jogától megfosztott összes iskoláknak — ahogy Ígérte — adja vissza a nyilvánossági jogát. A miniszter a küldöttségnek kijelentette, hogy ebben a tanévben a szóbanforgó iskolák nyilvánossági jog nélkül fognak működni, ami azonban nem zárja ki azt, hogy az év közben ülésező konziliul permanent esetleg megadja a nyilvánossági jogot. & Bukovinában, az ottani csángófalvakban most alakították meg a magyar párt szervezeteit. A hadikfalvaí alakuló gyűlésen a párt vezetői közül résztvett Zúgom István, aki nagy beszédben fejezte ki a szervezkedés fontosságát. »Messzi utón — mondotta — nagy távolságról jöttünk el testvéri szeretettel tihozzátok, hogy résztvehessünk a szent ünnepetekben. A történelem közös sorsot rendelt a mi számunkra és ez a sorsközösség teszi kötelességünkké, hogy az örömben, gondban, fájdalomban, jóban és rosszban osztozzunk. Azon až útirányon jöttünk, amelyen valamikor a ti őseitek elvándoroltak. Szabadságküzdelemből verődtek ki a ti őseitek az erdélyi földről, szabad életet keresni voltak ■kénytelenek keletre szakadni. Rengeteg szenvedésen, megpróbáltatásokon mentetek át azóta és mi, akik otthonmaradtunk, jobb életet éltünk sokáig. Aztán nemrégiben reánk szakadt a súlyos gyász, a gyászt átéltük, könnyeinket letöröltük és munkához láttunk, hogy a jelent a magunk számára megmentsük, a jövőt előkészítsük és kiépítsük. Ebben a munkában vettük magunkra a kötelességet, hogy magunkhoz, testünkhöz-lelkünkhöz öleljünk benneteket bukovinai magyarok, olyan erős szeretettel láncoljuk össze a testvériségünket, hogy az többé el ne szakadhasson soha. Békét jöttünk hirdetni tiközöttetek és szeretetet. Feledjétek el e naptól kezdve mind a haragot és minden ellentétet, ami eddig éket vert közétek ».legyetek egymás iránt jóindulatú magyar testvérek. Látjátok a szeptemberi napokon a fejünk felett csapatostól járó varjúsereget, útirányt és életfentartást még azok is az egyesülésben keresnek. Az ember értelme meg kell hogy értse, az élet egymásra utal. A mai napot látjuk, a holnapot nem tudjuk. Uj megpróbáltatások jöhetnek, uj viharok rázhatnak meg s a vihart kiáltani csak úgy tudjuk, ha összefogózva erősek vagyunk. Azért jöttünk, hogy közöttetek békét tegyünk és hogy magunkhoz öleljünk. Köszönettel tartozunk, hogy más népek tengerében megtartottátok a földet, amit őseitek elfoglaltak és hogy megtartottátok a nyelvet, amit anyáitoktól örököltetek s hogy megtartottátok telketek magyarságát, ezután pedig együtt fogunk nekimenni mindannak, amit a jövő számunk*ra tartogat.« Szerdán indulnak külföldi útra a jugoszláv katonai repülők A Bácsmegyei Napló már jelentette, hogy öt jugoszláv katonai repülőgép Csehszlovákiába, Lengyelországba és Romániába repül, hogy viszonozza a csehszlovák, lengyel és román repülősök jugoszláviai látogatását. A jelentékenyen hosszú ut tanuságtétel lesz az egyre fejlődő jugoszláv katonai aviatika képességei mellett. Életbelépett az uj görög alkotmány Október 24-ére írták ki a Athénből jelentik: Kondilisz tábornok, miniszterelnök hétfőn jóváhagyatta a minisztertanáccsal és a köztársaság elnökével az uj görög alkotmányt, amely a hivatalos lap keddi számában jelent meg, úgy hogy az uj görög alkotmány kedden életbelépett. Kondjlisz tábornok egyidejűleg rendeletet irt alá, amely szerint az ui választásokat véglegesen október 24-ikére tűzte ki. Az athéni lapok keddi számukban részletesen közlik Pangdlosz volt görögországi választásokat köztársasági elnöknek ismeretes nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy hadat akart üzenni Törökországnak. A lapok a legnagyobb felháborodással írnak a tervről és megállapítják, hogy az csak egy beteg agyban születhetett meg. A lapok szerint nagy szerencse, hogy Pangaloszt még idejében eltávolították, mert a görög-török háború súlyos nemzetközi bonyodalmakra ve* . zethetett volna és Görögország csak kárát látta volna a konfliktusnak. A spanyolok megkezdtékTanger kiürítését Spanyolország résztvesz a leszerelési konferencián . Párisból jelentik: A San Sebastianban hétfőn a király elnöklésével megtartott koronatanácson szóbakerültek a legutóbbi zavargások is, bár ezekről a hivatalos jelentés nem tesz említést. A koronatanács után Primo de Rivera visszatért Madridba és hivatalosan közzétette, hogy a kormány kikérte a király jóváhagyását, hogy Spanyolország résztvehessen a leszerelési konferencián. Ez az állásfoglalás lehetővé vált Spanyolország számára azáltal, hogy az Egyesült-Államok kormánya is kiküldte megbízottját a leszerelési konferenciára, bár nem tagja a Népszövetségnek, úgy hogy a konferencián való részvétellel Spanyolország sem köti le magát. Mint Madridból jelentik, szeptember 26-ikán 14.262 spanyol katonát hajóztak be Tangerben és ezzel megkezdődik Marokkó spanyol részének katonai kiürítése, amit a spanyol direktórium tudvalevőleg a tangeri kérdésben szenvedett kudarca miatt határozott el. Baldwin és Churchill vetélkedése gáncsolta el a békét az angol bányaiparban Churchill kincstári kancellár olyan ígéreteket tett a bányamunkásoknak, amelyeket > kormány nem teljesíthetett volna Londonból jelentik: A Manchester Guardian és Daily Herald érdekes leleplezéseket közölnek arról, hogy mi akadályozta meg a bányászsztrájk békés befejezését. A leleplezés szerint Churchill kincstári kancellár vette kezébe Baldwin miniszterelnök távollétébn a tárgyalások irányítását, Iiógy bebizonyítsa, hogy neki könnyebben sikerül a békét megteremteni, mert úgy a bányamunkások, mint a bányatulajdonosok benne jobban bíznak. Churchill ezzel háttérbe akarta szorítani Baldwin miniszterelnököt és azt remélte, hogy a tárgyalások sikere esetén ö kerii'het a kormány élére. A két lap megirja, hogy milyen tárgyalások után sikerült Churchillnek a bányamunkások vezetőit engedékenységre hangolni és rábírni arra, hogy lépjenek tárgyalásokra a bérek leszállítása és a munkaidő meghosszabbítása ügyében. A kormány nevében ennek ellenére kötelezte magát arra. hogy ráveszi a bányatulajdonosokat a bányamunkások által követelt egységes béregyezmény elfogadására. holott a bányatulajdonosok hallani sem akartak másról, mint a kerületenkénti külön megállapodásról. Baldwin miniszterelnököt Londonba való visszatérése után figyelmeztették, hogy Churchill olyan Ígéreteket tesz a munkásoknak, amiket a kormány nem válthat be, mert lehetetlen, hogy az államhatalom szabályozza a munkaidőt és a munkabéreket, anélkül, hogy a bányaüzemeket az állam venné át. A kormány magáévá tette ezt az álláspontot és erre a kormány dezavuálta Chur-. chilit és kivette kezéből a tárgyalások további vezetését. Ezután tette meg Baldwin újabb javaslatát, hogy választott bíróság döntsön minden egyes esetben a munkaidő és a munkabérek tekintetében. . Az angol lapok megállapítják, hogy közben a lakosság e'keseredése mindjobban növekszik, mert még a nagy háztartások is csak kéthetenként kaphatnak egy métermázsa szenet, az azelőtti két sillinges ár helyett hat silüngért és ezt a középosztály nem tudja megfizetni.. Az öt katonai repülőgép Jugovics Jován alezredes, a noviszadi repülőtér parancsnokának vezetésével szerdán reggel 5 óra 20 perckor indul Noviszadról. Valamennyi repülőgép Breguet XIX. típusú s a pilótán és a megfigyelőtiszten kívül még egy-egy mechanikus is utazik rajtuk. Az ut első állomása Pozsony lesz és így az öt repülőgép útja Magyarországon át vezet. A nemzetközi repülőszabályok értelmében minden katonai repülőgépet, amely idegen ország felett repül el, előzetesen be kell azon ország katonai parancsnokságának jelenteni, amelynek engedélye előzetesen kikérendő. A jugoszláv repülőfőparancsnokság természetesen ezt a repülőutat is bejelentette a magyar repülőparancsnokságnak, mely már megadta az engedélyt, de kikötötte, hogy a jugoszláv repülőgépek csak egy-egy órai időközökben egyenként repülhetnek át Magyarországon. Ennek következtében a jugoszláv repülőexpedició egy-egy órás időközökben startol, úgy hogy az első gép 5 óra 20 perckor, az ötödik gép 9 óra 20 perckor száll fel a noviszadi repülőtérről. Ki a gyilkos? A sztáisöv ;i bérgyilkos bűnügye a noviszadi törvényszék előtt — A gyilkos visszavonta beismerő va lomását A noviszadi kerületi törvényszék dr. Belaidzsics Vladimír törvényszéki elnök tanácsa e hó 23-án és 24-én tárgyalja a sztarisovéi bérgyllkosság ügyét. A múlt év szeptember 30-án éjjel Jelics Tósót, Sztarisové legvagyonosabb gazdáját agyonlőtték. A lefolytatott vizsgálat adatai alapján a noviszadi ügyészség vádat emelt a meggyilkolt gazda unokaöccse, Jelics Jócó ellen, hogy a meggyilkolt feleségének, Jelics Évának és leányának, Jelics Szmiljkának felhajtására ö lőtte agyon a nagybátyját. A gyilkosságot követő, reggelen a sztarisovéi csendőrség alapos gyanuokok alapján mind a hámukat le is tartóz! tatta. j Jelics Jócó eleinte tagadott, végül ^is ! Skrebljin Iván vizsgálóbíró előtt töredelmes és részletes vallomást tett. Szerinte az asszony attól tartott, hogy férje, aki összeállt egy noviszadi nővel, ki fogja semmizni a vagyonából, azért 50.000 dinárt és egy kövér sertést Ígért Jelics Jócónak, ha az megöli nagybátyját. Az asszony és leánya beismerték, hogy tudtak Jelics Tósó megöletéséről, ! de a bérgyilkosságra való felbujtási tagadták. Jelics Jócó most közvetlen a tárgyalás előtt újból a vizsgálóbiró elé vezettette magát s beismerő vallomását viszszavonta. Most azt állítja, hogy a csendőrségen megverték és fenyegették, azért vállalta a gyilkosságot, amelyben neki semmi része nem volt. Újabb vallomása szerint a gyilkosságot a meggyilkolt felesége követte el, aki neki többizben Ígért pénzt, ha végez a férjével, ő azonban erre nem akart vállalkozni, csak a gyilkosság után értesült Jelicsnétől hogy az megölte az urát és az asszon" neki elhozta a puskát, hogy rejtse azt el. Egyetlen bűne az volt, hogy ezt meg tette és a gyilkosságról nem tett jelen test a hatóságoknak. A tárgyalás iránt az újabb fordulat után széleskörben nagy érdeklődés rm tatkozik. Jelics Jócót dr. Aradszki Mita, r asszonyt dr. Boksán Milos novisza ügyvédek védik.
