Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-19 / 259. szám

1926. szeptember 19. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 17. oiasi India az állatkertben Berlin nyári látványossága Berlin, szeptember hó. Az állatkerti »Indien-Schau« azóta lett nevezetesség, amióta az itt élő indiai egyetemi hallgatók kiáltványban tilta­koztak az ellen, hogy John Hagenbeck ur, a világhírű állatkereskedő-cég jelen­legi főnöke, néhány tucat ázsiai kóklert, csepürágót, bárnőt és suszterinast úgy mutasson be a berlini közönségnek, mint­ha ez lenne India. A német sajtó lehur­rogta az indus diákokat, pedig igazuk volt. Ez a vállalkozás éppen olyan, mint­ha valaki szerződtetne egypár veszpré­mi cigányt, nápolyi lazzaronit és grön­landi cetvadászt és ezt a truppot úgy mutatná be Japánban, mint Európát. Kétségtelen, hogy Hagenbeck mester in­dusai festőiebbek és mutatósabbak szemre, mint Rabindranath Tagore és Qhandi, de az utóbbiak azért talán még­is több joggal reprezentálhatnák hazá­jukat. Igaz, hogy őket nem lehetne a Zoo­­ban, az állatok közt mutogatni. # Ha egy indiai falut telepítettek volna ide, az sokkal érdekesebb lenne, mint ez a vegyes felvágott. Mert nem nehéz ész­revenni, hogy ezek az indusok legalább három-négyféle fajhoz tartoznak. Van­nak itt hinduk, ceyloniak, a madrasi fennsik lakói és ázsiai cigányok, akik gayaratis-oknak nevezik magukat. A vallásuk is többféle, budhisták, Brahma­­hivők, sőt akadnak köztük pogányok is, akik démonokat, jó és rossz szellemeket imádnak. Egyrészük iparos, a többi ki­­gyóbüvölő, táncos, elefánt-zsoké, akro­bata és ligeti kikiáltó. Csupa sovány, karcsú ember. A fér­fiak nőiesek, egész megjelenésük, moz­gásuk, arckifejezésük feminin és kontyot viselnek. A nők viszont férfiasán néznek ki, széles a válluk, keskeny a csípőjük. Direkt divatosak és nem is csúnyák, ha, meg vannak borotválva. Nagyon érdekes lenne a ruhájuk. Ha­genbeck mester azonban uniformist csi­náltatott nekik. A férfiak most piros futballinget hordanak és sárga turbánt. Mint az operettekben. A hölgyeknek is újonnan csináltatott mürongyokat. A mezitlábukon erjedő kétezeréves piszok azonban igazi. Az iparosok a különböző bódékban nemzeti iparokat űznek a .közönség előtt. Kis ébenfa-elefántokat faragnak/ szőnyegeket szőnek, csipkét vernek, re­zet müveinek és cserépkorsókat gyár­tanak ugyanolyan kezdetleges módon, mint őseik kétezer év előtt. Éppen csak az ősöknek volt valami művészi érzé­kük, ami ezekből az állatkerti indusok-A cirkuszi előadás, amit produkálnak nem sokat ér. Semmivel sem múlják fe­lül a vásári mutatványok nívóját. Leg­jobb egy idősebb férfi, aki fejjel előre keresztülugrik egy karikán, úgy, hogy mindig a kezére esik. A karika olyan szűk, hogy alig lehet a vállán keresztül­húzni és legalább két méter magasra tartják neki. Ez az alak az olimpiászon éhenhalnak, de nem esznek tréflit. A fő zés módja ilyenformán különböző, az eredmény azonban ugyanaz. A menü fénypontja mindhárom konyhán a rizs. ból teljesen hiányzik. Gépiesen sokszo­rosítják a régi mintákat. Mégis állan­dóan nagy tömeg bámulja őket, mert kis műhelyükben keresztberakott, maguk­­alá-huzott lábaikon gyönyörűen — ül­nek. *■ Három különböző konyhán főznek ne­kik, mert a három különféle valláshoz tartozó indusok mindegyike csak a saját rítusának előírásai szerint elkészített ételeket hajlandó elfogyasztani. Inkább De micsoda rizs! Minden szem külön­­külön komplett madáreleség. És ez le van öntve valami gulyás-féle zafttal. A magyar konyha eléggé fűszeres, de ami­kor ezt az indus ételt megkóstoltam, rögtön ki kellett köpnöm, úgy marta a számat. Különben egész jóizü. * Szegény indusok csak azon panasz­kodnak, hogy miért hozták őket ide ép­pen télek, amikor ők nem bírják a hi­deget. Nem akarták elhinni, hogy nálunk ez a nyár. ' d. t. ORVOSI DOLGOK Ajak-formák Kozmetikai csevegés a női ajkak különböző formáiról, festéséről és az ajkak betegségeiről is megnyerné a magasugró világbajnok­ságot. A kigyóbüvölő, a kókler, a kard­nyelő mind egészen primitiv. Jobbak a légtornászok, a kötéltáncos elviselhető, az elefántidomitás smarni. Tetszett viszont egy elefánthajcsár, aki­nek a fejét az elefánt szájával és ormányá­val megfogja, felemeli és úgy cipeli az illetőt végig a tribünök előtt. Ennek a hindunak, aki egyúttal varázsló is, kar­kötő-óra van a csuklóján. # A lakóházaik érdekesek. (Ha ugyan nem Hagenbeck tervezte.g Négy oszlo­pon dekorativ, faragott tető és kész. Se ajtó, se ablak, se fal. Egész magánéletük a legteljesebb nyilvánosság előtt folyik le. Az egész falu megtekintheti, ha egy házaspár, mondjuk, éppen családot alapit. A női ajkak kultusza ezer és ezer évvel ezelőtt indult el valahonnan a fáraók országából világhódító útjára, míg végre úgy látszik Párison ke­resztül lassankint már hozzánk is el­jutott. Bizony a mai előkelő párisi társaság­ból kinézik azt a hölgyet, aki estélyi toalettben, mesterségesen felrakott ajak pir nélkül jelenik meg. "Nem is olyan régen történt, hogy a párisi társaság egyik hölgye szabályszerűen kiké­szítve, felöltözve, illetve levetkőzve je­lent meg egy estólyen és nem kis meg­lepetéssel konstatálta, hogy az urak és különösen a hölgyek ijedt megbotrán­kozással néznek rá. Mindenki csak őt figyelte. Nagy zavarából egyik hölgy­­ismerőSe segítette ki: diszkréten a fülé­be súgta, hogy az áltailános megbotrárf­­zásra az adott okot, hogy — az ajkpirt, a rúzst elfelejtette felrakni ajkaira...^ A párisiak tehát ezt olybá vették, mintha legalább is meztelenül jelent volna meg társaságban. Az aijakfestés, az ajkak ápolása ma a női nem legfőbb gondja és a művele­tet a hölgyek színházakban, koncerte­ken, társaságban zavartalanul végzik. Annyi bizonyos, hogy a szép női aj­kak dominálják az arcot és az ajkak szépséghibái elcsúfíthatják, leronthatják a különben szép, szabályos arcú nő vonásait is. Vannak emberek, akiknek egész organikus világnézetük központ­ját a szépen formált ajkak képezik. A kulturember a női ajkakat való­sággal az erotika szolgálatába állította. Innen az ajakkultusz. A nők erotikája tisztára a csókra van berendezve. A prózai emberek, azonban úgy tudják, hogy az ajkak a beszédnél, evésnél, ivásnál és a dohányzásnál nélkülözhe­tetlen szervek. A német tudósok bizonyára igy de­finiálnák az ajkakat: — Az ajkak különös mozgású ívelt formájú domborulatok, amelyek a száj­nyílást határolják és amelyek nyálka­­hártyaszerü sajátságos bőre átmegy a »iá' nyálkahártyájába A franciák szerint: — Erogen zóna, a szerelem egyik csodás eszköze.Azt csak nagyon keve­sen tudják, hogy az ideálisan szép ajak formája attól az ovális, hosszúkás gyöngycseppre emlékeztető gödröcské­­töl függ, amely az orrsövénytől a felső ajak közepéig húzódik. (Férfiaknál is meg van, de a bajusz eltakarja.) Ezt az ajakgödröcskét a görögök »szerelmi italnak«, a rómaiak poeulnm amatorium-nak, az anatómusok pedig filtrum-nak keresztelték el. A magyar neve orrcsatorna, a német elnevezés még prózaibb: Nasenrinne, ami inkább gyermekekre vonatkoztatva találó. Ez az ajakgödröcske —• (nézze csak meg a tükörben!) — vagy mondjuk ■igy: ajakkehely, felül keskeny, alul kiszélesedő vályuszerü bemélyedés, amely alul, a felső ajak peremén két kis világosabb színű dombocskában végződik. Ez a nagyjából U alakú ajakvályu határozza meg a felső ajak tormáját. Ez az ajakcsatorna’ néha széles és sekély, vagy keskeny és mély, árnyé­kolt, máskor meg alig látható átmenet­tel megy át a keskeny ajakpirba. (Szép­séghiba!) A régi klasszikus festők nagy elő­szeretettől tanulmányozták ezt a filtru­­mot és felismerték, hogy az ajak tö­kéletes plasztikája teljesen ettől a jelen­téktelennek látszó kis vályútól függ. Boticelli, Holbein és Dürer portréin látjuk ennek az ajakosatornának klasz­­szikus kidomboritását. Holbein: VIII. Henrik portréján a filtrum markánsan szembetűnő. Ez az orrcsatorna az északi és nyu­gati népeknél elmosódottabb, a déli és keleti népeknél pedig kifejezettebb. Men­tül erősebben fejlett a filtrum, annál vas­tagabb az ajak, cérnavékonyságu ajkak­nál az ajakcsatorna, -teljesen fisimult, eltűnik. Az ajkak állása, formája a leg­különbözőbb lehet. Talán a világ0« nincs két teljesen egyforma ajkú em­ber. Néha a felső ajkak felfelé, az al­sók jneg lejeié kunkorodnak, úgy, hogy,* normális szájtartásnál is láthatókká lesznek a fogak, máskor csak -az alsó ajkak biggyennek előre és kissé föl­felé vagy lefelé. Ha az ajkak íve­lése nem szimmetrikus, a száj tar­tása görbe lesz. Szépséghibának szá-' mit az is, ha a különben ideális, sza-' bályos cseresznye ajkak nevetéskor úgy perdülnek fel, vagy húzódnak széles ráncba, hogy a felső metszőfogak fog­­husa valósággal előrebukik. Az ajakfestés ma nem csak a szép­séghibákat van hivatva korigálni, ha­nem valósággal nélkülözhetetlen íoalett­­kiegészJtője lett a társaságbeli hölgyek­nek. A kis vaskos, rövid ajakpirositó pálcika ma már minden modern család toalett asztalán megtalálható. Az ajkak festése csak addig lesz de­gusztáló, szokatlan, amíg általános di­vattá nem válik. Azután már csak a ki nem festett ajkakat bámulják, kritizálják meg. A nők azt hiszik, hogy ők a férfiak rabszolgái, pedig éppen .ellenkezőleg: ők az uralkodók, de a nők fölött uralkodik a divat-őfensége. A férfiak hiába küzde­nek az ajakfestés divatja ellen s a férj1 hiába teszi ki a lelkét őnagysága toalett asztalkájára, hiába kér, könyörög, ma­gyaráz, hogy ízlése lázadozik az ajak­festés ellen, hiába minden szép szó, Ígé­ret, fenyegetés: a nők a ,divat rabszol­gái, továbbra is rendületlenül fogják fes­teni ajkaikat. A férfiak tehát legokosabban teszik, ha belenyugszanak a változhatatlanba és türelmesen várják ki, amig megváltozik — a divat. Önök pedig igen tisztelt divat­hölgyeim vigyázzanak arra, hogy ügyet­len festéssel el ne rajzolják a szép, sza-; bályos ajakformákat. Az ajakfestéshez érteni kell! Javítsuk, korrigáljuk ki a hi­bákat, de ami szép, ne tegyük ruttá. Más szinü festék való az ajakra a nap­pali és más az esti világításnál. A vas­tag ajkúak ne pingálják ki teljesen aj­kaikat, mert akkor kétszer olyan duz­­zadtnak látszanak azok, hanem csak egy-egy keskeny, világos-piros csikót húzzanak az ajkak záródási vonalai fölé. A keskeny ajkú, széles szájú hölgyek ne mázolják ki egész hosszában az ajkakat, hanem csak a középre a filtrum ivei alá rakjanak fel élénk szinü rúzst, pontosan kirajzolva az Ívelést. A cseresznye ajkú végig kifestheti ajkait, ha úgy tetszik. A keskeny ajakakat festéssel ügyesen szélesíthetjük és egy kis kézügyességgel mesterséges filtrumot és Ívelést is ké­szíthetünk — mások és a magunk gyö­nyörűségére. A forgalomban lévő francia és német gyártmányú piroSitó pálcikák használata nem ártalmas az ajakra. Ezek ajakbe­tegségeket nem okoznak. Az ajkak betegségeivel röviden végez­hetünk. A legközönségesebb és leggyakoribb betegség az ajkak kipattogzása. Erre betegségre egyesek különösen hajla­mosak, minden kimutatható ok nélkül. A száj kipattogzását néha a szél, a száraz hideg időjárás, máskor a dohányzás, vagy az erős fűszeres ételek élvezése idézi elő. Legtöbbször az alsó ajak nyál­kahártyája repedezik be, a felhám pik­­kelyszerüen elszárad, leválik, az ajak beszédnél, evésnél vagy nevetésnél erő­sen vérzik is. Sokszor hónapokig is el­tart a baj, nehezen gyógyul és alig hogy begyógyul, megint csak elölről kezdődik. A gyógyítás nagy türelmet igényel. Napközben is többször kenjük be egy­szerű bórkenőccsel vagy a gyógyszer­­tárakban kapható ajakpomádéval. Az ajak nedvesítése, vagy alkohollal való érintése, csipkedése csak ront a bajon. A repedésekre tegyünk borsavat, vagy szalicilsavat tartalmazó tapaszt, de szükség esetén az angol tapasz is meg­felel a sebszélek összetartására. Az aj­kak veszélyes betegségeiről az ajakrák­ról és a tuberkulotikus lupuszos csomók­ról már -más alkalommal bővebben ir­tunk. Az ajkak két veszedelmes betegséget közvetítenek a csók utján: a tüdő vészt és a vérbajt. Különösen az ajakszifilisz — mint elsőleees vérbajos daganatos beszürődés — feltűnően gyakori és már ez is amellett szól, hogy a csók, amely az embert a bölcsőtől a sírig kiséri, a legkevésbé as — higiénikus. (m. a. dr.)

Next

/
Thumbnails
Contents