Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-18 / 258. szám
6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ __________________1926 szeptember 18. dő cselekmények felderítésére és kivizsgálására vonatkozó kötelességemnél fogva, értesülés alapján és nem másképpen. Visszautasítom a különböző verziókat, mintha bármilyen okmányokat harmadik személyektől kaptam volna, akik rajtam keresztül igyekeznének a maguk számára bármilyen iőkét kovácsolni, de legfőképpen visszautasítom azt; hogy én bárkinek eszközéül szolgálnék önző célok elérésére. Eszerint világos, hogy a felelősséget is eljárásomért és működésemért ebben a tekintetben egyedül én viselem. A rendőrfőkapitány nyilatkozata a beavatottak számára mindenesetre meglehetősen sokatmondó. Az érdekelt városi tanácstagok, mint értesülünk, várják a fegyelmi vizsgálatot, hogy a szállongó vádak minél előbb tisztázódhassanak. Csakhogy ez a vizsgálat hir szerint nem csupán egy emberre, hanem a néhány év előtti tanács összességére volna kiterjesztendő. Jellemző a szövevényes affér elágazásaira a szuboticai radikálispárt egyik harcias és eléggé befolyásos tagjának kijelentése. Eszerint a radikálispárt és a bunyevác földműves frakció nagyrésze nem jó szemmel nézi a főkapitány »archeológiái ásatásait« a városi irattárban. Nem semmisítik meg r Adám professzor kinevezését Budapestről jelentik: A budapesti tudományegyetem orvoskarának tizennyolctagu küldöttsége jelent meg pénteken Kilebersberg Kunó gróf kultuszminiszternél, akinek átnyújtották a tanári, kar tiltakozó memorandumát Ádám Lajos sebészprofesszor kinevezése'' elten. A küldöttség látogatásáról hivatalos kommünikét tettek közzé, amely szerint az egyetem orvostanári kara a 'beterjesztett memorandumban tiltakozik Ádám Lajos kinevezése ellen, mert abban az egyetem autonómiájának a megsértését látja. A hivatalos jelentés szerint Klebersberg JCunó a küldöttségnek' adott válaszában rámutatott arra, hogy a magyarországi egyetemek autonómiája nem alapszik törvényen és hivatkozott régi precedensekre, melyek azt bizonyítják, hogy az egyetemek tanári karának meghallgatása nélkül neveztek ki tanárokat az egyetemi katedrákra. Az angamjelv védelme nem illojalitás szombori tanfelügyelő rágalmazási pőre Szomborból jelentik: A szombori járásbíróságon szombaton tárgyalják azt a pert, amelyet Teofánovics Emil szombori tanító Terzin Gyqrgy tanfelügyelő ellen rágalmazás címén indított. A per iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert érdekes előzményei vannak. Még az elmúlt tanév megnyitása után történt, hogy Teofánovics egy tanítói gyűlésen előadást tartott, amelynek keretében elítélte a jelenlegi tanítási rendszert és főképpen azt kifogásolta, hogy az elemi iskolai tanulók nem tanulhatnak anyanyelvükön. Terzin György tanfelügyelő, aki szintén jelen volt a gyűlésen, megrótta Teofánovicsot előadásáért és azzal vádolta meg, hogy a fegyelmet igyekszik aláásni. Terzin ezenkívül jelentést tett Teofánovics előadásáról a közoktatásügyi miniszternek is, amely a tanítót büntetésből Bácsmonostorra helyezte át. Teofánovics ebbe nem nyugodott bele. hanem a közoktatásügyi miniszter határozatát megfelebbezte az államtanácshoz, amely az áthelyezésről szóló határozatot megsemmisítette. Teofánovics ezután a szombori járásbíróságon rágalmazásért . beperelte Terzin tanfelügyelőt, mert az a minisztériumba felterjesztett jelentésében Teofánovicsró! azt irta, hogy nem lojá'lis állampolgár. CIRKUSZ ——WB— Magánügy Paris, szeptember hó. Legyünk őszinték: azért jöttem ebbe a Párisba, hogy olcsón bevásároljak. Négy kravátlit akarok venni, két pár fuszeklit és néhány gallért. Most lanyha a frank. Szebb lenne persze, ha áz vonzott volna ide, hogy Páris telkét megkeressem, illetve felkutassam, mint hajdan Ady Endre, Szomory' Dezső és — 1924-ben — Szenteleky Kornél. Erről azonban vérző szívvel le kellett eleve tennem. Én ugyanis feltétlenül szavahihető dzsentlemennek tartom Szentelekyt és ha ő azt mondja, hogy ha most megy valaki Párisba, az nem gilt, akkor ezt minden további nélkül akceptálom. (A cikkét különben, a »Mon Paris« cimüt — nagyon tetszett nekem — elhoztam ide és holnap odahelyezem az Ismeretlen Katona sírjára.) Vegyük tudomásul, hogy az én párisi tartózkodásom nem ér. Lehet, hogy ezért nem jött ki Poincaré a vonathoz, amikor tegnap megérkeztem. A Gare de l’Est-ről, mint afféle siber, aki ki akarja fosztani és fel akarja kaszabolni ezt a szerencsétlen várost, auotaxin surrantam be lopva szobát kivenni, persze a legelőkelőbb hotelben. »Párisba halkan beszö'kött az ősz Diószeghy.« Bár Ady nem e^szen igy irta. Viszont tény, hogy szürkül a hajam. Dlég korán. Sajnos. Azonban »der schönste Jud wird einmal schäbig sein« — hogy ne osak Léda asszony barátját idézzem, hanem egy kisenevi közmondást iis. Más úgyse idézi. Első számú impresszióm: rondák az autók Parisban. A berlini luxusautók után elképesztő ez a sok nyeszlett Citroen és Peugeot. Második számú impresszióm: csupa szabadságolt fegyenc ül a volant mellett a gépkocsikon. Olyan veszettül hajtanak, mintha prémiumot kapnának minden elgázolás után. A Rue de Rivolin majdnem elütöttünk egy aggastyánt. Ä soff őr az utolsó másodpercben kerülte ki. Aztán hátrafordult és röhögve jelezte felém a szemével, hogy csak viccelt. A nagy, nehézkes, ormótlan autóbuszok is kecses piruetteket csinálnak az uccasarkokon, várni lehet minden percben, hogy feldúl valamelyik. Berlinben ilyesmi nem fordulhat elő. Viszont- a berlini nagy rend és tűrhetetlen szabályosság után üd’itő, megható, édes ez a piszok: itt az uccákon. Parist nem csúfította el a városrendészet. Itt zeg-zugosak az uccák, szűk sikátorok cíelkeznek a széles boulevardokkal, az emberek kiülnek vacsora után ingujjban a kapu elé pipázni. Meg fogom szeretni Párisi Igen. ez egy kedves, festői, egészségtelen város. Undorodom a higiéniától. Egyik szállóból a másikba gurultunk, sehol sem kaptam szobát. Végül is a sofför elvitt a Hotel Marengo-ba. Fegyházban tehet szebbet is elképzelni. Párisban ez egész jó hotelnek. A lépcsőházban ki volt írva, hogy a vendégek, ha tovább maradnak este tíznél, kötelesek a bejelentő-lapot kitölteni. A portás csodálkozott, hogy egyedül vagyok, nő nélkül. A Marengo-szállóban az ilyesmi közfeltiinést kelt. Nagyon fáradt voltam és már este nyolckor lefeküdtem aludni. Amikor a nadrágomat levetettem, kiderült, hogy a szemközti ablakból egy hatvanöt esztendős bakfis —■ aki valami pofrongyot rázott ki az uccára — kitartó figyelemmel szemlél. Behúzódtam a mosdó mögé és vártam, hogy visszavonuljon, de sehogyan sem tudta erre rászánni magát. Ilyen sokáig még nem rágtak rongyot az életben. Párisban nagyban megy a rongyrázás. Miután sikerült elaludnom, éjjel tízkor felkeltett a portás, hogy mondjam be a nevemet és személyi adataimat. Amikor ez megtörtént, kedvesen érdeklődött, jneg vagyok-e elégedve a szobával? — Tiszta — feleltem röviden és állítólag franciául. . Ezzel elkabaláztam az egészet. Amint a portás kitettie a lábát, mintha adott jelre történne, megrohantak a poloskák. Ilyen roham Napoleon óta nem fordult elő a gall haditörlénelemben. Ez a francia bon ton. A poloskák, amíg nem tudták a nevemet, nem vettek tudomásul. Megvárták, hogy előbb bemutatkozzam. Reggelig virraszlottam és harcoltam, mint a marsalqj ezrek. Napoleon győzött Marengonál. Én meg fogok futamodni. dió A kerékbetört gazda Megölték a megbokrosodott lovak Egerből jelentik: Megrendítő tragikus szerencsétlenség történt pénteken az Eger melletti Mezőtárkány községben. Patai István, a község legvagyonosabb gazdája késő délután, boros fővel kocsin kiindult a tanyára. Útközben az öreg gazda lebukott a kocsiról és a lába a kerekek közé csúszott. A lovak megbokrosodtak és vágtatva vitték a kocsit a tanya felé a szerencsétlen emberrel, akinek a »lábát a kerekek két helyen is kettétörték s a húst formálisan letépték a testéről. A tanyán a gazda három legényfia szaladt ki a kocsi elé s emelte te a szerencsétlen vérbefagyott gazdát, ki elhaló hangon a következőket mondotta: — Vegyétek ki a lábamat a kerekek közül! Patai István néhány perc múlva elvesztette az eszméletét és mire az orvos megérkezett, meghalt. £1 Angliától! Kanada Amerikához akar csatlakozni Londonból jelentik: A Times szerint a kanadai konzervatív kormány, miután qz általános parlamenti yá*. lasztáson vereséget szenvedett, benyújtotta lemondását. Az uj kanadai kormány hétfőn fog megalakulni és elnöke valószínűiét' King liberális vezér lesz, aki a radikálisokból, munkáspártiakból és a liberálisokból koncentrációs kormányt alakit. A londoni lapok nagy figyelemmel kisérik a kanadai eseményeket. Hangsúlyozzák, hogy az uj liberális kormány még sok nehézséget támaszthat a brit birodalomnak. A liberális párt, amig ellenzéken volt, a választási harcban azzal agitált, hogy Kanada szakadjon el Angliától és csatlakozzék az amerikai Egyesült-Államokhoz. Kanada eddig is jóformán csak névlegesen volt angol dominium, teljes autonómiája van. Végrendeletében bevallotta, hogy negyven év előtt két gyilkosságot követett el Szolnokról Jelentik: Magas, nagybajusza szép szá! juhászember állított be tegnap az egyik szolnoki ügyvéd irodájába. Elmondotta, hogy Váradi Istvánnak hívják, juhász az egyik kunsági uradalomban és »végrendeleti ügyben« jött tanácsot kérni. Kéri az ügyvédet, hogy a napokban elhalt nyolcvankétéves apja hátrahagyott végrendelete értelmében járjon el, illetve ossza el vagyonukat és a végrendelet egyik különös és nem mindennapi rcsze ügyében adjon neki jogi tanácsot. A végrendelet ugyanis két — több mint negyven évvel ezelőtt történt — gyilkosságról lebbenti fel a fátylat, amelynek ‘ esett hiába keresték annak idején a nyomozó pandúrok és szolgabirák és amely gyilkosságoknak egyik tettese — saját bevallása szerint — öreg Váradi István volt. Az egyik gyilkosság a fegyvernek— tiszaroffi országút baloldalán, a gyendai bejárójánál volt csárdában történt, ahal — az »okkupáció évében«, tehát 1878-ban — megölték Schwarz Lipót gyapjukereskedőt és kétszáz pengőt találtak a »bukszájában.« A holttestet még azon éjjel elhurcolták a Tiszához, bedobták és Szolnok alatt fogták csak ki és azért nem tudtak soha rájönni, hogy hol történt a rablógyilkosság és kik voltak a tettesek. A másik gyilkosságot Cibakházán követte el az öreg. Ezt azonban nem' azért, hogy raboljon, hanem egy cigányt ölt meg a vén juhász, aki éjjel, míg ö a »fias juhokkal« volt elfoglalva,, negyven juhot igyekezett elhajtani. A holttestet elásta, de a végrendelet adós marad pontos megjelölésével a helynek, ahol a tolvaj cigány el van temetve. Az ügyvéd a furcsa végrendelet anyagi ügyeit elintézte, a rég elfeledett két gyilkosság ügyét bejelentette az illetékes bíróságnak. Románia elismeri a szovjetet Oroszország és Románia felveszik a normális összeköttetést Bukarestből jelentik: A Lupta értesülése szerint Románia és Oroszország között a legrövidebb időn belül megtörténik a normális összeköttetés felvétele. A diplomáciai viszony helyreállítása a következő feltételek alapján következik be: 1. Románia de jure elismeri a szovjetet. 2. Oroszország tiz év alatt visszafizeti Romániának a háború alatt Moszkvába szállított román kincsek értékét. 3. Besszarábia végleges rendezésének kérdését tiz évre elhalasztják. A lap szerint Mussolini közvetítette a megegyezést a két ország között. A román közgazdasági körök épenugy/ mint maga az orosz kormány, amely a külkereskedelmet a kezében tartja, legközelebb megkezdik az áruforgalmat. BriamtísStresemann pénteken újabb tanácskozást f oly latiak Nincsics tárgyait a bolgár külügyminiszterrel Géniből jelentik: Genfben szenzá-dóként hatott az a hir, hogy Briand francia külügyminiszter és Síresemann német külügyminiszter pénteken délelőtt négyórás megbeszélést folytattak. A két külügyminiszter a francia Jurában fekvő Thviry városkába autóztak, ahol egy szállodában tartották meg tanácskozásaikat, amelyekre — mint utóbb kiderült — már napok óta készültek, A külügyminiszterek az utat nagy kerülővel tették mg és a francia határt Versoynál lépték át. A sajtó képviselői a két külügyminiszter tanácskozásáról már csak akkor értesültek, amikor a déluín; i órákban visszatértek Genfbe. A tár gyalás anyagáról még sem Briand. sem Stresemann, nem tájékoztatták a sajtót. Jugoszláv-lengyel barátsági szhrződc Géniből jelentik: Pénteken Genfbe érkezett Okenszky beogradi lengyel követ, aki hosszasabban tanácskozott Zaleski lengyel külügyminiszterrel. Zaleski és Nincsics valószínűleg szombaton délelőtt Írják alá a jugoszláv-lengyel barátsági szerződést. Nincsics tárgyalása a bolgár külügyminisztere ) Géniből jelentik: Nagy meglep? tést keltett pénteken Genfben, hm dr. Nincsics külügyminiszter két • fél órás konferenciát tartott Búr: bolgár külügyminiszterrel. A tárgy lások részleteiről még nem infon.... ták a sajtó képviselőit.
