Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-18 / 258. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ __________________1926 szeptember 18. dő cselekmények felderítésére és kivizsgálására vonatkozó köteles­ségemnél fogva, értesülés alapján és nem másképpen. Visszautasí­tom a különböző verziókat, mintha bármilyen okmányokat harmadik személyektől kaptam volna, akik rajtam keresztül igyekeznének a maguk számára bármilyen iőkét kovácsolni, de legfőképpen vissza­utasítom azt; hogy én bárkinek eszközéül szolgálnék önző célok elérésére. Eszerint világos, hogy a felelősséget is eljárásomért és működésemért ebben a tekintetben egyedül én viselem. A rendőrfőkapitány nyilatkozata a beavatottak számára mindenesetre meg­lehetősen sokatmondó. Az érdekelt vá­rosi tanácstagok, mint értesülünk, vár­ják a fegyelmi vizsgálatot, hogy a szál­longó vádak minél előbb tisztázódhas­sanak. Csakhogy ez a vizsgálat hir sze­rint nem csupán egy emberre, hanem a néhány év előtti tanács összességére volna kiterjesztendő. Jellemző a szövevényes affér elága­zásaira a szuboticai radikálispárt egyik harcias és eléggé befolyásos tagjának kijelentése. Eszerint a radikálispárt és a bunyevác földműves frakció nagyré­sze nem jó szemmel nézi a főkapitány »archeológiái ásatásait« a városi irat­tárban. Nem semmisítik meg r Adám professzor kinevezését Budapestről jelentik: A budapesti tu­dományegyetem orvoskarának tizen­­nyolctagu küldöttsége jelent meg pén­teken Kilebersberg Kunó gróf kultusz­­miniszternél, akinek átnyújtották a ta­nári, kar tiltakozó memorandumát Ádám Lajos sebészprofesszor kineve­zése'' elten. A küldöttség látogatásáról hivatalos kommünikét tettek közzé, amely sze­rint az egyetem orvostanári kara a 'be­terjesztett memorandumban tiltakozik Ádám Lajos kinevezése ellen, mert ab­ban az egyetem autonómiájának a meg­sértését látja. A hivatalos jelentés sze­rint Klebersberg JCunó a küldöttségnek' adott válaszában rámutatott arra, hogy a magyarországi egyetemek autonó­miája nem alapszik törvényen és hivat­kozott régi precedensekre, melyek azt bizonyítják, hogy az egyetemek tanári karának meghallgatása nélkül nevez­tek ki tanárokat az egyetemi kated­rákra. Az angamjelv védelme nem illojalitás szombori tanfelügyelő rágalmazási pőre Szomborból jelentik: A szombori já­rásbíróságon szombaton tárgyalják azt a pert, amelyet Teofánovics Emil szom­bori tanító Terzin Gyqrgy tanfelügyelő ellen rágalmazás címén indított. A per iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert érdekes előzményei vannak. Még az elmúlt tanév megnyitása után történt, hogy Teofánovics egy tanítói gyűlésen előadást tartott, amelynek ke­retében elítélte a jelenlegi tanítási rend­szert és főképpen azt kifogásolta, hogy az elemi iskolai tanulók nem tanulhat­nak anyanyelvükön. Terzin György tanfelügyelő, aki szintén jelen volt a gyűlésen, megrótta Teofánovicsot elő­adásáért és azzal vádolta meg, hogy a fegyelmet igyekszik aláásni. Terzin ezenkívül jelentést tett Teofánovics előadásáról a közoktatásügyi minisz­ternek is, amely a tanítót büntetésből Bácsmonostorra helyezte át. Teofáno­vics ebbe nem nyugodott bele. hanem a közoktatásügyi miniszter határozatát megfelebbezte az államtanácshoz, amely az áthelyezésről szóló határozatot meg­semmisítette. Teofánovics ezután a szombori já­rásbíróságon rágalmazásért . beperelte Terzin tanfelügyelőt, mert az a minisz­tériumba felterjesztett jelentésében Teofánovicsró! azt irta, hogy nem lojá­­'lis állampolgár. CIRKUSZ ——WB— Magánügy Paris, szeptember hó. Legyünk őszinték: azért jöttem ebbe a Párisba, hogy olcsón bevásároljak. Négy kravátlit akarok venni, két pár fuszeklit és néhány gallért. Most lany­ha a frank. Szebb lenne persze, ha áz vonzott vol­na ide, hogy Páris telkét megkeressem, illetve felkutassam, mint hajdan Ady Endre, Szomory' Dezső és — 1924-ben — Szenteleky Kornél. Erről azonban vérző szívvel le kellett eleve tennem. Én ugyanis feltétlenül szavahihető dzsentlemennek tartom Szentelekyt és ha ő azt mondja, hogy ha most megy valaki Párisba, az nem gilt, akkor ezt minden további nélkül akceptálom. (A cikkét különben, a »Mon Paris« cimüt — nagyon tetszett nekem — elhoztam ide és holnap odahelyezem az Ismeret­len Katona sírjára.) Vegyük tudomásul, hogy az én párisi tartózkodásom nem ér. Lehet, hogy ezért nem jött ki Poin­caré a vonathoz, amikor tegnap meg­érkeztem. A Gare de l’Est-ről, mint afféle si­­ber, aki ki akarja fosztani és fel akarja kaszabolni ezt a szerencsétlen várost, auotaxin surrantam be lopva szobát kivenni, persze a legelőkelőbb hotelben. »Párisba halkan beszö'kött az ősz Diószeghy.« Bár Ady nem e^szen igy irta. Vi­szont tény, hogy szürkül a hajam. Dlég korán. Sajnos. Azonban »der schönste Jud wird einmal schäbig sein« — hogy ne osak Léda asszony barátját idéz­zem, hanem egy kisenevi közmondást iis. Más úgyse idézi. Első számú impresszióm: rondák az autók Parisban. A berlini luxusautók után elképesztő ez a sok nyeszlett Cit­roen és Peugeot. Második számú im­presszióm: csupa szabadságolt fegyenc ül a volant mellett a gépkocsikon. Olyan veszettül hajtanak, mintha pré­miumot kapnának minden elgázolás után. A Rue de Rivolin majdnem el­ütöttünk egy aggastyánt. Ä soff őr az utolsó másodpercben kerülte ki. Aztán hátrafordult és röhögve jelezte felém a szemével, hogy csak viccelt. A nagy, nehézkes, ormótlan autóbu­szok is kecses piruetteket csinálnak az uccasarkokon, várni lehet minden perc­ben, hogy feldúl valamelyik. Berlinben ilyesmi nem fordulhat elő. Viszont- a berlini nagy rend és tűrhe­tetlen szabályosság után üd’itő, meg­ható, édes ez a piszok: itt az uccákon. Parist nem csúfította el a városrendé­szet. Itt zeg-zugosak az uccák, szűk sikátorok cíelkeznek a széles boule­­vardokkal, az emberek kiülnek vacsora után ingujjban a kapu elé pipázni. Meg fogom szeretni Párisi Igen. ez egy kedves, festői, egészségtelen város. Undorodom a higiéniától. Egyik szállóból a másikba gurultunk, sehol sem kaptam szobát. Végül is a sofför elvitt a Hotel Marengo-ba. Fegy­­házban tehet szebbet is elképzelni. Párisban ez egész jó hotelnek. A lépcsőházban ki volt írva, hogy a vendégek, ha tovább maradnak este tíz­nél, kötelesek a bejelentő-lapot kitölteni. A portás csodálkozott, hogy egyedül va­gyok, nő nélkül. A Marengo-szállóban az ilyesmi közfeltiinést kelt. Nagyon fáradt voltam és már este nyolckor lefeküdtem aludni. Amikor a nadrágomat levetettem, kiderült, hogy a szemközti ablakból egy hatvanöt eszten­dős bakfis —■ aki valami pofrongyot rá­zott ki az uccára — kitartó figyelemmel szemlél. Behúzódtam a mosdó mögé és vártam, hogy visszavonuljon, de seho­gyan sem tudta erre rászánni magát. Ilyen sokáig még nem rágtak rongyot az életben. Párisban nagyban megy a rongyrázás. Miután sikerült elaludnom, éjjel tízkor felkeltett a portás, hogy mondjam be a nevemet és személyi adataimat. Amikor ez megtörtént, kedvesen érdeklődött, jneg vagyok-e elégedve a szobával? — Tiszta — feleltem röviden és állí­tólag franciául. . Ezzel elkabaláztam az egészet. Amint a portás kitettie a lábát, mintha adott jelre történne, megrohantak a po­loskák. Ilyen roham Napoleon óta nem fordult elő a gall haditörlénelemben. Ez a francia bon ton. A poloskák, amíg nem tudták a neve­met, nem vettek tudomásul. Megvárták, hogy előbb bemutatkozzam. Reggelig virraszlottam és harcoltam, mint a marsalqj ezrek. Napoleon győzött Marengonál. Én meg fogok futamodni. dió A kerékbetört gazda Megölték a megbokrosodott lovak Egerből jelentik: Megrendítő tragikus szerencsétlenség történt pénteken az Eger melletti Mezőtárkány községben. Patai István, a község legvagyonosabb gazdája késő délután, boros fővel ko­csin kiindult a tanyára. Útközben az öreg gazda lebukott a kocsiról és a lá­ba a kerekek közé csúszott. A lovak megbokrosodtak és vágtatva vitték a kocsit a tanya felé a szerencsétlen em­berrel, akinek a »lábát a kerekek két helyen is kettétörték s a húst formálisan letépték a testéről. A tanyán a gazda három legényfia szaladt ki a kocsi elé s emelte te a szerencsétlen vérbefagyott gazdát, ki elhaló hangon a következőket mon­dotta: — Vegyétek ki a lábamat a kerekek közül! Patai István néhány perc múlva el­vesztette az eszméletét és mire az or­vos megérkezett, meghalt. £1 Angliától! Kanada Amerikához akar csatlakozni Londonból jelentik: A Times sze­rint a kanadai konzervatív kormány, miután qz általános parlamenti yá*. lasztáson vereséget szenvedett, be­nyújtotta lemondását. Az uj kanadai kormány hétfőn fog megalakulni és elnöke valószínűiét' King liberális vezér lesz, aki a radi­kálisokból, munkáspártiakból és a liberálisokból koncentrációs kor­mányt alakit. A londoni lapok nagy figyelemmel kisérik a kanadai eseményeket. Hangsúlyozzák, hogy az uj liberális kormány még sok nehézséget tá­maszthat a brit birodalomnak. A li­berális párt, amig ellenzéken volt, a választási harcban azzal agitált, hogy Kanada szakadjon el Angliától és csatlakozzék az amerikai Egye­sült-Államokhoz. Kanada eddig is jóformán csak névlegesen volt angol dominium, tel­jes autonómiája van. Végrendeletében bevallotta, hogy negyven év előtt két gyilkosságot követett el Szolnokról Jelentik: Magas, nagyba­jusza szép szá! juhászember állított be tegnap az egyik szolnoki ügyvéd irodájába. Elmondotta, hogy Váradi Ist­vánnak hívják, juhász az egyik kun­sági uradalomban és »végrendeleti ügyben« jött tanácsot kérni. Kéri az ügyvédet, hogy a napokban elhalt nyolcvankétéves apja hátrahagyott vég­rendelete értelmében járjon el, illetve ossza el vagyonukat és a végrendelet egyik különös és nem mindennapi rcsze ügyében adjon neki jogi tanácsot. A végrendelet ugyanis két — több mint negyven évvel ezelőtt történt — gyilkosságról lebbenti fel a fátylat, amelynek ‘ esett hiába keresték an­nak idején a nyomozó pandúrok és szolgabirák és amely gyilkosságoknak egyik tettese — saját bevallása sze­rint — öreg Váradi István volt. Az egyik gyilkosság a fegyvernek— tiszaroffi országút baloldalán, a gyen­­dai bejárójánál volt csárdában történt, ahal — az »okkupáció évében«, tehát 1878-ban — megölték Schwarz Lipót gyapjukereskedőt és kétszáz pengőt ta­láltak a »bukszájában.« A holttestet még azon éjjel elhurcolták a Tiszához, bedobták és Szolnok alatt fogták csak ki és azért nem tudtak soha rájönni, hogy hol történt a rablógyilkosság és kik voltak a tettesek. A másik gyilkosságot Cibakházán követte el az öreg. Ezt azonban nem' azért, hogy raboljon, hanem egy ci­gányt ölt meg a vén juhász, aki éjjel, míg ö a »fias juhokkal« volt elfoglalva,, negyven juhot igyekezett elhajtani. A holttestet elásta, de a végrendelet adós marad pontos megjelölésével a hely­nek, ahol a tolvaj cigány el van temet­ve. Az ügyvéd a furcsa végrendelet anyagi ügyeit elintézte, a rég elfeledett két gyilkosság ügyét bejelentette az il­letékes bíróságnak. Románia elismeri a szovjetet Oroszország és Románia felveszik a normális összeköttetést Bukarestből jelentik: A Lupta értesü­lése szerint Románia és Oroszország között a legrövidebb időn belül megtör­ténik a normális összeköttetés felvétele. A diplomáciai viszony helyreállítása a következő feltételek alapján következik be: 1. Románia de jure elismeri a szov­jetet. 2. Oroszország tiz év alatt visszafi­zeti Romániának a háború alatt Moszk­vába szállított román kincsek értékét. 3. Besszarábia végleges rendezésének kérdését tiz évre elhalasztják. A lap szerint Mussolini közvetítette a megegyezést a két ország között. A román közgazdasági körök épenugy/ mint maga az orosz kormány, amely a külkereskedelmet a kezében tartja, leg­közelebb megkezdik az áruforgalmat. BriamtísStresemann pénteken újabb tanácskozást f oly latiak Nincsics tárgyait a bolgár külügy­miniszterrel Géniből jelentik: Genfben szenzá-­­dóként hatott az a hir, hogy Briand francia külügyminiszter és Síresemann német külügymi­niszter pénteken délelőtt négy­órás megbeszélést folytattak. A két külügyminiszter a francia Jurában fekvő Thviry városkába autóztak, ahol egy szállodában tar­tották meg tanácskozásaikat, ame­lyekre — mint utóbb kiderült — már napok óta készültek, A külügyminiszterek az utat nagy kerülővel tették mg és a francia ha­tárt Versoynál lépték át. A sajtó képviselői a két külügy­miniszter tanácskozásáról már csak akkor értesültek, amikor a déluín; i órákban visszatértek Genfbe. A tár ­gyalás anyagáról még sem Briand. sem Stresemann, nem tájékoztatták a sajtót. Jugoszláv-lengyel barátsági szhrződc Géniből jelentik: Pénteken Genfbe érkezett Okenszky beogradi lengyel követ, aki hosszasabban tanácsko­zott Zaleski lengyel külügyminisz­terrel. Zaleski és Nincsics valószínűleg szombaton délelőtt Írják alá a jugo­­szláv-lengyel barátsági szerződést. Nincsics tárgyalása a bolgár külügyminisztere ) Géniből jelentik: Nagy meglep? tést keltett pénteken Genfben, hm dr. Nincsics külügyminiszter két • fél órás konferenciát tartott Búr: bolgár külügyminiszterrel. A tárgy lások részleteiről még nem infon.... ták a sajtó képviselőit.

Next

/
Thumbnails
Contents