Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-15 / 255. szám

ft 2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. szeptember 15. szabad az államnak segédkezet nyúj­tania a munkaidő meghosszabbításá­hoz és a munkabérek redukciójához. A Pastes Rada-afférben kihallgatják Kumanudi polgármestert is A parlament ankétbizottsága kedd délelőtti ülésén felolvasták Tartatja és Radajkovics beogradi ügyvédek Írásbeli vallomását az adamsthali va­gongyár számláinak kifizetéséről A bizottság ezután megkezdté az általános vitát és elfogadta Timoti­­jevics Koszténak azt az indítványát, hogy hallgassák ki Kumanudi Kosz­tét arra nézve, hogy az ő pénzügy­minisztersége alatt miért nem fizet­ték ki az adamsthali gyár számláit. Elhatározta a bizottság, hogy a Sla­­venska Hipotekarna Bankától be szerzi Pasics Ráda folyószámláit és újból kihallgatja Kojics és Jankó vies Velizár volt minisztereket, hogy Pa­sics Ráda valóban interveniált-e ná­luk a csehszlovák gyár számláinak kifizetése érdekében. Az ellenzéki bizottsági tagok azt követelik, hogy a Pasics Ráda-affért minél részletesebben vizsgálják meg, a kormányparti tagok ezzel szemben arra az álláspontra helyezkednek, hogy á túlságosan részletes vizsgá­latra nincs mód, mert akkor a kitű­zött időre a bizottság nem készülne el munkájával. Bekül a fóldmiivespárt két frakciőj A Novosti jelentése szerint egy Splitben megtartott gyűlésen a föld­­mivespárt egymással szembenálló frakciója fuzionált. A két frakció között az agrárreformtekintetében voltak mélyreható ellentétek, ame­lyeket most sikerült áthidalni. A gyűlésen elhatározták, hogy novem­berben közös népgvülést tart a föld­­mivespárt Splitben. A két frakció ki­békülésének annál nagyobb jelentő­séget tulajdonítanak, mert összefüg­gésbe hozzák á* demokraták és a mu­zulmánpárt fúziójával; Hit? szerint ugyanis kormányképes koalíciót akarnak iétrehozi a,-demokraták és a földmivespárt között. Az adóegységesitö bizottság ülése Az adóegységesitö bizottság ked­den ülést tartott, amelyen a harma­dik szakaszt tárgyalták, amely a jö­vedelmi adó alapjának megállapítá­sáról intézkedik. A bizottság a sza­kaszt változatlanul elfogadta. «• Ot perc Irta: Szentgyörgyi Ferenc A vonat olajozott kerekei csattogva­­-kattogva szaladtak át a váltókon, a mozdonyból sisteregve tört elő a gőz, a kéményből fekete szénporos füst go­­mol-ygott s a hosszú elegáns Pulímann­­kocsikból összefűzött 'vonattest, mint a kígyó vonaglott, újra kiegyenesedett s a vadszőlővel telefutott' kis emeletes épül'et előtt büszkén, gőgösen, fújva, prüszkölve, pöfékelve megállóit. — Vámosgyörk, öt perc — kiáltotta a kalauz. Egy feketeruhás ö-reg hölgy szállott le csupán. Az állomásfőnök szétter­pesztett lábakkal állott a pihegő gyors­vonat előtt, az öreg hölgyre hangos »kisztihand«-dal köszönt és jobb kezé­vel hanyagul tisztelgett feléje. Az öreg hölgy néma fejbiccentéssel fogadta az üdvözlést és a kijárat felé indult. A per­­ronon libériás kocsis várta, az állomás épülete mögött pedig két tüzesvérü pej ficánkolt, nyugtalankodott az urasági határ istrángjai között. A perronon, a főnöki iroda előtt csi­lingelt a csengő. ... A vasúti bakterék kertje felől éles kakaskukorékolás hallatszott, a kere­kes kutha valaki leeresztette a vödröt és a vödör hangos csobbanással csapó­dott a vízbe. ... Az állomás faléces kerítése mö­gött, szürke porfelhőbe burkolódzva vágtatott el az uraság féderes sárga ba­­tárja. Az úttesten totyogó libák ijedt, Nagytakarítás készül a beljei állami uradalomban A pénzügyi bizottság tagjai szeptember végén kiutaznak Béljére és felülvizsgálják a birtok kezelését Beogradból jelentik: A pénzügyi bi­zottság plénuma kedden délelőtt ülést tartott, melyen folytatták az állami bir tokok gazdálkodása fölötti vitát. Az ülésen, melyen résztvett az álla­mi birtokok igazgatóságának főnöke is, elsősorban a helyei uradalom által be­terjesztett mérlegeket vizsgálták át, melyekből kiderült, hogy a hatalmas birtok deficitje évröl-évre nő. A vitában csaknem az összes bizott­sági tagok resztvettek, akik egyértel­műen azt az álláspontot foglalták el, hogy az állami birtokok gazdálkodásában gyökeres változásokra van szükség. A bizottság tagjai közül többen rámutat­tak arra, hogy helyesebb lett volna, ha a helyei birtokot bérbeadjdk annak a négyezer földmunkásnak, aki évi négy­­vennégymillió bérösszeget ajánlott föl. A kiküldött bizottság jelentése alap­ján megállapították, hogy a helyei ura­dalom kezelésében szabálytalanságok történtek. ‘Az egyik szónok fölemlítette, hogy a birtok igazgatója nem tudott ki­elégítő választ adni arra a kérdésre, hogy miért adott el kilogramonként négy dinárért 400 ökröt azon a címen, hogy tuberkulotikusok voltak. Nagy kár érte az uradalmat, hogy tizenegy va­gon szilva a gondatlan kezelés miatt megromlott, úgyhogy nem lehetett érté­kesíteni. A bizottság egyes tagjai az egyre növekvő deficiteket annak tulaj­donítják, hogy a birtokot nem szakem­berek, hanem négy jogász vezeti. A pénzügyi bizottság elhatározta, hogy az összes könyveket alaposan át fogja vizsgálni és szeptember 26-ikán és 27-ikén kiutazik a helyei uradalom' ba és a helyszínen győződik meg a bir­tokon uralkodó állapotokról. Belyéről a bizottság a topolovaci birtokra utazik és ott is helyszíni vizsgálatot tart, majd megtekinti a kanizsai, pancsevói és no­viszadi selyemgyárakat. A legközelebbi napokban összeül a pénzügyi bizottság szükebb bizottsága és megvizsgálja a beogradi cukorgyár, valamint az. összes dohánygyárak mér­legeit és azonnal referál az eredmény­ről a bizottság plénumának. halálra, az oktatótisztéket élet­fogytiglani fegyházra ítélte. Primo de Rivera tábornok egyéb­ként úgy nyilatkozott, hogy az elitélteknek már a legköze­lebbi napokban vagy megke­gyelmez, vagy elengedi bünte­tésük nagyrészét, ami Alfonz király határozott kíván­ságára történik. Bsrtokfaáboritá A hadbíróság halálra ítélte a lázadó spanyol tiszteket da Rivera kegyelmet ígér az elítélteknek Prir Párisból jelentik: Madridból érke­ző jelentések szerint Spanyolor­szágban hétfőn este zárták le népszavazást. Tekintettel arra, hogy a népszavazásban csak a diktátor hívei vehettek részt, természetes, hogy a népszavazásnak az az ered­ménye, hogy a lakosság Primo de Rivera diktatúrája mellett foglal ál .lásjt.? A. spanyol kormány által ki­adót,! hivatalos jelentés úgy szól, hogy a nép tömegesen sietett bizal­mi szavazatát nyilvánitani a kor­mánynak, de arról nem tett említést, hogy Andalúziában nem használt sem­miféle terrort és a lakosság csak elenyésző kis százaléka adta le bizalmi szavazatát. A ,szavazatok számát ^ddig még nem rémült gágogással Rebbentek szét előt­te... Es a júliusi nap ragyogó arccal solygott az égen. Az elegáns étkező kocsi egyik abla­kánál ekkor megjelent egy férfi. Fekete haja rácsüngött a homlokára, arca gyű­rött volt, fáradt és jobb kezefeje, a mint karját az ablakpárkányon pihen­tette, olyan halálos ernyedtséggel bu­kott előre, mint az öngyilkosoké, ami­kor élettelen kezükből földre hull a még füstölgő revolver. A férfi unottan, álmosan nézett körül, tekintete néhány pillanatig megpihent az állomásfőnök széles, jóltáplált arcán, aztán tovasík­­lott a sárga állomásépület emeletére, a középső ablakra. Az ablak két zsalugá­­terszárnya tárva volt, mint boldog em­berek ölelésre szánt karja és a nyitott ablakban egy asszony könyökölt. Szőke frizurája rendetlen volt, kuszáit, arca jelentéktelen szimpla asszonyi arc és feketepettyes kairtonpongyolája kissé felcsúszott fehér, gömböylü, mezítelen karján. A férfi fáradt, unott tekintete az asz­­szony fehér karját csókolta, simogatta, de ennek a csóknak, simoga-tásnak nem volt ize, illata. Fáradt szemek, üres te­kintetek, kiégett férfisziv halk, élettelen üzenete volt ez csupán, amely nem vár visszhangra, megértésre, asszonyi lel­kek forró lázadozására. Csak elindul révedezve, botorkálva, néha tovasuhanó vonatok ablakából, néha fülledt jodo­­formszagu kórházak fehér ágyáról, nincs is senkinek adresszálva és amin­­dig szomoruarcu, .kedyes nővérek e.a ki­számlálták össze, bizonyos azonban, hogy főképpen az állami hivatalno­­kok adták le teljes számban szava­zatukat Primo de Rivera mellett és hozzávetőleges becslés szerint mintegy hatmillió ember vett részt a szavazáson. A haditörvényszék egyébként Se­­gudiában hétfőn kezdte meg a lá­zadó tüzérezredek parancsnokai­nak és a tüzérség negyvenöt oktató­tisztjének bünpörét tárgyalni. A katonai ügyész a tüzérezre­dek parancsnokaira halálbünte­tést, az oktatótisztekre élet­fogytiglani fegyházbüntetést kért. A hadbiróság rövid tárgyalás után a tüzérezredek parancsonkaií vül alig fogja föl más. A gyorsvonat étkezőkocsijából is el­indult a fáradt, halálos tekintet és a fér­fi, amig színtelen üzenete ott pihent az asszony jelentéktelen arcocskáján, ezt gondolta: — Ta'án jobb is volna nem menni to­vább. Ki kellene dobálnom a bőröndöket fölszaladni oda, ahhoz a kis feketepety­­tyes ruhás szőke asszonykához, letér­delni a lábai elé, megfogni a kövér kis kezét és kérni, könyörögni hozzá, hogy ne engedjen el. Tartson magánál, eskü­szöm, hogy megjavulok, jó leszek , és soha többé nem fogók arra a komisz leányra gondolni. Nem iszom többé zöld színű abszintet, nem kurjongatok bele az éjszakába, nem hajtom fáradt fejemet a mulatók asztalára, nem har­sogok, nem lármázok, a szivem csitulni teg és az a leány, nem, nem, soha töb­bé. Tartson magánál, a feketepettyes kartonpontyoila makett, engedje, hogy ja, tűrje, hogy naivul, gyerekesen bol­dog legyek a ripszgarniturás szalon avult bútorai között és tarka mezei vi­rágokból fűzhessek koszorút tavaszi reggeleken szőke feje köré. És a sárga állomásépület középső ab­lakából is elindult a néma üzenet. — Vigyél magaddal. Rabszolgád le­szek, cseléded, alázatos, meghunyász­kodó asszonyod, aki, ba bűnös vagy, osztozok veid a bűnben, ha fény, dicső­ség füröszt, veled akar csillogni, ra­gyogni-. Jöjj vigyél magaddal -a messze idegen földekre, tengerek mellé örülni, kacagni, sírni, szenvedni és élni, má­moros, szerelmes életet élni. Nézd, a ha a tulajdonos eltávolítja a bérlő megbízottjait Érdekes ítélet a noviszadi fcJcz' ■»­­gyár perében Noviszadról jelentik: Az első novi­­szadi hengermalom és a Danubius­­kekszgyár r.-t., illetőleg ennek a ke’-sz­­gyárnak részvénybirtokosa, a Lovreko­­vics-család között már két év óta tartó háborúskodás van. Az első noviszadi hen­germalom pert indított a Lovrek-c-vics­­féle gyár ellen és keresetében követel­te, hogy mondja ki a bíróság, hogy a tésztagyáirat bérbevette a hengermalom s a gyár felett ő rendelkezik. Lovreko-Í vicsék a polgári perben azzal védekez­tek, hogy nem bérleti, hanem társasvr­­szonyban voltak a hengermalommal- Ebből a perből kifolyólag már régeb­ben több büntető és polgári per is kö­vetkezett. Két hónap ellőtt LovrekovV cséknak sikerült az első noviszadi hen­germalom megbízottjait a gyárból el­távolítani, ami után a gyári üzemet önálló kezelésbe vették. A noviszadi hengermtom Lovreko­­vicséknek ebben az eljárásáabn birtok­háborítást látott és a noviszadi járás­bíróságnál pert indított a régi állapotba sommás utón való visszahelyezés ér­dekében. Ebben az ügyben a járásbíró­ságon tegnap tartották meg a tárgya­lást, amelyen aa hengermalmot dr. Sze­­kulics Milán ügyvéd, az alperest pedig dr. Latincsics képviselték. Dr. Marko­­vies Rája járásbíró a felek meghallga­tása után kimondotta az Ítéletet, amely­nek értelmében a Lovrekovics-család birtokháborítást követett el és köteles a hengermalmot százezer dinár birság terhe laíatt régi jogaiba visszahelyezni. Ennek folytán tehát a noviszadi hen­germalom ismét bevonul a Lovrekovics­­féle keksz- és tésztagyárba, amellyel 1934-,ig áll bérleti viszonyban. Lovrekovicsék természetesen az íté­let ellen felebbeztek. szürke por már betemet, a csend halá­los zenéje megöl Veled menni és elégni, élni vagy elpusztulni akarok, értsed meg te ismeretlen országutak örökös vándora. A két tekintet, a két üzenet mint té­pett sóhaj-foszlány úszott a levegőben; Ekkor éles füttyszó halatszott, a podgyászkocsi ajtaján -kihajolt a vo - natvezető, tört, elharapott trombita­hang, a főnök a levegőbe lendíted - balkarját, a mozdonyból sisteregve f;‘, t elő a gőz, egy ránditás, a kémé ' gomolyog a fekete füst és a von > mintha minden ize, csontja rop g - megindult. A kerekek csattogva, 1 ; togva robogtak már a külső vá í-; -amikor az állomásfőnök megfordult é a perronon eltűnt a sárga házban. Harsogva, széles jó kedvvel nyitott be a szobába. — Reggelit, ^szonykám! A szőke asszony ellépett a nyit ablaktól. Kezét a homlokára szőrit >r — No, mi az? Valami baj van? Az asszony bágyadtan felelte: — A fejem ... A férfi hangosan vágott közbe: — Persze, megint az ablaknál voltál és eugot kaptál. — Igen... lehet — mondta csende­sen az asszony és alázatosan megint!;.", a konyha felé. Lent a perronon, a főnöki iroda fálí';:, egykedvűen csilingelt a csengő és a tá­volról tompa dübörgés hallatszott. A gyorsvonat akkor robogott át a vashídon. mutt*

Next

/
Thumbnails
Contents