Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-12 / 252. szám

1920. szeptember 12.___________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ KÖZGAZDASÁG-----09----­Félmillió hektár viz alatt Popovics Dáka noviszadi kamarai elnök nyilatkozata Popovics Dáka mérnök, a noviszadi kereskedelmi- és iparkamara elnöke, a beogradi gazdasági kongresszuson az árvizkérdésről és az árvíz elleni hat­hatós védelem módjairól nagyobb elő­adásra készül, amelyről a Bácsmegyei Napló munkatársának a következőket mondotta: — Jugoszláviában eddig három nagy árviz volt. 1919-ben a Tisza kjöntött és elbontotta a Bánátot. A kár sokkal na­gyobb lett volna, ha a Tisza már Ma­gyarországban nem önt ki. A bánáti földek elárasztása azonban nem volt elkerülhető, mert az árvédelmi társu­latok töltései és szivattyúi rossz álla­potban voltak. Ezeket sürgősen rendbe kellett- hozni, de ekkor u] ellenség tá­madt az agrárreformban és annyi meg­próbáltatás után meg lehet állapítani, hogy a mélyebben fekvő régi földek nem alkalmasak agrárreform-célokra, a mit már az agrárérdekelték is beláttak. — Az 1924. évi árviz nagy pusztítá­sokat végzett. Az akkori kárt félmil­­liárd dinárra értékelik, amelyből a leg­több kár a Bácskára, Baranyára, Oszi­­jek, Szerémség továbbá a bregalnicai, drágacsevszkai és szarajevói közigaz­gatási kerületekre esett. — Az idei árvízkár legalább egymil­­liárd dinár, amiből nyolcvan százalék a Bácskára és Baranyára jut. Amig me­zőgazdáink nem látják földjeiket az ár­viz ellen biztosítva, addig a mezőgaz­daság nem fejlődhetik a kívánatos mér­tékben. A töltések rossz anyagból ké­szültek és nem elég magasak. Az el­múlt évben az állam 20, az árvédelmi társulatok 40 milliót költöttek töltésja­­javitásra. Ennek a felét a Bácskára köl­tötték. Több mint fétmillidrd hektár mocsa­ras terület van Jugoszláviában, ami meg nem művelhető és amellett egész­ségtelen és a malária betegágya. En­nek a hektárja most alig ér ezer dinárt, mig ha lecsapolnák, akkor tízezret érne. Ha ezt keresztülviszik, akkor volnánk Európa gabonaraktára. Bánátnak lesz a legnagyobb gabonaexportja A Vajdaságból 2,409.500.000 dinár értékű gabona kerül kivitelre Koszics Mirkó dir. egyetemi tanár, a noviszadi kereskedelmi- és iparkamara főtitkára a kamarák országos kon­gresszusára, a Vajdaságra vonatkozó és a Bácsmegyei Napló által közölt adatokon kívül elkészítette a beogradi, oszijeki és szkopljei kamarák területé­ről, mint Jugoszlávia legtermékenyebb vidékeiről kivitelre kerülő gabonane­­<nüek pontos statisztikáját. Eszerint búzából és lisztből a Bácska és a Baranya 21.000 vagont 550 millió értékben, a Bánát 22.500 vagont 600 millió dinár, a beogradi kamara terüle­tén 8.000 vagont 204 millió dinár, a szkopljei kamara területen 4.000 vagont 90 millió dinár, az oszijeki kamara te­rületen 20.000 vagont 600 millió dinár értékben exportált az 1926—1927. gaz­dasági évben. Tengeriből a noviszadi kamara terü­letén 50.000 vagont 450 miliő dinár ér­tékben, a becskereki kamara területén 60.000 vagont 780 millió dinár, a beo­gradi kamara területén 22.500 vagont 292 millió dinár, a szkopljei kamara te­rületén 2.000 vagont 30 millió dinár és az oszijeki kamara területén 70.000 va­gont egymilliárd és 50 millió dinár ér­tékben exportált. Árpából, rozsból és zabból a novisza­di kamara területéről semmi, a becske­rekről 300 vagon 4 és félmillió érték­ben, a beogra^ról 1000 vagon 14 millió a szkopljeiről 2000 vagon 26 millió és az oszijekiről 2000 vagon 28 millió dinár értékben megy ki külföldre. Babból a noviszadij kamara területéről 1000 vagon 25 millió értékben, a becs­­kerekiről semmi, a beogradiról 500 va­gon 2 és félmillió, a szkopljeiről 500 vagon 2 millió és az oszijekiről 3000 vagon 7.2 millió dinár értékben expor­­tálódik. Burgonyából a noviszadi és a becske­reki kamarák területéről nem lesz kivi­tel, a beogradi kamara területéről 200 vagon 1.2 millió, a szkopljeiről 150 va­gon 1.5 millió az oszijekiről 300 vagon 1.2 millió dinár értékben Korpából a noviszadi és a becske­reki kamarák semmi kivitelre nem szá­mítanak. A beogradi 800 vagont 8. a millió, a szkopljei 100 vagont 1 millió, és az oszijeki 1000 vagont 12 millió di­nár értékben fog exportálni. Eszerint a noviszadi kamara összesen 72.000 vagont 1,025.000.000 dinár érték­ben, a becskereki 82.800 vagont 1,384. 500.000 dinár, a beogradi 33.000 vagont 526.7 millió, a szkopljei 8.750 vagont 150.5 millió és az oszijeki 96.300 va­gont 1,763.200.000 dinár értékben fog az 1926—1927-es gazdasági évben ki­vinni. A kormány biztosítja a dinár árfolyamát Közgazdasági kongresszus Beogradban Beogradból jelentik: Az országos közgazdasági kongresszust szombat délelőtt nyitották meg Beogradban. A kongresszuson, amely főleg a kiviteli ügyekkel foglalkozott, megjelertt Kra­­jacs Ivan dr. kereskedelmi miniszter és az ország összes nagyobb közgazda­­sági testületének delegátusa. A kon­gresszuson több vajdasági delegátus is résztvett: Szuboticárói Damjanovics Milán, a Lloyd titkára, Noviszadról Popovics Daka, a kereskedelmi és ipar­kamara elnöke, Koszics Mirkó dr. ka­marai titkár és Petrovics Bránkó dr. a tőzsde főtitkára. Becskerekről Sztanoj­­lovios Sándor kamarai titkár és Freund kereskedő, Szomborból pedig Novako­­vics Isza bankigazgató. Radojlovics Györgye, a beogradi ke­reskedelmi és iparkamara elnöke nyi­totta meg a konferenciát. Üdvözölte a kormány nevében megjelent kereske­delmi minisztert és indítványára elha­tározták, hogy üdvözlő táviratot külde­nek őfelségének. Sztanojevics Milutin, a beogradi ka­mara alelnöke • tartott ezután hosszú beszédet, melyben rámutatott arra, hogy a múlt év szeptemberében meg­tartott konferencián az 1925—1926. évi kivitelt tiz milliárdra kontemplálták, ez­zel szemben csak 8129 millió lett a ki­vitel, ami 1879 millióval kevesebb. A csökkenés, mely huszonhárom száza­lék, különösen kukoricában, fában és lisztben volt nagy. Ebben az évben csak 198.678 dinár értékű lisztet exportál­tunk a múlt évi 228.281 dinárral szem­ben. A liszt nagy részét 198,173.200 di­nár értékben Olaszországba szállítot­ták. Foglalkozott a dinár állásával és bár megá’apitotta, hogy a legutóbbi konferencia alkalmával a dinár Zürich­ben 9.21 volt, az azóta bekövetkezett esést azonban előre látták és az szük­séges is volt, mert különben a‘külkeres­kedelmi mérleg még rosszabb lett vol­na. Kiemelte a szónok, hogy a külföldön mindenütt takarékossági rendszabályo­kat léptettek életbe. Franciaországban, Belgumban és Németországban a liszt árusítását is korlátozták, Olaszország­ban csak betegek ehptnek fehérkenye­ret, nálunk viszont még a másodrendű szükségleti cikkekre sem léptettek élet­be semmiféle rendszabályt. Számadatokkal igazolta, hogy az utolsó öt évben kávéért, kőszénért, cu­korért, rizsért, ételzsirért, narancsért és citromért, teáért, déligyümölcsért, szá­rított szőlőért és púderért, tehát épen nem elsőrendű szükségleti cikkekért több mint néevmilliárdot fizettünk ki a •külföldnek. Hangsúlyozza a legnagyobb takarékosság szükségességét és felemlí­tette, hogy Olaszországban a munka­időt nyolc óráról felemelték kilencre és ugyanezt szükségesnek tartja nálunk is. Krajacs kereskedelmi miniszter meg­köszönte az üdvözlést, azután reflek­tált Sztanojevics szavaira és azt fejte­gette, hogy a kormány nem adhat ki ilyen takarékossági rendszabályokat, mert számtalan intervenció következnék be. Különben is a közgazdasági körök erősebb befolyást tudnak gyakorolni a takarékosság tekintetében, mint a kor­mány, amely szívesen fogadja a köz­­gazdasági körök intervencióját. Kijelentette végül a miniszter, hogy a kormány a dinár árfolyamát minden körülmények között meg fogja védeni és a takarékossági intézkedéseket a lehe­tőség szerint a költségvetésben is ke­resztül viszi. A délelőtti ülésén még több fontos közgazdasági kérdésről tárgyaltak. KINTORNA —as— Egy elegáns, szép fiatal leányt hoz­záadnak Kohnhoz, aki nagyon gazdag, de már nem fiatal ember. Az ifjú menyecske már a nászuton észreveszi, hogy a férje nem szenved tisztasági mániában és meg akarja fo­gadtatni vele, hogy legalább hetenkint kétszer fehérneműt fog váltani. Mikor Kohn ezt meghallja, felhábo­rodva mondja: — Hát mit gondolsz, én egy kokott vagyok? *• Wurm elmegy az üzletbe, hogy ma­gának ruhát vásároljon. A kereskedő mutat neki egy ruhát és igy szól: — Uram ez egy alkalmi vétel. Ez az anyag oly erős, hogy egy életen át eltart. — Akkor mutasson nekem valami olcsóbat —- feleli Wurm — én már úgyis negyvenöt éves vagyok. # — Képzelje Edith, reggel, ahogy ki­léptem a kapun, egy kéményseprővel találkoztam. — No és legalább szerencsét hozott? — De még mennyire: délután talál­tam egy négylevelü lóherét. # — Ma végre három hónap után elő­ször ébresztett fel a wecker-órám. — Hogyan? — A feleségem a fejemhez vágta. * — Na és Londonban jól kosztoltál? — Igen, csak az volt a baj, hogy valahogy roastbeef-et akartam rendel­ni, sose jutott eszembe, hogy ezt a húst hogy hívják angolul. TŐZSDE-----EB-----­Zürich, szeptember 11. Zárlat: Beo­grad 9.15, Páris 14.95, London 25.1325, Newyork 517.75, Brüsszel 14,20, Milánó 18.675, Amszterdam 207.50, Berlin 123.25, Bécs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.325, Varsó 58, Budapest 72.55, Buka­rest 2.575. Szentai gabonaárak, szept. 11. A szombati piacon a. következő árak sze­repeltek: Búza 245—250 dinár. Takar­mányárpa 135—137.50 dinár. Sörárpa 150—15 dinár. Zab 110—115 dinár. Rozs 150—155 dinár. Köles 85—90 di­nár. Óbab 105—110 dinár. Ujbab 135— 140 dinár. Muharmag 105—110 dinár. Heremag 1940—1950 dinár. Repce 325 —330 dinár. Tengeri 135—140 dinár. Uj­­tengeri decemberre 82.50—85 dinár. Tavaszi szállításra 95—100 dinár. Csö­ves tengeri 40—45 dinár. Irányzat: va­lamivel élénkebb. Kínálat: esekély. Ke­reslet: élénkülő. Noviszadi terménytőzsde, szept. Búza: bácskai kínálat 255 dinár, keres­let 352.50 dináf, szerémi kínálat 252.50 dinár, kereslet 250 dinár. Tengeri: bács­kai fővonal 157 50 dinár. Iránvzat: vál-9. oldal Budapesti gabonatőzsde, szept. 11. A határidőpracon az alapiirányzat szilárd és a legutóbbi napok nagyarányú vé­teli megbízásainak 'lebonyolítása élénk­ké tette a forgalmat. Hivatalos ármeg­állapítások ezer koronában: Magyar búza Októberre 357—360, zárlat 358.5— 359, novemberre 365—367, zárlat 365— 366, márciusra 388—390, zárlat 390—391, májusra 393.5—396, zárlat 395.5—396, magyar rozs októberre 255—259, zár­lat 255—256, márcusra 278—279, zárlat 278—279. A készpénzpiacon a forgalom jelentéktelen, az irányzat barátságos. Hivatalos árfolyamok ezer koronákban: Búza 340—360, rozs 242.5—247, árpa 285—220, sörárpa 260—300, zab 190— 210, tengeri 267.5—270, repce 540—560, korpa 160—162.5. Csikágól gabonatőzsde, szept. 11. Bú­za szeptemberre 131.5, búza decemberre 134.5, búza májusra 140. Tengeri szep­temberre 79.5, tengeri decemberre 84.125, tengeri májusra 90.5. Zab szeptemberre 36.75, zab decemberre 41.25, zab május­ra 46.125. Rozs szeptemberre 93.5, rozs decemberre 98, rozs májusra 104. Newyorki gabonatőzsde, aug. 11. Bú­za őszi vörös 142.5, búza őszi kemény 147.5. Tengeri 91.5. Liszt 700—750. Irány­zat tartott. Rádió-műsor------BB-----­(A város melletti szám a hullámhosszt jelenti) Vasárnap, szeptember 12-én: Bécs (531): 11: Koncert. 16: Hang­verseny. 18.10: Kamarazenerest, 20: Szimfonikus hangverseny. Milánó (320): 16.30: Jazzband 21.12: Hangverseny. 23: Jazzband Zagreb (360): 20.30: Előadás. 20.45: Tánczene. 22c Hírek, sport. London (365): 16.30: Kamarazene. 21.15: Katonazene. Breszlau (418): 11: Evangélikus is­tentisztelet. 16.30: Koncert. 20.25: Hang­verseny. 22.30: Tánczene. Róma (425): 10.30: Egyházi zene. 17.30: Jazzband. 21.10: Operaelőadás. Leipzig (452): 8.30: Orgonahangver­seny. 9: Istentisztelet. 12: Térzene. 19.45: Szinielőadás. Berlin (504): 9: Zenés mise. 11.30: Hangverseny. 16.30: Fúvószenekar. 21: Tarka-est. 22.30: Tánczene. Feketlcsi rádiólerakatunk címe Németh Miklós KONRATH D. Đ. 12 rádiészaküzlet Subotica Budapest (560): 9.30: Hírek, szépség­­ápolás. 10: Istentisztelet a Kálvin-téri református templomban. 11: Szimfoni­kus hangverseny. 13: Mezőgazdasági előadás. 15: Gyermekmesék. 16: Náni, népszínmű előadása. 19: A Faluszövet­ség előadása. 20: Daiest. 22: Jazzband. Hétfőn, szeptember 13-án Bécs (531): 11: Koncert. 16.15: Hang­verseny. 20: Mendelssohn-est. Milánó (320): 16.35: Jazzband. 21.12: Koncert. 22.15: Jazzband. Zagreb (350): 20.30: Népies világtör­ténelmi előadás. 20.45: Régi horvát köl­tészet. 22: Hírek, közgazdaság. London (365): 15: Tánczene. 16.15: Tánczene. 18: Szórakoztató zene. 20: Hangverseny. 22: Variété. Breszlau (418): 16.30: Koncert. 30: Operaelőadás. Róma (425): 17.30: Jazzband. 21.25: Koncert. Berlin (504): 17: Koncert. ÍO: Opera­előadás. Budapest (560): 9.30, 12 és 15: Hí­rek, közgazdaság, 17.30: Koncert. 19: Rádió-üzenetek. 19.30: Kiss Ferenc elő­adóestje. 22: Kamarazene. SCHMOLKA HIRDETŐIRODA NOVISAD irodahelyiségeit ^ JEVREJSKA ULICA 7. SZÁM alá helyezte át____________8228 ^

Next

/
Thumbnails
Contents