Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-11 / 251. szám

j926. szeptember 11.___________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET —as— Kinos botrányról emlékeznek meg a pozsonyi lapok. Vosadlo Miroszláv rendőrtiszt alaposan beborozott, aztán •ittas állapotban leigazoltatta a kávé­házi publikumot. Az egyik kávéházi vendég szlovákul megkérdezte a ga­rázda rendőrtisztet, hogy szolgálatban van-e, mire Vosadlo igy válaszolt: — Mi köze hozzá! — Szeretném tudni, mert amit csinál, az törvénytelen. — Kuss, buta tót, mert kettéváglak! — kiáltott a rendőrtiszt. A pozsonyi Slovak a botrányról Írván követe'!, hogy a rendőrtisztet a »buta tót« kiie.iezésért vonja felelősségre a rendörigazgatóság. * A nagyváradi magyar színház kon­cessziója körüli harc még koránt sincs elintézve. Parlagi Lajos szinházigazgiató a napokban nyilatkozatot tett közzé, vamely szerint nem tart igényt a kon­cesszióra.. Parlagi elhatározásába azon­ban nem akar belenyugodni sem Tuburc György dr. tanácselnök, sem Koczó Je­nő képviselő, sem pedig a bJbarmegyei magyar párt vezetősége és arra akarják rábírni, hogy várja be a koncesszió kér­désében összehívott bizottság határoza­tát. Ha Parlgi mégis kitart álláspontja mellett, a koncessziót Erdélyi Mihály­nak, Gróf László apósának ajánlják fel, aki tizenhat éven keresztül volt Nagy­várad színigazgatója és aki a hírek sze­rint hajlandó is a színházat vezetni. ' * A pozsonyi Petöfi-szobrot, az impé­­riumváltozás után a város főteréről el­távolították és egyik külvárosi téren állították föl A város magyarjai nem­régiben akciót indítottak, hogy a ma­gyar szabadságharc költőjének emlék­­szobrát visszahelyezzék a régi helyé­re, ott, ahol 1918-ban állott. A Narodny Dennik, pozsonyi kormányfap, az akció ellen igen türelmetlen hangú cikket irt a napokban, melyben hangsúlyozza, hogy hiába a magyarok erőlködése, a város főterére nem Petőfi, hanem Hviez­­doslav cseh költő szobra fog kerülni. A lap cikke igen kinos hatást tett a po­zsonyi magyarok körében. •* mutat és kézfogásra tárul.«« A szövet­ség elnökéül egyhangúlag Turi-Nagy Jánost választották meg. * Szilágymegyei magyar gazdák mon­stre-küldöttsége kereste föl Garoeflid román földmivelésügyi minisztert, aki­nek elpanaszolták, hogy kisajátították két-három holdas parcelláikat. A minisz­ter azzal utasította az agrárbizottságot, hogy a gazdák ellen megindított kite­lepítés! eljárásokat haladéktalanul szün­tesse be, miután az 1924. évi agrártör­vénycikk csak Regátra vonatkozik. Ga­roeflid intézkedésének meg is lett a fo­ganatja: az agrárbizottság az eljáráso­kat beszüntette és a magyar gazdáknak visszajuttatta parcelláikat. A Narodna Banka igazgatósága 3LZ autonómia megsértésével vádolja a kormányt A kormínyzójelSlés a’ttái a Beogradból jelentik: A Nemzeti Bank kormányzójának megválasztá­sa körül a bank igazgatósága és a kormány között támadt kon­fliktus ügye még nem csendesedett el. A bank igazgatóságához tartozó körökből heves támadások érik a kormányt azért, mert kijátszva a Nemzeti Bank autonómiáját, a kor­mány a maga jelöltjét akarta a bank kormányzójának. A támadások középpontjában Pe­riem Ninkó pénzügyminiszter áll, aki még mielőtt a bank igazgatósága megejtette volna a jelölést, magához hivatta Weitert Györgye bankkor­mányzót és közölte vele, hogy a kor­mány szeretné a jelöltek közt látni Markovics Jovdn külügyminiszter­keecs'cedelmi minister előtt helyettest és dr. Markovics Bogdánt, az Állami Jelzálogbank igazgatóját. A statútumok értelmében most a kormánynak kell előterjesztést tenni a királyhoz az igazgatóság jelöltjei közül k'.evezendő bankkormányzó személyére vonatkozólag. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa kérdést intézett Uzuno­­vics miniszterelnökhöz, hogy a kor­mány milyen álláspontot foglal el a Nemzeti Bank igazgatósága által eszközölt jelölésekkel szemben, a mely figyelmen kívül hagyta a kor­mány kívánságát. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy most Krajacs kereskedelmi miniszter tanulmányoz­za a kérdést s azután javaslatot tesz a kormányzó kinevezése ügyében.. Mese a tízmillió fontról Lcwenstein bankár nem ajánlott föl kamatmentes kölcsönt Belgiumnak Brüsszelből jelentik: A napisajtó azt a hirt közölte, hogy Löwenstein belga származású bankár, 'minden feltétel nélkül tiz-tizmillió font kamatmentes kölcsönt-ajánlott föl Francia­­országnak és Belgiumnak. A hírrel kapcsolatban a belga kormány pénteken hivatalos kom­münikét tett közzé, melyben közli, hogy Löwenstein bankár mindeddig nem tett kölcsönajánlatot a bel­ga kormánynak, csupán táviratot küldött, melyben jelezte, hogy a belga frank szaná­lására külömböző pénzügyi tervei vannak. Német birodalmi képviselők tanulmányozzák a jugoszláv viszonyokat A delegáció vezetőinek nyi atkoiata a jugoszláv-német viszonyról Az Iskolaszabadság ugylátszik az Ava.rescu-kormány alatt sem egyéb il­lúziónál. A temesvári tankerületi fő­igazgató a napokban elrendelte, hogy a temesvári református magyar gyer­mekek nem járhatnak kafholikus óvo­dákba, elemi iskolákba, kereskedelmi is­kolákba és nem látogathatják a piaristák főgimnáziumát sem. A rendelet rend­kívül érzékenyen érinti Temesvár ma­gyarságát, mert a reformátusok, noha az ottani magyarság tekintélyes részét alkotják, nem rendelkeznek megfe'elö iskolákkal. A tanfelügyelő ezzel arra akarja kényszeríteni a református szü­lőket, hogy gyermekeiket állami isko­lákba írassák be. A magyar párt, hir szerint, megteszi a lépéseket aziránt, hgy a törvénytelen rendeletet a tanke­rületi főigazgató visszavonja. * Az erdélyi magyar luteránusok kül­döttsége báró Ambrózy vezetésével meg­jelent Bukarestben és Goldis miniszter­nél interveniált a magyar lutheránus egyház megszervezése érdekében. Gol­dis két óra hosszat tárgyalt a küldött­ség tagfaival, akiket teljes jóindulatáról biztosított és kijelentette, hogy a teljes vallásszabadság álláspontján van. A küldöttség ezután Pacleseanu kultusz­­miniszteri államtitkárnál tisztelgett, aki szintén jóakaratáról biztosította a küldöttséget. * A szlovenszkól magyar diákok Léván megalakították a magyar egyetemi hall­gatók országos szövetségét. Az alakuló nagygyűlésen több beszéd hangzott el; a szónokok valamennyien hangoztatták, hogy a szövetségnek elsősorban a ki­sebbségi magyar kultúra pozícióját kell erősíteni. Flelszthammel egyetemi hall­gató a szövetség pacifista feladataira mutatott rá »A kéz — mondotta — ame­lyet eddig ütni tanítottak: most szivet Beogradból jelentik: Az elmúlt éj­szaka egy dunai hajóval német birodalmi képviselők ve­zetésével nagyobb német cso­port érkezett Beogradba. A német delegáció egyik része, me­lyet Moelscher birodalmi képviselő vezetett, még hajnalban tovább.foly­­tatta útját Bukarest felé, a másik cso­port pedig, mely dr. von Lösch, dr. Ellenbeck és dr. Spuller képviselők vezetése alatt áll, Beogradban ma­radt. * A németek, akik az ország gazda­sági és kulturális fejlődésének tanul­mányozása céljából érkeztek a fővá­rosba, pénteken délelőtt felkeresték Olshausen beogradi német követet, majd tisztelgő látogatást tettek Aíar­­kovics Jován külügyminiszterhelyet­tesnél. Dr. Lösch a német csoport nevében üdvözölte Markovirsot és kifejtette, hogy a német nép a háború alatt megismerte a szerb népet és nagy tisztelettel viseltetik mun­kaszeretete és nemes hazafisá­­ga iránt. A német nép — mondotta — bízik abban, hogy a két ország között me­leg barátság log kifejlődni, mely alap­ja lesz az általános európai békének. Markovics az üdvözlő szavakra rö­vid beszédben válaszolt és örömének adott kifejezést, hogy a németek ba­ráti érzelmeket tanúsítanak a jugo­szláv nép iránt. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia hasonló érzésekkel .vi­szonozza a német nép jóindulatát. A németek tiszteletére délben ban­kettet adtak, amely után a vendé­gek Zemunba, este pedig Noviszadra utaztak, ahonnét kirándulásokat tesz­nek az árvizsuj tóttá vidéekekre. Beo­gradba hétfőn érkeznek vissza és in­nen hosszabb tanulmányútra mennek Délszerbiába, Szlovéniába, Horvát­országba és Dalmáciába. Spuller dr., a német csoport veze­tője a bankett után az összegyűlt új­ságíróknak a kővetkezőket mon­dotta : — Azért jöttünk Jugoszláviába, hogy megismerjük a jugoszláv nép gazdasági és kulturális fejlődését. Budapesten, ahol átutaztunk, szívé­lyes fogadtatásban részesített ben­nünket a magyar kormány és a kül­ügyi delegáció. A magam részéről leszögezhetem, hogy egész Európában nagy vissz­hangot keltett Horthy kormány­zó mohácsi beszéde, mely arra mutat, hogy Jugoszlávia és Ma­gyarország között helyreáll az igazi barátság. Minden politikának az a célja, hogy a népek kibékülését és barátságát elősegítse. Ismerem a szerb népet még a háború idejéből és csak tisztelettel beszélhetek a szerbek emberi és hazafias tu­lajdonságairól. Remélem, hogy a szerb nép is elis­meri, hogy a németek korrekt ellen­felek .voltak, akik, ahol lehetett. igyekeztek a szerb nép háborús szenvedéseit enyhíteni. A háborút nem a német nép, ha­nem a német katonai körök vi­selték Szerbia ellen, azért nem lehet felelőssé tenni Né­metország népét. Úgy gondolom, hogy Németország és Jugoszlávia között közeledés jöhet létre és olyan barátság, mely mindkét népnek hasznára lesz. Ellenbeck képviselő az ujságirók előtt igy nyilatkozott: — Ma van az a történelmi pillanat, amikor Németországot felveszik a Népszövetségbe. Ez a felvétel Nincsics jugo­szláv külügyminiszter elnöklete alatt történt, akinek kiváló te­hetségét egész Németország el­ismeri. Bízom abban, hogy a mi látogatá­sunk előfutár ja lesz egy tartós ba­rátságnak. Uj templom, kulíurotthonésszinhás Ggorgyevics főispán megtekin­tette a szuboticai építkezéseket Szuboticán folyamatban van az uj színházon kivul még néhány középit­­kezés, habár a nagy tervek, mint a modern, uj vágóhíd,'a város vizveze­­tékhálózatának és a második villa­mosvonalnak kiépítése, a nemrég el­határozott uj iskolaépítések, távolabb vannak még a megvalósulástól és jórészt a külföldi kölcsön, vagy a városi földek . visszaszerzése fogja csak aktuálissá tenni munkábavételü­­ket. A kisebb építkezések közül befeje­zéshez közeledik az alekszandrovói katholikus templom, amely előrelát­hatólag egy héten belül elkészül. A hívők annakidején küldöttségileg kér­jék Gyorgyevics Dragoszláv főispán­tól a város hozzájárulását az uj tem­plom felépítéséhez, ami meg is tör­tént és most, hogy a templom tető alá kerül, a főispán pénteken délelőtt kiszállt Alekszandrovóra és megte­kintette az építési munkálatokat. Lá­togatást tett a főispán a városi szín­ház épületében is. A Vilsonova- és Paje Kujundzsi­­csa-ucca sarkán, a régi leánypolgári iskola helyén nagyjából felépült a bunyevác kultúrotthon: a Bunyevác Matica épülete. A főispán, aki részt­­vett a szuboticai bunyevác kultúr­otthon létesítésének kezdeményezésé­ben, itt is megszemlélte az építkezés­nek bevégzéshez közeledő munkáját. Vérbosszú! A potiszki~zv<'t niko,ai farsangi ve~ekedés epilógusa Szentáról jelentik: Véres verekedés játszódott le csütörtökön éjszaka Po­­tiszkiszevtinrkola bánáti községben. Potiszkiszvetinikoa fiatalsága ja­nuár hónapban farsangi mulatságot ren­dezett Bubics Lázár vendéglőjében. Tánc közben az udvaron Miklós Ferenc tizenkilencéves napszámos legény ösz­­szeverekedett Kertész Jánossal. A vere­kedőket Gombos Sándor szétválasztotta, miközben Miklós afeletti dühében, hogy Kertészt kezeiből kiszabadította, késé­vel több helyen megszurta az önfeládo­­zó legényt. Gombos mihelyt felgyógyult, elhatározta, hogy bosszút ált Miklós Fe­rencen. A község főuccáján csütörtök este találkozott vele, szóváltás támadt közöttük, majd Gombos a kezében levő drótpá'cával megütötte Kertészt. A meg­támadott legény kést rántott. és Gombos hasát húsz centiméter hosszúságban fel­­hasította, aztán futásnak eredt. Gombos ereje utolsó megfeszítésével üldözőbe vette, de a nagy vérveszteségtől csak­hamar összeesett. Vérbefagyva találtak rá, rögtön beszállították a szentat kór­házba, hol a háláltál vívódik. Miklós Ferencet a csendőrség letar­tóztatta és átadta a kikindai ügyész­ségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents