Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-02 / 242. szám

/ Poštarina plaćena u gotovo 12 OLOflL . ÁRA 1% DINÁR XXVI?. évfoiyar — Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben leleíor: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 0 CSÜTÖRTÖK •'September 2. 242. szám Szerkesztőségi Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) I ^fizetési ár negyedévre 150 din. u.aóhiv.tah Subotic, Z-.j Jovin trg 3. (Minerva palota) Az uj taaév Mi öregedtünk meg, hogy a jelen minden bajától a múlt patriarchális örömeire sóhajtunk vissza, vagy a világ vénhedt el és a gondtalan ke­délyesség forrásai az ifjúság számá­ra is apadóban vannak? Régebben is megvoltak a mai gondok és csak mi nem vettük azokat észre viszonyla­gos jólétünk kényelmében, vagy pe­dig uj problémák, uj vesződségek, uj szomorúságok azok, amik látóha­tárunkat beárnyékolják, vidámságun­kat elmélkedő rezignációra hüvösitik és reményeinket habozóvá bátorta­­lanitják? Napról-napra fájdalmasab­ban tapasztaljuk, hogy a régi, ked­ves tradícióknak, amelyek egy-egy dátumhoz fűződnek, megkopott az aranyozásuk és szétmálló díszítésük alól a mindennapi élet fájó kérdései rémlenek elő. A tanév kezdetét valamikor diá­kok és szülők derűs bizakodással köszöntötték. A diákok, ráunva a vakáció tétlenségére, pihent erővel indultak el a felsőbb osztály friss él­ményei után, a szülők pedig boldo­gok voltak, hogy egy lépéssel előbb­re jutottak gyermekeik felnevelésé­ben. Akadály mindig akadt bőven, de azok a nehézségek, amelyek most olyan nagy tömegek elől torlaszolják el az iskolai tanulmányok útját, a fiáboru előtt ismeretlenek voltak. A nemzetiségi kérdés nem a mai Euró­pának újszülöttje, de azért merész-e az az állítás, hogy soha olyan sú­lyos próba alá nem került az anya­­pyelv iskolai joga, mint most azok­ban az országokban, ahol a népes­ség faji összetétele eltolódott. A gyermeknevelés anyagi része sem volt soha lekicsinylendő tétel a csa­lád költségvetésében, de mennyivel nyomasztóbb ez a teher a mostani gazdasági depresszióban. Fegyelme­zés, rendtartás, módszer és pedagó­giai eredmény tekintetében is ma­radtak fenn mindig kívánnivalók, de tagadhatjuk-e, hogy a tanügyek min­den vonalon lesülyedtek az egykor annyira kritizált nívóról? Az iskola a kulturális, gazdasági és szociális viszonyok függvénye és ahogy a közállapotok nem tudtak még a konszolidáció nyugvópontjára jutni, úgy az iskola sem tudott ki­bontakozni abból a válságból, amely­be a háború és a vele kapcsolatos, belőle folyó események sodorták. Az otthoni nevelés zökkenői miatt silá­nyabb lett a tanulóanyag és a poli­tikai és világnézleti ellentétek kiéle­sedése folytán a tanszemélyzet sze­lekciójának szempontjai sem simul­nak a tárgyi követelményekhez. Vé­gül az államháztartási egyensúly ek­­vilibristáinak a legkisebb fejtörést a kulturális budget összeállítása okoz­za, mert hiszen a mástermészetü mi­zériákkal elfoglalt széles néprétegek a legkevésbé sem ütköznek meg azon, hogy az improduktivnek lát­szó közművelődési kiadásokat a mi­­minimumnál is sokkal kisebbre fa­ragják le. Ilyen módon az iskola tengődésre van ítélve és örülni kell, ha csak nagyjából megfelel rendeltetésének. Átfogó, gyökeres reformokat meg­valósító, a tanítás foganatját és a ne­velés ethikai alapját megszilárdító kultúrpolitika ezidőszerint délibáb, amely a röghözkötöft gondok pusz­taságának látóhatárát szegélyezi. És minél komolyabb szervi betegségben szenved az iskola, annál Verejtéke­­sebb erőfeszítést keli a diákságnak végeznie az előmenetelért. Nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekek­nek is megnehezedtek a boldogulás feltételei. vEnnek tudata fojtja le a taitftújifjusag jókedvét, amivel nor­mális időkben az uj tanévnek neki­­indtífts-A szülők homlokát is ugyanez az aggodalom felhőzi. Rendellenesen nagy az iskolában a buktatások szá­zaléka, ami annak a jele, hogy oda­adó szorgalom és a legteljesebb jó­szándék sem nyújt föltétlenül védel­met a mostoha körülményekből ere­dő kedvezőtlen eshetőségek ellen. De még ha felemelkedik is gyerme­künk az iskolában elérhető szellemi színvonalra, milyen pályára adjuk, hogy jövőjét biztosítva láthassuk? A kereskedelem és ipar pang, a mun­kanélküliség méretei ijesztőek, a me­zőgazdaság elemi csapásokkal vias­kodik és az egyetemi diploma gya­korlati értéke is devalválódott. A szabad foglalkozások nem kecseg­tetők, mert nincsenek kereseti lehe­tőségek, a kötött fizetésű hivatalno­ki állásoknak viszont a dolgok hul­lámzásában elveszett egyetlen elő­nyük, az állandóság. Veni Sancte... Ez a hagyomá­nyos fohász hangzik fel a tanév val­lási nyitányául. Jöjj el Szentlélek és ihlesd meg az ifjúságot, hogy le­gyen ereje a ráháruló feladatok be­töltésére. De ihless meg minket, öre­geket is, az egész emberiséget, hogy követhessük azokat az eszméket, a melyek kivezetnek a világtörténelmi krízisből és a békés munkát, az em­­berszeretetet és a kultúrát visszaik­tatják elvitatott jogaiba. Nyolcmillió dinárt utalt ki a kormány az árvízkárosultak házépítési akciójára Nikics Nikola erdőitaryi miniszter rágalomnak mondja a Radicsék interpellációjában foglalt vádakat > Változatlan a politikai helyzet Beogradból jelentik: Az általános politikai helyzetben a szerdai napon semmi politikai változás nem állott be és nem is valószínű, hogy a parla­ment összeüléséig történhetne vala­mi döntő jelentőségű politikai ese-' mény. A kormány szerdán minisz­tertanácsot tartott, amelyen kizáró­lag az árvízkárosultak segélyezésé­nek kezelésével foglalkoztak és elha­tározták, hogy az országos segély­bizottságnak nyolc millió dinárt utal­nak ki az összeomlott házak felépí­tésére. A kiutalt nyolc milliót két hó­napon belül lehet a megjelölt célra felhasználni és az építkezéseket még a tél előtt be kell fejezni. A közleke­désügyi miniszter díjmentességet en­gedélyezett az árvizterületekre irá­nyított építési anyagok és élelmi­szerek szállítására. A Radics-párt vádjai Nikics ellen Szerdán nyilvánosságra hozták a Radics-párt Nikics ellen benyújtott interpellációjának a tartalmát. Az in­terpellálok hangsúlyozzák, hogy az erdőügyi miniszter ténykedéseiben hivatalos hatalommal való vissza­élést és az állam érdekeinek megká­rosítását látják és ezért a parlamenti vizsgálóbizottságról szóló határozat értelmében sürgős és erélyes eljárást követelnek Nikics ellen. Ezután fel­sorolják a vádpontokat. Az interpel­láció szerint az erdőügyi miniszter minisztertanácsi határozat ellenére jóváhagyta Erdődy gróf plesevicai 1800 holdas erdőbirtokának megvá­sárlását hétezer köbméter tölgyfa vételárért, ami által az államot más­fél millió dinár kár érte. Nyilvános árlejtés nélkül jóváhagyta a Virbo nevű társasággal kötött szerződést háromszázezer köbméter fa kiterme­lésére. Jóváhagyta a horvát Eskont­­na Banka szerződését a bródi va­gyonközösséggel, ami által a va­gyonközösség érzékenyen megkáro­sodott. Ugyancsak jóváhagyta a no­­vagradiskai vagyonközösség és a Cernik nevű társaság szerződését negyvenezer köbméter tölgyfa el­adására, anélkül, hogy a szerződést alaposan megvizsgálta volna. A Stcinbeisz vállalat igazgatóságába tizenkét igazgatósági és Ir't fd::"ye­­lö bizottsági tagot nevezeti ki, amely apparátus egymilliókétszázezer di­nárba kerül, holott semmi szükség nincs rá. A Sipad nevű boszniai fa­­vállalat, amelyben az állam a rész­vények harminchét százalékáig van érdekelve, három millió dinár érté­kű váltót zsiráit, amit aztán ki is kel­lett fizetnie. Krsztics Ivó a felesége nevén tizenöt vagon vasnak hitelve való megvételére tett ajánlatot s aján­latát el is fogadták, anélkül, hogy megfelelő fedezetet adott volna. Ivies Zsika az apatini erdőigazgató­ságtól földet bérelt és a bérösszeg kifizetésén kívül arra is kötelezte magát, hogy egymilliókétszázezer dinárért vadászkastélyt építtet, azon­ban sem a bérösszeget nem fizette ki, sem az építkezést nem teljed tette. Végül azzal vádolják Nikicset, hogy fivérét kineveztette tisztviselőnek és fizetését egy vidéki igazgatóságnál utaltatta ki, anélkül, hogy fivére bár­minemű szolgálatot teljesítene. Kine­vezte segédhivatali tisztviselőnek Jambrisdk Milivoj dr. fogorvost is, aki pedig elmúlt negyven éves és Így nem lett volna kinevezhető. Általában azzál vádolják Nikicset, hogy üldözi a lelkismeretes hivatal­nokokat, előnyben részesít fiatal lel­kiismeretlen tisztviselőket. Az interpelláció indokolása kifej­ti, hogy Nikics miniszter eljárása minden elité . st megérdemel, káros a nemzetre, az államra és a kor­mány tekintélyére. Remélik, hogy az ankétbizottság vizsgálata folya­mán egyéb tények is kiderülnek, a melyek bebizonyítják, hogy Nikics működése mennyire árt az államnak s mennyire terheli őt a felelősség. Azt ígérik, hogy az interpelláció állí­tásainak bizonyítására tanukat vo­nultatnak föl. Végül a következő kér­déseket intézik a miniszterelnökhöz: 1. Van-e tudomása Nikics vissza­éléseiről? 2. Mit tett eddig ebben az ügy­ben a bűncselekmények kivizsgálá­sára s arra vonatkozólag, hogy a bűnöst bíróság elé állítsák. 3. Mit hajlandó tenni a jövőben? Nikics rr -a'mázóknak mondja R d c ékíti Az interpellációval kapcsolatban Nikics erdöng- i miniszter nyilatko­zott az uj.?cirok előtt.s a követke­zőket mondta: — Nem ismerem az interpelláció pontos szövegét, csak annyit tudok belőle, ami az újságokban megje­lent. Nyugodtan vártam ezt az in­terpellációt, ért a lelkiismeretem tiszta. Tudtam, hogy semmi adatoi sem találnak ellepem s kiforgatják a tényeket, de hogy at ügy ennyi­re az interpeltdlók blamdldsdval fog végződni, arra magam sem számí­tottam. Itt van például az erdőd! birtok megvásárlásának ügye. Ezt! az ügyet a Radics-párti képviselők) egyenes kívánságára a klubülés iS letárgyalta, az ott hozott javaslatot Radies István és Radies Pavle ii aláírta, a vásár pontosan a javaslaf értelmében történt és a miniszterta­­nács is jóváhagyta. — A másik ügyet, a novagradis-» kai vagyonközösség ügyét még elő­döm intézte el. — Mihelyt az interpelláció szöve­gét megkapom, a nyilvánosság előtl válaszolok s ebből meglátják, hogy Radicsék nemcsak komplytalan for­radalmárok és gyerekes politikusok, hanem skrupulus nélküli rágalmazók is. — Külön akarok foglalkozni a? interpelláció első aláírójának, dr Krizmannak személyével. Hallom, Radicsék titokban akarták tartani az interpelláció szövegét, én meg­ígérem, hogy mihelyt megkapom az interpellációt, nyilvánosságra ho­zom Nyilatkozik Jambrisdk Jogo~vo. A Nikics elleni interpellációval kapcsolatban dr. Jambrisdk Milivoj fogorvos, akinek erdőőrré történt ki nevezéséről is szó van az interpellá­cióban, szerdán nyilatkozatot küldőt be a beogradi lapoknak, amelybei elmondja, hogy valóban megtörtén, kinevezése miniszteri segédhivatal nokká, még pedig a következő mó< dón: A legutóbbi községi választá­sok alkalmával nem vették fel a vá lasztók névjegyzékébe, holott erri minden joga megvolt. Hogy a hosszi eljárást meggyorsítsa, megkérte Ni kies minisztert, hogy vegye lel a mi niszteri segédhivatalnokok név sorú ba és ilyen módon be is került a vá lasztók néyjegyzékébe. Úgy látszik

Next

/
Thumbnails
Contents