Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-10 / 250. szám

♦ BÁCSMEGYEI NAPLÓ KÜLÖNVÉLEMÉNY-—sift — VISSZA Ä TÜZP&ÓBÁKQZ! Tekintettel arra, hogy jogi tanulmá­nyaimat tizenkét perccel a második alap­vizsga előtt — tehát még idejében — visszavonhatatlanul befejeztem, hivatott­nak és feljogosítottnak érzem magam nemcsak véleményt mondani a jogszol­gáltatás terén mutatkozó visszásságokról, de arra is, hogy bírálatot gyakoroljak azok fölött. Az a két esztendő, amit az egyetemi padokban eltöltöttem, nem bu­tított el annyira, hogy kénytelen volnék magamat szakembernek tekinteni; nem, a jogi problémákat én még a laikus sze­mével, tehát világosan és észszerűen lá­tom. A hivatásos jogász — nem tehet róla, szegény — egész életében rabja marad azoknak az előítéleteknek és babo­náknak, amikkel tanuló-évei alatt meg­tömték a fejét és legyen bármennyire is modern szellem egyébként, reformátor, vagy akár forradalmár, sohasem fogja belátni, hogy már maga az alap rossz, korhadt, elavult, amelyen áll. Egy külön­ben nagytudásu ügyvéd, aki előtt kife­jezést adtam annak a nézetemnek, hogy a középkori igazságszolgáltatás sok te­kintetben fejlettebb volt, mint a mostani, kinevetett és a profijogász fölényével ezt a kijelentést tette: — Talán visszakivánja a középkori bi­zonyítási eljárást, az istenítéletet, tüz­­próbát, a párviadalt? — Igen — feleltem, mire leesett az álla. Ha véletlenül nem jogi, hanem, mond­juk, gépészmérnöki diplomát szerzett volna, akkor bizonyára nem jutott volna eszébe, hogy éppen a bizonyítási eljárást! válassza ki példának. Az újkori igazság- j szolgáltatás ugyanis ezen a ponton mon- | dott először csődöt. A modern judikatura bizonyítási módszere, amely a tanuk val­lomásán s legfőképpen a vádlott beisme­résén épül — ma már nyilvánvaló — nem ér egy rézpitykét. A tanúvallomások értékéről nem kell sokat beszélni, még a jogászoknak is megvan róla a véleményük. A budapesti: egyetemen a büntetőjog egyik professzo­ra évröl-évre szemléltető előadásban mu­tatta be hallgatóinak, hogy egy előttük lejátszódott verekedés harminc szemta­núja közül nincs kettő, aki egybehangzó vallomást tudna tenni arról, amit látott. A bíróságok is »mérlegelik« a tanúvallo­másokat, vagyis a tanúvallomásnak vég­eredményében nincs döntő befolyása az Ítélethozatalra. ' A vádlott beismerése azonban, egészen az utolsó időkig, perdöntő jelentőségű volt. A nyomozó-hatóságoknak, a vizs­gálóbírónak, az ügyésznek és a biróság j tagjainak egyként az volt a legfőbb igye­kezetük, hogy a vádlottat beismerésre bírják. A tanúvallomások és a közvetett bizonyítékok mind csak arra voltak valók, hogy a vádlott hallgatását megtörjék és megérhessék vele, hogy a további taga­dás céltalan és nem segít a sorsán. Ha aztár. a vádlott vallott és töredelmesen beismerte a terhére rótt bűncselekményt, akkor a sorsa meg volt pecsételve. Ma ez már nincs igy. Ott tartunk, hogy egyszerűen nem szá­mit, hogy a vádlott beismerő vallomást i \-~-c. vagy sem. A háború alatt cikket írtam Czövek r " hu' budapesti rendőrkapitányról és "mdtam, mert a papirbakkancs­­!. ól Viki tortúrákkal vette ki a be­­ö vallomást. Akkor ez még súlyos .1 '.olt egy rendőrkapitány ellen, nyom­■i íthelvezték a dunai kapitánysághoz - r ni fegyelmi büntetés-számba ment — és feisőbb utasításra kénytelen volt s ópert indítani ellenem, empora mutantur. Ma már nem vallatnak sehol — lelki tortúrákkal. Ellenben a csongrádi bombamerénylet vádlottaií íeimentette a biróság, noha a rendőrségén és a csendörségen beismerő vallomást tettek és részletesen jegyző­­könyvbe-diktálták, hogyan követték el a merényletet. Az ítélet inokolása szerint el kellett fogadni a vádlottak védekezé­sét, hogy a beismerő vallomást veréssel erőszakolták ki belőlük. Hasonló indokolással mentette fel a szuboticai törvényszék a Németh László meggyilkolásával gyanúsított vádlotta­kat. Ez az eset már cifrább mert az_ ?926 szeptember 10. egyik megvert vádlott — mint ismeretes — rendőr. A klasszikus példa azonban az az ál­lamügyész marad, akiből mindössze né­hány rablást és gyilkosságot vallott ki a csendőrtapéntat. És ezek nem elszigetelt esetek. Világ­szerte igy van. A török rendőrség épp­úgy vallat, mint a román sziguranca, vagy az orosz cseka. A gyanúsítottat az amerikai, policeman is csizmasarokkal szorítja sarokba és a puskátus nyomát á francia rendőrprefektusok kihallgatá­sai után is nehéz néha eltussolni. Hiába próbáljuk álszeméremből leta­gadni: az inkvizíció intézménye nem szűnt meg az ulkor feltalálásával. Csak annyi változott a középkor óta, hogy ak­kor tanult bírák és kegyes papok kezébe volt adva a vádlott sorsa, mig mi rábíz­zuk a vádlott kínzását durva és unintel­ligens csendőrkáplárokra. Lehet, hogy a jogászok szemében ez fejlődés. Én bor­zasztó sülyedésnek tartom és megnyug­vással, csaknem örömmel fogadnék egy olyan törvényt, amely kimondaná, hogy a vádlottat csak egy püspökből, egy kú­riai bíróból és a kormány egyik tagjából álló bizottság rendeletére szabad meg­­kinozni, másnak ehhez nincs joga, még a t). G*v.úi. helyi csendőrőrvezetönek sem. Ha már kell lenni inkvizíciónak — és, ugylátszik, kell lenni, mert van — akkor csináljuk felvilágosult emberekhez méltóan: közép­kori módra. Igenis, jöjjön az istenítélet, jöjjön a tüzes vas, jöjjön a kinpad, de a biróság rendelje el, hogy mikor. Akkor legalább tisztában lesz vele az Ítélkező fórum, hogy mennyi értéket tulajdonítson a botcsinálta beismerésnek. Mert a jelen­legi, primitiv inkviziciós rendszer mellett csak akkor tudhatja ezt, ha,gondolat­olvasó. Vissza a középkorba! állapit meg, hogy a locarnói szerző­dés legjobb biztosítéka lesz az euró­pai békének. A nacionalista lapok pedig nacionalista szempontokból foglalkoznak Németország felvételé­vel. Az Echo de Paris azt veti Né­metország szemére, hogy felvé­tele után az első pillanatban már a versaiflesi szerződés re­víziójára gondol. A lap szerint Németország rövideseit felveti a Népszövetségben a versail­­lesi béke revízióját, ha nem is aj szeptemberi ülésen, de a decembert ülésszakon feltétlenül. Az Avenir végzetesnek tartja, hogy a Népszö­vetség felvette kötelékébe Németor­szágot, mert ezzel a francia győzelem gyümöl­cseit teszik tönkre. Londoni jelentés szerint az angol sajtó nagy megelégedéssel tárgyal­ja Németország felvételét. A lapok szerint ez a tény nem maradhat ha­tás nélkül az amerikai közvélemény­re sem és Németország felvételé jóvá fogja tenni azt az erkölcsi ve­reséget, amelyet az utóbbi időbeli több európai állam szenvedett Ame-> rikától. A Daily Telegraph szerint azok a népek, különösen az Egyesült-Államok, amelyek ed­dig nem tartoztak még a Nép­­szövetség kötelékébe, kénytele­nek lesznek elismerni, hogy a Nemzetek Szövetsége nem a győzők gyülekezete. Sajnálatos ugyan — írja a lap — hogy Németország felvétele maga után vonja Spanyolország és Brazí­lia távolmaradását, nagy siker azon­ban, hogy most már mindenkinek el kell ismerni, hogy a győzők néni akarják magukat elszigetelni. Németországban megelégedéssel fogadják a Népszövetség döntéséi Berlinből jelentik: A német politn ka érdeklődésének középpontjában Németországnak a Népszövetségbe való felvétele és állandó tanácstag­sággal való felruházása áll. A lapok kivétel nélkül vezércikkben foglal­koznak a nagy eseménnyel. A baloldal és a centrum lapjai nagyfokú megelégedéssel imák a Népszövetség döntéséről, mig a jobboldali sajtó lekicsinyít Németország felvételének jelen­tőségét és nem fűz különösebb reményeket Németország belépéséhez. Lapvélemények a Népszövetség döntéséröi Newyorkból jelentik: Az amerikai közvélemény örömmel és megköny­­nyebbüléssel fogadja Németország egyhangú felvételének a hírét. A saj­tó — igy a World vezércikke — igazi békekötésnek nevezi a Népszövetség határozatát. A Journal Commerce a Népszövet-Qenfből jelentik: A Népszövetség szerdai közgyűlése után, amelyen Németországot egyhangúlag felvet­ték a Népszövetség tagjai közé, Drummond főtitkár a következő szö­vegű táviratot intézte Stresemann német külügyminiszterhez: — A Népszövetség közgyűlési el­nökének intenciója értelmében van szerencsém közölni, hogy a Népszövetség nagygyűlése szeptember S-iki ülésén Német­országot tagjai közé felvette és a Tanács elhatározását, amely Németországot állandó tagsággal ruházta fel, jóváhagyta. Stresemann még szerdán délután táviratilag a következőket válaszol­ta a Népszövetség főtitkárának: — Köszönettel tudomásul vettem mai táviratát és van szerencsém kö­zölni, hogy a német delegáció még ma este elutazik Genfbe. Népszövetségi körökben úgy tud­ják, hogy Németország a Népszövetség titkárságában két fontos helyet á német delegáció Genfiben Berlinből jelentik: Hindenburg köztársasági elnök szerda délután fogadta Marx kancellárt és Strese­mann külügyminisztert, akik beszá­moltak az elnöknek a Népszövetség döntéséről és az elnök elé terjesztették azo­kat a rn^nízóleveleket, ame­lyekkel a német kiküldöttek Genfbe utaznak. Hindenburg aláirta Stresemann kül­ügyminiszter, Schubert államtitkár és dr. Gauss miniszteri igazgató megbízólevelét, mert csak ezek kép­viselik hivatalosan Németországot, Jogerőre emelkedik Londonból jelentik: Pénteken je­lenik meg a német delegáció először a Népszövetség közgyűlésén és még péntek délután vagy szombat dél­előtt Stresemann külügyminiszter át­nyújtja a Népszövetség főtitká­ri hivatalában a locarnói szer­ződés ratifikált példányát, ami­vel ti locarnói szerződés jog>­­erőre emelkedik. A Népszövetség főtitkárságának mig a többiek csak mint szakértők és tanácsadók vannak beosztva a német delegációba. A német delegáció szerdán este utazott el Berlinből Genfbe. A pályaudvaron a delegáció elin­dulásánál megjelent Marx kancellár, a kormány több ingja, a berlini bel­ga követ, a francia, angol és cseh­szlovák ügyvivő és más külföldi dip­lomaták. Stresemann külügyminiszter fele­sége táviratilag kért a Népszövetség főtitkárságától belépőjegyet a pén­teki közgyűlésre. a locarnói szerzó'dés közlése szerint nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, amelyek szerint módosítják a tanácskozás rendjét és Németország felvétel'g. után hosszabb ideig nem tűznek ki újabb ülést. A főtitkárságon kijelen­tették, hogy Németország belépése után azonnal összehívják a Népszö­vetség Tanácsát és az eredeti napirenden nem változ­tatnak semmit. történelmi eseményről a Népszövetség már nem a győztes államok gyülekezete csupán és sikerült legyőzni a legyőzött nemzetek elkeseredé­sét. » Az Oeuvre üdvözli Briand külügy­minisztert a nagy mü befejezése al­kalmával, amellyel egyenrangúvá tette a nemzeteket és áthidalta a nemrégen még éles ellentéteket. A sajtó további része már kevésbé örül Németország felvételének. A Journal egész röviden csak annyit A francia és anyol sajtó a történelmi eseményről Párisból jelentik: A francia sajtó jelentőségéhez méltó módon foglal­kozik Németországnak a Népszövet­ségbe való felvételével és azt törté­nelmi eseménynek mondja. A Quoti­­dien örömmel üdvözli Németország felvételét és megállapítja, hogy ezzel élő valósággá lett a döntőbíró­ság eszméje és valamennyi nemzet egyenrangúvá lett. Az Ere Nouvelle hangsúlyozza, hogy a felvételben az a legfontosabb, hogy ezzel .bebizonyították,, hogy kap: a jogügyi osztály főnök­ségét, amellyel együttjár a fő­titkár helyettesítése és az infor­mációs osztály főnökségét. Több kisebb tisztség betöltéséről még nem történt döntés és erről Stresemann Genfben fog tárgyalni Drummond főtitkárral. Németország felvétele egy csa­pásra barátságossá tette Genf­ben a hangulatot, amely eddig meglehetősen hűvös volt és Németország felvétele alkal­mával hangzott fel első Ízben az őszi ülésszak megnyitása óta az osztat­lan tetszés. A világsajtó részéről óriási érdek­lődés nyilvánul meg a Népszövetség pénteki közgyűlése iránt, amelyen Németország először fog megjelenni és eddig négyszáz ujságirójegyet kértek a pénteki ülésre, holott csak háromszáz hely van az újságírók részére fentartva. A német lapok tudósítóit egyébként már a szerdai felvétel alkalmával óriási ovációban részesítették a különböző világlapok tudósítói. Diószeghy Tibor Németország fontos szerepet kap a Népszövetségben A német delegáció szerdán este Genfbe utazott — Németország felvétele nagy megelégedést kelt Franciaországban és Angliában — Csak a francia naciona­lista sajtó aggódik, bogy Németország felveti a versaillesi szerződés revízióját „A Népszövetség többé nem a győzök gyülekezete és valóra vált a nemzetek egyenrangúsága“ — A pénteki ülésen jelenik meg először a német delegáció Németország felvételével életbelép a locarnói szerződés V

Next

/
Thumbnails
Contents