Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-09 / 249. szám

XXVII. évfolyam Sziibotfca, 1926 CSÜTÖRTÖK szeptember 9. 249. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben i u-ior: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovto trg 3. (Minerva palota) Kul ura gy^szkeretber. Talán ezt a cimet lehetne adni azok­nak a gondolatoknak, amelyek Pro­­kopy Imre kitűnő cikkének olvasása nyomán fakadnak. A szövetséges és társult főhatal­mak és a Szerb-Horvát-Szlovén ki­rályság között Saint-Germainban 1919. év szeptember 10. napján kötött szerződés 9. cikkének második be­kezdése a következőket rendeli: »Azokban a városokban és kerüle­tekben, ahol jelentékeny arányban laknak oly szerb-horvát-szlovén ál­lampolgárok, akik faji, vallási, vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, ezek­nek a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élvezetéből, felhasználá­sából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi, vagy más költségve­tésben nevelési, vallási, vagy jóté­kony célra fordittatnak.« A garanciaszerződés e rendelkezé­se szerint tehát az állami, megyei és községi intézményekre, iskolákra rendelt összegekből a kisebbségek népesedési arányszáma szerint kell fentartani, vagy támogatni a kisebb­ségek nyelvén tanitó iskolákat. Ez a rendelkezés .természetesen csak a középiskolákra vonatkozhatik, mert az elemi oktatásról e cikk első be­kezdése szól, mondván, hogy a szerb-horvát-szlovén kormány »a közoktatásügy terén megfelelő köny­­nyitéseket' fog engedélyezni avégből, hogy a hivatalos nyelvtől elütő anya­nyelvű szerb-horvát-szlovén állam­polgárok gyermekeit az elemi isko­lákban saját nyelvükön tanítsák.« Ez a jogi helyzet; hogy ezzel szemben a tényleges állapot milyen, arra a tényeknek megfelelő, tehát kegyetlen, sőt brutális választ ad a Prokopy Imre által idézett össze­állítás. Nehogy félreértsen a rosszhisze­műség: semmi kifogásunk nincs, nem is lehetne az ellen, hogy iskolák­kal népesítik be a régi Montenegró területét. Csak épüljön fel minél több iskola s minél több tanitó és tanár gyújtsa meg és hordozza magasan a tudomány fáklyáját. Minél több az iskola, annál több műhelye lesz a bé­kének és a türelem szellemének. Minél magasabb lesz a népmüveltség, annál tiirhetőbb sorsuk lesz a kisebbségek­nek. Nincsenek jobb, nemesebb és hatalmasabb barátaink, mint a kultú­ra és civilizáció. Mindenki jóltevőnk, aki iskolákat alapit. A dolognak azonban van másik ol­dala is. Nemcsak mi, vajdaságiak hangoztatjuk, hogy az egyenlő teher­viselés elvét összetörték az adóztatás nacionalista szempontjai, de az elfo­gulatlan politikusok is belátták már, hogy a Vajdaság gazdasági életének szisztematikus tönkretételére össze­fogó törekvések alig vehetnének ke­zükbe más fegyvereket, mint ami­lyenekkel a pénzügyi közigazgatás ma dolgozik. A legtöbb adót a Vaj­daság fizeti, aránylag is és és abszo­lút számokban is. Most már ezt a tényt ha összevetjük a fentidézett szerződéses rendelkezésekkel, akkor meg kell állapítani, hogy az S. fl S. királyság magára vállalt kötelezett­sége szerint a kisebbségeknek »mél­tányos részt kellene biztosítani« mindazokból a kiadásokból, melyek segítségével megvalósitják az uj is­kolai programot. Méltánytalan részt visel a terhek­ből a Vajdaság, méltánytalan részt kjaff ag iskolai ki­adásokból is, holott a teherviselést az teszi méltánytalanná, hogy terhé­re tér el a végrehajtóhatalom a köz­terhekből való részesedés igazságos mértékétől. Nagyobb terhet viselni és kevesebb iskolát kapni — vájjon megvalósul-e a törvénybeiktatott nemzetközi szerződésnek, a nemzeti becsület védelme alá helyezett köte­lezettségvállalásnak? Beogradból jelentik: A kormány tagjainak egy része távol van a fő­várostól és ez a körülmény, topáb­bá a katolikus ünnep hozzájárul a politikai élet szerdai eseménytelen­­ségéhez. Az ellenzéknek is csak néhány taeia tartózkodik B^^ad­­ban és ezek is készülnek elutazni, miután a közeli napokban semmi politikai esemény nem várható. Da­­vidovics Ljuba több demokrata kép­viselő társaságában csütörtökön este. Boszniába utazik. A demokrata párt vezére Szarajevóban és M ősz tár­ban fo.g konferenciát tartam az ot­tani helvi pártvezetőkkel. \ Uzunovics Nikol^ miniszterelnök délelőtt és délután is megjelent hi­vatalában. Délelőtt meglátogatta a miniszterelnököt Pcrics Marinké dr. pénzügyminiszter,1 aki távozása al­­kahnával kijelentette az újságírók­nak. hogy a költségvetés a törvé­nyes határidőre elkészül, azonban erre nézve előzetes közléseket nem óhajt tenni, nehogy az események ezekre rácáfoljanak. Uzunovics miniszterelnök déliben rövid beszélgetést folytatott az új­ságírókkal és kijelentette, hogy Sztanojevics Ácával politikai kérdésekről egyáltalán nem tár­gyalt. Arra a kérdésre, hogy mikor tér vissza Pasics. a miniszterelnök a következőket mondotta: — Be kell türelemmel várni, mig Pasics hazaérkezik és nem kell semmiféle következte­tést levonni az üzenetekből. A miniszterelnök ezzej Dragovics Milutin kii'ömböző nyilatkozataira célzott. A közte kedésiigyi miniszter a szénkonfliktusról Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter szerdán visszaérkezett délszerbiai útjáról és este felkeres­te Uzunovics miniszterelnököt, aki­vel egv óra hosszat tárgyalt. Tá­vozásakor a közlekedésügyi minisz­ter kijelentette, hogy délszerhiai impresszióiról számolt be a minisz­terelnöknek. A szénkonfliktus ügyé­ről a közlekedésügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy e tekintetben még nem történt semmi újabb lé­pés. Az állam a szén árának tizenöt százalékos csökkentését kívánja a bányatulajdonosoktól, akik azonban csak tízszázalékos ár-A mai helyzet nem kisebbségi sé­relem, nemcsak a magyarság pana­szára ad fájdalmas okot, a mai hely­zet az egész Vajdaság sérelme faji, vallási és nemzetiségi különbség nél­kül. A pénzügyi közigazgatás mai rendszere a pusztulással fenyegeti a Vajdaságot, az iskolapolitika mai iránya pedig a szellemi elszegénye­déssel. Vagyoni és szellemi lerom­redukcióra hajlandók. Erről folynak most a tárgyalások és ha nem jön létre megegyezés, ak­kor az állam másutt fogja a szenet beszerezni. Az újságíróknak arra az észrevételére, hogy a trbovljei társa­ság már lezárta az aknákat és el­­bocsájtotta a munkásokat és a töb­bi bánya is hasonló eljárást tervez, a közlekedésügyi miniszter kijelen­tette, hogy a kormány erről nem tehet. A miniszter szerint a vasutak szén­­e.Yrfuis a biztosítva van s a forgalom­ban nem áll !>e zavar. Rámutatott arra, hogy a vasút kénytelen volt egyes vonatjáratokat beszüntetni, kü­lönösen a Vajdaságban. Ezek a vo­natok olyan kis forgalmat bonyolítot­tak le, hogy nem voltak rentábilisak. A Nikics-klub kommünikéje A Nikics-klub szerdán ismét kom­münikét tett közzé a pártszervezési munka előhaladásáról. A kommüni­ké szerint, a párt, mely párhuzamo­san szervezkedik a Radics-párttal komoly sikereket ért el Sze­­rémségben, ahol egész horvát parasztpáríi szervezetek csat­lakoztak Nikicshez. A viroviticai kerületben csaknem minden járásban alakítottak párt­­szervezeteket: ebben a kerületben Radicsnak egy, Nikicséknek kettő, a horvát föderalistáknak egy képvi­selőjük van. A városokban a föde­­ralisták erősebbek, a falvakban pe­dig a Nikics-csoport és föderalisták veszélyeztetik a Radics-párt pozí­cióját. Pozsegamegyében, a horvát tengerparton is erősen hódit a Ni­­kics-párt, mely már igen sok he­lyen alakította meg szervezeteit. Boszniában — a kommüniké sze­rint — erősen csökken Radicsék befo­lyása, amit bizonyítanak Radics István és Radics Pavle népgyü­­lési kudarcai. Hercegovinában és Dalmáciában szintén komoly sikereket ért el a Nikics-csoport pártszervezési mun­kája. Sztanojevics Áca titokzatos nyilatkozata Sztanojevics Áca szerdán délelőtt fölkereste Uzunovics miniszterelnö­köt, akivel hosszú ideig tanácskozott. A konferencia után Sztanojevics Ácát közrefogták az újságírók és megkérdezték az ősz politikust, hogy lás — vájjon ezt a jövendőt érdemli-e az ország legtermőbb vidéke, az or­szág éléskamrája, az ország műhe­lyekben kikovácsolt és mezőkön zöl­­delő devizaközpont ja? Vájjon haza­fias, sőt nacionalista érdeket szolgál­nak-e azok, akik az anyagi és szel­lemi koldussors felé vezetik a szel­lemi és anyagi értékeket dúsan ter­melő Vajdaságot? miért jött Beogradba. Sztanojevics Áca a következőképpen válaszolt: — Ha egy falusi ember megjelenik valamelyik hivatalban, önök mindjárt nagy szenzációt csinálnak belőle. Nekem is szabad bemenni egy irodá­ba, de különben kérdezzék meg a nagy politikusokat. Sztanojevics Áca ezután felkereste Jovanovics Vásza közlekedési mi­nisztert. Szfojadinovics volt pénzügy­mi Uzter az ankétbizotts g lőtt Az ankétbizottság szerda délelőtti iiiésén Trifunovics Ranko befejezte az adamsthali szállításokra vonatko­zó referátumát. Ezután Sztojaáino­­vics Milán volt pénzügyminisztert hallgatta meg a bizottság. A volt pénzügyminiszterhez az ellenzéki képviselők számos kérdést intéztek, amelyekre válaszolva Sztojadinovics kijelentette, hogy a szerződésnek sok jó oldala is volt, igy elsősorban is az, hogy nem kellett tekintetbe venni a cseh korona árfolyamjavulását, ami által az állam többmillió dinár jöve­delemhez jutott. Azonkívül rendkívül kedvező volt az államra nézve az a megállapodás is, hogy a késedelmes fizetések után nem kellett kamatot fizetni. . Timotijevics Koszta demokrata képviselő ezután megkérdezte Szto­jadinovics Milánt, hogy Pasics Ráda interveniált-e■ nála ebben az ügyben. Sztojadinovics határozottan kijelen­tette, hogy ilyen intervenció nála nem történt. Popovics Szvetiszláv Pribicsevics­­párti azt kérdezte, hogy az utolsó szállításoknál van-e még helye reví­ziónak. A volt pénzügyminiszter ki­jelentette; hogy az utolsó nyolcmil­liós szállításnál ellentétben a közleke­dési minisztérium főtisztviselőinek véleményével igenis van helye reví­ziónak és felkérte a bizottságot, hogy ilyen értelemben intézzenek felhívást a közlekedésügyi miniszterhez. A bizottság csütörtökön Sztojadi­novics Dragisát hallgatja ki. Radics a genfi jugoszláv delegáció vezetője Géniből jelentik: Nincsics _Mom­­csilo külügyminiszternek a népszö­vetségi közgyűlés elnökévé történt megválasztása folytán a jugoszláv delegáció vezetését másnak kellett átadni. A jugoszláv delegáció szer­dán Radics Istvánt választotta meg vezetőjéül, helyettesnek pedig dr. Markovi.es Lázárt választották meg. A miniszterelnök nem tulajdonit jelentőséget Dragovics Milutin nyilatkozatainak „Nem kell semmiféle következtetést levonni az üzenetekből" Nikics térhódítása Horvátországban

Next

/
Thumbnails
Contents