Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-07 / 215. szám
2. oldal ■ 1 EGYEI NAPÚ 1926 augusztus 7. ahol kihallgatáson jelenik meg a királynál. Az audiencia után a miniszter azonnal visszatér Beogradba, hogy ^ résztvegyen Gyurisics Markó igazságügyminiszter temetésén. A panama-bizottsig ülése bás pénteken reggel lépett életbe. A noviszadi autófuvarosok — számszerűt hatvanan — nyomban a rendelet közzététele után rögtönzött értekezletet tartottak, amelyen a 18 dinárban megállapiott díjszabást a taxikkal való verseny sikere érdekében önként 15 dinárra szállították le. A közönség az, autóversenynek ezt a fajtáját örömmel fogadta és türelmetlenül várja, hogy a taxisok most milyen további árleszállítással felelnek. ----------------- niw»wMyyffjaaüKaJ.g'iaiiain.„ wm———----------------Újabb áldozatai vannak a mexikói kultúrharcnak Egijhizi átokkal sújtottak egy p ipot, aki hálósig! engedéllyel tov ihb folytatja funkcióját — Egy millió dollar a mex'k M egyh úttörvények elleni propap nd r t rin gnt 'sara — A mex kői kormány hivatala álláspontja Az Egyesült Államok kormánya nem avatkozik a mexikói zavargásokba A parlamenti vizsgálóbizottság pénteken délelőtt folytatta a benzinpanama aktáinak fölolvasását. A vizsgál-' ottság az ügy ismertetését szón, ..ra halasztotta el. A beogradi radikális párt népgyülése A beogradi radikális párt vasárnap ' délelőtt nagyszabású népgyülést tart a /3ür/s-szállóban. A népgyiilés elé politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek, mert azon Uzunoyics Nikola miniszterelnök is beszédet fog tartani, akinek ez lesz első; nyilvános népgyülési szereplése, mióta a kormány elnöke lett. A gyűlés főleg a községi választások miatt vált időszerűvé Noviszadi autók olcsó sági versenye Az autósok hnsz százalékkal leszállított úk a rendőrség álfa: megállapított díjszabást Noviszadról jelentik: Néhány nappal ezelőtt két autótaxi jelent meg a noviszadi uccákon, amelyek nem csak tetszetős kocsijukkal, de az eddigi autóáraknál jóval olcsóbb díjszabásukkal is feltűntek. A két taxit szerdán egy harmadik autótaxi követte. Mihaldzsics Sztanoje rendőrfőkapitány pénteken rendeletet adott ki, amely az eddigi tarifát az autótaxik számára megállapított díjszabásra szállította le. Eszerint' a vasúttól a városba, vagy vissza, a hajótól a városba, vagy viszsza, a városból a vágóhidhóz, vagy a kórházhoz, vagy az ártézifürdőig, vagy ezekről a helyekről a városba két személy részére a fuvar 18 dinár. Minden további személy 5 dinár. A strandhoz, vagy vissza egy személy 15 dinár, minden további személy 5—5 dinár. Egy óra kocsizás a városban 80 dinár. Minden óra várakozás 25 dinár. Egy óra keresztelőnél 75, temetésnél 50, lakodalomnál 80 dinár. A futaki-uti vasútállomáshoz húsz dinár, félórai várakozással és vissza 45 dinár, a télikikötőhöz 40, félórai várakozással 50 dinár. Minden nem a kocsiban elhelyezett csomag után külön 3 dinár. Este nyolctól reggel hatig 35 százalékkal drágább. A főkapitány által megállapított uj dijsza-Londonból jelentik: A zavargások Mexikóban állandóan tartanak. A templomok átadásánál csütörtökön több helyen újabb ősz. szeütközésekre került a sor katolikus hívők és a katonaság között. A csütörtöki összeütközések áldozatainak a száma kilenc halott és huszonhat sebesült. Anguisano város lelkészét, aki a kormán yrendeletnek eleget tett és a katholikns templomot átadta a hatóságnak, viszont ennek felében engedélyt kapott az egyházi funkciók további végzésére, Veracruz püspöke kiátkozta az egyházból. Newyorki jelentés szerint Amerika legnagyobb katolikus szervezete a Kolumbusz-lovagok egyesülete egymillió dollárt szavazott meg a mexikói egyházi törvények elleni propaganda céljaira. Az egyesület proklamációt adott ki, a melyben hangsúlyozza, hogy nem lehet tűrni Mexikó elor&zositápát és az Egyesült-Államoknak közbe kell lépni a mexikói katholikusok védelmére. A külügyminisztérium hűvösen fogadta az előterjesztést és közlöte az egyesülettel, hogy Amerika csak akkor lép közbe> ha amerikai jogokat sértenek meg, különben azonban nem tervez beavatkozást. Mint Bécsből jelentik, a mexikói hivatalos álláspontot most ismerteti először az a nyilatkozat, amelyet Ivagnine Nores főkonzul, bécsi mexikói ügyvivő tett a sajtó képviselői előtt és a melyben a mexikói kultúrharc előzményeiről többek közt a következőket mondotta: — A mexikói kormány és a katholikus egyház közötti viszály elfajulására az szolgáltatta az utolsó okot, hogy a kormány kiutasította Monsignore Canur nat, aki tanítóként kapta meg a beutazási engedélyt Mexikóba, de csakhamar mint titkos pápai követ működött. Caruanának az volt a feladata, hogy szervezze az illegáls harcot a kormány és az egyház és állam szétválasztásáról intézkedő törvény ellen. Tudni kell, hogy Mexikóban az egyház elleni háború politikai harcot jelent az egyház világi hatalmával szemben. Mexikóban már régebb idő óta két párt küzd az uralomért. Az egyik a konzervatív párt, a »Cientificos«ok, a »müveitek« pártja, amely szövetségben áll az összes reakciós elemekkel, az Északamerikai Egyesült-Államok nagytőkéseivel, a nagybirtokosokkal és természetesen a katholikus egyházzal. A liberális-párt, amelyet nálunk szocialista-pártnak is neveznek és amely mostan kormányon van és ’a szakszervezetekre, valamint a kisgazdálkodókra támaszkodik, természetesen szálka a kapitalisták szemében. A liberális pártot azonbin a katholikus klérus is gyűlöli, mivel bátorsága volt elsőként végrehajtani az állam és egyház szétválasztásáról szóló törvényt, amely korántsem uj keletű, hanem már 1857-ben hozták. Az 185,7- ből való alkotmány segítségével lehetséges megtörni a nemzeti vagyon háromnegyed részével rendelkező egyház politikai uralmát és igy szabaddá tenni az utat olyan szociális reformok számára, amelyek Velencei posta Irta : Miklós Jenő Kedves, kedves, kicsit nagyon korán utaztál el, látod, kedves és kicsit nagyon messze, három éjszaka is eltelik, mig ezt a beszámolómat megkapod. Három csendes, csillaggal teliszórt, tengerparti éjszaka neked, három kiskocsmás, büdös, harmónikás éjszaka nekem, de ki beszél most itt rólam? Qalambpostával szeretném küldeni levelemet, hogy minél előbb érjen el hozzád. Szép-e Velence, mikor a Canale Grandén kigyuladnak a vizek felett a lampionok vagy a Lidón a fényszórók végigsiklanak a holdas tengeren? Itt nálunk csak a villanyosok lámpái himbálóznak a poros levegőben és legfölebb a hidak, a Duna ékszercsatjai sziporkáznak fel a borús égre. Elmentél és nélküled mit ér itten az élet? De ki beszél mostan rólam? Régi nyugalmamat, amely sok adott esetben sok bosszúságot okozott neked, most, hogy nem vagy itt, egészen elvesztettem. Vagy talán tévedésből pakoltad be részletre vett uj kofferünkbe s viszont helyette ittfelejtetted ugyancsak részletre vett legújabb kalapodat, amelyet mintha a Mari fején láttam volna lakásunk előtt a kicsi parkban, de sötét volt és Mari elbújt. Nem is mert este hazajönni és megint vacsora nélkül maradtam. Máskor vagy a kalapot, vagy a Marit is vidd magaddal. A lakás, ahogy itthagytad. Feldúlt. Senki nem nyúl hozzá. Idegenül járok-kelek a szobákban és apró molylepkéket fogdosok, néhányat bemellékelek levelemhez is, máskülönben szinesfejü kis gömböstüidre szürkülöm és a pici aranyosokkal körülrakom a nagy állótükröt. Mire hazajössz, a kanapé és a fotelek párnái is körültüzdelt molylepke lesz. Mert ha tenyeremmel ráütök a divánra, olyan seregestül szállnak fel a molyok, mint szőlőéréskor puskalövésre a seregélyek. De szeretem ezeket a haszontalan kis pillangókat, legalább nem olyan üres ez a lakás! A te kis szalonodon, amely egyébként az én nagy dolgozószobám is, mindig lábujjhegyen megyek át, ott elfog a káprázat, a szédülés a benntmaradt parfüm és tintaszag illatától. Leülök valamelyik sarokba és füstölök a sötétben. Nyitott szemmel csodálatos álmaim vannak, a kis kályhában ég a tűz, tél van, bár télen nem igen fütöttünk, te csipkés pongyolában ülsz a kiskályha mellett, én az asztalomnál... dolgozgatok, felhúzzuk a régi állóórát, kicsendül a régi menüett... Istenem, mikor lesz megint tél és nekünk szenünk, most nyár van, de te elrepültél, elkapott a hajnali szellő. Gondolsz-e rám? Ott a tengerek földjén, hogy valakid mégis csak ittmaradt, keres téged, hiányzol npki és ^Rkszpx„QSSze§zoritja torkát a keserű érzés, miért hagytad magára? Utolsó meghagyásod szerint a bundádat elvittem a szűcshöz, mert én jóember vagyok, de ki beszél itten rólam? Gyere vissza, violával és rózsavirággal várlak, mert idegenül bolyongok be minden reggel poros hivatalomba és este azokba az árva kiskocsmákba. így van az, ha valaki vizes penészborokba öli magányos életét, apropos, megstimmeltettem a zongorádat is, az állványán Chopin, vagy már ő is a hurok közé csúszott azzal a pár kikészített női cipővel, amelyet mellette felejtettél. Talpaltaim vigyem őket? Néha leülök melléjük és eljátszom kedves dalainkat és majdnem megöl a szomorúság. Szomorú ilyenkor minden, Chopin és a cipők, mert féltékeny vagyok, igen, féltékeny, hogy elkap tőlem a világ, a tenger, Velence fénye, hogy mindenre inkább gondolsz, mint magadra, tehát énrám, aki viszont mindig csak magamra, tehát csak terád gondolok. Csak vigyázz a kosztra, fecskefészket és mindenféle apró viziszörnyet ne egyél sokat, a kézitáskádat se feledd ott az asztalon. Éjszaka pedig legyen az álmod fehér orgonavirágos, hogy reggelre kacagó szemmel keljél, ne azzal a szomorkás, néma borúval, amellyel itthon olyan csendesen szoktál rám átnézegetni: hát mégse megyünk az idén se Velencébe? Az ilyen sós, szellős reggelen szeretnék váratlanul eléd toppanni és azt az égő csókot, melyet ebbe a levélbe szintén enyhítik a nép nyomorát és emelik a közműveltséget. A mostan végrehajtott reformok, a melyek augusztus 1-én léptek életbe, az 1917. évi alkotmányon alapulnak, amely viszont az 1857. évi alkotmány rendelkezéseit vette át. Ez az alkotmány 1917 május 1-én lépett életbe, azonban a klérus értette módját, hogy kivételes pozícióját mindmáig megőrizze. Calles elnök kormánya véget vetett a katholikus egyház alkotmányellenes hadarnának és életbe léptette az alkotmánytörvény rendelkezéseit. Az alkotmány a következő rendelkezéseket tartalmazza: az állam és egyház teljes szétválasztása; teljes lelkiismereti, oktatási és egyesülési szabadság; a polgári házasság kötelezővé tétele; az egyházi javak teljes kisajátítása az állam javára; tilos a nyilvános iskolákban a vallásoktatás; papok az uccán és nyilvános helyeken nem jelenhetnek meg egyházi ornátusban, hanem kizárólag polgári öltözetben; egyesülések, amelyek tagjaik szabadságát korlátozzák, tehát szerzetesés apáca-rendek, tilosak; papok nem lehetnek képviselők és szenátorok, valamint a kormány tagjai; a templomok díjtalanul állanak a hívőkből alakult egyházközösségek rendelkezésére. — Egy hónap előtt a katholikus lelkészek felszólították Mexikó volt elnökét, Alvaro Obregon generálist, aki annak idején Carranzával együtt a forradalmat vezette Huerta ellen és 1920 szeptember 5-én Mexikó elnöke lett, hogy tiltakozzék a kormánynál ezen rendelkezések ellen. Obregon volt elnök viszszautasította az ajánlatot és a püspököknek adott válaszában kifejtette, hogy az egyháznak támogatnia kellett volna a kormány szociális törekvéseit, amelyek igazi keresztény szellemből fakadnak. Az egyház azonban Obregon szerint szabotálta a kormány intézkedőseit és igy maga hívta ki az egyház megrendszabály ozását. Obregon levelében arra inti a papságot, hogy en-l gedelmeskedjék a kormánynak, amely a nép jólétéért küzd és a törvényeket érvényesíteni fogja. Obregon leveléből kitűnik, hogy valótlanok azok a távirati jelentések, amelyek szerint Obregon áll a kormány ellenes mozgalom élén. A kormány pozíciója szilárd és biztosra veszem, hogy a zavargásokat rövidesen meg fogja szüntetni. bemellékelek, sokszor ideges, fehér kezedre lehelni, hogy ime, mégis, mégis már Velencében vagy és amiről ébren és alva olyan sokat vitatkoztunk tiz keserves esztendő alatt. Megcsókolnám ideges kis kezedet és csak rád néznék, látod, végre, végre!.. . Mert nem tudom, kiérezed-e itt ezekből a kusza sorokból, hogy ver bennük a seomoru szivem. Hallod? őrültség, hogy ennyire csordultig ez a szív, belátom, de te is lásd be, hogy nem ment eddig másképp és siess vissza, azonnal ide, hozzám ... Lezárta a levelet és megcímezte Lido (Venezia), Hotel Bain, aztán csendesen besompolygott a hálószobába és letette feleségének hálószekrénykéjére. * Kissé kócosán, a sok lemondás fáradt kábulatában ott aludt még az aszony.. álmában talán Velencében jár... ahová mindig el akartak menni és ahová a pénzükből sohasem futotta. 'Most egyedül sétál a tenger partján és mire álompalotájában felébred és riadt szomorú sággal ül fel megint az ágyában, m' ott lesz mellette ... hazulról az üdvöz'ó levél. Kisurrant a lefüggönyözött szohnhű és a hivatalába sietett. Délben könnyes, szomorúan simogató szemmel várta már a gangon a felesége: — Köszönöm levelét. Velence szép volt. De olyan szépen kérte, hogy már hazajöttem! Ezentúl csak magával fogok Velencébe járni