Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-07 / 215. szám

2. oldal ■ 1 EGYEI NAPÚ 1926 augusztus 7. ahol kihallgatáson jelenik meg a ki­rálynál. Az audiencia után a minisz­ter azonnal visszatér Beogradba, hogy ^ résztvegyen Gyurisics Markó igazságügyminiszter temetésén. A panama-bizottsig ülése bás pénteken reggel lépett életbe. A noviszadi autófuvarosok — szám­szerűt hatvanan — nyomban a rende­let közzététele után rögtönzött értekez­letet tartottak, amelyen a 18 dinárban megállapiott díjszabást a taxikkal való verseny sikere érdekében önként 15 dinárra szállították le. A közönség az, autóversenynek ezt a fajtáját örömmel fogadta és türelmetlenül várja, hogy a taxisok most milyen további árleszállí­tással felelnek. ----------------- niw»wMyyffjaaüKaJ.g'iaiiain.„ wm———----------------Újabb áldozatai vannak a mexikói kultúrharcnak Egijhizi átokkal sújtottak egy p ipot, aki hálósig! engedéllyel tov ihb folytatja funkcióját — Egy millió dollar a mex'k M egyh út­törvények elleni propap nd r t rin gnt 'sara — A mex kői kormány hivatala álláspontja Az Egyesült Államok kormánya nem avatkozik a mexikói zavargásokba A parlamenti vizsgálóbizottság pénteken délelőtt folytatta a benzin­panama aktáinak fölolvasását. A vizsgál-' ottság az ügy ismer­tetését szón, ..ra halasztotta el. A beogradi radikális párt népgyülése A beogradi radikális párt vasár­nap ' délelőtt nagyszabású népgyülést tart a /3ür/s-szállóban. A népgyiilés elé politikai körökben nagy érdeklő­déssel tekintenek, mert azon Uzu­­noyics Nikola miniszterelnök is be­szédet fog tartani, akinek ez lesz el­ső; nyilvános népgyülési szereplése, mióta a kormány elnöke lett. A gyű­lés főleg a községi választások miatt vált időszerűvé Noviszadi autók olcsó sági versenye Az autósok hnsz százalékkal leszállított úk a rendőrség álfa: megállapított díjszabást Noviszadról jelentik: Néhány nappal ezelőtt két autótaxi jelent meg a novi­szadi uccákon, amelyek nem csak tet­szetős kocsijukkal, de az eddigi autó­áraknál jóval olcsóbb díjszabásukkal is feltűntek. A két taxit szerdán egy har­madik autótaxi követte. Mihaldzsics Sztanoje rendőrfőkapi­tány pénteken rendeletet adott ki, amely az eddigi tarifát az autótaxik számára megállapított díjszabásra szállította le. Eszerint' a vasúttól a városba, vagy vissza, a hajótól a városba, vagy visz­­sza, a városból a vágóhidhóz, vagy a kórházhoz, vagy az ártézifürdőig, vagy ezekről a helyekről a városba két sze­mély részére a fuvar 18 dinár. Minden további személy 5 dinár. A strandhoz, vagy vissza egy személy 15 dinár, min­den további személy 5—5 dinár. Egy óra kocsizás a városban 80 dinár. Min­den óra várakozás 25 dinár. Egy óra keresztelőnél 75, temetésnél 50, lako­dalomnál 80 dinár. A futaki-uti vasút­állomáshoz húsz dinár, félórai várako­zással és vissza 45 dinár, a télikikötő­höz 40, félórai várakozással 50 dinár. Minden nem a kocsiban elhelyezett cso­mag után külön 3 dinár. Este nyolctól reggel hatig 35 százalékkal drágább. A főkapitány által megállapított uj dijsza-Londonból jelentik: A zavargások Mexikóban állandóan tartanak. A templo­mok átadásánál csütörtökön több helyen újabb ősz. szeütközésekre került a sor katoli­kus hívők és a katonaság között. A csütörtöki összeütközések áldoza­tainak a száma kilenc halott és hu­szonhat sebesült. Anguisano város lelkészét, aki a kor­mán yrendeletnek eleget tett és a katho­­likns templomot átadta a hatóságnak, viszont ennek felében engedélyt kapott az egyházi funkciók további végzésére, Veracruz püspöke kiátkozta az egy­házból. Newyorki jelentés szerint Amerika legnagyobb katolikus szer­vezete a Kolumbusz-lovagok egye­sülete egymillió dollárt szavazott meg a mexikói egyházi törvények elleni propaganda céljaira. Az egyesület proklamációt adott ki, a melyben hangsúlyozza, hogy nem lehet tűrni Mexikó elor&zositápát és az Egyesült-Államoknak közbe kell lépni a mexikói katholikusok védelmére. A külügyminisztérium hűvösen fogadta az előterjesztést és közlöte az egyesület­tel, hogy Amerika csak akkor lép közbe> ha amerikai jogokat sértenek meg, kü­lönben azonban nem tervez beavatko­zást. Mint Bécsből jelentik, a mexikói hi­vatalos álláspontot most ismerteti először az a nyilatkozat, amelyet Ivag­­nine Nores főkonzul, bécsi mexikói ügy­vivő tett a sajtó képviselői előtt és a melyben a mexikói kultúrharc előzmé­nyeiről többek közt a következőket mondotta: — A mexikói kormány és a katholikus egyház közötti viszály elfajulására az szolgáltatta az utolsó okot, hogy a kor­mány kiutasította Monsignore Canur nat, aki tanítóként kapta meg a beutazási engedélyt Mexikóba, de csakhamar mint titkos pápai követ működött. Caruanának az volt a feladata, hogy szervezze az illegáls harcot a kormány és az egyház és állam szétválasztásá­ról intézkedő törvény ellen. Tudni kell, hogy Mexikóban az egyház elleni há­ború politikai harcot jelent az egyház világi hatalmával szemben. Mexikóban már régebb idő óta két párt küzd az uralomért. Az egyik a konzervatív párt, a »Cientificos«ok, a »müveitek« pártja, amely szövetségben áll az összes reak­ciós elemekkel, az Északamerikai Egyesült-Államok nagytőkéseivel, a nagybirtokosokkal és természetesen a katholikus egyházzal. A liberális-párt, amelyet nálunk szocialista-pártnak is ne­veznek és amely mostan kormányon van és ’a szakszervezetekre, valamint a kisgazdálkodókra támaszkodik, ter­mészetesen szálka a kapitalisták sze­mében. A liberális pártot azonbin a katholikus klérus is gyűlöli, mivel bá­torsága volt elsőként végrehajtani az állam és egyház szétválasztásáról szóló törvényt, amely korántsem uj keletű, hanem már 1857-ben hozták. Az 185,7- ből való alkotmány segítségével lehet­séges megtörni a nemzeti vagyon három­negyed részével rendelkező egyház politikai uralmát és igy szabaddá tenni az utat olyan szociális reformok számára, amelyek Velencei posta Irta : Miklós Jenő Kedves, kedves, kicsit nagyon korán utaztál el, látod, kedves és kicsit nagyon messze, há­rom éjszaka is eltelik, mig ezt a beszá­molómat megkapod. Három csendes, csillaggal teliszórt, tengerparti éjszaka neked, három kiskocsmás, büdös, har­­mónikás éjszaka nekem, de ki beszél most itt rólam? Qalambpostával sze­retném küldeni levelemet, hogy minél előbb érjen el hozzád. Szép-e Velence, mikor a Canale Grandén kigyuladnak a vizek felett a lampionok vagy a Lidón a fényszórók végigsiklanak a holdas tengeren? Itt ná­lunk csak a villanyosok lámpái himbálóz­nak a poros levegőben és legfölebb a hidak, a Duna ékszercsatjai sziporkáz­nak fel a borús égre. Elmentél és nélküled mit ér itten az élet? De ki beszél mostan rólam? Régi nyugalmamat, amely sok adott esetben sok bosszúságot okozott neked, most, hogy nem vagy itt, egészen elvesztet­tem. Vagy talán tévedésből pakoltad be részletre vett uj kofferünkbe s viszont helyette ittfelejtetted ugyancsak rész­letre vett legújabb kalapodat, amelyet mintha a Mari fején láttam volna laká­sunk előtt a kicsi parkban, de sötét volt és Mari elbújt. Nem is mert este haza­jönni és megint vacsora nélkül marad­tam. Máskor vagy a kalapot, vagy a Marit is vidd magaddal. A lakás, ahogy itthagytad. Feldúlt. Senki nem nyúl hozzá. Idegenül já­­rok-kelek a szobákban és apró molylep­kéket fogdosok, néhányat bemelléke­lek levelemhez is, máskülönben szines­­fejü kis gömböstüidre szürkülöm és a pici aranyosokkal körülrakom a nagy állótükröt. Mire hazajössz, a kanapé és a fotelek párnái is körültüzdelt moly­lepke lesz. Mert ha tenyeremmel rá­ütök a divánra, olyan seregestül száll­nak fel a molyok, mint szőlőéréskor pus­kalövésre a seregélyek. De szeretem ezeket a haszontalan kis pillangókat, legalább nem olyan üres ez a lakás! A te kis szalonodon, amely egyébként az én nagy dolgozószobám is, mindig láb­­ujjhegyen megyek át, ott elfog a káprá­­zat, a szédülés a benntmaradt parfüm és tintaszag illatától. Leülök valame­lyik sarokba és füstölök a sötétben. Nyi­tott szemmel csodálatos álmaim van­nak, a kis kályhában ég a tűz, tél van, bár télen nem igen fütöttünk, te csip­kés pongyolában ülsz a kiskályha mel­lett, én az asztalomnál... dolgozgatok, felhúzzuk a régi állóórát, kicsendül a régi menüett... Istenem, mikor lesz megint tél és nekünk szenünk, most nyár van, de te elrepültél, elkapott a hajnali szellő. Gondolsz-e rám? Ott a tengerek földjén, hogy valakid mégis csak ittmaradt, keres téged, hiányzol npki és ^Rkszpx„QSSze§zoritja torkát a keserű érzés, miért hagytad magára? Utolsó meghagyásod szerint a bundá­dat elvittem a szűcshöz, mert én jóem­ber vagyok, de ki beszél itten rólam? Gyere vissza, violával és rózsavirággal várlak, mert idegenül bolyongok be minden reggel poros hivatalomba és este azokba az árva kiskocsmákba. így van az, ha valaki vizes penészborokba öli magányos életét, apropos, megstim­­meltettem a zongorádat is, az állványán Chopin, vagy már ő is a hurok közé csúszott azzal a pár kikészített női ci­pővel, amelyet mellette felejtettél. Tal­paltaim vigyem őket? Néha leülök mel­léjük és eljátszom kedves dalainkat és majdnem megöl a szomorúság. Szomorú ilyenkor minden, Chopin és a cipők, mert féltékeny vagyok, igen, féltékeny, hogy elkap tőlem a világ, a tenger, Ve­lence fénye, hogy mindenre inkább gon­dolsz, mint magadra, tehát énrám, aki viszont mindig csak magamra, tehát csak terád gondolok. Csak vigyázz a kosztra, fecskefészket és mindenféle apró viziszörnyet ne egyél sokat, a ké­zitáskádat se feledd ott az asztalon. Éjszaka pedig legyen az álmod fehér orgonavirágos, hogy reggelre kacagó szemmel keljél, ne azzal a szomorkás, néma borúval, amellyel itthon olyan csendesen szoktál rám átnézegetni: hát mégse megyünk az idén se Velencébe? Az ilyen sós, szellős reggelen szeretnék váratlanul eléd toppanni és azt az égő csókot, melyet ebbe a levélbe szintén enyhítik a nép nyomorát és emelik a közműveltséget. A mostan végrehajtott reformok, a melyek augusztus 1-én léptek életbe, az 1917. évi alkotmányon alapulnak, amely viszont az 1857. évi alkotmány rendelkezéseit vette át. Ez az alkotmány 1917 május 1-én lépett életbe, azonban a klérus értette módját, hogy kivételes pozícióját mindmáig megőrizze. Calles elnök kormánya véget vetett a katholi­kus egyház alkotmányellenes hadarná­nak és életbe léptette az alkotmánytör­vény rendelkezéseit. Az alkotmány a következő rendelkezéseket tartalmazza: az állam és egyház teljes szétválasz­tása; teljes lelkiismereti, oktatási és egyesülési szabadság; a polgári házasság kötelezővé té­tele; az egyházi javak teljes kisajá­títása az állam javára; tilos a nyilvános iskolákban a vallás­­oktatás; papok az uccán és nyilvános helyeken nem jelenhetnek meg egy­házi ornátusban, hanem kizárólag polgári öltözetben; egyesülések, amelyek tagjaik sza­badságát korlátozzák, tehát szerzetes­és apáca-rendek, tilosak; papok nem lehetnek képviselők és szenátorok, valamint a kormány tag­jai; a templomok díjtalanul állanak a hívőkből alakult egyházközösségek rendelkezésére. — Egy hónap előtt a katholikus lelké­szek felszólították Mexikó volt elnökét, Alvaro Obregon generálist, aki annak idején Carranzával együtt a forradal­mat vezette Huerta ellen és 1920 szep­tember 5-én Mexikó elnöke lett, hogy tiltakozzék a kormánynál ezen rendel­kezések ellen. Obregon volt elnök visz­­szautasította az ajánlatot és a püspö­köknek adott válaszában kifejtette, hogy az egyháznak támogatnia kellett volna a kormány szociális törek­véseit, amelyek igazi keresztény szellemből fakadnak. Az egyház azonban Obregon szerint szabotálta a kormány intézkedő­­seit és igy maga hívta ki az egyház megrendszabály ozását. Obregon le­velében arra inti a papságot, hogy en-l gedelmeskedjék a kormánynak, amely a nép jólétéért küzd és a törvényeket érvényesíteni fogja. Obregon leveléből ki­tűnik, hogy valótlanok azok a távirati jelentések, amelyek szerint Obregon áll a kormány ellenes mozgalom élén. A kormány pozíciója szilárd és biztosra veszem, hogy a zavargásokat rövidesen meg fogja szüntetni. bemellékelek, sokszor ideges, fehér ke­zedre lehelni, hogy ime, mégis, mégis már Velencében vagy és amiről ébren és alva olyan sokat vitatkoztunk tiz keserves esztendő alatt. Megcsókolnám ideges kis kezedet és csak rád néznék, látod, végre, végre!.. . Mert nem tudom, kiérezed-e itt ezek­ből a kusza sorokból, hogy ver bennük a seomoru szivem. Hallod? őrültség, hogy ennyire csordultig ez a szív, be­látom, de te is lásd be, hogy nem ment eddig másképp és siess vissza, azonnal ide, hozzám ... Lezárta a levelet és megcímezte Li­­do (Venezia), Hotel Bain, aztán csen­desen besompolygott a hálószobába és letette feleségének hálószekrénykéjére. * Kissé kócosán, a sok lemondás fáradt kábulatában ott aludt még az aszony.. álmában talán Velencében jár... aho­vá mindig el akartak menni és ahová a pénzükből sohasem futotta. 'Most egye­dül sétál a tenger partján és mire álom­palotájában felébred és riadt szomorú sággal ül fel megint az ágyában, m' ott lesz mellette ... hazulról az üdvöz'ó levél. Kisurrant a lefüggönyözött szohnhű és a hivatalába sietett. Délben könnyes, szomorúan simogató szemmel várta már a gangon a felesége: — Köszönöm levelét. Velence szép volt. De olyan szépen kérte, hogy már hazajöttem! Ezentúl csak magával fo­gok Velencébe járni

Next

/
Thumbnails
Contents