Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-06 / 214. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1926. augusztus 6. Pénteken kezdődik a főtárgyalás cl gy er me kg ifi kos adai lakatos bünpörében Adún, a községháza udvarán tárgyalja le a bűnügyet a szuboticai törvényszék Pénteken reggel kezdődik az adai községházán Huszágh István géplakatos és felesége, Dudás Franciska bünpörének tárgyalása, amely előreláthatólag két napig fog tartani. A főtárgyalást Pavlovics István törvényszéki elnök vezeti, a tanács tagjai Tászics Alekszander és Stolanovtcs Radován törvényszéki birák. A közvádat Qsulinovics Ferdó dr. államügyész képviseli, a védelmet Petrovics Márkó1 dr. látja el. A lefolytatott biinvjzsgálat és az annak alapján készült vádirat szemléltető képét adja az elkövetett bűncselekménynek. A géplakatos eisö h iza s ign Huszágh István géplakatos tizenhat év előtt elvált feleségétől, Bálizs Etelkától. Gyermekük, a kis két és féléves Mihály az apjánál marad. A második asszonynak, Dudás Franciskának is született két gyermeke, Erzsiké és Terézia. A kis Erzsiké két éves korában tragikus és titokzatos módon halt meg. Egypuskagolyó érte a kisleányt és nyomban megölte. Az ügyészség magát az anyát, Dudás Franciskát vádolja a kisleány megölésével. . Huszágh István második feleségének érkezésével az első asszonytól származó kis Mihály helyzete rosszabbodott. A mostoha azzal vádolta a kisfiút, hogy játékközben egy puskával ő lőtte agyon a kis Erzsikét. Ettől kezdve valóságos pokol volt a szerencsétlen fiúcska élete. Mostohaanyja ütötte, verte és amikor a kínzások elől apjánál keresett menedéket, az eltaszitotta magától és szidal-A kis1 Mihail}'kinsteftt) ^elése Hiteles tanúvallomások- ^ bizonyítják, hogy Huszághék ^szorjjszédai^ nap-nap után hallották a megkinédtt* líis» Huszágh 4 Jf$liá!y jajkiáltásait ugyannyirá, hogy nem egyszer maguk a szomszédok rendőri védelmet hoztak, hogy ne bántsák ä gyereket. Razck Katalin tanú feljelentést tett Huszághék ellen, hogy ő a saját háza folyosójáról látta, amikor Huszágh és felesége embertelenül kínozták a kis Mihályt. A fiúcska több szomszédnak panaszkodott, hogy Iz apja és mostoha anyja megkötözik és eszméletlenre verik. Ilyenkor nem engedték ki az uccára, nehogy a szomszédok lássák az ütések nyomait. A mostoha ütései elől a kis Mihály, egyszer elszökött a háztól. A mostohája csalogatta, hívta vissza és amikor a szomszédok kérdezték, hogy miért nem fogad szót mostoha anyjánák, azt mondta, hogy mindig verik. A szomszédok rábeszélésére a kisfiú mégis visszament apja házába. Rövid ideig csend volt, de azután még fokozottabb mértékben folytatódtak a kínzások. Az apa és a mostoha nem engedték, hogy a fiúcska a lakószobákban aludjék, hanem egy kamrában kellett aludnia, régi gépek között. Amellett, hogy állandóan verték, koplaltatták is. A gyerek nem egyszer házrólházra járt, hogy táplálékhoz jusson. Huszágh István maga beismeri, hogy gyűlölte a fiát, »aki hajszálnyira hasonlított első feleségéhez«. A gyilkos hurkot köt A kritikus estén, 1919. év május hó 28-án éjjel, amikor történetesen a kis Mihály a folytonos verések elől elszökött hazulról — Huszágh István bement abba a félszerbe, ahol a fia rendesen aludni szokott, ott a gépeket takaró ponyváról leszakított egy darabot és abból hurkot készített. Huszágh a nyomozati és vizsgálati eljárás során beismerte, hogy ekkor már elhatározta, hogy a fiát megöli, olyan módon, hogy hurokkal megfojtja. A gyilkosság Huszágh az elkészített hurokkal lesbe állott és várta a kis Mihály hazaérkezését. Éjjel két óra után lépett be a fiúcska z% udvarbar’é»'áass«-lépt okkeiv-.il»áLó»< htflva. a félszer, felé-tartott- Huszágh lesbői figyelte a fiát és amikor az a lakás előtti udvarrészen áthaladt, előbujt leshelyéből, bereteszelte az , uccai kaput, majd csendesen, hogy a mit sem sejtő fiú észre ne vegye, -a kezében készen tartott hurokkal a fia háta mögé került, ráugrott á fiúra, a hurkot hátulról a fején keresztül a fiú nyakába dobta és elkezde teljes erejéből huzni. Két percig tarthatott a szorítás, amikor aztán a kis fiú holtan a földre bukott. Amikor Huszágh meggyőződött, hogy a kis Mihály halott, megfogta a hullát és elvitte a kert végében már jó előre elkészített két méter mély gödörhöz és beledobta a gyermek hulláját. Ezután szalmát és faforgácsot dobott rá, majd vasdarabokat, géprészhulladékokat és csak erre hányt rá félméternyi magas földréteget. A gödör tetejére akkor mindjárt szemetet hordott, hogy úgy tüntesse fel, mintha az rendes szemétlerakodó hely lenne. Ettől kezdve úgy Huszágh, mint felesége rendesen oda hordták a szemetet. A kis Mihály sírjából szemétdombot csináltak. Az anya keresi a fiát Bálizs Etelkának, a kis Mihály édesanyjának feltűnt, hogy a fia hosszú időn át nem ad életjelt magáról és hogy egyáltalában nem kap semmi hirt felőle. Nyugtalankodni kezdett és bár elválásuk óta egyszer sem volt a volt férje házatáján, felkereste volt urát és érdeklődött a kis Mihály után. Huszágh az mesélte, hogy'a fiú Magyarországba utazott rokonaihoz. Az anya megnyugodott, de miután ismét hosszú idő telt el, hogy semmi hir sem érkezett a fiúról, az anyát újabb aggályok gyötörték és ismét átment volt férjéhez. Huszágh ekkor már a legfantasztikusabb mesékkel próbálta félrevezetni. Az asszony ekkor gyanakodni kezdett és arra gondolt, hogy a fiát eltették láb alól. Ezt a gyanúját meg is mondta a volt férje szemébe. Az aszszony elment az adai községházára és ott bejelentette fia eltűnését. Ettől fogva azután rohamosan követték egymást az események a végkifejlődés felé. Huszágh István ellen a gyanúokok bizonyítékokká kezdtek sűrűsödni és a géplakatost letartóztatták. Huszágh István beismeri a gyilkosságot Az adai rendőrségen Huszágh részletes beismerő vallomást tett. — Én pusztítottam el a fiamat! — mondotta. A gyilkosság módjára nézve azonban három különböző vallomást tett. A nyomazást végző rendőrközegek látták, hogy Huszágh minden vallomását megváltoztatja és igy egyiknek sem adtak hitelt. Azt mondották neki, hogy felássák az egész udvart és kertet, hogy megtalálják a fiú holttestét. Ki is vezették a kertbe, jöttek munkások ásókkal, hogy megkezdjék az ásást. Ekkor Huszágh maga vezette oda a vallató rendőröket a kert végébe és megmutatta a helyet, ahol a kis Mihály el volt ásva és ahol meg is találták. Huszághon kívül vádolva van a felesége is, Dudás Franciska azzal, hogy ő bujtotta fel a férjét és segédkezett a bűncselekmény keresztülvitelében. A tárgyalásra minegy ötven tanú van ' megidézve. r. in'll Forfács. Dezső dr. szuboticai ügyvéd halálának hiteles története Gajda» bubo wok végeztet e isi tizenhat társával egyjitt Nyilvánosságra i er"’Vk a'*, oroszországi cseh légió mii Ödísének adatai Oajda tábornok, a csehszlovák vezérkar főnöke és a csehszlovákiai fassizmus vezére ellen — mint ismeretes — Benespártja súlyos vádakat emelt. Gajda tábornokot előbb nyugdíjazták, majd vizsgálatot indítottak ellene, mint bolsevista kém ellen. Hogy mennyiben van alapjuk ezeknek a vádaknak, azt majd a vizsgálat eredménye fogja eldönteni. Mindaddig elszánt küzdelem . folyik ,a .két tábor, a nemzeti szocialisták és Gajda tábornok hivei között. E harc során került napfényre a Gajda-párti'ak részéről az az érdekes okmány, amely tizenhat oroszországi magyar hadifogoly kivégzésére vonatkozik, de amely tulajdonképpen azt igyekszik 'bizonyítani, hogy a tábornok a legelszántabb üldözője volt a bolsevista uralomnak. Ez az okmány fényt dérit egy szuboticai ügyvéd halálának körülményeire is. Mint emlékezetes, dr. Forgács Dezső szuboticai ügyvéd, aki a háború alatt orosz hadifogságba került, tragikus körülmények között halt meg. Annak idején nem érkeztek részletek arról, hogy milyen módon halt meg a fiatal ügyvéd, mindenki úgy tudta, hogy Lenin vörös forradalma seperte el őt is, mint annyi sok más szerencsétlen áldozatát. Dr. Forgács Dezső fiatalsága ellenére is vezetőszerepet játszott Szuboticának nemcsak társadalmi, hanem politikai életében is, vezére volt a szociáldemokrata-pártnak, 1919 julius 31-én érte utói a halál dr. Forgács Dezsőt és hét évnek kellett elmúlnia, hogy most a véletlen következtében a legapróbb részleteiben is elénk táruljon az a borzalmas esemény, amely Forgácson kívül még tizenhat ártatlan magyar vértanú halálával ért. Az okmánnyal egyidejűleg szemtanuk feljegyzései alapján az alábbi érdekes tényállás is nyilvánosságra került. Vörösország cseh lég'ója M 19tó»«ya*án íuvúröi.terror tnár lángba borította egész Oroszországot és a Iángok belekaptak a hadifoglyok otthonába, Szibériába is. Rettenets öldöklés folyt mindenfelé, a vér patakokban folyt, kíméletlenül gyilkolták egymást a forradalmárok és ellenforradalmárok. Szibéria fogolytáboraiban a legtekintélyesebb számban csehek voltak, akik légióba tömörültek, átvették az ellenforradalmi csapatok felett a parancsnokságot és megkezdték a hadműveleteket. A légió vezérkara, Gajda tábornokkal az élén a hadifoglyok, mint veszedelmes bolsevisták ellen fordította a fegyverek csövét. Nem kerülhetett harcra sor. Hadbiróság alakult a. légió kebeléből, amely hivatva volt megállapítani, ki bolsevista, ki nem, a hadifoglyok között. A hadbíróság tizenhét magyar hadifoglyot talált vörösnek és a tizenhét magyar hadifogolynak el is kellett psztulnia. A puskac'övek előtt 1926 julius 31-ikén volt pontosan hét éve annak, hogy a tizenhét magyar hadifoglyot, ámbár védekezésük szerint ők is fegyvert akartak ragadni a szovjet-terror ellen, puskacsövek elé állították. Délután hat órakor takarodót hivattak, mindenkinek visszakellett vonulnia a barakokba. Délután hét órakor kettesével, hármasával vezették ki az elítélteket a baraktábor mögé. Egy légiós tiszt vezényelt: — Hátra arc! A foglyok megfordultak. Mögöttük pedig vállhoz meredt egy sor fegyvercső. Egy intés, utána sortüz, a tizenhét ember pillanat alatt véresen rogyott össze. „Kiváló tisztelettel és nagyrabecsüléssel“ A kivégzés hire a nagyhatalmakhoz is eljutott és ezzel magyarázható, hogy az irkutzi dán konzulátus magyarázatot kért a ma már bolsevista-gyanus Gajda tábornoktól a történtekért. A dán konzulátus megkeresésére a következő felvilágosítás érkezett: »A csehszlovák kormány meghatalmazottja. Kopie No. 23. h. No. 8030/D. frkutzk, 1919 november 7 A Dán királyi vicekonzul urnák frkutzk. Ez év szeptember 18-án kelt 2316. sz. átiratára vonatkozólag van "szerencsénk a 3-ik csehszlovák dandárparancsnokság jelentését a krasznojarszki bolsevfki felkelés alkalmából agyonlövés által kivégzett osztrákmagyar hadseregbeli tisztek és legénység ügyében közölni: A. krasznojarszki katona-városkában az ezévi julius 30-án történt fegyveres bolsevik-felkeléssel összefüggésben, melyben hadifoglyok résztvettek, a hadifogoly-táborban a 12-ik cseh gyalogezred Il-ik zászlóalja házkutatást tartott, mely azonkívül, hogy abban részvettek, a titkos-kém-hivatal egy jelentése szerint még egy titkosszövetség is áll fenn köztük, mely ugyan bolsevik célokat követ, de a valóságban az oroszországi csehszlovák hadsereg ellen irányul. A kutatás alkalmával tényleg sok oly veszélyes irat és a csehszlovák ellen irányuló ellenséges és izgató cikkeket tartalmazó magyar újságok találtattak s ezenkívül egy titkos gödör is fedeztetett fel, amelyben egy elbújt magyar tartózkodott, ki, mielőtt a gödörből kivehettiik volna, búvóhelyén agyonlőtte magát. A vizsgálat eredményéből kifolyólag a III. csehszlovák parancsnokának és Krasznojarszk város csehszlovák helyőrségi főnökének parancsára, vizsgálóbizottság alakult, mely a rögtönitélő hadbíróság jogával ruháztatott fel, mely az egész előtte fekvő anyag pontos kutatása és vizsgálata, valamint a terheltek s egy egész sereg tanúnak a hadifoglyok köréből történt kihallgatása után, a következőket állapította meg: Hogy a magyar hadifoglyok között egy titkos szövetség áll fenn izgató és lelkesítő célzattal, úgyszintén támadó szövetkezés az oroszországi csehszlovák hadsereg ellen s hogy ez a szervezettség, tüdíítában Ui> akkori hadiállapotnak, a cseh és magyar köz\ társaságok .között egy, fegyveres támadást készített elő az oroszországi csehszlovák csapatok ellen és hogy ez a szervezettség a krasznojarszki katonkváró'skában történt fegyveres felkelésben résztvett, miért is a szervezetnek tizenhét következő vezetőjét: 1. Székely Lajos 63. gy. e. t. főhadnagyot (marosvásárhelyi tanár), 2. Pély Géza dr. 14. h. gy. e. t. hadnagyot (galántai ügyvéd), 3. Száva István dr. 24. h. gy. e. t hadnagyot (Csíkszeredái ügyvéd), 4. Katona Gyula 6. v. t. e. t. hadnagyot (gyöngyösi tanár), 5. Fekete Emil 6 h. gy. e. t. hadna. gyot (ó-écskai községi jegyző), 6. Gáspár Béla 30. h. gy. e. t. hadapródot (budapesti magánhivatalnok), 7. Forgács Dezső dr. 1. h. gy, e. t. zászlóst (szuboticai ügyvéd), 8. Molnár Alajos dr. 60. gy. e. t. hadapródjelöltet (nagyatádi ügyvéd), 9. Ludwlgh Kálmán 31. h. gy. e. zászlóst (veszprémi iró), 10. Dukesz Artur 6. gy. e. t. hadapródot (budapesti jogász), 11. Szekér Károly 2, h. gy. e. t. zászlóst (aradi tanító), 12. Skoff Béla 14. h. gy. e. hadapródjelöltet (alsóalmási gazdász), 13. Zsedér Sándor 12. ih. gy. e. tizedest (porcsaknai gazdász), 14. Kraszovszky Dezső 51. gy. e. káplárt (budapesti hivatalnok), 15. Sályi Jenő 12 h. gy. e. gyalogost (kökényesdi hivatalnok), 16. Pável György 51. gy. e. gyalogost (budapesti szerelő) és 17. Pap János 62. gy. e. gyalogost (lévai ékszerész) agvoniövetés általi halálra Ítélte. Az Ítélet kimondását az azonnali végrehajtás követte. Kiváló tisztelettel és nagyrabecsüléssel a csehszlovák kormány meghatalmazottja: Olvashatatlan aláírás s. k. titkár. Blagosch dr. s. k,« Forgács Dezső dr. és még másik tizenhat társa halálának ez a hiteles története. „PHILIPS“ rádiólámpák és Gleichrichterek képviselete a Vajdaság, Szerémség és Ó-Szerbia részére MALLER BÉLA mérnök. Subotica, Petrogradska ulica 8.
