Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-05 / 213. szám
l’oštarina plaćenal XXVIS. évfolyam Szwbotica, 1926 CSÜTÖRTÖK a ti gusztus 5. o-IŽT. íz ám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben ■ „ . , Szerkesztőség: Zmsj Jovin trg S. szám (ftínciva-palota) Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőiig 5—10, 8—52 előfizetési ár J'ejyetíévre 150 din. Kiadóhivatal: Subctioa, Znaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Mexikó Az egész világ érdeklődését lekötik a Mexikóban zajló események anélkül, hogy a közvélemény tisztában volna a forradalomszerü jelenségek okaival, hátterével és históriai összefüggéseivel. Az amerikai állam kormánya és az ottani katholikus egyház közt dúló harcot a klerikális világnéziet az atheizmus által provokált háborúságnak látja, a szabadgondolkozás ellenben a klerikalizmus féktelenkedésének minősíti. De még az is, aki nem fanati'.nsa a vallásosságnak, messziről agy találhatja, hogy a mexikói katolikusokat méltán bőszitették véres ellentállásra a kormányintézkedések. Azonban annak megállapítására, bogy _ tulajdonképpen mi történik Mexikóban, ki kell magunkat vonnunk a világnézleti ellentétek zavaró behatása alól és mérlegelnünk kell azokat a speciális körülményeket, amelyek ismerete szolgálhat csak alapjául, kultúrharc helyes megítélésének. .Mexikó a múlt század huszas éveiben szakadt el Spanyolországtól és lett független állam. Azóta egymást érték ebben az országban a forradalmak, amelyeket sohasem kultúrpolitikai motívumok idéztek elő, hanem mindig a vetélkedő idegen tőkék érdekösszeütközései szítottak. így lett Mexikó császárságból köztársaság, majd ismét császárság Habsburg Miksa alatt és végül Ferenc József becsének' főbelövetése után végérvényesen köztársaság. Mexikó fejlődésének ebben a vulkanikus korszakában a kultúrpolitikai kérdések háttérbe szorultak, mig végül 1917-ben Obregon elnök hozzáfogott az egyik legfontosabb és’ legnehezebb probléma megoldásához, az egyház és az állam szétválasztásához, amit még Juarez elnök idején egy 1859-ben hozott törvény mondott ki. Calles, Mexikó jelenlegi elnöke ilyenképp szigorúan az alkotmány és a törvények keretében mozog, a mikor elődje müvének teljes kiépítéséhez ragaszkodik. Abban az elhatározottságban pedig, amellyel a mexikói kormány az erre vonatkozólag kiadott rendeletéit végrehajtja, a döntő szerepet nem az egyház- és vallásellenes tendenciák, hanem gazdasági és nemzeti megfontolások játsszák. Mexikóban, amelynek óriási területe ellenére mindössze tizenhárom millió lakosa van, százötvenezerre rug a papi személyek száma és ezek jelentékeny része spanyol, tehát idegen állampolgár. Annak a tilalomnak, hogy idegen alattvaló Mexikóban nem végezhet papi funkciót, kettős célja van: egyrészt gyöngíteni a lelki eszközökkel terjeszkedő spanyol befolyást, másrészt az idegen papok kezén lévő egyházi vagyon felhasználása nemzetgazdasági célokra. A mexikói kormány igen nyomatékos érveket tud felsorakoztatni a maga Igaza mellett, elsősorban azt a nem népszerűtlen argumentumot, hogy az Idegen papok megrendszabályozásával az állam szuverénitását akarja megvédeni a klérus utján érvényesülő spanyol ingerencia ellen. Ezeknek a tényeknek világításában a mexikói kormány akciója nem látszik a vallásszabadság ellen irányúiénak és az ellene viharzp tüntetések nem bontakoznak ki a megbántott vallásos érzület spontán kitörései gyanánt. Az indiánok és meszticek forrongásával szemben a kreólok, azaz az egész mexikói intelligencia el van rá szánva, hogy a kormány kultúrpolitikájának minden körülmények között érvényt szerez. Nem tudni, meddig fog még tartani ez a harc és milyen peripéciái lesznek, de annyi bizonyos, hogy sem a vallás, sem az állam eszméje nem kerülhet ki belőle sebesülten. Ki milyen módon tiszteli Istenét: lelki sugallat, ellenálhatatlan belső kényszer dolga. Ám az államhüség nem pusztán morális parancs, hanem külsőleges kötelesség is, amelynek megszegése a törvények teljes szigorát hivja ki. Megbocsáthatatlan bűnt követ el, aki az emberi életnek ezt a két alapvető erkölcsi tényezőjét egymás ellen uszitja. A jugoszláv-bolgár az angol alsóház előtt A külügyi hivatal alállamtitkára bejelentette, hogy ha a komitácsik nagyobb számban lépnék át a határi, a jugoszláv csapatok üldözni fo ják őket bolgár területen is A bolgár kormány elzárta a határt ? Londonból jelentik: Az alsóház ülésén szóbakerült a jugoszláv-bolgár határincidens ügye. A külügyi hivatal alállamtitkára egy hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy az angol külügyi hivatal nem kapott megerősítést azokra a hírekre vonatkozólag, mintha a jugoszláv kormány a legutóbbi jugoszláv-bolgár hatdríncidens miatt csapatait bolgár területen való előnyomulásra utasította volna. Bejelentette a külügyi hivatal államtitkára, hogy ha a bolgár komitácsik nagyobb szambán lépnék át a jugoszláv határt, a jugoszláv csapatok mégis kénytelenek lesznek bolgár területen is üldözni őket. Hangsúlyozta még a külügyi hivatal alállamtitkára, hogy a. jugoszláv kormány a határincidens ügyét a Népszövetség elé viszi, majd kijelentette, hogy az angol kormány állandóan figyelemmel kis ?ri a jugoszláv-bolgár iiatáron történi eseményeket. A Reuter-ügynökség bolgár részről kapott értesülés szerint azt a jelentést közli, hogy a bolgár kormány szerint a komitácsi betörés hirei fantasztikusan túlzottak. Bolgár részről megállapítják, hogy a Palánka melletti határincidenst nemcsak bolgár komitácsik okozták és az incidens okozói közül senki sem részesült kormánytámogatásban. Közli végül a jelentés, hogy a bolgár határőrség szigora utasítást kapott, hogy minden határátlépést akadályozzon meg, úgy azok résiére, akik jugoszláv területről Bulgáriába, mint azok részére, akik bolgár területről JugO' szláviába akarnának átmenni. Szrskics 'vagy Szimonovics fogja vezetni az igazságügyminisztériumot Elcsendesedett a politikai élet Beogradbaii Beogradból jelentik: A szerdai nap folyamán a politikai élet meglehetős csendben telt el a fővárosban. A kormány tagjai közül Pucelj tért vissza Beogradba, később pedig dr. Krajacs kereskedelmi miniszter is megérkezett. A fővárostól még mindig távol van a kormány több tagja és ezért a szerdai nap folyamán sem tartottak minúiztertanácsot. A kormány több tagjának a távolléte miatt az igazságügy miniszteri szék betöltése is elodázódott, egyelőre Szimonovics szociálpolitikai miniszter vezeti az igazságügyminisztériumot. Szó van arról, hogy az igazságügyminiszteri tárca betöltéséig Szrslács Milán törvényegységesitő miniszter veszi át az igazságügyi tárcát Szimonovicstól, mert az ő tárcája áll legközelebb áz igazságügyminiszter hatásköréhez. Az ellenzéki fronton élénk élet nyilvánult meg. Korosec, a néppárt vezére hosszasan tanácskozott Davidovics Ljubával és Jovanovics Jócó földmivespárti vezérrel, akikkel behatóan tárgyalták meg az általános politikai helyzetet. Szerdán Beogradba érkezett dr. Kulovec néppárti képviselő is, aki az újságíróknak kijelentette, hogy egészen apró pártügyek és a jégkárok ügyében megejténdő intervenciók hozták Beogradba. A miniszterelnök aera Sui arió!, hogy a rokkant illetményeket redukálják Uzunovics Nikola miniszterelnök egész délelőtt és egész délután hivatalában tártózkodott, ahol a közbiztonsági osztály főnökét fogadta, délután pedig Pucelj-jel és Szimonov/cs-csal tárgyalt hosszasabban. Az újságírók a késő esti órákban megkérdezték a miniszterelnököt, hogy van-e tudomása arról, hogy a rokkantak illetményeiből is bizonyos levonásokat akarnak eszközölni. — Erről nincs tudomásom — felelte Uzunovics miniszterelnök. demokrata párt egyik vezetőemberét. A beogradi községi választás frontján újabb esemény szerdán nem történt. A pártok közül egyik sem nyújtotta be jelölőlistáját. Bobtcs, a disszidens radikálisok jelöltje kijelentette, hogy utolsó nap nyújtja be a listát, mert az kapja meg az első urnát, aki utoljára nyújtja be a jelölő listát. Úgy látszik, hogy valamennyi párt erre az elsőbbségre számit. Péntekre halasztották a gazdasági konferenciát Szerdán ülést kellett volna tartani gazdasági és pénzügyi kérdésekben, a pénzügyminiszter távolléte miatt azonban nem lehetett megtartani és elhalasztották a pénzügyminiszter viszaérkezéséig. A gazdasági válság elleni intézkedések tárgyában pénteken tartanak ülést, hacsak ezt a miniszterek esetleges távolléte nem fogja meggátolni. Pusenfák képviselő és a Fehér Sasrend \ a zségi választási harc A demokrata párt szerdán is folytatta tanácskozásait a hatósági- viszszaélések miatt, amellyel mindenfelé terrorizálják a demokrata párt híveit. Szerdán újból panasztáviratot kapott a demokrata párt, amelyben arról értetik, hogy Prokupljeban Dragics radikális képviselő hatósági terror segítségével agitál, sőt a bíróságra is nyomást akar gyakorolni, hogy utasítsák vissza a demokrata párt jelölő listáját. Rgy másik távirat szerint Kragujevdcban sulyosan megverték Radovanovics Jovánt, a Politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Pusenjak szlovén nép-, párti képviselő visszautasította a ki-' rály által neki adományozott Fehér Sasrendet. Pusenjak képviselőt, aki a pénzügyi bizottság tagja volt, öt más képviselővel együtt tüntették ki Pusenjak képviselő .memorandumban fejtette ki álláspontját, amelyet az
