Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-04 / 212. szám

^26 augusztus 4. BÁCSMEGYEI NAPLfl 5. oldal. Halálos vasúti katasztrófa Ruma mellett A beogradi gyorsvonat összeütközött egy tehervonatta 1 — A gyorsvonat mozdonya felborult és pozdorjává zúzta a teherkocsikat — A vonat fűtőjét kettéhasiiolta a mozdony Az árvíz miatt összetorlódott forgalom okozta a katasztrófát Rumától kilenc kilométerre, Vogány állomás pályaudvarán hétfőről keddre virradó éjjel súlyos vasúti katasztrófa történt. A Beograd-zagrebi gyorsvonat, amely este tizenegy óra tiz perckor in dúl el Beogradból, éjjel egy óra nyolc perckor futott be Vogány állomáshoz és összeütközött a 76. számú tehervo­natiul. Bár a tehervonat teljesen jelen­téktelen sebességgel tolatott, az öszeütközés olyan erős volt, hogy a gyorsvonat hatalmas moz­donya kirepült a vágányról és fel­fordult, a szeneskocsi pedig ráíu­­tott a mozdonyra. Felborult a pod­­gyászkocsi is, amely égnek meredő kerekekkel maradt a pályatest mel­lett. A tehervonat mozdonya kiesett a pá­lyatestről és felborult, miközben egy gyümölcsökkel megrakott teherkocsi került kerekei alá. A gyümölcsös va­gon, valamint az utána következő, ser­tésekkel megrakott vagon pozdorjává zúzódott és a sertésszáflitmány elpusz­tult. Az összeütközés pillanatában a gyorsvonat utasainak legnagyobb része álmából riadt lel és rémült segélykiáltásokkal Igyekezett me­nekülni. A személykocsik ablakai csörömpölve összetörtek és a moz­dony közelében lévő kocsik leg­többje megsérült. Az utasok a fo­lyosókra és az ablakokhoz tódultak, a hálókocsi utasai pongyolában ug­ráltak ki, sokan az ablakon keresz­tül. A katasztrófa idején csak Dosen Jo- Van állomásfőnök és Nikolics Péter vál­tóőr voltak szolgálatban, akik hosszú ideig tehetetlenül álltak szemben a sze­rencsétlenséggel. Vogány község négy kilométerre fekszik az állomástól és a telefonon kért segítséget Rumáról és községben nincs orvos. Az állomásfőnök Mitrovicáról. Rumáról csakhamar meg­érkezett a segélyvonat dr. Petrovics Lázár orvossal, nemsokára a mitrovi­­cai segélyvonat is ódért és hozzá lehe­tett fogni a sebesültek összeszedéséhez. A gyorsvonat mozdonya alól két darabban húzták ki Selerlcs Aksen­­ttje fütő kettémetszett holttestét. Súlyosan sebesült állapotban talál­ták a sertésvagon kísérőjét Jovi­­slcs Nlkolát, akit az állomásfönök Irodájában részesítettek orvosi se­gélyben, majd a segélyvonat Mit­­rovicára szállította, ahol a kórház­ban egy óra múlva meghalt. Számos könnyebb sebesültje volt még ez összeütközésnek, akiket szintén Mit rovicára szállítottak, de később elhagy­hatták a kórházat. A gyorsvonat sze­relvényéhez két szalonkocsi volt kap­csolva, de senki sem tudja, hogy kik utaztak a szalonkocsikban. Az a hir is elterjedt, hogy llzuno­­vics miniszterelnök volt az egyik szalonkocsi utasa, mások szerint a két szalonkocsi az ud­vari vonathoz tartozott és üresen csa­tolták a gyorshoz. A szalonkocsikat reg­gel visszavitték Beogradba. A rumai se­gélyvonattal éjszaka megérkezett rumai állomásfpnök átvette a pályaudvaron az Intézkedést és értesítette a falu lakos­ságát. A faluból az emberek futva men­tek a szerencsétlenség színhelyére. Ha­marosan hozzáláttak a pályatest megtisz­tításához és a sonka tolatóvágány öt­ven méterrel ■ meghosszabbításához, hogy a Beogra-uól később érkező vo­natok, elkerülve a katasztrófa színhe­lyét. az utasok átszállása nélkül köz­vetlenül folytathassák útjukat. Amíg a fennakadás tartott, a közben megérkező zagrebi vonatok utasait a rumai segély­vonal szállította .be és átszállással Beo­radba továbbította, a Beograd felől ér­kező utasokat pedig a mitrovicai vonat vitte tovább. Kedden délután három órára hozták csak annyira rendbe a pályát, hogj a beogradi személyvonat, majd a két Szimplon-vonat átmehetett a pályaudvaron anélkül, bogy az uta­soknak át kellett volna szállni. Mint megállapították, a szerencsétlen­ség úgy keletkezett, hogy a három egy­mással párhuzamos vágány közül a harmadik vágányt a 76. számú teher­vonat feglalta le, amelynek Rumáról Mitrovicára kellett volna menni. Ez a tehervonat a pályaudvartól száz méter­re levő váltó irányába tolatott, hogy az első vágányra kerüljön, mert két vagon sertést Vogány állomáson kellett volna hagyni. Az első vágány csonka kitérő vágány, amelyet csak tolatásra szoktak használni. A második vágány épugy. mint a harmadik, a beograd—-zagrebi közlekedés lebonyolítására szolgál. A második vágányon ezúttal a 1^3. számú tehervonat állt, amelynek Beogradba kellett volna menni. Amikor a 76. vonat a váltóhoz ért, észrevették, hogy a 83-as vonat hosszúsága túlér a váltón és igy elállta az utat a csonka sínpárhoz. Ezért az állomásfőnök utasította a 83-as vo­nat vezetőjét, hogy tolasson husz-har­minc métert Ruma irányába és álljon ki az útból. Mire azonban ez megtör­tént,. a beogradi gyors, amely Vogány állomáson nem szokott megállni, teljes sebességgel befutott és a katasztrófa ki­kerülhetetlenül bekövetkezett. Kedden délelőtt kilenc órakor a beo­gradi vasutigazgatőségtől hattagú bizott­ság érkezett a vogtuyi állomásra, hogy a további intézkedéseket foganatosítsa. A bizottság kihallgatta az állomás főnö­két, aki azt állítja, hogy ő a szemafort tilosra állította. Ezzel szemben a gyorsvonat moz­donyvezetője és szemtanú azt állít­ják, hogy a szemafor szabadra volt állítva. A bizottság a felelősség kérdésében egyelőre még semmi pozitivet nem tudott megállapítani. A Hivatalos körök szerint a bogojevó! hid hasznavehetetlensé­ge következtében ezen a vonalon negyven százalékkal nagyobb a for­galom, mint volt és a fokozott for­galom miatt a személyzet nagyon el van cslgázva, emiatt az állomás két forgalmi tisztje képtelen az emberfeletti munkát ponto­san teljesíteni. Amerika revideálja álláspontját ? A Newyork World követeli a Versailles! szerződés éá az adóssájfrefidező egyezmények eltörlését u . Newyorkból jelentik: »Amerika mo­rális’ elszigetelése« címmel a Newyork Wordl sajtóhadjáratot kezd azért, hogy Amerika uj orientációt keressen és vál­toztassa meg eádigi politikáját. A cikk, amely méltán kelt élénk feltűnést és nyilván nem fog hatás nélkül maradni, abból indul ki, hogy az Egyesült-Állá» mok szerepe az utolsó hat év alatt ala posan átalakult. Amerikát azelőtt meg­­mentőnek és szabaditónak hirdették, most Európában bűnbaknak állítják oda. Amerika tíz évvel ezelőtt meg vott győződve, hogy egy bizonyos napnak bizonyos órájában eszelték k- a világ­háborút Potsdamban. Ezt ma már nem hiszi, 1918-ban a torit miniszterelnök azt hitte, hogy Németország meg fogja fi­zetni a világháború összes költségit. 1920-tól 1926-ig az Egyesült-Államok elnöke és kongresszusa azt hitte, hogy Amerika minden európai követelését be tudja hajtani. Lassan, de biztosan kihaltak ezek a teóriák. Es valahányszor egy-egy teória meghal, támad helyette egy kevésbé szép, de praktikusabb. így jött létre a Dawes-terv és igy keletkeztek az adós­ságrendező szerződések. Ami ezeket az utóbbi paktumokat illeti, meg kell adni, hegy meglehetősen szépek, de nem elég praktikusak. Majd az idő és a tapasz­talat meg fogja tanítani a világot arra, hogy meg kell halnia a versaillesi szer­ződéseknek és utána h' kell múlnia a londoni, spaui és egyéb adösságrende­­ző egyezményeknek is. Az Egyesült-Államok most még ab­ban reménykednek, hogy két nemze­déktől évente négyszázmillió dollárt le­het behajtani, úgy hogy ennek az adós­­ságnailc utolsó évi törlesztéseit a déd­unokái fogják megfizetni azokpak, akik a háborút vég gliarcolták. Nem őrült­ség, nem agyrém — kérdezi a World — hogy ennek az egész századnak ilyen nyomorúságot szánnak a világpolitika műi irányítói? Coolidge, Mellon, Borán, Baldwin, Briand és a több ek mind hatalmasok ugyan, de arra nincs értjük" meff'rtem is lehet, hogy az utódok utódait és késő generációkat ilyen adósságokkal terhel­jenek meg. Amej-lka nemzetközi hely­zete sokkal fontosabb, mint az, hogy pénzt kapjon a háborús adósoktól. A sors úgy akarta, hogy az utolsó tiz év alatt az Egyesült-Államok szeme előtt veszedelmes szakadékok nyíltak még s'azok a férfiak, akik Amerika poli­tikáját irányították, a pillanat szükség­leteinek feláldozták az amerikai nép igazi nagy érdekeit. Az utolsó évek tör­ténelme bizonyltja, hogy milyen óriási problémák előtt áll Amerika. Elég rá­mutatni a japán kivándorlás megtiltásá­ra, ami végzetes hiba volt. Kina elját­szására. Ezek a kérdések fogják irányí­tani Amerika sorsát. Az amoriikai ha­talmasok nem látják még, hogy a leg­fontosabb és a legmagasztosabb feladat a békét megalapozni. E helyett szaval­nak és jó tanácsokat adnak Euró­pának. Hat évvel ezelőtt kezdett veszedel­mesre fordulni Amerika nemzetközi helyzete, amikor Lodge szenátor meg­adta az Egyesült-Államok külpolitiká­jának a mai irányt. Akkor Európa tö­mörült. hogy egységesen szálljon szem­be Amerikával. Nemcsak az adós álla­mokban, hanem a semleges országokban s ellenséges hangulat keletkezett Ame­rika irányában, amely morális elszige­tel ősre vezetett s azok a férfiak, akik Amerikát ebbe a szituációba juttatták, mint Borah, Reed, Hearst és a félénkek, a rövidlátók, mint Coolidge, Mellon, Hoover, akik engedik magukat azok által vezettetni, akik az engeszte’tietet­­lenséget hirdetik, nagy bűnt követnek el Amer ka ellen, mert feláldozzák jövő boldogulását és népének békés fejlődé­sét fantasztikus adósságok behajtásával, amelyek behajthatatlanok. Az Egyesült-Államok népe be fogja bizonyítani nekik, hogy nagyobbszabásu férfiakra van szüksége, akik a nép ér­dekeit és jövőjét biztosítani tudják olyan polit.ka kezdeményezésével, amely a messze jövőbe néz és nem behajthatat­lan adósságok kergetésóvel üz szem­layvesztestr4- ; Nemzetközi küzdelem a pénzhamisítás ellen Bćcsben már évek éta működik a pénzhamisítást üldöző nemzet* kézi szervezet központja Bécsből jelentik: Briand indítványára a Népszövetség nemsokára foglalkozni fog a pénzhamisítást nemzetközi bíró­ság által üldözendő rendszabályok léte­sítésével. Briand javaslata a dolgok lé­nyegét illetőleg nem uj, mivel a bécsi rendőrigazgatóságon már évek óta mű­ködik a pénzhamisítást üldöző nemzet­közi szervezet központja. Ez a bécsi központ 1923 óta működik. Három éy előtt Schober bécsi rendőrfőnök elnök­lete alatt nemzetközi rendőr-kongresszus volt Bécsben 27 állam részvételével. Ezen a konferencián a különböző or­szágok rendőrségei elhatározták, hogy a bécsi rendőrigazgatóság épületében megalakítják a pénzhamisítást üldözöl nemzetközi szervezet központját, miál­tal kiküszöbölődött az, hogy a különbö­ző államok rendőrségei a pénzhamisitó üldözése esetén csak diplomáciai utón érintkezhetnek más országok rendőr­ségeivel. Most az érintkezés már köz­vetlenül történik és ez lényeges idő­nyereséget jelent. A bécsi rendőrigazgatóság pénzhamisi­­tási osztálya azóta az egész világ rend­őrségeinek központja a pénzhamisítást illetőleg. Ha például az osztrák nemzeti bank uj bankjegyeket bocsát ki, úgy nyomban ötven példányt a bécsi rendőrség pénz­­hamisitási osztályának ad át, amely minden állam rendőrségnek küld egy-egy ilyen mintapéldányt. Ugyancsak min­den külföldi uj bankjegyből, vagy ha­misítványból a világ minden részéből a bécsi rendőrigazgatóság kapja az első mintapéldányokat. Mikor Jankovi­­csékat Hágában letartóztatták és a ná­luk talált hamis ezer frankosokat lefog­lalták, a hollandiai rendörigazgatóság az első példányt nyomban a bécsi pénz­­hamisitási központnak küldötte meg. ’ A rendőrség együttműködése tehát már évek óta fennáll, de Briand indít­ványa még sem tárgytalan, mert szá­mos állam csak saját országainak bankjegyeit védi szigorú szankciókkal és a külföldi bankjegyek hamisítását nem bünteti, ha azokat nem magában1 az országban hozzák forgalomba. A nemzetközi büntetőbíróság terve a pénz­hamisítókra vonatkozólag tehát több ál­lam törvényeit tekintve valóban üdvös rendszabály lenne. Halálos cséplés A felrobbant cséplőgép a gazdát megSlte és negyvenhárom munkást megsebesített Oszijekröl jelentik: Az Oszljek köze­lében fekvő Putyevo községben súlyos szerencsétlenség történt kedden dél­előtt. Avramovics gazdálkodó birtokán felrobbant egy cséplőgép. A robbanás­nak egy halottja és negyvenhárom se­­besültje van. A cséplőgép körülbelül egy óra hosz­­szat működött és anélkül, hogy előbb bármilyen rendellenességet tapasztaltak volna, délelőtt kilenc órakor a kazán felrobbant. A .robbanás hatalmas zajjal rázkódtatta meg a levegőt. A körülállók nagy jajgatással vonták magúkra a szomszéd gazdák figyelmét. A robbanás zajára és a segélykiáltá­sokra csakhamar odacsődültek a gaz­dák, akik rémülten látták a robbanás pusztítását. A cséplőgép közvetlen kö­zelében halva találták Avramovicsoi. akit valósággal széjjeltéptek a felrob­bant gép szilánkjai. A cséplőgép körül dolgozó negyvenhárom ember részben súlyosabban, részben könnyebben, meg­sebesült. A szerencsétlenségről jelentést tet­tek a községi elöljáróságnak, ahonnan á hatósági orvos kíséretében azonnal bizottság szállt ki a helyszínre. A se­besülteket kórházba szállitooták és szö­göm vizsgálatot indítottak, hogy a sze­rencsétlenségért kit terhel felelősség.

Next

/
Thumbnails
Contents