Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-31 / 240. szám
1926. augusztus "1 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal CIRKUS Z R 'igogummi Szűzi ajkamhoz ma először emeltem rágó gummit. Bűnöztem, ha bűn rágó gummit szájba venni. De eddig még nincs tudomásom arról, hogy akár világi, akár egyházi tilalom alá esnék ama élvezetnek habzsolása, amit a gummlrágás jelenthet a minden bokorból megkísértett halandónak. Én tehát nyugodt lélekkel fogtam a munkához, hogy én magamon kitapasztaljam, hogy az élvezetek mely gyönyörét rejti magában, micsoda hasznot hajt az emberiségnek a gummi, amely nem cipősarok, hanem rágásra rendeltetett. Már zsenge gyermekkorban, amikor még foguk sincs hozzá, kezdik az emberek a gummit cucli alakjában rágni. Ez az első becsapása az embernek, aki ebben a naiv korban abban a szent hiszemben csüng a rugalmas szerszámon, hogy a tejet szolgáltató anyai mellet tartja kis szájacskájában. És milyen nagy ereje van ennek a csalásnak, kitűnik abból, hogy a szopós gyermeket intelligenciájának fejlődésével jóval hamarabb lehet lemondatni az anyai mellről, mint a cucliról. A Cucii tehát a gummirágás ősfajtája; ha most felnőtt emberek is gummiszeletkéket raknak fogaik retesze közé, tagadhatatlan, hogy annak némi infantilis jellege van, aminthogy egy kis csalás itt is kimutatható. Becsapom magam a gummirágással, mert az hiszem, hogy rágok valamit, amit aztán jóízűen lenyelek és jóllakom. Fenét lakom jól, fenét nyelem le. A rágógummit kellő megrágás után nem szabad lenyelni, sőt ellenkezőleg kiköpni illik. Aki — szerencsétlen — a rágógummit lenyeli, ugyanazt a paraszt hibát követi el, amit az egykori delegátus, aki hivatalos volt az udvari ebéden és a kézmosásra hozott kis tálacska vizet kiitta. A gummirágás l’art pour l’art rágás: rágás a rágásért. A rágógummit Amerikából hozták Európába, amiként annak idején a burgonyát is Amerika adta a szánkba, azzal a különbséggel, hogy az utóbbit lenyeljük. Ezenfelül a burgonyát otthon szokás megrágni, amig a rágógummi az uccán és a korzón is bevett falat. A rágógummi határozottan előkelőséget kölcsönöz rágójának. Eleinte ugyanis csak amerikaiakat hallottunk gummit rágni a nagy városok uccáin. Fogadni lehetett, hogy aki rágva vonul át a színen, az Egyesült-Államok büszke csillagos lobogójára esküszik. Az amerikai fagyasztott hússal együtt aztán a rágógummit is importálták hozzánk. Ma már az európaiak is nagy számban hódolnak a rágógumminak és szinte lehetetlen többé következtetni Valakinek nemzetiségére abból, hogy gummirágásra adta fejét. A nyalóka korszak után elkövetkezett a rágógummi korszak. Bécsben már öles plakátok hivták fel figyelmemet erre a rágnivalóra. Hivatalból kiváncsi természetű vagyok, ha már nem tudhatom meg, hogy milyen az osztriga citromlével s hogy Ízlik utána a kraljevbregi pezsgő, azt a luxust azonban már megengedhetem magamna’k, hogy megtapasztaljam, milyen az ize egy ilyen rágógumminak. Hétezer osztrák koronába kerül négy kocka, ezt az olcsóságot nem engedem ki fogaim közül. Hetek óta rágta a májamat, vájjon micsoda boldogság lehet az, ha valaki ínyéhez összerágott gummi tapad? Nagy nosztalgiám támadt a rágógummi felé. Szomjaztam rá, mint a szarvas szomjuhozik a szép hives patakra. Magamban jól megrágtam és meghánytam, hogy vájjon helyesen cselekszem-e, ha deresedő fejjel egy ui szenvedély karjaiba dobom magam? De egyszeri rágás még nem a világ. Én csak torkoskodni akarok, egyszer, csak egyszer kérek rágógummit a számba! Igazán nem szabad lenyelni? Hátha mégis szórakozottságból lenyelem őtet? óh, az ember sok mindent kénytelen lenyelni. A rágógummi kivétel? Egy ismerősöm már régi rágógummista, tőle informálódhatnám a rágógummival kapcsolatos összes problémák iránt. Nem, nem, ezzel egyszerűen kiszolgáltatnám magamat. Én pedig nem ismerhetem el a gummirágás terén senki felsőbbségét, nem leszek gummirágó hűbéres. Az első rágónak sem kellett útbaigazítás, vagyok olyan rafinált legény, hogy magamtól is rájöjjek a gummi izére. Csakhogy melyik boltban kaphatom? Bementem egy üzletbe, amelynek cége igy festett: Gummi waren Handlung. Sárcipőket és esőköpönyeget, harisnyát és csöveket árultak gummiból, de onnan, mint egy gummilapda, kipenderültem. Végre egy cukrosboltban akadtam rá csokoládé bonbonok társaságában. A rágógummi cukor gyanánt kezeltetik, cukrosboltban kapható, tehát a cukrok műfajához tartozik, t..r gummi, de szájba veszik, mint a cukrot és valahova csak el kellett skatulyázni. Ezenfelül, hogy a gummit fodormenta cukorral keverik, igy joggal foglalja el helyét a cukrosboltban. Izgatottan bontottam ki a kis csomagot és hámoztam ki a selyempapirból a fodormentás gummibonbont. Négy kis fehér kocka hullott elém. A nagy testvér kocka. Egyiket mohón bekaptam és el kezdtem szopogatni. Fodormenta illata szállott fel szám barlangjában. Szopogattam és rágtam, majd eloszlott a fodormentás csomagolás és előkerült a nyers gummi. És rágtam. Egy puha, drap szinü masszán csattogtak fogaim. A nyálas vacak inkább utálatot, mint azt az illúziót keltette, hogy én most egy idei csirkecombon rágódom. Menthol töltötte be szám üregét és mentői jobban rágtam, annál kevésbé sejtettem az értelmét. Csepürágás az egész. Üres szalmacséplés. Azt mondják, hogy a dohányzás ellen biztos szer. A gummirágó, mig rág, nem dohányzik. Ez viszont a bagórágás elméletén alapuló ősi igazságokat gyengíti. És használ-e a gummirágás azoknak, akik egyáltalán nem dohányoznak? Magyar neve a rágógumminak: rággyanta, azaz rágalom... Aki a rágógummit szereti, rossz ember nem lehet. Vannak nagyvágók és vannak nagyrágók. Ennyit a rágógummi múltjáról és jelenéről. Azaz a jelenéről’még azt is el kell ismerni, hogy jó szabadgyakorlat a rágóizmoknak. Az ember rág és rág. Ebéd helyett egy rágógumin! és a rágóizmok ugyanazt a munkát végzik, mint amellyel egy jó ebédet emésztésre készen megrágnak. Ilyen zavaros gondolatok jártak az agyamban, mielőtt életem első rággyantáját élveztem. Lettem volna konzervatív. maradtam volna híi régi rendes tollszárául rágásához, valami szellemes poénnel sikerült volna befejeznem Írásomat. Nem akarok több rágógummit rágni! kos. Titokzatos gyilkosság egy prágai egyetemi tanár lakásán Svambera professzor szakácsa vacsora közben agyonverte barátját és megőrült Prágából jelentik: Vasárnap este féltizkor egy őrjáraton levő rendőr a smichovi Fibich-uccában Svambera egyetemi tanár lakása előtt elhaladva, onnan gyanús zuhanást hallott, majd utána fájdalmas hörgést. A rendőr fölment a professzor lakásába, minthogy azonban az ajtót zárva tailálta, lakatost hivatott, aki betörte az ajtót. A padlón egy férfit találtak, aki eszelősen hánykolódott. A szerencsétlen ember a professzor SpŠ- lenka nevű szatócsa, aki a hozzáintézett kérdésekre csak artikulátlan hangokat hallatott. A helyszínére hivott mentőorvos megállapította, hogy a férfi megőrült. Az előhívott rendőrtiszviselők helyszíni szemlét tartottak a lakásban és amikor a konyhába értek, óriási vértácsában holtan találták Nižnan«ky huszonhat éves weinbergei szabósegédet. Az orvosi vélemény szerint több órája halott volt. Fején súlyos tárgytól eredő zúzott seb volt és koponyájának felső része össze volt roncsolva. A konyha egyik sarkába dobva a rendőrök találtak egy egykJlogramos és egy félkilcgramos fémsulyt. Mindkettőnek pereme véres volt és igy valószínű, hogy ezekkel a sulyokkal gyilkolta meg áldozatát ellenfele. A konyhaasztalon vacsora,maradékok voltak. A rendőrség megállapitota. hogy Spálenka szakács vendégül látta Niánanskyt, vacsora közben valószínűleg összevesztek és igy került sor a véres bűntényre. Mikor Spálenka. akit egyébként a szomszédok derék csendes embernek ismernek, tudatára jött borzalmas tettének, megőrült. A .titokzatos bűnügyben a rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást. Összeomlott egy épülőfélben levő gyár Budapesten Az építkezésnél dolgozó munkások közül heten meghalta , sokan megsebesültek Budapestről jelentik: Hétfőn délelőtt tíz órakor óriási szerencsétlenség történt Kispesten, ahol gondatlanság és vétkes mulasztások következtében összeomlott egy épülőfélben levő gyár. A romok hasz munkást temettek maguk alá, akik közül heten nyomban meghaltak. A nagyarányú % szerencsétlenségről a következőket jelentik: Hétfőn délelőtt tiz órakor beomlott a Hungária Jakard szövőgyár építkezése. A gyár Kispesten a Kinizsl-ucca 22. számtalatt uj műhelyt építtet. A műhely főfalai már állanak és hétfőn délelőtt akarták a tetőt felhúzni az .épületre. A munkálatokhoz reggel uj munkásokat is vettek fel. Az uj műhelyépület falai betonból épültek és vasbeton tetőt akartak alkalmazni. A betonépitéshez szükséges faoszlopok eltávolításával voltak a munkások elfoglalva, amikor délelőtt fél tízkor iszonyú robajjal összeomlott a betontető s nyomában a vékony betonfalak. A négy hatalmas fal közül csak az uccai fal maradt épségben, azonban ez is ingadozik. A robbanás zajára összefutottak a munkások, az égnek meredő betonfalak, vastraverzek és törmelékek közül jajgatás, haldlhörgés és segélykiáltás hallatszott. Nyomban értesítették a kispesti és budapesti mentőket, akik három autóval robogtak a szerencsétlenség színhelyére. Mire a mentők megérkeztek, a romokon már az emberek százai dolgoztak, hogy a törmelékeket eltávolítsák és hogy a szerencsétlenség áldozatait kimentsék. A munka nagyon nehezen ment, mert az első negyedórákban nem lehetett tudni, hogy a romhalmaz melyik részén vannak az eltemeti munkások. Egyszer-egyszer elhaló segélykiáltás hallatszik. — Halló, emberek ide jöjjetekI —- Segítség, megfulladok! Majd rémes hörgés következett, egy szó: Segítsenek! A hatalmas tégla- és vastörmelék eltávolítására a munkások száma kevésnek bizonyult. Két század katonaság vanult ki és segített a törmelékek eltávolításánál. Közben megérkeztek az eltemetett munkások családtagjai, akik jajgatva keresték hozzátartozóikat. Percrőlpercre nőtt az izgalom, mert megállapították, hogy az összeomlott épületen húsz munkás dolgozott és az e’ső áldozatokat holtan hozták ki a romok alól. Délig sikerült a romokat eltávolitani. Hét halottat, három súlyos és tiz könnyebb «ebesültet hoztak elő a kőtörmelékek közül. Meghaltak Túri Márton, Tanús András, Kaskel István, Neumayer József, Kerman János és Mezei János munkások, továbbá Gulyás Andrásné huszonnyolc éves munkásaszszony. Giüyás Andrásnét hétfő reggel vették fel az építkezéshez, a fiatal munkásasszonynak öt gyermeke van. Mikor összeroncsolt holttestét a hordágyra tették, egy férfi velőtrázó sikoltással vetette rá magát, a holttestre, Gulyás András kocsist, aki véletlenségből éppen ekkor ment arra kocsijával, felismerte a holttestben feleségét és ájultan rogyott össze. Mig a munkások a romok eltakarításával foglalkoztak, a rendőrség megtette az intézkedéseket hogy a szerencsétlenség okát megállapítsa.. Mindjárt az el$ő vizsgálatnál megállapították, hogy a gondatlanságnak és a szándékkos mulasztásoknak egész sorát követték el. Az épület nem benyújtott épitési tervek szerint épült, a falak gyengébbek voltak, hogysem a hatalmas betontetőí elbírták volna és a betont tartó faoszlopokat a beton teljes beszáradása előtt távolították el. A vizsgálat adatai alapján a rendőrség őrizetbe vette Bálint Zsigmond épir teszt és Németh Albert főpallért és beszállították a kispesti rendőrkapitányságra. A súlyosan sebesülteket a Dologház-uccai kórházba vitték. A Tisza-gyrkosiag ügyében a Bácsmegryei Napló ada aí idomán nyoma«.’ŠV indított a f udapesti rendőrség-Tisztáz»! fogják S'pos Kamilió azuboticai szereplését is A Tisza-gyilkosság Magyarországon, isméi az érdeklődés középpontjába került. Az utóbbi hetekben ugyanis, több olyan bejelentés érkezett ügy á budapesti rendőrséghez, mint az ügyészséghez, hogy gróf Tisza István gyilkosai ma is szabadon járnak és helyettük ártatlanok ülnek a börtönben. Ezekkel a bejelentésekkel a budapesti sajtó is részletesen foglalkozott, a magyar hatóságok azonban a bejelentett adatokat nem tekintették annyira komolyaknak; hogy tisztázásukra megindították volna a nyomozást. A közvélemény már napirendre is ért az ügy felett, amikor a Bácsmegyei Napló utján szenzációs adatok kerültek nyilvánosságra a Tisza-gyilkössággal kapcsolatban, A Bricsmegyci Napló — mint ismeretes —- oly adatok birtokába jutott, amelyekből megállapítható, hogy Tisza egyik gyilkosa, három társával együtt, még a ■ proletárdiktatúra kitörését megelőzően Jugoszláviába menekült és hónapókon keresztül Szuboticán rejtőzködött. A négy tagú társaság egyike dr. Sipos Kamillió, Landau gyilkosa, a másik pedig Blazsek Sándor volt zászlós, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy része volt a /fa/mim-villában történt gyilkosságban. Sipos Kamillóék ázuboticai tartózkodását egy dedikált fénykép igazolja, amely Drenkovics Ödön volt szuboticai fényképész birtokában van. • A Bácsmegyei Napló leleplezése nagy szenzációt keltett Budapesten. Az Esti Kurír részletesen beszámolt az, újabb fordulatról és a Bácsmegyei Napló adatait bejelentette a budapesti rendőrfőkapitányságon ís. A budapesti rendőrség: az újabb adatok nyomán megindította a nyomozást és valószínű, hogy már a közeli napokban kihallgatja dr. Sipos Kamillát, akinek Budapesten állandó lakása van és igy négyük közül, ő állítható elő legkönnyebben kihallgatása végett. >
