Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-31 / 240. szám

1926. augusztus "1 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal CIRKUS Z R 'igogummi Szűzi ajkamhoz ma először emeltem rágó gummit. Bűnöztem, ha bűn rágó gummit szájba venni. De eddig még nincs tudomásom arról, hogy akár vilá­gi, akár egyházi tilalom alá esnék ama élvezetnek habzsolása, amit a gumml­­rágás jelenthet a minden bokorból meg­kísértett halandónak. Én tehát nyugodt lélekkel fogtam a munkához, hogy én magamon kitapasztaljam, hogy az élve­zetek mely gyönyörét rejti magában, micsoda hasznot hajt az emberiségnek a gummi, amely nem cipősarok, hanem rágásra rendeltetett. Már zsenge gyermekkorban, amikor még foguk sincs hozzá, kezdik az em­berek a gummit cucli alakjában rágni. Ez az első becsapása az embernek, aki ebben a naiv korban abban a szent hi­­szemben csüng a rugalmas szerszámon, hogy a tejet szolgáltató anyai mellet tartja kis szájacskájában. És milyen nagy ereje van ennek a csalásnak, kitű­nik abból, hogy a szopós gyermeket in­telligenciájának fejlődésével jóval ha­marabb lehet lemondatni az anyai mell­ről, mint a cucliról. A Cucii tehát a gum­­mirágás ősfajtája; ha most felnőtt em­berek is gummiszeletkéket raknak fo­gaik retesze közé, tagadhatatlan, hogy annak némi infantilis jellege van, amint­hogy egy kis csalás itt is kimutatható. Becsapom magam a gummirágással, mert az hiszem, hogy rágok valamit, amit aztán jóízűen lenyelek és jóllakom. Fenét lakom jól, fenét nyelem le. A rá­­gógummit kellő megrágás után nem szabad lenyelni, sőt ellenkezőleg kiköp­ni illik. Aki — szerencsétlen — a rágó­­gummit lenyeli, ugyanazt a paraszt hi­bát követi el, amit az egykori delegátus, aki hivatalos volt az udvari ebéden és a kézmosásra hozott kis tálacska vizet kiitta. A gummirágás l’art pour l’art rá­gás: rágás a rágásért. A rágógummit Amerikából hozták Európába, amiként annak idején a burgonyát is Amerika adta a szánkba, azzal a különbséggel, hogy az utóbbit lenyeljük. Ezen­felül a burgonyát otthon szokás meg­rágni, amig a rágógummi az uccán és a korzón is bevett falat. A rágógummi határozottan előkelő­séget kölcsönöz rágójának. Eleinte ugyanis csak amerikaiakat hallottunk gummit rágni a nagy városok uccáin. Fogadni lehetett, hogy aki rágva vonul át a színen, az Egyesült-Államok büszke csillagos lobogójára esküszik. Az ame­rikai fagyasztott hússal együtt aztán a rágógummit is importálták hozzánk. Ma már az európaiak is nagy számban hó­dolnak a rágógumminak és szinte lehe­tetlen többé következtetni Valakinek nemzetiségére abból, hogy gummirágás­­ra adta fejét. A nyalóka korszak után elkövetkezett a rágógummi korszak. Bécsben már öles plakátok hivták fel figyelmemet erre a rágnivalóra. Hivatal­ból kiváncsi természetű vagyok, ha már nem tudhatom meg, hogy milyen az osztriga citromlével s hogy Ízlik utána a kraljevbregi pezsgő, azt a luxust azonban már megengedhetem magam­­na’k, hogy megtapasztaljam, milyen az ize egy ilyen rágógumminak. Hétezer osztrák koronába kerül négy kocka, ezt az olcsóságot nem engedem ki fogaim közül. Hetek óta rágta a májamat, váj­jon micsoda boldogság lehet az, ha va­laki ínyéhez összerágott gummi tapad? Nagy nosztalgiám támadt a rágógum­mi felé. Szomjaztam rá, mint a szarvas szomjuhozik a szép hives patakra. Ma­gamban jól megrágtam és meghánytam, hogy vájjon helyesen cselekszem-e, ha deresedő fejjel egy ui szenvedély kar­jaiba dobom magam? De egyszeri rágás még nem a világ. Én csak torkoskodni akarok, egyszer, csak egyszer kérek rágógummit a számba! Igazán nem szabad lenyelni? Hátha mégis szórakozottságból lenyelem őtet? óh, az ember sok mindent kénytelen le­nyelni. A rágógummi kivétel? Egy isme­rősöm már régi rágógummista, tőle in­formálódhatnám a rágógummival kap­csolatos összes problémák iránt. Nem, nem, ezzel egyszerűen kiszolgáltatnám magamat. Én pedig nem ismerhetem el a gummirágás terén senki felsőbbségét, nem leszek gummirágó hűbéres. Az első rágónak sem kellett útbaigazítás, va­gyok olyan rafinált legény, hogy ma­gamtól is rájöjjek a gummi izére. Csak­hogy melyik boltban kaphatom? Bemen­tem egy üzletbe, amelynek cége igy fes­tett: Gummi waren Handlung. Sárcipőket és esőköpönyeget, harisnyát és csöveket árultak gummiból, de on­nan, mint egy gummilapda, kipenderül­tem. Végre egy cukrosboltban akadtam rá csokoládé bonbonok társaságában. A rágógummi cukor gyanánt kezeltetik, cukrosboltban kapható, tehát a cukrok műfajához tartozik, t..r gummi, de száj­ba veszik, mint a cukrot és valahova csak el kellett skatulyázni. Ezenfelül, hogy a gummit fodormenta cukorral ke­verik, igy joggal foglalja el helyét a cukrosboltban. Izgatottan bontottam ki a kis csoma­got és hámoztam ki a selyempapirból a fodormentás gummibonbont. Négy kis fehér kocka hullott elém. A nagy test­vér kocka. Egyiket mohón bekaptam és el kezdtem szopogatni. Fodormenta il­lata szállott fel szám barlangjában. Szo­pogattam és rágtam, majd eloszlott a fodormentás csomagolás és előkerült a nyers gummi. És rágtam. Egy puha, drap szinü masszán csattogtak fogaim. A nyálas vacak inkább utálatot, mint azt az illúziót keltette, hogy én most egy idei csirkecombon rágódom. Men­thol töltötte be szám üregét és mentői jobban rágtam, annál kevésbé sejtettem az értelmét. Csepürágás az egész. Üres szalmacséplés. Azt mondják, hogy a dohányzás ellen biztos szer. A gummi­rágó, mig rág, nem dohányzik. Ez vi­szont a bagórágás elméletén alapuló ősi igazságokat gyengíti. És használ-e a gummirágás azoknak, akik egyáltalán nem dohányoznak? Magyar neve a rágógumminak: rág­­gyanta, azaz rágalom... Aki a rágógummit szereti, rossz em­ber nem lehet. Vannak nagyvágók és vannak nagyrágók. Ennyit a rágógum­mi múltjáról és jelenéről. Azaz a jelené­ről’még azt is el kell ismerni, hogy jó szabadgyakorlat a rágóizmoknak. Az ember rág és rág. Ebéd helyett egy rá­gógumin! és a rágóizmok ugyanazt a munkát végzik, mint amellyel egy jó ebédet emésztésre készen megrágnak. Ilyen zavaros gondolatok jártak az agyamban, mielőtt életem első rággyan­­táját élveztem. Lettem volna konzerva­tív. maradtam volna híi régi rendes tollszárául rágásához, valami szellemes poénnel sikerült volna befejeznem Írá­somat. Nem akarok több rágógummit rágni! kos. Titokzatos gyilkosság egy prágai egyetemi tanár lakásán Svambera professzor szakácsa vacsora közben agyon­verte barátját és megőrült Prágából jelentik: Vasárnap este fél­­tizkor egy őrjáraton levő rendőr a smi­­chovi Fibich-uccában Svambera egyete­mi tanár lakása előtt elhaladva, onnan gyanús zuhanást hallott, majd utána fájdalmas hörgést. A rendőr fölment a professzor lakásába, minthogy azonban az ajtót zárva tailálta, lakatost hivatott, aki betörte az ajtót. A padlón egy férfit találtak, aki eszelősen hánykolódott. A szerencsétlen ember a professzor SpŠ- lenka nevű szatócsa, aki a hozzáinté­zett kérdésekre csak artikulátlan han­gokat hallatott. A helyszínére hivott mentőorvos megállapította, hogy a férfi megőrült. Az előhívott rendőrtiszviselők hely­színi szemlét tartottak a lakásban és amikor a konyhába értek, óriási vértá­csában holtan találták Nižnan«ky hu­szonhat éves weinbergei szabósegédet. Az orvosi vélemény szerint több órája halott volt. Fején súlyos tárgytól eredő zúzott seb volt és koponyájának felső része össze volt roncsolva. A konyha egyik sarkába dobva a rendőrök találtak egy egykJlogramos és egy félkilcgramos fémsulyt. Mindkettő­nek pereme véres volt és igy valószínű, hogy ezekkel a sulyokkal gyilkolta meg áldozatát ellenfele. A konyhaasztalon va­csora,maradékok voltak. A rendőrség megállapitota. hogy Spálenka szakács vendégül látta Niánanskyt, vacsora köz­ben valószínűleg összevesztek és igy került sor a véres bűntényre. Mikor Spálenka. akit egyébként a szomszédok derék csendes embernek ismernek, tu­datára jött borzalmas tettének, meg­őrült. A .titokzatos bűnügyben a rend­őrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást. Összeomlott egy épülőfélben levő gyár Budapesten Az építkezésnél dolgozó munkások közül heten meghalta , sokan megsebesültek Budapestről jelentik: Hétfőn dél­előtt tíz órakor óriási szerencsétlen­ség történt Kispesten, ahol gondat­lanság és vétkes mulasztások követ­keztében összeomlott egy épülőfélben le­vő gyár. A romok hasz mun­kást temettek maguk alá, akik közül heten nyomban meghal­tak. A nagyarányú % szerencsétlenség­ről a következőket jelentik: Hétfőn délelőtt tiz órakor beom­lott a Hungária Jakard szövőgyár építkezése. A gyár Kispesten a Ki­­nizsl-ucca 22. számtalatt uj műhelyt építtet. A műhely főfalai már álla­nak és hétfőn délelőtt akarták a te­tőt felhúzni az .épületre. A munkála­tokhoz reggel uj munkásokat is vet­tek fel. Az uj műhelyépület falai be­tonból épültek és vasbeton tetőt akartak alkalmazni. A betonépités­­hez szükséges faoszlopok eltávolítá­sával voltak a munkások elfoglalva, amikor délelőtt fél tízkor iszonyú robajjal összeomlott a betontető s nyomában a vékony betonfalak. A négy hatalmas fal közül csak az uccai fal maradt épségben, azonban ez is ingadozik. A robbanás zajára összefutottak a munkások, az égnek meredő betonfalak, vastraverzek és törmelékek közül jajgatás, haldlhör­­gés és segélykiáltás hallatszott. Nyomban értesítették a kispesti és budapesti mentőket, akik három au­tóval robogtak a szerencsétlenség színhelyére. Mire a mentők megér­keztek, a romokon már az emberek százai dolgoztak, hogy a törmeléke­ket eltávolítsák és hogy a szeren­csétlenség áldozatait kimentsék. A munka nagyon nehezen ment, mert az első negyedórákban nem lehetett tudni, hogy a romhalmaz melyik ré­szén vannak az eltemeti munkások. Egyszer-egyszer elhaló segélykiál­tás hallatszik. — Halló, emberek ide jöjjetekI —- Segítség, megfulladok! Majd rémes hörgés következett, egy szó: Segítsenek! A hatalmas tégla- és vastörmelék eltávolítására a munkások száma kevésnek bizonyult. Két század ka­tonaság vanult ki és segített a törmelékek eltávolításánál. Közben megérkeztek az eltemetett munká­sok családtagjai, akik jajgatva ke­resték hozzátartozóikat. Percről­percre nőtt az izgalom, mert megál­lapították, hogy az összeomlott épületen húsz munkás dolgozott és az e’ső ál­dozatokat holtan hozták ki a ro­mok alól. Délig sikerült a romokat eltávolitani. Hét halottat, három súlyos és tiz könnyebb «ebesültet hoztak elő a kőtörmelékek közül. Meghaltak Túri Márton, Tanús An­drás, Kaskel István, Neumayer Jó­zsef, Kerman János és Mezei János munkások, továbbá Gulyás András­­né huszonnyolc éves munkásasz­­szony. Giüyás Andrásnét hétfő reg­gel vették fel az építkezéshez, a fia­tal munkásasszonynak öt gyermeke van. Mikor összeroncsolt holttestét a hordágyra tették, egy férfi velőt­­rázó sikoltással vetette rá magát, a holttestre, Gulyás András kocsist, aki véletlenségből éppen ekkor ment arra kocsijával, felismerte a holt­testben feleségét és ájultan rogyott össze. Mig a munkások a romok el­takarításával foglalkoztak, a rend­őrség megtette az intézkedéseket hogy a szerencsétlenség okát meg­állapítsa.. Mindjárt az el$ő vizsgálatnál megállapították, hogy a gondatlanságnak és a szándék­­kos mulasztásoknak egész sorát követték el. Az épület nem benyújtott épitési ter­vek szerint épült, a falak gyengéb­bek voltak, hogysem a hatalmas be­­tontetőí elbírták volna és a betont tartó faoszlopokat a beton teljes be­­száradása előtt távolították el. A vizsgálat adatai alapján a rendőrség őrizetbe vette Bálint Zsigmond épir teszt és Németh Albert főpallért és beszállították a kispesti rendőrkapi­tányságra. A súlyosan sebesülteket a Dologház-uccai kórházba vitték. A Tisza-gyrkosiag ügyében a Bácsmegryei Napló ada aí idomán nyoma«.’ŠV indított a f udapesti rendőrség-Tisztáz»! fogják S'pos Kamilió azuboticai szereplését is A Tisza-gyilkosság Magyarországon, isméi az érdeklődés középpontjába ke­rült. Az utóbbi hetekben ugyanis, több olyan bejelentés érkezett ügy á buda­pesti rendőrséghez, mint az ügyészség­hez, hogy gróf Tisza István gyilkosai ma is szabadon járnak és helyettük ár­tatlanok ülnek a börtönben. Ezekkel a bejelentésekkel a budapesti sajtó is részletesen foglalkozott, a magyar ható­ságok azonban a bejelentett adatokat nem tekintették annyira komolyaknak; hogy tisztázásukra megindították volna a nyomozást. A közvélemény már napi­rendre is ért az ügy felett, amikor a Bácsmegyei Napló utján szenzációs adatok kerültek nyilvánosságra a Ti­­sza-gyilkössággal kapcsolatban, A Brics­­megyci Napló — mint ismeretes —- oly adatok birtokába jutott, amelyekből megállapítható, hogy Tisza egyik gyil­kosa, három társával együtt, még a ■ proletárdiktatúra kitörését megelőzően Jugoszláviába menekült és hónapókon keresztül Szuboticán rejtőzködött. A négy tagú társaság egyike dr. Sipos Kamillió, Landau gyilkosa, a másik pe­dig Blazsek Sándor volt zászlós, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy ré­sze volt a /fa/mim-villában történt gyil­kosságban. Sipos Kamillóék ázuboticai tartózkodását egy dedikált fénykép igazolja, amely Drenkovics Ödön volt szuboticai fényképész birtokában van. • A Bácsmegyei Napló leleplezése nagy szenzációt keltett Budapesten. Az Esti Kurír részletesen beszámolt az, újabb fordulatról és a Bácsmegyei Napló ada­tait bejelentette a budapesti rendőrfőka­pitányságon ís. A budapesti rendőrség: az újabb adatok nyomán megindította a nyomozást és valószínű, hogy már a közeli napokban kihallgatja dr. Sipos Kamillát, akinek Budapesten állandó la­kása van és igy négyük közül, ő állít­ható elő legkönnyebben kihallgatása vé­gett. >

Next

/
Thumbnails
Contents