Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-31 / 240. szám
IQ2Ö. augusztus 31. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET A szászvári Kun-kollégium sorsáról döntött az erdélyi református egyházkerület. A kollégiumot, mint ismeretes, hosszas huza-vona után az állam viszszaadta a református egyháznak, mely algimnáziumot akart benne megyitni. Ez év augusztusában Petrovici miniszter megnézte a kollégiumot és kijelentette, hogy hozzájárul egy magyar református algimnáziumot akart benne megnyitni. Ez líceum elhelyezése megnyugtató módon elintézhető lesz a Kun-kofégiummai. A kormány a további tárgyalások vezetésével Groza minisztert hízta meg; a tárgyalásokon román részről egyedüli tárgyalási alakul az uj épület eladását fogadták el. Groza miniszter garantálta a vételár kifizetését, a régi épület viszszaadását és abba« «Tilvánosjogu algimnázum felállításának engedélyezését A református egyházkerület hosszás vita után elfogadta Groza miniszter ajánlatát és felhatalmazást adott az adás-vételi szerződés megkötésére. Az erről szóló határozni! javaslat a következőkép hangzik; »Az egybázkerületi kéz gyűlés a jelentést mély szomorúsággá! tudomásul révén, tekintettel az ügy mai áiására, teljesjogu felhatalmazást ad az igazgatétaaáesnak, hogy a szászváros! Kun-kollégium ügyének végleges elintézésére vegye fel a tárgyalásokat a kormánnyal, teljes felhatalmazást adván egyben arra is, begy a tárgyalások után mutatkozó bármilyen lehetőséget (szükség esetén az uj épület eladását is) végérvényesen perfektuálja, esetleges eladás esetén az eladási szerződés összes feltételeit megállapítsa, a szerződést végérvényesen megköthesse, a tulajdon bekebelezésére engedélyt adhasson és eljárásának eredményéről a legközelebbi egyházkerületi közgyűlésnek tegyen jelentést.* * SzUllő Géza- a szlovenszkói keresztényszociallsta-párt vezére a genfi kongresszusról hazatérvén, nyilatkozott az újságíróknak a kisebbségek nemzetközi konferenciájáról. »Elméletileg — mondotta többek közt — talán helyesebb volna, ha Európában Egyesült-Államok lennének, vagy ha itt semmi különbség nem volna a fajok között eredetük, nyelvük és vallásuk tekintetében, de sajnos az ma még lehetetlen. Amerikában meg lehetett alkotni az Egyesült-Államokat, mivel ez hagyományok nélküli terület volt, de Középeurópában sohasem lehetne ugyanezt a dolgot megcsinálni. Csak egy orvoslási mód van és ez a demokrácia. Az egyenlőség, testvériség, szabadság nem boldogítanak bennünket, amint azt a mostani helyzet is mutatja, mert mindaddig, amíg az egész világon meg nem valósul a felebarát! szeretet, mindig lesznek üldözöttek, elnyomottak és kitagadottak! Amiig a kisebbségeket egyenlő tényezőknek el nem ismerik, amíg a kisebbségek csak alattvalók, de nem polgárok, amíg a világon fölfegyverkezett és lefegyverzett államok léteznek, amit a világon nem _ uralkodik az első parancs: »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat...«, mindaddig a vlág mindig beteg lesz.« # A bukaresti ellenzéki sajtó igen föl van háborodva, hogy Petrovici román közoktatásügyi miniszter megígérte a magyaroknak az iskolatörvény liberális végrehajtását. A kormány elleni kampányban az Universal jár elől, mely napról-napra újabb cikkekben próbálja rábizonyítani a miniszterre, hogy — hazaflatlan. A sorozatos támadásokra válaszlapén Petrovici miniszter az Adeverulba cikket «irt, rneiy visszautasítja az ellenzéki lapok vádjait. »A sajtóban mindenütt megjelenik a vád — irta a miniszter'—- hogy a liberális törvényekkel ellentétben álló ígéretet tettem a kisebbségi delegátusoknak. Kijelentem, hogy a magyarok tőlem nem követelnek semmi mást, csak azt, hogy hajtsam végre a magánoktatási törvényt. Nem is fogadtam meg mást, mint hogy ezt a törvényt alkalmazni fagom. Igaz, hogy a magyarok nincsenek megelégedve ezzel a törvénnyel, de miután egy pár gyakorlati sérelmük orvoslását helyeztem kiláiáxha. azt kérték- hojgv hajtsam végre szövegszerinti értelmét a törvénynek. Tehát miről van szó? A magyarok azt kívánják, hogy a magyar anyanyelvű zsidó tanulók a magyar iskolákba beiratkozhassanak. A törvény 35-ik szakasza ezt mondja: A kisebbségi iskolákba csak azok a tanulók vehetők fel, akiknek anyanyelve azonos az iskola tannyelvével. A magyar delegáció szerint Erdélyben vannak magyar anyanyelvű zsidók és én részemről kijelentettem, hogy minden félremagyarázás nélkül végrehajtom a törvényt. Ma lehet az anyanyelvvel visszaélést elkövetni, úgy azt hivatalos szerveim utján fogom megállapítani. Természetesen erre csak a tanévben kerülhet a sor, amikor erre vonatkozólag körrendeletét adok ki a tanügyi ellenőrző szerveknek. Ami azt a kiíogást illeti, hogy a kisebbségi iskolákban nemzeti veszélyt jelent a más nemzetiségi tanulók bebocsájtása, arra nézve azt jegyzem meg, hogy számomra csak egy fegyver van: Anghelescu törvénye. Ha ennek a törvénynek az alkalmazása káros, úgy legkevésbé sincs joga annak az üzemnek szemrehányást tenni, ahol ez a törvény készült. Még egyet: egy gyárnak az értékét a termelésből lehet megállapítani, nem pedig abból a tényből, hogy falaira, állandóan lángoló lobogókat tűznek ki.« Benes visszavonulását Kramsrzs külpolitikai okokból kívánja Olaszország minden áron meg akarja bontani a kisantant egységét Prágából jelentik: A Pravo Lidu jelenti, hogy Kramarz cikksorozatot fog írni a lapba a kormány szükséges árformálásáról. A csehszlovák politikai közvélemény azt hiszi, hogy ez a cikksorozat a Mussolínive1 folytatott tárgyalások eredménye. Kramarz cikkének az a lényegé, hogy Benesnek félre kell állnia és ezt a célt Kramarz egyéniségének teljes súlyával támogatja. Benes eltávolításának a cseh nacionalisták szerint a következő okai vannak: Benes a feje a kisantantnak, amely alakulat kényelmetlen Olaszország számára, mert a kisantant politikájának éle Magyarország ellen irányul. Benes bukásától azt várják, hogy ezt a kisantant felbomlása követi és Olaszország minden áldozatra kész, hogy a kisantant egysémét megbontsa. Benes a feje annak a politikai irányzatnak, amely Csehszlovákiát összeveszitette a Vatikánnal, holott Mussolini a legjobb egyetértésben van a pápával. Az oiasz fasizmus nagy öszgzegeket áldoz a csehszlovák fasizmus támogatására, éppen úgy, mint ahogy Moszkva i» minden áldozatot meghoz, hogy a bolseviznnist támogassa. A kisantant diplomái érthető érdeklődéssel figyelik a Prágai párbajt. Magyarország örömmel fogadja a jugoszláv orientáció lehetőségét A kisantant diplomáciája a teljes kibékülést és megértést reméli Horthy Miklós mohácsi beszéde nyomán Mint a Bácsmegyei Napló megírta, Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Mohácson a mohácsi csata négyszázadik évfordulóján rendezett ünnepségen feltűnést keltő beszédet mondott, amelyben sürgette Magyarországnak Jugoszlávia felé való orientációját. Horthy többek között a következőket mondfa: — Attól a jóbaráttól, akivel olyan sokat fűzött össze bennünket a közös védekezés életbevágó érdeke, utóbb sajnos mélyreható ellentétek választottak el. Hiszem és remélem azonban, hogy a déli szomszédunkkal visszatérhet a régi barátság és megértés. Horthy Miklós kijelentésével részletesen foglalkozik az egész budapesti sajtó. Megállapítható, hogy Magyarországban minden körben igen kellemes feltűnést keltett a kormányzónak az a kijelonté®e. hogy Magyarország Jugoszláviával keresi a baráti viszony helyreállítását. Ipari és kereskedelmi körökben a jugoszláv orientáció lehetősége ma az egyetlen komoly téma. Fenyő Miksa, a Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára Horthy kijelentéséről a következő nyilatkozatot tette: — A kormányzó nagyiontosságu kijelentései kell, hogy intenziven és állandóan loglalkoztassák az ország közönségét. Kétségtelen, hogy mindazon államok között, amelyek Trianon révén hatalmas magyar területekhez jutottak, Jugoszláviával van legkevesebb érdekösszeütközésünk, ellenben komoly és kölcsönös érdekek, történeti tradíció, százados kapcsosatok teszik mindkét állam részére lehetővé a baráti kapcsolatot. A területi kérdéseket ma már Magyarországon senki sem kívánja megbolygatni. Ami vitás kérdés még van. ny nc.m lebet cátia. a barátságos közeledésnek, annál is inkább, mert Jugoszláviának is be kell látni, bogy az utódállamok közül az lesz a legerősebb és az boldogul legkönnyebben, amelyik először köt baráti szerződést és tart fenn őszinte barátságot Magyarországgal. Ha a * baráti szövetség létrejönne, Jugoszlávia egész erejét belső konszolidációja megalapozására fordíthatná és arra, hogy a Balkánon a maga részére az őt megillető szspremáciát biztosítsa. — Gazdasági szempontból is nagyon sokat jelent a szoros kapcsolat. Természetes, hogy ennek előfeltétele, hogy Jugoszlávia is ismerje fel saját érdekeit és őszinte melegséggel ragadja meg a feléje nyújtót baráti kezet. Jugoszlávia és Magyarország között a kereskedelmi viszony eddig is zavartalan volt, azonban mindkét ország érdekében állana, ha ez még jobban kimélyülne. Horthy kijelentését az ellenzéki politikusok is nagy örömmel Üdvöziik. A törekvés, amely a magyar kormányzó mohácsi beszédében megnyilvánult, élénken foglalkoztatja a diplomáciát is. A Budapesten időző diplomáciai képviselők valamennyien rámutatnak Horthy kijelentésének nagy erejére. A jugoszláv követség vezetője nem tartózkodik Budapesten, helyettese az őt felkereső újságíróknak a következőket mondotta: — Éppen, mert Jugoszláviáról van szó, a kérdés számunkra nagyon kényes. Érdemi nyilatkozatot nem tehetünk. Hétfőn délelőtt a budapesti S. H. S. követséren konferencia volt s egész délelőtt élénk telefon- és táviratváltás folyt a követség és a beogradi külügyminisztérium között. A követség Horthy beszédének teljes szövegét azonnal továbbította Beogradba. A kisantant-államok diplomáciáját is élénken foglalkoztatja Horthy Miklós feltűnő kijelentése. A cseh követségen Horthy beszédéről a következőket mondták: — Ha Horthy szavai célzatosak voltak és nem csupán udvariassági aktusról van szó, akkor ez a beszéd egy szebb komák felvirradását jelenti, A magyar kormányzó békülékeny kijelentésére az egész világ felfigyel. A cseh politika örvendve látja a magyar-lugoszldv kapcsolatot, mert anélkül, hogy jóslásokba akarnánk bocsátkozni, nem csodálkoznánk rajta, ha a közel jövőben olyan tárgyalások indulnának meg, amelyek a kisantantban levő államok és Magyarország teljes kibékülésére és baráti szövetségére vezetnének. A román követség részéről nem hivatalosan úgy nyilatkoztak, hogy az esetleg várható jugeszláv-magyar szerződés nem zavarja meg Jugoszlávia és Románia jóviszonyát és a magyar politika jugoszláv orientációja nem érintené a Románia és Magyarország közötti viszonyt sem. Román szempontból örvendetesnek találják a közeledést, mint a kisantant megerősödésének jelét. A Nyolcórai Újság munkatársának a kormányhoz közelálló helyről a következőket mondották Horthy kormányzó beszédével kapcsolatban: — A kijelentésnek, tekintettel arra, hogy az államfő részéről hangzott el, nagy politikai jelentősége van. Messzebbmenő kombinációt azonban nem kell a kijelentéshez fűzni, mert itt a kormányzó ur csak bizonyos történeti tényeket hozott közelebb a mai korhoz. Tudni kell azonban, hogy az utolsó hónapok alatt a Jugoszláviával folytatott tárgyalások teljesen simán folytak és a még fenmaradt kérdéseket szeptemberben fogjuk letárgyalni. Minden reményünk, hogy ezúttal sem fog nehézség támadni az egyes kérdések tárgyalásánál. A Jugoszláviával folytatott tárgyalások során nemcsak olyan kérdések merültek fel, amelyek a békeszerződésből folynak, hanem kereskedelmi, tarifális és másiránytt kérdések is, de megálapitható, hogy mindezeknél a kérdéseknél a legteljese bb mértékben a kölcsönös megértés lépett előtérbe. Ilyen előzmények után tette meg a kormányzó ur kijelentését, amelyben a régi barátság és megértés visszatérésére célzott. Azonban mindenesetre túlzottaknak kell tekinteni azokat a kombinációkat, a melyek máris Középenrópa képének megváltoztatásává’ beszélnek, vagy amelyek azt sejtetik, hogy befejezett tények vannak a háttérben és a magyar külpolitikának teljes megváltozása várható. — A jugoszláv orientációnak mindig voltak nálunk hívei és ások, akik eddig is propagálták ezt az eszmét, természetesen a legnagyobb örömmel fogadták a kormányzó ur kijelentését. A délután folyamán újból nyilatkoztak a jugoszláv követségen Horthy kormányzó mohácsi beszédével kapcsolatban a következőket mondották: — A kormányzó beszédének hiteles szövegét még nem kaptuk meg. Mihelyt a hiteles szöveg' megérkezik, teljesítjük kötelességünket és a beszédet közöljük a beogradi külügyminisztériummal. — A külügyminisztérium felhatalmazása nélkül a budapesti jugoszláv követség nem nyilatkozl’.atik. A követség egyébként cáfolja egy hétfői lapnak azt a hirét, amelv szerint a követség egy tisztvisel ő 1 leutazott Mohácsra. A követsé hangsúlyozták, hogy a budapesti : goszláv követségnek egyetlen tis viselője vagy alkalmazottja s< volt Mohácson és nem vett részt ottani ünnepségeken, sem hivat; san. sem pedig mint magánember.
