Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-27 / 235. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. augusztus 27. A Vöröskereszt országos elnöke elégedetlen a vidéki szervezetek munkájával Nem pontosak az árvizkár-adatok — A konzervatív nép nem fogadja el az uj háztípust az elpusztult házak helyén Beogradból jelentik: Csütörtökön dél­után öttől nyolc óráig a miniszterelnök­ségen konferencia volt az árvízkárosul­tak segélyezése ügyéiben. A konferen­cián Leko Márkó dr. a Vöröskereszt Egyesület és az országos segéltybizott­­ság elinöke elnökölt, jelen voltak Uzuno­­vics miniszterelnök, Makszimovics bel­ügyminiszter és Pucelj fölldmivelésügyi miniszter is. A konferencia után dr. Leko nyilatkozott a Bácsmegyei Napló munkatársának az árvizsegélyakció ál­lásáról. — Amennyiben a kormánytól és a Vöröskereszttől függ, az akció úgy fej­lődik, ho,gy jobban nem is lehet kívánni — mondotta Leko dr. — Nagy nehézsé­gek merülnek azonban fel a végrehajtó szervek részéről, amelyeknek elsősor­ban az adatokat kellene összegyűjteni az okozott károkról. Ezen a téren szo­morú tapasztalataink vannak, az adatok ellentmondanak egymásnak, nem pon­tosak. Nemcsak a hatóságok, hanem a Vöröskereszt Egyesület szervei is hi­bákat követnek el, mert még gyengék. Legnehezebb kérdés az elpusztult há­zak restaurálása. Már közeledik az ősz, az építkezések még mindig nem kezdőd­tek meg. Az országos bizottsághoz szép tervek érkeztek az elpusztult házak felépítésére, amelyeket el is fogadtunk, de a kivitelnél nehézségeket támaszt maga a nép is, amely konzervatív mó­don ragaszkodik a régi háztípusokhoz. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy az uj házakat a régi helyen építsük fel úgy, hogy már-már arra kell gondolni, hogy azok számára, akik nem fogadják el a magaslati házhelyeket, egyáltalán nem építünk házat. A bizottságnak a segé­lyezés céljaira jelenleg ötmillió dinár áll rendelkezésére és négymilliót várunk még a községektől és Torontál-Te­­mesmegyétől, amely szeptember ld-iki közgyűlésén fogja a segélyt megsza­vazni. —Amai konferencián azokról a dolgok­ról volt szó, amelyekhez a miniszterta­nács határozata szükséges, így a vám­­mentesség és az ingyenes transport kér­dések. Nyolcvan vagon élelmiszer gyűlt össze a különböző vidékekről. Sok gon­dot okoz a gyermekek élelmezésének és iskoláztatásának kérdése is. Akciót fo­gunk indítani, hogy a módosabb csalá­dok vegyék magukhoz az árvízkárosul­tak gyermekeit addig, mig visszatérhet­nek otthonukba. Pénzt, még több pénzt kellene gyűjteni és ehhez várjuk a sajtó támogatását — fejezte be nyilatkozatát a Vöröskereszt elnöke. ban készítették el az átvételről szóló jegyzőkönyvet, amely szerint az ezer vagon árut hiánytalanul átvették. Ezt a jegyzőkönyvet a négy gyanúsított annakidején felterjesztette felettes ha­tóságának, amely viszont minden to­vábbi nélkül jóváhagyta a tisztviselők helyesnek vélt eljárását. A vasutigaz­­gatóság, a vád szerint, a jegyzőkönyv alapján folyósította a cégnek a vételár egyik részlétét, mintegy hatmillió dinári A fát azonban a cég nem szállította, sőt állítólag akkor még ki sem volt ter­melve. Csak akkor kezdték szállítani a fát, amikor már a minisztérium tudomá­sára jött a panama. A megvádolt tiszt­viselők ezzel több millió dináros kárt okoztak az államnak. Bosszú az asszonyért Egy jermenovcii gazda halálos kézszurással torolta meg felesége becsületének, elrablását Becskerekről jelentik: A bánáti Jerme­­novci községben izgalmas,, véres szerel­mi dráma játszódott le, melynek áldozata Milics Vlada hajducicsai községi jegyző. Milics vasárnap átment Jermenpvcira barátjához, az ottani községi jegyzőhöz, akivel együtt hajnalig mulatott Otos ne­vű községi esküdt lányának lakodalmán. Erősen ittas volt már, amikor hajnaltájt kocsira ült és visszaindult Hajducicsára, mely pár kilométerre van Jermenovci községtől. Útközben, még Jermenovci ha­tárában, betért Barcsi Márton tanyá­jára. A gazda éppen nem volt otthon, az udvaron az asszony fogadta Milicset, aki felszólította Barcsi feleségét, hogy menjen vele be a szobába, mert fontos közölnivalója van. A szobáhan a részeg jegyző rátámadt az asszonyra, leteper­­te és erőszakot követett el rajta. A merénylet után Milics arra kérte a kétségbeesett asszonyt, hogy ne szóljon az urának és hallgatási dij fejében — száz dinárt tett le az. asztalra. Az asz­­szony azonban mihelyst férje hazatért) sorra elpanaszolta neki, hogy Milics erő­szakosan megtámadta. Barcsi annyira felindult, hogy azon­nal vállára kapta vadászfegyverét és lóháton elindult a jegyző után. Hajducicson a községházán nem találta a. jegyzőt, aki valahol a községben tar­tózkodott, mire visszatért tanyájára. Ké­sőbb Miliccsel közölték, hogy egy jer­menovci gazda puskával halálra keres­te, a jegyző megijedt és harmadnap újból átment Jermenov­­cira, hogy barátja, az ottani köz­ségi jegyző utján valahogy elintéz­ze a dolgot. A jermenovcii jegyző Milics kérésére behívatta a községházára Barcsit, akit Milics igyekezett békiteni. A gazda éles szavakkal rátámadt a jegyzőre, majd hirtelen előrántotta kését áe Milics hasába szúrta. A súlyosan sérült jegyzőben még volt annyi erő, kirohant az udvarba. Barcsi utána vetette magát-és késével hátba­­szurta a szerencsétlen embert, aki be­menekült a községi irattárba, az ajtót magára zárta, azután eszméletlenül ösz­­szeesett. A véres jelenet pillanatok alatt folyt le. A községházán tartózkodó hivatalno­kok orvost hivattak, aki Milicset beszállittatta a vrsaci kór­házba, ahol most a halállal vívódik. Barcsi a községházáról a csendőrség­re ment, ahol letartóztatták. Hat letartóztatást rendelt el az ügyészség a szuboticai vasúti fapanama miatt Két vádlottat megtalált a rendőrség, kettő csütörtökön önként jelentkezett — Mamula Brankó fő tisztviselőnek nyoma veszett Újabb letartóztatások várhatók ;isehbsegi titkárságot akarnak felállítani Genf ben Javaslat nemzeti kisebbségi képviseletek felállítására a vegyes nemzetiségű államok fővárosaiban A szuboticai államügyészség szerdán délután elrendelte öt vasúti főtisztviselő letartóztatását, akik ellen, mint isme­retes, a vasutigazgatóságon működő vizsgálóbizottság súlyos szabálytalan­ságok miatt tett feljelentést. A repülő­bizottság már néhány héttel ezelőtt megtette a feüjelentést, de az állam­­ügyészség csak az iTatok tüzetes átta­nulmányozása után határozta el ma­gát a letartóztatások elrendelésére. Az iratok áttanulmányozása alkalmával az ügyészség több kompromittáló adatot talált olyan személyek ellen is. akik el­len a bizottság nem tett feljelentést. Ezeket az iratokat az államügyészség felküldte a noviszadi főállamügyészT ségnek, amely néhány nap múlva fog dönteni a főtisztvisellők ügyében. Az ügyészség ezeknek a neveit a nyomozás érdekében nem közli a nyilvánossággal. A megvádolt vasutigazgatósági tiszt­viselők letartóztatását már régen vár­ták, mégis nagy feltűnést keltett az ál­lamügyészség letartóztatási rendelete, amelyben utasitja a rendőrséget, hogy azonnal tartóztassa le és szállítsa az ügyészség fogházába Fekete Lajos anyagraktárfőnököt, Kovács János fő­nök-helyettest, Kiss Jenő osztályfőnö­köt, Durmann Milán vasúti mérnököt, Mamula Bránkó főtisztviselőt és dr. Tupanyanin Milorád szarajevói bankárt, aki szintén résztvett a vasutigazgatósá­gi panamákban. Az ügyészség rendeletére a szubo­ticai rendőrségen dr. Momlrovics Vely­­ko főkapitány-helyettes azonnal intéz­kedett a vádolt főtisztviselők elfoga­­tása iránt és elrendelte, hogy valameny­­nyiiiknél egy időben jelenjenek meg a detektívek, nehogy a letartóztatottak hozzátartozói értesíteni tudják a többie­ket. A főkapitány-helyettes rendeletére szerdán Fekete, Kis, Kovács és Mamula lakásán jelentek meg a szuboticai rend­őrség detektivjei. A rendőrségnek szer­dán csak Feketét és Kovácsot sikerült letartóztatni. Durmann Milánt. Kis Je­nőt és Mamula Bránkót a rendőrség nem találta otthon és hozzátartozói semmi felvilágosítást ■- nem tudtak adni hollétük felöl. Időközben a vizsgálóbíró intézkedésére táviratilag szólították fel a iszarajevói rendőrséget dr. Tupanyanin Milorád szarajevói bankár letartózta­tására. Csütörtök reggel azonban Kis Jenő önként jelentkezett az államügyész­ségen, Durmann Milán mérnök pedig csütörtök délben táviratilag értesítette Dubrovnikből ügyvédjét, ahol jelenleg tartózkodik, hogy útban van Szuboticá­­ra és mihelyt hazaérkezik, önként fog jelentkezni az álamügyészségen. Az államügyészség két vádiratot ké­szített a vádlottak ellen. Az egyik vád­irat, amely Kiss Jenőre és. Durmann Milánra vonatkozik, azzal vádolja a két tisztviselőt, hogy az államvasutak részére történt megrendeléseknél Weisz Jenő kefegyárost előnyben részesítették és vele üzleti összeköttetésben álltak. Továbbá az a vád ellenük, hogy meg­tudták a többi cég áruajánlatát és kö­zölték társukkal, aki az összes ajánla­toknál olcsóbb ajánlatot tett. Ezt csak azért tették — mondja a vádirat — hogy haszonrészesedéshez jussanak. Fekete Lajos, Kovács János, Mamula Bránkó tisztviselők és dr. Tapanyanin Milorád ellen sokkal súlyosabb a vád a fap.anamával kapcsolatban. A szuboticai vasutigazgatóság kö­rülbelül két évvel ezelőtt ezer vagon vasúti faanyag szállítására árlejtést hirdetett. Az árlejtésre egy boszniai fa­kitermelő társulat adta be a legolcsóbb ajánlatot és igy a vasutigazgatóság a társulatnál rendelte meg az ezer vagon faárut. A cég ajánlata olyan olcsó volt, hogy már akkor a konkurrens cégek gyanút fogtak és ezt közölték is Beo­­radban az illetékes tényezőkkel. A köz­lekedésügyi minisztérium ennek alapján indította meg a vizsgálatot a szuboticai vasutigazgatóság ellen és a vizsgálat során ezen kívül számos más szabály-i talanság is került napvilágra. Megálla­pítást nyert, hogy a vasutigazgatóság a megrendelt áru átvételére négy hivatal­nokot küldött Szarajevóba. A kiküldött vasutigazgatósági tisztviselők a vád szerint nem is mentek el Szarajevóba, hanem a szuboticai Nációnál kávéház-, Genf bői jelentik: Az európai ki­sebbségek köngreszusán több nagy­horderejű kérdést és indítványt vi­tatnak meg. így Flachbart Ernő dr. előadást tart az állampolgársági kér­dés szabályozásáról, Balogh Arthur dr. a kisebbségek választójogi'egyen­­jogusitásáról, Medinger csehszlová­kiai német képviselő pedig a kormá­nyok és nemzeti kisebbségek közti konfliktusok elintézésének módjáról. Muth Gáspár dr., a bánáti svábok vezére a kisebbségi konferencián ja­vasolni fogja, hogy a szervezett európai kisebbsé­gek egy-egy bizalmi íérfia tar­tózkodjék állandóan minden ve­gyes nemzetiségi állam főváro­sában. Bizalmi férfi lehetőleg semleges nemzetiségi ember le­gyen, aki a kisebbségek sérel­meit objektiv módon tudná fel­tárni és kiküszöböltetni az il­lető kormánynál. Muth ezenkívül javasolni fogja a kongresszuson azt is, hogy Genfben állandó népszövetségi titkárságot állítsanak fel. amely a Népszövetség mellett a kisebb­ségi érdekeket mindig szaksze­rűen és nyomatékosan képvi­selné. A kisebbségi kongresszus főtitkára, az észt Ewald Amende mindent elkövet annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek jogos követelé­seit az egyes államok minden eset­ben méltányolják és különösen amel­lett kardoskodik, hogy a vegyes nemzetiségi államok­ban biztosítsák a kisebbségek kulturális fejlődésének teljes szabadságát, szabályozzák a ki­sebbségi nyelvek használatának kérdését és a kisebbségek tel­jes egyenjogúságát. A kisebbségi kongresszus határo­zatai elé nagy érdeklődéssel néznek Genfben. A genfi kongresszus ha­tározata a nemzetiségek kulturális jogairól Genfből jelentik: Az európai nem­zeti kisebbségek kongresszusának csütörtöki ülésén egyhangúlag elfo­gadták a kulturbizottság következő határozati javaslatát: ' 1. A nemzetiségi és kulturális autó nómia végrehajtása kizárólag a nem­zeti kisebbségek akaratától függ. 2. Az állampolgároknak az egyes nemzetiségekhez való tartozásának kérdését minden állampolgár szabad akarata dönti el, szabad elhatározá­sáért a törvény nem üldözheti és egyébként sem érheti öt semmiféle hátrány, anyagi vagy erkölcsi káro­sodás. 3. Ha valamely állam, kulturális célokra közpénzeket fóráit, ezekből a nemzetiségek arányszámának meg­felelően bizonyos részt a nemzeti ki­sebbségek kulturális szükségleteinek kielégítésére kell fordítani. Czezmarocky lengyel delegátus, a németországi lengyel kisebbség kép­viselője felhívta a kongresszus fi­gyelmét arra a tényre, hogy a kultu­rális autonómia elmélete az állami szuverénitás megsértését jelenti és annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a nemzeti többségek ér­dekeit sem szabad szem elől tévesz­teni. Ezzel a fentartással Czezmarocky is hozzájárult a határozati javaslat­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents