Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-03 / 211. szám

19 ^6 augusztus 3. RÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Erősen javul a frank Zürichben Poincaré tanácskozásai a valuta stabilizálásáról Párisból jelentik: Poincaré kedden terjeszti a minisztertanács elé a nem­zetvédelmi bonok és egy évnél rövi­­debb lejáratú kincstári utalványok tör lesztési pénztárának megszervezésére vonatkozó javaslatát. Poincaré e hét folyamán tanácskozni fog a pénzügyi szakértő bizottság tagjaival is a valuta stabilizálásáról. Poincaré álláspontja szerint a frank stabilizálási árfolyamának végleges megállapításáról majd csak akkor lehet szó, ha a pénzügyi ja­vaslatok megszavazásának hatása alatt a frank eléri azt az árszintet, amely az államhitelbe vetett bi­zalom jelentékeny megnövekedésé­­nek megfelel. Ha az az árnivó minden mesterséges befolyástól menten kialakult, akkor meg­indulhat a vita a frank stabilizálási ár­folyamának megállapításáról. Zürichi jelentés szerint Poincarenak az a bejelentése, hogy a frank árfalyo­­mát a mainál magasabb árszinten fogja stabilizálni és a pénzügyi javaslatok el­ső részének gyors megszavazása hétfőn erősen megjavította Zürich­ben a frank árfolyamát. A kora reggeli órákban erős spekuláci­ós kereslet mutatkozott a francia frank iránt, úgy hogy a szombati 12.60-as ár­folyammal szemben hétfő délelőtt 12.70-es nyitás, után a frank ugrássze­rűen 13.30-ig javult. Ez a hatalmas ár­nyereség délfelé realizálására késztet­te a spekulációt, úgy hogy a francia frank zárlatig 13.17-ig morzsolódott le. A belga frank és a lira csendes üzlet­menet mellett hétfőn alig változott. Az esti órákban a nemzetközi deviza­piacokon zürichi paritásban a követke­zőképen jegyezték a frankvalutát: Pá­­ris 13.67, (hétfői zárlat 13.17), Brüsszel 13.40 (zárlat 13.35), Milánó 16.95 (zárlat 16.80). Nem vall Primo di Rivera merénylője Ä meréiiyő amrcVsta szervezet tagja Párisból jelentik: A Primo di Ri­vera spanyol miniszterelnök ellen vasárnap Barcelonában elkövetett merényletről a következő újabb részleteket jelentik: A diktátor va­sárnap este fél hétkor a barcelonai pályaudvarra igyekezett, hogy visz­­szautazzon Madridba. Primo di Ri­vera autóját egy másik automobil kö­vette, amelyben katonai és polgári személyek ültek. Körülbelül három­száz méternyire a pályaudvartól a Piazza Piacan hirtelen egy férfi tör­te keresztül magát a tömegen és amikor a diktátor autója közelébe ért, hosszú hegyes kést vett elő a zsebéből és az autó után dobta. Az autó gyorsan robogott és igy a kés célt tévesztett, mert csupán az autó hátsó párnájába fúródott A tömeg már a merénylőre akarta vetni magát, amikor a diktátor ko­csiját követő automobil elütötte a merénylőt. Primo di Rivera azonnal leszállt a kocsijáról és a tömeg él­jenzése közben gyalog folytatta út­ját a pályaudvarig. A merénylő"ek az autőelgázolás folytán a ie'ső láb­szára két helyen eltört és egy kór­házba kellett Szállítani. . A rendőrség megállapította, hogy a merénylő Domingo Carrenta har­mincnégy éves veszedelmes ■ anar­chista. A merénylő . nem' hajlandó vallani arról, hogy, mi indította a merénylet elkövetésire és fiögy Van­nak-e bűntársai. Megállapították, hogy Carrenta egy rendőrtiszt elleni merénylet miatt már hat évi fegy­házbüntetést töltött ki. Nyomtalanul a petrovoszelói A vakmerő betörők felkutatták az egész plébániát, a szekrényeket feltörték, az ágyakat szétdobált 'k A községben lopkodták össze a betörő-szerszámokat A petrovoszelói római katholikus templomot — mint a Bácsmegyei Napló megírta — vasárnap virradóra ismeret­len tettesek kirabolták és ugyanazon az éjjelen betörők jártak a plébánián is, ahonnan a Wertheim-szekrényt vitték magukkal. A csendőrség ‘széleskörű nyo­mozást indított a tettesek kézrekeritésé­­re, azonban mindeddig minden ered­mény nélkül. A helyszíni szemlék alkal­mával megállapították, hogy úgy a templomrabiást, mint a plébánián tör­tént betörést ugyanazok a tettesek kö­vették el. Megállapították azt is, hogy előbb a plébánia kertjét határoló kőfa­lon átmászva hatoltak be a plébániára és csak amikor itt elvégezték munkáju­kat, látogatták meg a templomot. A templomkulcsokat ugyanis a plébánián szerezték meg. A betörők először ellop­ták a plébánia szomszédságában lakó Muhi János létráját és annak segítsé­gével jutottak át a plébánia-kertbe. A csendőrség ezt a létrát reggel még a kőfalhoz támasztva találta. A plébániának a kertre néző oldalán nagy üveges folyosója van, amelynek egyik ablakát a betörők kívülről be­nyomták és a résen benyúlva az ablak melletti ajtóban megfordították a kul­csot, úgy hogy az ajtó felpattant. Ez­után felfeszitették a folyosóról nyíló Iroda-helyiség ajtaját, hogy hozzájut­hassanak a pénzszekrényhez. Hogy mun­kájukat gyorsabban végezhessék, gyer­tyát gyújtottak és azt az ajtó sarkába íiiitották. A hatalmas bécsi gyártmá­nyú Wertheim-szekrényt leemelték a fel, hanem még másik négy szobát, amelyekben az összes szekrényeket fel­törték és a vendégágyakat szétdobál­ták. A sekrestye kulcsa az iroda-helyi­ségben volt, ezt magukhtte vették és igy könnyűszerrel juthattak be a temp­lomba. A betörök ismerősek lehettek a helyi viszonyokkal, ment sem a plébá­nos, sem a káplán, sem pedig a sza­kácsnő szobájába nem nyitottak be. A csendörség erélyesen nyomozza a tejeseket. Franciaországban megkezdődött a nemzetközi békekongresszus Több ezer pacifista vesz részt a „nemzetközi hőnap“ ünnepségein Párisból jelentik: A reimsi székes­­egyházban hétfőn fogadták a hato­dik nemzetközi demokratikus béke­kongresszus résztvevőit, akik a világ minden részéből érkeztek Franciaor­szágba. A vendégek tiszteletére szerdán Amiensben, csütörtökön Rouenban, pénteken Párisban lesz ünnepélyes fogadás. Párisból az Étemps melletti Mervillebe mennek a kongreszsus résztvevői és ott kez­dődnek a kongresszus tulajdonké­­peni munkálatai, amelyek augusztus 29-ig tartanak. A nemzetközi békekongresszuson a világ minden részéből 3—4000 pa­cifista vesz részt, köztük kilencszáz német. A kongreszsusra szóló meg­hívót százti zennégy francia politikus — miniszter, szenátor és képviselő — irta alá, köztük Herirot, Painlevé és Caillaux. Briand a Quai d’Orsai-n fogadja a kongresszus résztvevőit és a kongreszsus elnöke Marc Sagnier képviselő lesz. Az úgynevezett »nemzetközi hó­nap« első hete északfranciaországi körúttal telik el, a második héten nemzetközi felvilágosító és művé­szeti előadásokat tartanak, a harma­dik hétre esik a kongresszus ülése-* zése és végül a negyedik héten Pá­risban és környékén rendeznek ki­rándulásokat. A kongresszust au­gusztus 29-én nagy ünnepséggel fe­­jezik be. Öngyilkos lett Windischgraetz herceg jószágigazgatója Halász Sándor luminállal meqmérgezte magát helyéről és hogy esés közben ne okoz­zon nagy zajt, a padlóra rakták az anyakönyveket A szekrény azonban ennek ellenére is mély nyomokat ha­gyott a padlón. Az irodahelyiség mel­lett van Szalui Károly plébános háló­szobája. A plébános azonban oly mélyen aludt, hogy semmit sem vett észre. A betörők a szekrényt az előszobán ke­resztül kivitték áz udvarba, ahol feltet­ték egy két kerekű kocsira, amelyet, mint utóbb megállapította a csendőrség, Szabó Lajos gazdálkodó udvaráról lop­tak el. Azután kinyitották a kaput és a kocsit, a községtől mintegy másfél kilo­méternyire fekvő erdő szélére vonszol­ták. Az erdőben a Wertheim-szekrény ajtaját kivésték s a bennelévő hat-hét­ezer dinárt kitevő egyházi-pénzt és a plébános pénzét, mintegy kilencezer di­nárt magukhoz véve elmenekültek. A csendőrség az erdőben a feltört kassza mellett két fejszét, egy harapó­fogót, amilyent a kovácsmesterek hasz­nálnak és egy máktörő-vasat találtak. Kiderült, hogy a tettesek a fejszéket és a máktörő-vasat Szép János gazdálko­dótól, mig a harapófogót Gagiczki ko­vácsmestertől lopták. A plébánia udvarán egy hatalmas szállási kutyát tartanak. A csendőrség­nek feltűnt, hogy a kutya nem zavarta meg a betörőket és ezért ebben az irány­ban is nyomozott. Megállapították, hogy a kutyát megelőzően megetették, hogy ne ugasson. Később derülf ki, hogy a betörők nemcsak a plébánia irodáját kutatták Budapestről jelentik: Hétfőn hajnal­ban Halász Sándor, Windischgraetz 1 :r s herceg jószágigazgatója a Pallas­­szá lodáhai) nagy adag luminállal meg­­rnérgezte magát Halász vasárnap ér­kezett Budapestre Sárospatakról, ahol most is Windischgraetz herceg birtokait kezeli. Este tiz órakor, felment szálló­beli szobájába. Amikor hétfőn délelőtt a szobaleány be akart menni a szobába, az ajtót zárva találta és hosszas ko­pogtatás ■ után sem nyitották ki. Laika­­tossal nyittatták ki az ajtó, a szobában eszmélelenül találták az ágyban Ha­lász Sándort. Azonnal értesítették hozzátartozóit, akik a Pajor szanató­riumba szállították, Halász azonban hétfő estig nem tért magához. Widnischgraetz jószágigazgatójának a neve a háború alatt vált ismeretessé. Halász Sándor a nagyváradi negyedik honvédezred tartalékos tisztje szerb hadifogságba esett. A nisi fogolytá­borban teljes éven keresztül őrültnek tetette magát, úgy hogy szabadon jár­hatott a városban, amit arra használt fel, hogy adatokat gyűjtött a szenb csa­patmozdulatokról és megszervezte a hadifogságban levő osztrák és magyar katonákat. Amikor a központi hatalmak bevonultak Szerbiába, Windischgraetz herceg szabadcsapatai voltak az elsők, amelyek Nisbe bevonultak és ekkor Windischgraetz meglepetéssel látta, hogy a fogolytábor fellázadt. A láza­dást Halász Sándor főhadnagy vezette. Windischgraetz azonnal a főhadiszál­lásra vitte Halász Sándort, akit előter­jesztésére a Lipót-rend lovagkeresztjé­vel tüntették ki és ettől a naptól kezdve a háború végéig Windischgraetz mellett maradt Halász, akit a háború befeje­zése után a herceg jószágigazgatója lett. A frankbotrány kitörése után Halász Sándort rövid időre őrizetbe vették, mert azzal gyanúsították, hogy ö rejte­geti Sárospatakon a hamis ezerfrankoi sokat előállító gépeket. Miután azonban kiderült ártatlansága hamarosan sza­badlábra helyezték. A szuboticai Lloyd akciója a szubotica—vinkoveii vasútvonal helyreállitása érdekében Az egyesület kéri, hogy Szubotica—Zagreb között közvetlen kocsikat járassanak és a teherforgalomban a közvetlen vo­nónak megfelelő fuvardíjat számítsák A szuboticai kereskedők és gyárosok egyesülete három beadványt Intézett az illetékes hatóságokhoz a Szubotica—Vin­­kovei közötti vasúti forgalom megszün­tetés ügyében. Az első beadvány a közlekedési mi­niszternek szól és az árvíz miatt meg­rongált vasútvonal mielőbbi alapos rend­behozását sürgeti. A beadvány megem­líti, hogy a vonalat, amely egy része a Temesvár—Szubotica—Szombor—Zagreb fővonalnak, 1924-ben tönkretette az ár­víz. Hónapokon keresztül szünetelt a közlekedés ezen a fontos vonalon, a közgazdasági élet és az állam rendkí­vül sok kárt szenvedett. Végre ideig­lenesen helyrehozták a vonalat, de az állandó megerősítéséről nem gondos­kodtak, úgy hogy most az árviz ismét elpusztította és még nagyobb károkat okozott, mint két év előtt. Az 1924-ben szerzett tapasztalatok alapján arra kéri az egyesület a keres- reskedők azért kénytelenek Sztarapazo kedelmi minisztert, hogy már most be­szerezzék az elromlott vonal végleges és tettes helyreállításához szükséges anyagot és gondoskodjanak szakmunká­sokról, hogy amint a vízállás lehetővé teszi, azonnal hozzáfogjanak a munká­hoz, hogy a közlekedést minél előbb helyreállítsák. A Lloyd beadványa kiemeli, hogy az őszi kiviteli kampány miatt különösen sürgős a vonal helyreállitása, mert kü­lönben az állam és a Vajdaság lakos­sága rendkívül nagy károkat szen­vedne. «: Ugyancsak a kereskedelmi miniszter­hez intézett beadványban kéri a keres­kedők és gyárosok egyesülete, hogy a fuvardíjakat a bánáti és bácskai állo­másoktól Vinkovci és Zagreb felé a közvetlen távolsági szakasz alapján szá­mítsák. A Vasút ugyanis nem veszi fi­gyelembe, hogy a bánáti és bácskai ke­>

Next

/
Thumbnails
Contents